Zalai Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-20 / 16. szám
1998. január 20., KEDD A színházunkért... Tárgyalások a megye és Zalaegerszeg között Igaz, hogy a megye intézményei közé tartozik, de mégiscsak Zalaegerszegen működik. Igaz, hogy a megyéből sokan jönnek, hogy a produkciókat megnézzék, de valószínűleg mégiscsak a városbeliek látogatják legtöbbször. Hogy mindezek figyelembevételével ki működtesse a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, a megyei, avagy az egerszegi önkormányzat, arról köztudomásúlag régóta folyik a polémia. Ez a— néha komoly tárgyalásokba torkolló — hangos gondolkodás nemrégiben a hírek szerint olyan stádiumba jutott, hogy majdnem küszöbön állt a megegyezés. A színház új igazgatója, Stefán Gábor, legalábbis azt elérte, hogy a két önkormányzati testület vezetője, Varga László megyei elnök és dr. Gyimesi Endre, a város polgármestere több ízben szót váltott arról, hogy kinek, milyen javaslata lenne a színház működtetésére. A szándékok úgy tűnik, közösek, s az a lényegük, hogy a színház jó színvonalú munkájához hozzájáruljanak. Emiatt több elképzelés szóba jött: a város hathatósabb anyagi támogatásától a közös működtetésen át a teljes átadásig, mely utóbbi esetén a megye cserébe esetleg más intézményeket vett volna át a várostól. A tárgyaló felek a lassú átadástól azért álltak el, mert a tranzakció kivitelezését nem igazán szerencsés módon szelte volna keresztbe a helyhatósági választás ideje. Gyimesi Endre kérdésünkre elmondta, hogy ennek ellenére a város nem zárkózik el még a végleges átvételtől sem, de szeretné ismerni a megyei közgyűlés véleményét. Addig is, a városi költségvetés tervezésekor a tavalyi támogatás több mint kétszeresét szánják a színháznak, illetve a városban lévő megyei intézményhálózatnak, ha az úgy jobb a megyének. (Tavaly Zalaegerszeg városa 8 millió forintot adott a színháznak.) Varga László elnök elmondta, ők nem megszabadulni akarnak a színháztól, hanem annak minél jobb finanszírozhatóságát tartják szem előtt, hiszen például a bérek tekintetében elég nehéz helyzetben van a teátrum. A megye, s személyesen az elnök a szóba került intézménycserét nem tartaná megfelelő megoldásnak, így szerinte ez a kérdés ebben a ciklusban már nem kerül a megyei közgyűlés asztalára. Ők '98-as költségvetési tervükben 56 millió forintot terveznek a színház működésére, s további tízmilliót a felújításra, ez a hó végi közgyűlés elé kerül. A színházunk tavaly mintegy 200 millió forintból gazdálkodott, ebből 80 körüli volt a központi támogatás, 46 milliót a megyétől kapott, 8-at a várostól, a többi saját bevétel volt, illetve szponzori támogatás. (adzs) A kamara szolidáris Mint ismeretes, az utóbbi napokban az egészségügyben dolgozók több fórumon is hangot adtak elégedetlenségüknek. A hét végén ülésezett a Magyar Orvosi Kamara képviselő-testülete, ahol egyebek mellett a népjóléti miniszter, Kökény Mihály felelősségét is felvetették az egészségügyben kialakult válságos helyzet miatt. Lapunk dr. Kovács Lajost, az orvosi kamara zalai elnökét kérdezte arról, miként vélekednek helyben az állásfoglalásról. A megyei elnök elmondta, személyesen is részt vett a hét végi ülésen, a megyei testület az ott elfogadott álláspontot mindenben osztja, a döntéseket ők is megszavazták. Ezek közül egyik leglényegesebb elem, hogy az idei költségvetésben meghatározott összeg nem lesz elegendő a kórházak és a szakrendelők működtetéséhez. Téma volt a béremelések ügyében három éve kötött megállapodás is, ami Zalában ugyancsak részlegesen valósult meg. Dr. Kovács Lajos reagált arra is, hogy a miniszter állítása szerint az orvosok átlagkeresete mintegy 70-80 ezer forint volna. A munkaügyi minisztérium kimutatása szerint a különböző ágazatokban dolgozók bérarányait tekintve az egészségügy a legrosszabb helyen szerepel, s a tendenciák sem ígérnek elmozdulást. Meglátása szerint a miniszter által említett összegek nem az alapbéreket jelentik, hanem az ügyeleti díjakkal, éjszakai pótlékokkal s egyéb, sok túlmunkát feltételező vállalással elérhető jövedelemről szólnak. