Zalai Hírlap, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. július 1., KEDD Nagy, telt kalászok (Folytatás az 1. oldalról.) Az első szállítók közé tartozik a pókaszepetki Agrotexo Kft., amely a vártnál jobb hozamot takarított be, így 60 tonna feleslegnek számító terményt adott el a zalaegerszegi üzemnek. Ez a gazdaság a tegnap délelőtt kapott információk szerint befejezte az árpa aratását, s gépeik a magángazdák parcelláin dolgoznak. A gabonaüzembe a megyeszékhely környéki magángazdák is szép számban szállítják az árpájukat és a felvásárló elégedett a minőséggel Az átvételnél a víztartalmat, a tisztaságot és a hektolitersúlyt vizsgálják. A szárítóberendezés két műszakban működik, ám ezúttal nem kell tartaniuk a környékbeli üzleteknek, telepeknek a szerteszét röpködő pelyvától, ugyanis környezetvédelmi megoldást alkalmazott a Zalagabona Rt. Szúnyoghálóhoz hasonló fém szitaszövettel burkolták be a berendezést, ami megakadályozza a pehelykönnyű hulladék levegőbe kerülését. Az elmúlt három nap alatt a központi telep 250 tonna őszi árpát vásárolt meg és 3-4 ezer tonna az előirányzat. A termény egy részét exportálni szeretnék, 2 ezer tonna engedélyeztetésére nyújtottak be pályázatot. Szlovénia érdeklődik a magyar árpa iránt. A zalaszentiváni szövetkezet kombájnosaival találkoztunk a határban. Négy gép dolgozott, nyergükben Kurucz Károllyal, Cseri Ferenccel, Csiszár Lászlóval és Hidasi Jánossal. Kurucz Károly éppen vontatóra ürítette a terményt a tartályból és elmondta, hogy a munka befejeztével átnézik a gépeket, aztán lesz, aki a bíborhere és a repce betakarításával folytatja, mások pedig szolgáltatásként magánparcellákon aratnak. Az árpa ugyan alacsony szárú, de a kalászok szép nagyok, teltek, elégedettek a szövetkezetben a terméssel. Szentgrótra, a Zala-Cereália Kft. telepére viszik a gabonájukat. — bozsér — Ipari park Szombathelyen Ipari parkot hoznak létre Szombathelyen — döntöttek hétfőn a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Társaság vasi megyeszékhelyen tartott taggyűlésén. A szervezet január elsejével alakult törzstőkéje, 430 millió forint, többségi tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank: 12 tagja között Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyei befektetők, valamint önkormányzatok. A vasi megyeszékhelyen és környékén már létrejöttek a kellő infrastrukturális feltételek. (MTI) KRÓNIKA Semmelweis-nap Egerszegen (Folytatás az 1. oldalról.) Összefüggést talált a fertőző forrás és a fertőzést közvetítő kóz között, s felismerte, megelőzhető e kór terjedése. Akkoriban 20-40-60 százalékos halálozási arányban aratott a gyermekágyi láz, ám bármennyire riasztó e tény, mégis kétkedéssel találkozott felismerése. 1850-ben visszakerült Pestre, így ha a szakmai körök nem is ünnepelték különösebben munkálkodását, a magyar anyák részesülhettek működésének áldásos hatásaiból. Eredményeit csak részlegesen értékelte kora, de számos diszciplína későbbi megjelenését alapozta meg, s szellemisége máig hat. A megemlékezést követően szakmai elismerések átadására került sor. Az Intézet Kiváló Dolgozója címet a megyei kórház 12 munkatársa kapta: dr. Bita László szakorvos; Böle Jenőné titkárnő; Dömök Magdolna szakács; Horváth Jánosné főnővér; dr. Lukács Zoltán főorvos; Málics Ferencné gondozónő; dr. Oroszlán Tamás adjunktus; Ruisz Jánosné ápolási igazgatóhelyettes; Sólyom Zoltánné aszszisztens; Szabó Sándorné varrodavezető; dr. Takács Piroska főorvos és Targuba Lászlóné ápolónő. A továbbiakban még tízen részesültek dicsérő oklevélben, ketten a minőségügyért díjat vehették át, négyen pedig adjunktusi kinevezést kaptak. Ruisz Jánosné ápolási igazgatóhelyettes átveszi a kitüntetést. (Mészáros T. László felvétele) Mától megszűnik a vámpótlék (Folytatás az 1. oldalról.) — Most jóval száz forint fölött van, és a csúszóleértékelés révén jelenleg is havonta egy százalékkal csökken a forint árfolyama. A mi áraink stabilak, s szinte biztos vagyok abban, hogy ez a vámpótlék-változás nem lesz hatással rájuk — említette Papp Ákos. Zoller József , a Zalaegerszegi Ruhagyár vezérigazgatója: —A termelésünk meghatározó részét bérmunkában végezzük, s ebben a formában nem játszott szerepet ez a vámilleték. Azonban a belföldön értékesített, saját beszerzésű anyagból készülő termékeink körében nyilván érezhető lesz ez a tehercsökkenés, hiszen a belföldi termékeink árában nem jelenik majd