Zalai Hírlap, 2001. július (57. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-18 / 166. szám
G ZALAI HÍRLAP A Magyar Írószövetség nyilatkozata Budapest (mti) Semmilyen módon nem sérti a szomszédos országok és nemzetek érdekeit, a környező államokban élő magyarok részéről igénybe vehető kedvezményekről és támogatásokról szóló, a Magyar Országgyűlés által a közelmúltban döntő többséggel elfogadott törvény - tartalmazza a Magyar Írószövetségnek az mti-hez eljuttatott nyilatkozata. A nyilatkozat kitér arra is, hogy hasonló jogszabályok jó néhány térségbeli országban is hatályban vannak. A jogszabály alapján igényelhető kedvezmények és támogatások a kisebbségi helyzetben élő magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzésére irányuló tiszteletre méltó törekvéseit segítik. Ha a kisebbségi közös ségek otthonosabban érzik magukat szülőföldjükön, ha a kisebbségi léttel óhatatlanul együttjáró sajátos lelki helyzet megfelelő megértésre és válaszra talál, a közép-európai nemzetek együttélése lesz könnyebb és barátibb. KULTÚRA Mr. Pornowsky előkerül Zalaegerszeg (a. h. ZS.) - Müller Péter Sziámi és Zalán Tibor Mr. Pornowsky előkerül című zenés játékát mutatták be tegnap este a megyeszékhelyi Erdei Színházban. Az alsóerdei ősbemutatót, melynek létrehozásában a Gönczi ÁMK is részt vett, a Sziámi együttes ismert és kedvelt zeneszámaira építették: a játék színhelye egy bár, talán valahol valamilyen művésznegyedben. A történet éjszakai emberekről, éjszakai sorsokról szól, miközben egy vak zongoristalány, Zsuzsa (Verebes Nikolett) és Pornowsky (Kaszás Géza) tragikus szerelmének képeit is elénk villantja. A darab létrehozásában a koreográfus-rendező Énekes István segítségére volt Ruszt József Kossuth-díjas rendező, Merő Béla rendező és Garamvölgyi György, az ÁMK igazgatója is. Az alkalmi zenekarban Markó Tamást, Radics Igort, Óvári Miklóst, Polgár Pétert, Gőgös Esztert és Herdes Attilát hallhatjuk. Az előadást rossz idő esetén július 20-án állítják színpadra. Képünkön a Bálizs Andrej alkotta izgalmas díszletben a címszereplő látható. Fotó: Pezzetta Umberto Nem zárul, hanem zárul a kapu Lakatos Benő fafaragónak nyugdíjasként is lesz mondandója . Török András Nagykanizsa - Még hány nap, Benő? - kérdezik lépten-nyomon mostanság a kanizsai Volán-pályaudvaron a kollégák a vállas, energikus mozgású férfitól. Lakatos Benő erre csak legyint: — Minek számolgassam a nyugdíjig hátralévő napokat, eljönnek előbb-utóbb mormogja, egy „kikupálódó” fadarabbal és a bizsókkal múlatva a soros buszjáratáig hátralevő időt. Annyi bizonyos, hogy a zalakomári buszsofőr e szakmában szokatlan mód tölti ki üres perceit: farag. Nézegethetné a Délzalai Áruház kirakatait vagy a szüntelenül áradó tömeget, ám ehelyett járművénél marad, s kisebb-nagyobb figurák kelnek életre faragókése alól. A városi forgatagot azért időnként megnézem mint, elmondva: — Gyakran látok érdekes karaktereket, melyeket megörökítek, s egyszer elérkezik az idő, hogy szobrocskává lényegüljenek. Hogy ki a vonzó számomra? Nem a hivalkodó küllemű, hanem éppenséggel az egyszerű emberek. A cekkereit cipelő néne, a megállóban ábrándozó kamasz, a meg-megpihenő nyugdíjas... Élete nyitott könyv, mely sok-sok munkát, próbálkozást rögzít. Szülőfalujában, Nemesnépen mindig ünnepi perceket jelentett számára valaha, ha az ügyeskezű idősebbek fát faragtak, akár díszes szelencét, akár csak egy jófogású szerszámot bűvészkedve elő az élő anyagból. A kézművesség gyakorlása mindig is létfontosságú tennivalót jelentett a falusiak számára, bár a mesterembert és a mesterművészt illő mód megkülöböztették. - Ugyan kedvelem a faragást, de valójában mindenféle anyagot szeretek formálni, alakítani - figyelmeztet. - Ha megunom a fát, akkor a faragószobából a lakatosműhelybe teszem át a székhelyemet. A lényeg persze az, hogy ne fogyjon ki a munka az ember keze alól. Ezért azután van egy szupertágas műtermem, ahol nemcsak megszületnek, hanem helyet is kapnak minden bizonnyal