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) célkitűzéseivel szolidárisak, akcióikat mindenben támogatják. KRÓNIKA Ugrásra kész vasútépítők Magyarország és Szlovénia között 1906 decemberében nyitották meg a Körmend—Zalalövő—Bajánsenye—Sál közötti 42,3 kilométeres vasútvonalat, amit aztán a nyolcvanas évek elején a személy- és áruforgalom leállítása után megszüntettek. Szomszédaink közül Szlovénia az egyetlen ország, amelyikkel nincs közvetlen vasúti kapcsolatunk — de hamarosan ismét lesz. A kormány ugyanis az 1995. november 16-i határozatában a korábbi tanulmánytervekre alapozva úgy döntött, hogy meg kell teremteni a vasúti összeköttetést. A MÁVTI Kft. 1996 július végén leszállította az engedélyezési terveket, a Közlekedési Főfelügyelet a helyszíni engedélyezési bejárásokat követően kiadta az építési engedélyt. A MÁV Rt. a szombathelyi beruházási irodára bízta az előkészítési munkát, a projekt vezetését. A Mayer Ferenc irodavezetőtől kapott információ szerint tavaly 1 milliárd forintot költöttek a vasútra, a kormány erre az évre 5,6 milliárd forintos költségkeretet hagyott jóvá. A brüsszeli központ jóváhagyta a 10 millió ECU-s Phare-segélyt, s talán e hónap végéig a kormány megköti a német befektetővel is a teljes bekerülést fedező hitelszerződést. Műszakilag a tervdokumentációk készen vannak, lehetne dolgozni. A zalalövői vasútállomás építésével kapcsolatos versenypályázatot hamarosan meghirdetik, ennek ismeretében talán az első fél évben a tényleges kapavágás is megtörténik. A nagyrákosi völgyhíd és alagút építésének lebonyolítására a tenderkiírás most van folyamatban. Tavaly az 1400 méteres völgyhíd próbacölöpözését kiértékelték, mindkét technológia jónak bizonyult, a kivitelező választhat majd az alkalmazásról. A jó időre várnak, hogy folytatni tudják a régészek a leendő nyomvonalon a leletmentést, és az ősgyep áttelepítésével is van még tennivaló. Az 1,1 millió négyzetméternyi kisajátítandó terület mintegy felét a vasútnak még meg kell szereznie a több száz tulajdonostól. Tavaly mintegy 450 millió forintért anyagot vásároltak. Síneket, vasbeton-aljakat, kitérőket tárolnak Zalaegerszegen, Celldömölkön és Komáromban. De van térvilágító tartóoszlop, meg betonból előregyártott vízáteresz Pácsonyban, Mosonmagyaróváron. A most zajló ügyek intézésére 200 millió forintos áthidaló hitel áll rendelkezésre. Ez arra elég, hogy amíg a jóváhagyott költségvetési pénzkerethez nem tudnak hozzáférni, addig is dolgozhassanak a magyar—szlovén vasúti kapcsolatok újbóli megteremtésén. -áts Tengerentúli vendégekkel „Közösségek és nói szerepek a vidékfejlesztésben” című projektjével a Zalai Falvakért Egyesület az elmúlt év nyarán pályázati támogatásban részesült az Amerikai Nói Szavazók Ligájának Oktatási Alapja és a Levi Strauss Alapítvány által közösen létrehozott pályázatból. A támogatott — az Egyesület és más szervezetek által közösen megvalósított — zalai program célja területi, lakossági cselekvési terv készítése, s a vidéken élő nők szerepkonfliktusainak a vizsgálata. E héten kerül sor a zárórendezvényre, melyen részt vesznek a kiíró amerikai szervezetek képviselői is. Csütörtökön 14 órakor a Megyeházán a zalai helyzetképet feltáró kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. Szombaton Alsópáhokon, a Kolping Családi Hotelben a zalai hölgyeknek tartanak tréninget, a közéleti szerepvállalás során szerzett tapasztalataikat osztják meg a magyar résztvevőkkel. Folytatódik a rekonstrukció (Folytatás az 1. oldalról.) A napokban Zalaegerszeg belvárosában, az Eötvös és a Tompa utca között megkezdődött az egyik épület bontása. A