Zalai Hírlap, 1999. december (55. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-18 / 295. szám
16 ZALAI HÍRLAP FÓKUSZ 1999. december 18., SZOMBAT Vasutassztrájk előtt a megye (Folytatás az 1. oldalról) A fórumot követő rövid szünetben volt alkalmunk szót váltani szakszervezeti tisztségviselőkkel. Ők is megerősítették a kívülállók véleményét, mely szerint mintha megrekedtek volna a tárgyalások. Innen távolból , több mint négy órás zötykölődős gyorsvonati összeköttetéssel a fővárostól — legalábbis erre lehet következtetni. — A korábbi sztrájkfenyegetésekkel ellentétben én másképpen értékelem a helyzetet — mondta Choma Csaba, a zalaegerszegi állomás forgalmi szolgálatánál tevékenykedő Vasutasok Sakszervezetéhez tartozó alapszervezet titkára. Rajtuk kívül még a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete tárgyal mint reprezentatív érdekképviselet a jövő évi bérekről, kollektív szerződéskötési feltételekről a MÁV Rt. gazdasági vezetésével. A mi itteni 122 fős tagságunk megkérdezett tagjai egyértelműen a munkabeszüntetés mellett kardoskodnak, s kitartanak a végsőkig. A másfél százalékos, teljesítményhez kötött jutalék kifizetésének megvonása volt a végső lökés. A kocsirendezők 35-36 ezer, a vezető jegyvizsgálók 42-46 ezer forint bruttót keresnek, a műszakpótlékot nem számítva. A közlekedési tárca vezetője kijelentette a héten , hogy a kormány „álló vasutat nem fejleszt” — ez sem késztette érdemi tárgyalásra a feleket? Nehéz a válasz, mondták a vasutasok a keresztkérdésre, mert amióta bajban van az ország úgymond legnagyobb cége, mindig a végrehajtókon csattant az ostor, s fura mód soha nem csökkentették a vezérigazgatósági létszámot. Sőt, létrehozták a szakigazgatóságokat. Nem félünk, mert az EU-ban a vasútra szükség van, ennek korszerűsítése elengedhetetlen. Hogy közeledik a karácsony? A sztrájknak nem mi, szakszervezetek vagyunk okai, hanem a kompromisszumkészség hiányzik a gazdasági vezetésből. Sárdi Gyula, vezérigazgató-helyettes ezzel szemben így fogalmazott: — Azt éreztem a pénteki egerszegi vasutasfórumon, hogy a többség értékeli a biztonságos munkahelyet. Mondjam azt, hogy féltik is a szélsőségesektől?! Igazából az 56 ezres állományból talán ha 10 ezer a nehezen „kezelhető”, a többség tényleg jobb vasutat akar. S mi most történetesen azért is jártunk a zalai megyeszékhelyen, hogy erőfeszítéseink sikeréről és a gondokról őszintén beszélgessünk. Mindezek a Megyeházán hangzottak el, Varga László dolgozószobájában, tegnap délben. Sárdi Gyula elmondta, hogy az előző percekben találkozott dr. Gyimesi Endre polgármesterrel, sőt arról tájékoztatta, hogy a város, a térség kap egy pár IC- vonatot a májusi menetrendváltáskor, illetve majd egy másikat a magyar-szlovén vasúti összeköttetés helyreállítását követően. Ez a Dráva-expressz reggel megy és este érkezik velencei céllal, tehát jelentős változást hozhat majd a MÁV ígérete. Gondként jelezték viszont, hogy most mintegy 5 milliárd forint még hiányzik a Hodos/ Bajánsenye—Zalalövő közötti vasútépítés anyagi fedezeteként, de az államközi szerződéssel járó kötbérek kifizetése miatt keresik a forrásokat. A megyei közgyűlés elnöke a zalaszentgróti mellékvonallal, s a zalaegerszegi gépészet sorsával kapcsolatosan érdeklődött és kapott megnyugtató válaszokat a vasúti vezetőktől. Délután a zalaegerszegi oktatási központban ünnepélyes keretek között avatták fel a MÁV Rt. Zalaegerszegi Pályagazdálkodási Főnökség zalaegerszegi főpályamesteri szakaszát. A régit — embertelen, nem a mai kornak megfelelő munkahely volt — 10 millió forintos költséggel alakították át. Negyven fizikai és adminisztratív dolgozó számára épült öltöző, mosdó, melegítőkonyha, tanácsterem, irattár. Az Ukk-Rédics, és a zalaszentgróti vonal biztonságáért felelős szakaszmérnökség új „otthonát” Horváth Béla pályagazdálkodási főnök és Csillén Béla szombathelyi szakigazgatási osztályvezető avatta fel. Közben ülésezett az egerszegi vasúti csomóponton a válságstáb. Kövesdi Szilárd állomásfőnök érdeklődésünkre elmondta, hogy mivel még javában tartanak a tárgyalások, a bíróság nem hirdetett ítéletet az elégséges szolgáltatás dolgában, ők normális munkamenetre készülnek. Illetve, vasárnap este, még a hajnali 3 órakor kezdő-kárt okoznak a