meg a háromszázalékos pótlék. Azonban a ruhagyár öszszes termelésének csak körülbelül 5-6 százaléka ez a belföldi értékesítési áru. Számunkra elsősorban a beruházási importban jelent érezhetően kedvező változást ez az esemény. A minőség további javítása érdekében tervezzük egy új vasalósor telepítését. Ez az importberuházás — amit még ebben az évben szeretnénk megvalósítani — 60-70 millió forintos tétel, s ebben a nagyságrendben már jól érezhető a háromszázalékos pótlék megszűnése. A kereskedelmi cégek közül csak azok tudják felmérni a pótlék megszüntetésének jelentőségét, amelyek közvetlenül importőrök is. A lakossági forgalomban e szempontból számottevő a Csopak Rt., amely többek között a zalaegerszegi Fórum bevásárló központot üzemelteti. — Valóban foglalkozunk importtal, de nem jelentős az aránya, elsősorban néhány vegyiáru-féleségről van szó — említette Kerekes Attila kereskedelmi igazgató. — Az importált termékek fogyasztói árát a belföldi piaci árak alapján kalkuláljuk. Tehát az adott árura rakódó valamennyi költségtényező ismeretében, és a belföldön alkalmazott piaci ár alapján döntjük el, hogy megéri-e importálni valamit. Azt hiszem, a vámpótlék megszüntetése alapvetően csak az áremelések mértékét lassítja le, esetleg egyes árufajtáknál hosszabb időre stabilizálhatja az árat. Hajdú Létezhet-e kettős identitás? Konferencianap a nagykanizsai Identitás Szabadegyetemen A hétfői konferencianapon dr. Márkus Ferenc levezető elnök azzal köszöntötte a nagykanizsai Identitás Szabadegyetem hallgatóságát, hogy a prominens előadók — gazdag élettapasztalatuk és tudományos felkészültségük révén — tovább szélesíthetik ismereteink a nemzeti és az európai identitás mélyebb összefügéseit illetően. Nos, az előadásokat figyelemmel kísérve, valóban meggyőződhettünk arról, hogy a meghívott vendégek — köztük Lászlóffy Aladár és Duray Miklós — az „ötágú síp” megfelelő régióira jellemző sajátosságok érzékeltetésével járták körül ezt a manapság minden korábbinál aktuálisabban felvetődő kelet-közép-európai kérdéskört. Első előadóként Andrásfalvy Bertalan professzor (JPTE) hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetnek mind a mai napig nincs egészséges önazonosságtudata, továbbá a mi „számlánkra is róható” a magyarság mítoszszerű megítélése Európában. Gazda József (Kovászna) a kettős identitástudat kérdésére kereste a választ a tőle megszokott szenvedélyes előadásmódban, példaként egy erdélyi művészt említve, aki saját identitásdilemmáját „európai vagyok” válasszal próbálta áthidalni századunk első felében. Gazda József meglátása szerint a többségi nemzetek részéről a magyar kisebbségek felé irányuló „csipkelődések” voltaképpen egyfajta védőpajzsként is szolgálnak, ugyanis erősítik az identitáshoz való ragaszkodást, mely dédelgetés esetén akár feledésbe is merülhetne. Göncz László (Lendva) előadásában kifejtette, hogy az európai integrációs folyamatokban mindenképpen meg kell őrizni a közép-európai népeknek a sajátos közvetítő szerepét és a kisebbségi aspektusból sem igazán szerencsés, ha minden állam külön-külön „kopogtat” az EU vagy a NATO „kapuján”. Göncz László szerint nem elég csupán a már meglévő kisebbségi konvenciókra hivatkozni, hanem bármely középeurópai állam EU-csatlakozása után is kellőképpen szükséges kezelni a kisebbségi problémákat. A szlovéniai Muravidéken a magyar kisebbség szeretné törvényes formában elérni azt, hogy — főleg a szórványközösségekben — a vegyes házasságokból születendő gyermek kettős identitású lehessen, és — felcseperedve — maga döntsön a későbbiekben, hogy melyik értékrendszerhez tartozónak vallja magát. — Gelencsér — ZALAI HÍRLAP . Közgyűlés A zalaegerszegi önkormányzat szerdán 14 órai kezdettel tartja soron következő közgyűlését a Széchenyi tér 5. szám alatti épület I. emeleti dísztermében. Néhány a tervezett napirendi pontok közül: a Kertváros részletes rendezési terve; a Zalaegerszegi Ipari Park társaság létrehozása; a Landorhegyi Általános Iskola igazgatójának megbízása. Ökológiai tábor Az Alpok—Adria régió nyolc tartományából 40 fiatal vesz részt a zalacsébi malomtanyán vasárnap megnyílt ökológiai táborban. A 14—18 éves ifjak az egy hét során többek közt kézműves mesterségekkel ismerkednek, valamint ellátogatnak a Gébárti tóhoz és a Kis-Balatonhoz. Pályázat A kanizsai önkormányzat nyilvános pályázatot hirdet a Kaán Károly utcai vasút feletti gyalogos felüljáró