területet nemrég vásárolta meg az önkormányzattól a Kiss & Matyéka Ingatlanforgalmazási Kft., amely az elmúlt években már két, lakásokat, üzleteket és irodákat magában foglaló épületet is felépíttetett az Eötvös utcában. Matyéka István, a cég vezetője elmondta, a mintegy 7000 négyzetméteres, az eddigiekhez hasonlóan lakásokat és üzleteket tartalmazó épület — amelynek terveit Agg Ferenc építészirodája készíti — két ütemben valósul meg, az építkezést májusban tervezik indítani. Addig rendezni kell az érintett terület egy részének tulajdonjogát. Arról van szó, hogy az egerszegi önkormányzat az ingatlant visszaadta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének, illetve rajta keresztül az egerszegi hitközségnek. A vonatkozó törvény szerint a várost kártalanítás illeti meg az államtól, ám ennek kifizetésére 11 év áll rendelkezésre. A kártalanítás elhúzódása mindenki számára hátrányos; a hitközség addig nem veheti birtokba az ingatlant, amelynek az értéke teremtené meg egy közösségi épület felépítésének a fedezetét, a város pedig annál kisebb reálértékkel számolhat, minél később jut hozzá a pénzhez. Az érintettek ezért arra törekszenek, hogy lehetőség szerint meggyorsítsák a kárpótlás ügyét. Úgy tűnik, erre van is reális lehetőség, de az a feltétele, hogy az önkormányzat a felére — 32 millióról 16-ra — mérsékelje kártalanítási igényét. Mivel a lakók elhelyezésére, ha hamarosan megkapják, ez a kisebb összeg is fedezetet nyújtana, az önkormányzat kész módosítani a megállapodást. Mint dr. Gyimesi Endre polgármestertől megtudtuk, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Tulajdonrendezési Irodájának válaszát várják. Amikor az ügy rendeződik, a Kiss & Matyéka Kft. és az egerszegi zsidó hitközség szerződést köt egymással. Matyékáék átveszik az ingatlant, cserébe megépítik azt a közösségi létesítményt, amelyre a hitközségnek szüksége van. Matyéka István elmondta azt is: az épületben lesz egy 24 lakásos nyugdíjasház. A 30 négyzetméter alapterületű garzonlakásokba olyan idős embereket várnak, akik egyedül maradtak nagyobb méretű, magas rezsiköltségű lakásaikban. Az elképzelt konstrukció szerint ezeket az otthonokat egy ingatlanhasznosító társaság kezeli majd, a vételár felét ez állja, míg a másik felét a lakást igénybe vevőnek kell fizetnie, aki ezért haláláig tartó haszonélvezeti joghoz jut. A jelentkezők meglévő lakásaikkal is kiegyenlíthetik a vételárat, ha annak értéke magasabb, az árkülönbözetet megkapják. Tartozik az otthonhoz majd egy főállású szakasszisztens is, egy orvossal pedig szerződést kötnek. A nyugdíjaslakások mellett 2100 négyzetméter alapterületen alakítanak ki üzlethelyiségeket, s további 60 lakást helyeznek el az épületben. Utóbbiak egyrészt 50, másrészt 90—130 négyzetméter körüliek lesznek, mert az ilyen méretű lakásokra mutatkozik igény, a közepes nagyságúakat a tapasztalatok szerint kevésbé keresik. Ugyancsak ebben az épületben kapna helyet az egerszegi zsidó hitközség közösségi háza. Matyéka István beszámolt arról a merész tervéről is, amelynek a megvalósíthatósága az építészek véleményétől függ. Zöld tetőt szeretne az épületre, növényzettel, úszómedencével, esetleg mini golfpályával és 6-8 luxus apartmannal. A cég vezetője bízik abban, hogy a függőben lévő ügyek májusig rendezhetők, s időben kezdődhet az építkezés. A befejezést 1999 novemberére tervezik, az ünnepélyes átadás a 2000. év köszöntéséhez kapcsolódik. Nagy fesztivál lesz — ígéri Matyéka István. Sz. O. A tervek szerint májusban kezdődik az építkezés. ZALAI HÍRLAP . Közgyűlés Ma 14 órakor a HSMK kamaratermében tartja soros ülését a kanizsai képviselő-testület. Néhány a napirendi pontok közül: a város idei költségvetése; tájékoztató a tervezett logisztikai központról és az ipari parkról; a vásárcsarnokban lévő önkormányzati tulajdonú üzletek hasznosítása, az 1998/99. tanév