leállást szorgalmazók idősztrájk előtt, előzetes intézkedéseket foganatosítanak a helyzet majdani gyors rendezésére. A rádió és a tv csatornáin minden fejleményről beszámolnak, jelzik a vasútállomások hirdetőtábláin a vonatok indulását, s megerősített ügyeleti szolgálatot tartanak, ahol érdeklődni lehet az utazási lehetőségekről. Megyénk egyik legfontosabb vasúti határátkelőjén, Murakeresztúron teljes bizonytalanságról számolt be Fejes Lajos állomásfőnök. Az év elején meghirdetett sztrájkban részt vettek az itteni vasutasok, néhányszor teljesen megbénítva az országhatártól Budapestre vezető vasútvonal közlekedését. — Már érződik a levegőben a sztrájk — mondta Fejes Lajos —, de biztosat nem tudunk. Állítólag született némi kompromisszum a legutóbbi tárgyaláson, de ide semmilyen szolgálati közlemény nem jutott el. Nagykanizsán hasonlóan bizonytalanok voltak a vasutasok. A munkások többsége úgy vélekedett, hogy biztosan bekövetkezik a sztrájk, csak annak várható eredményességét vitatták. — Ha mind a három szakszervezetünk összefog — vélte Horváth Attila gépkísérő —, van esély arra, hogy eredményes lesz a sztrájk. Az állomáson némileg feszült volt a hangulat, s a dolgozók többsége kitért kérdéseink elől. Erre állítólag egy a közelmúltban kiadott központi utasítás is felszólította a dolgozókat. — Ha semmit nem érünk el a sztrájkkal — vélte Béli István, aki szerint év elején is hiábavalóak voltak a szakszervezet erőfeszítései —, akkor teljesen felesleges meghirdetni a munkabeszüntetést. Úgy kellene sztrájkolnunk, ahogy a franciák, akik mindent leállítottak. Ez akkor lenne megvalósítható, ha kitartanánk az igazunk mellett. A sztrájkot támogatók rámutattak: hiába törekednek az öszszefogásra, vannak kollégáik, akik a munkaterületük fontosságára hivatkozva kijelentették, nem szüntetik be a munkát. Elvárják, hogy kikaparjuk számukra a sült gesztenyét — legyintett Király László, majd sietett elindítani egy teherszerelvényt, mondván: amíg nincs sztrájk, addig első a munka. Kép és szöveg: Melles, Szalabán, Szakony, Takáts Ülésezik az egerszegi „válságstáb”, a felső sarokban Choma Csaba Nagykanizsán látszólag normális mederben zajlik az állomás élete Sárdi Gyula és Varga László találkozása a Megyeházán Az egerszegi főpályamesteri szakasz ünnepélyes avatása Megújul a kehidai Deák-kúria Mindenki tudta, de a bontás során derült ki igazán, hogy milyen rossz állapotban is van Deák Ferenc egykori kehidai kúriája. A rekonstrukcióra kiírt pályázat nyertese, a ZÁÉV Rt. a közelmúltban kezdte meg az 1740-es években készített épület tetőszerkezetének felújítását, statikai állapotának stabilizálását. A Deák-kúria állapotáról korábban már készültek felmérések, az Állami Műemléki és Rekonstrukciós Központ munkatársai a korabeli leírásokat felhasználva megvizsgálták, hogy az eredeti épületet hol és miként bővítették, alaposan szemügyre vették a tetőt, a falak és nyílászárók állapotát. Kiderült, hogy a vörösfenyő tetőfák közül alig néhány szorul cserére, a vastag falakra azonban — elsősorban a szigetelés hiánya miatt — alapos felújítás vár. A legfontosabb feladatként akkor a vártnál is rosszabb állapotban volt a kúria a tetőszerkezet renoválását jelölték meg. Mivel a munka megkezdéséhez nem volt elegendő pénz, két esztendeje létrehozták a Deák Ferenc Kúria Közalapítványt. A szervezet az idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a Magyar Millennium alkalmából kiírt pályázaton 30 millió forint viszsza nem térítendő támogatást nyert. Az összegnek köszönhetően — a műemléki hivatal által elkészített komplex felújítási terv alapján — első lépésben teljes egészében megújul a tetőszerkezet. A ZÁÉV Rt. egyebek között megerősíti, pótolja, illetve ahol szükséges, ott cseréli a rossz tetőfákat, stabilizálja a födém állapotát, felújítja a kéményeket, az épületre új cserép és csatorna kerül. A munkálatokat január végéig fejezi be a cég. A szakemberek korábban úgy vélekedtek, hogy a Deák kúria teljes felújításához legalább 60-70 millió forintra lenne szükség. Az alapítvány kurátorai bíznak abban, hogy újabb pályázati pénzekből, esetleges támogatásokból mielőbb sikerül befejezni a rekonstrukciót. (Sámel) Január végéig felújítják a tetőszerkezetet Az épület falaira szigetelés is vár