fővállalkozásban történő megvalósítására. A pályázati tervdokumentáció átvehető július 2-ától 4-éig a polgármesteri hivatal műszaki osztályán, az ajánlatok benyújtásának határideje július 14., s a munkát augusztus 4-én kell megkezdeni. Első mesterlevél a kamaránál (Folytatás az 1. oldalról.) Mint kiderül, vannak azért egynéhányan a negyvenes korosztályból is, de lényegesen több a fiatal arc. Akadnak közöttük kezdő vállalkozók, de a legtöbben valahol alkalmazottként gyakorolják a szakmát, ám szeretnének önálló mesterré, önálló vállalkozóvá válni. Ezért vállalták a tanfolyamot, no meg a vizsgadrukkot. S bár az igazi megmérettetés nyilvánvalóan a szakmai vizsga lesz, a mai tantárgyakat sem becsüli le senki. Sőt, elmondják, hogy adóügyekben, tb-tudnivalókban, vámismeretekben bizony nagy szerencse, hogy jóindulattal tényleg csak a legfontosabbakról, a tanfolyamon elmondottakról faggatják őket, vagy jogi kérdésekben főleg a szerződésekről, mert mélyebb részletezés esetén ugyancsak elakadnának. És egyáltalán nem haszontalanok az úgynevezett pedagógiai ismeretek sem, hiszen egy vállalkozó tárgyalóképességén, emberismeretén, viselkedéskultúráján sok múlik, arról nem is szólva, hogy a leendő tanulók emberi fejlődéséért is felel, s az alkalmazottakkal való kapcsolattartás is fontos tudnivaló. Az építőipari szakmában jólismert vizsgabizottsági elnök szerint a jelöltek meglepően jó felkészültséggel érkeztek, kiválóan hasznosították a kamara által szervezett tanfolyamon hallottakat. A kurzus egyébként nem két fillér: mindent összevetve mintegy 90 ezer forintra rúg majd a mesterlevél megszerzése. Első lépcsőben közel százan hozták meg a megyében ezt az anyagi és időbeni áldozatot. Egerszegen tegnap 23-an adtak számot felkészültségükről, ma Keszthelyen, szerdán pedig Kanizsán vizsgáznak a többiek. Regionális kapcsolat Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a regionális együttműködésnek, ezért a jövőben is mindent megtesz a kapcsolatok elmélyítéséért — hangsúlyozta hétfőn Nyíregyházán, a Szervezéstudományi Akadémia nyitónapján Bagi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A határokon átnyúló gazdasági fejlesztés lehetőségeiről szólva elmondta: a már meglévő együttműködési lehetőségek , a Közép-európai Kezdeményezés, a visegrádi országok szabadkereskedelmi társulása, a dél-európai nemzetek és Magyarország alakuló kapcsolatrendszere, valamint a magyar—osztrák—szlovák és a magyar—olasz—szlovén együttműködés — mellett kialakulóban van a Magyarország—Ausztria—Románia együttműködés, amely egyebek között a dunai víziút megteremtését szolgálná. Eredményes az olasz—szlovén—horvát—magyar—osztrák—szlovák—német Alpok—Adria együttműködés is. Folytatni a modernizálást Új ügyvezető igazgató az Akadémiai Kiadónál Az Akadémiai Kiadó Rt. új ügyvezető igazgatója, Sós Péter János július 1-jén kezdi meg munkáját-tájékoztatta a kiadó többségi tulajdonosa, a holland Wolters Kluwer csoport sajtóügynöksége az MTI-t. Mint ismeretes a kiadó korábbi vezetőjét, Zöld Ferenc igazgatót márciusban elbocsátották, s akkor Henri Maddé személyében megbízott ügyvezető került a cég élére. Az új igazgató feladata folytatni az Akadémiai Kiadó megkezdett modernizálását. Sós Péter János újságíróként kezdte pályafutását, közreműködött a Képes 7 és a német nyelvű Danubius rádió megalapításában. Kiadói képzésben vett részt New Yorkban, majd a Privát Profit című lap főszerkesztő-helyettese volt. Ezt követően a Burson-Marsteller Budapest kommunikációs ügynökség ügyféligazgatója és válságkommunikációs ágazatvezetője lett. (MTI) Magyar falvak szövetsége A Magyar Faluszövetség hétfői budapesti küldöttgyűlésén aktuális önkormányzatpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Becze Lajos, a szövetség elnöke a gyűlésen elfogadott állásfoglalást ismertetve elmondta, hogy a kistelepülések elmaradásának mérséklése érdekében szükségesnek tartják az állami kiegészítés növelését, továbbá a helyi adófizetési képességet kiegyenlítő rendszer bevezetését. A képviselők tiszteletdíját jelentősen szeretnék csökkenteni. Azt akarják, hogy ne a polgármester bérének függvényében és ne önmaguknak állapíthassák meg. A területfejlesztési tanácsok tevékenységében nagyobb szerepet óhajtanak a kistérségeknek. Módosítani szeretnék az önkormányzatokról, az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló, valamint az önkormányzati választási törvényt. (MTI)