szervezési feladatai. Kiállítás Letenyén A magyar kultúra napja alkalmából január 22-én, csütörtök délután 17 órakor nyílik Bedi László fafaragó népi iparművész kiállítása a Letenyi Városi Könyvtárban. Az ünnepélyes megnyitón közreműködik a helyi Mákvirágciterazenekar. Angolból és németből Országos feladatmegoldó nyelvi levelezős verseny indul általános iskolások számára — 3—8. osztályos korig — angol és német nyelvből. Jelentkezni február közepéig lehet az alábbi címen: Litterátum nyelvi versenyek, 4401 Nyíregyháza, Pf. 125, valamint a (42) 433- 835-ös telefonszámon. A verseny célja: a gyerekek játékos formában bővítsék idegennyelv-tudásukat. Bors — az orrunk alá Szombaton, röviddel azután, hogy a Magyar Televízió 1-es csatornáján — mint valami nyelvi szempontból rettenetesen alulszocializált Superman, vagy még inkább egy mentálhigiénés problémákkal küzdő gyalogkakukk—Bruce Willis jól öszszekoszolta, jól kilövöldözte magát, s mintegy mellékesen megmentette a világgazdaságot a biztos csődtől, a közszolgálati kettesen feltűnt a letűnt idők hőse: Bors. Bors Máté. Egyike a mi saját bejáratú dzsomszbondjainknak, dzsonmeklénjeinknek, szájmon templárjainknak, betmenjeinknek. A látvány annyira meglepő volt, mint amennyire egy Interneten szörföző busmané lenne az. Pedig bizony Bors Máté fehérlett-feketéllett a képernyőn. S bár még harminc se vagyok, szinte pillanatok alatt őszült meg a halántékom, meszeseden el az ízületkészletem, cserepeseden meg a bőröm. Az tudniillik, akinek—már-már felnőttfejjel—adatott meg túlélni legalább egyet az évszázad sorjázó rendszerváltásai közül, hajlamos arra, hogy az alig elmúlt gyermekkorát majdhogynem emberöltőnyi távolságból nézze. Szombaton este emberöltőnyivé nőtt az az idő is, ami azóta telt el, hogy Bors Mátét utoljára láttam. Mindazonáltal hálás voltam a műsorszerkesztőnek, pillanatnyi megvénülésem névtelen előidézőjének, mert valamelyest talán bölcsebb lettem. Világossá vált számomra, hogy a világnak ezen a fertályán miért ismeretlen fogalom a felejthető. S miért felejthetetlen a felejthetetlen. Világossá vált számomra, hogy a mi egyszerű, régi történeteinknek miért ad olyan furcsa, kesernyés ízt a rendszerváltásnyi-emberöltőnyi idő. S hogy mitől válunk „ íz-függőkké". S hogy a mi dzsemszbondjaink, szájmontemplárjaink mitől tudnak olyan meghatóan emberformájúak lenni, amikor szülőatyjuk nem valamiféle ember gonosszal állítja őket szembe, hanem a történelemmel. Persze, a Bors szereplőinek vonásait az ideológia rajzolta vonzóvá vagy nevetségesen taszítóvá. De hát éppen azért olyan meghatóan emberi. Éppen ezért olyan tanulságos. Sajnálnám, ha valaki úgy fogadná ezt a sorozatot, mint a „ bolsevikok által uralt televízió” kampányfogását. De ugyanúgy sajnálnám, ha valaki nem vette volna észre az első részben, hogy egy, a Kádár-korszak mélyén készült tévésorozat főhőse — merthogy hadifogolyként élve akar kikerülni abszurd helyzetéből —mer morfondírozni azon, hogy a kozákok vagy a vörösök oldalára álljon. A Borssal egyszerre kezdték el vetíteni egyébként a „középeurópai Vészhelyzetet”, az annak idején rendkívül népszerűvé vált Kórház a város szélén című sorozatot is. Az viszont, hogy az archívum poros dobozaiból ilyen eszeveszett gyorsasággal és ilyen mennyiségben kerülnek elő régi filmek, jelzi azt is, mire képes, pontosabban, mire nem képes ma a Magyar Televízió. Az mindenesetre dicséretes, hogy Bors Máté kalandjait— legalábbis a beharangozó szerint — kifejezetten a mai fiataloknak szánva tűzte műsorára a közszolgálati tévé. Ha viszont valóban ez volt a szándék, akkor magyarázza meg már valaki, miért éjjel fél tizenkettőkor kell sugározni. Hogy a „célcsoport” az éjszakai szex- és kommandós filmek özönében éppen az MTV kettes csatornáját nézi majd, legalább anyira valószínűtlen, mint az, hogy „Most megcsípjük, Őszi!” — vérség