legnépszerűbb munkáim. A községi iskolák, óvodák játszótereinek kistafírungozásáról van szó: nemcsak kifaragom a mesefigurákat, hanem évről évre javítgatom, csinosítgatom őket. Utóbb Tótszentmártonban és Szerdahelyen, Csömyeföldén, Nagyradán, Garaboncon és Sármelléken épített játszótereket. Különösképp Csörnyére jár vissza szívesen, hiszen itt a helyiek büszkesége, a valaha európai hírű Soós Lajos mesterművész emlékét idézve vezetheti be az ifjúságot a fafaragás titkaiba. - Jut-e idő és energia egy-egy saját kiállításra is? _ - Mostanság Őriszentpéteren és Gébárton látható vagy kéttucatnyi munkám siet a válasszal: - Ha végre nyugdíjas leszek, hiszem, nem zárul, hanem zárul az a bizonyos kapu, mely összeköt a világgal. Van önként vállalt feladata is: Petőfi Sándor alakját szeretné kifaragni, úgymond megmutatva a népnek a költő tartását, hitét, emberségét, egyszerűségét. - Kell a példa - figyelmeztet nem jó irányba tart az emberiség, s ehhez ugye egy nyugdíjasnak is kell legyen szava. Ismerős karakterek születnek Korpusz Szokatlanul tölti üres perceit 2001. július 18., SZERDA Művészetek völgye Kétezerötszáz fellépő várja a látogatókat ■ Péter Gyöngyi Kapolcs - A hagyományoknak megfelelően a szervezők idén is, immár tizenharmadik alkalommal, várják az érdeklődőket a Művészetek Völgyébe. A Kocsmaszínben látott produkciók, a Klastromszínpad koncertjei vagy éppen a Dörögdi „Blúz”, a velős pirítós és a jó borok emléke arra készteti az embert így nyár derekán, hogy visszautazzon a Bakonyba. Vagy, ha éppen nincs rá lehetősége, ideje, legalább figyelemmel kísérje, mi történik ott, milyen előadásokról, hangversenyekről marad le. A kulturális fesztivál programjait ezúttal július 27-től augusztus 5-ig látogathatja a közönség. A tíznapos rendezvény részletes kínálatát egyébként az interneten is olvashatja a leendő résztvevő. Kapolcs, Taliándörögd, Monostorapáti, Vigántpetend és Öcs - illetve egy délután erejéig Pula- ezúttal is egyetlen nagy településsé növi ki magát. A több mint egy hét alatt 40 helyszínen közel 250 programmal 2500 művész szórakoztatja a nagyérdeműt. Kapolcson harmadszor tartják meg az Országos Fazekas és Keramikus Találkozót és Vásárt, a vigántpetendi Kézműves és Iparművészeti Vásáron pedig 80 kiállító portékáját tekinthetik meg az arra járók. A mesterségbemutatók persze mindenütt mindennaposak lesznek. Ismerkedhetnek a kíváncsiskodók marokkói népzenével, jazz-, klezmer- és komolyzenei hangversenyeken is kikapcsolódhat a „völgylátogató”. Idén is fellép Cseh Tamás, de Failoni Donatellával, Kincses Veronikával, Gregor Józseffel ugyancsak találkozhat a nagyérdemű. Koncertet ad a Budapest Ragtime Band, a Hot Jazz Band is. Legalább 40 kiállításon néző-időpont Július 27-től augusztus 5-ig tart a fesztivál lődhez, ámulhat a képzőművészetet kedvelő, és számos színházi előadáson szórakozhat az arra vágyó. Többek között a budapesti Új Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata látogat el a településekre. Lesz lehetőség táncra, aki békésebb estre vágyik, moziban foglalhat helyet. A gyerekeket a fesztivál idején különféle játszóházak várják. Levéltári egyperces Mária Terézia saját kezű aláírása Zalaegerszeg (a. h. zs.) - A történelem írott forrásai iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Zala Megyei Levéltár kincseit, különleges iratait, dokumentumait bemutató sorozatunkat. A közgyűjtemény féltve őrzött titkait, melyek Mátyás király armálisától Simon István érettségi dolgozatáig érnek, egy-egy levéltáros-történész segítségével fejtjük meg. Mária Terézia oklevelének elemzését Őriné dr. Bilkei Irén adta közre. Mária Terézia ebben a ragyogó állapotban megmaradt, pergamenre írt díszes oklevélben adja vissza a zalai bencéseknek a hiteleshelyi jogot. A hiteleshely speciálisan magyar középkori jogintézmény, mely káptalanok és konventek — jelen esetben a zalavári konvent — mellett működő korabeli, afféle közjegyzői hivatal, ahol az emberek ügyes-bajos dolgainak iratait készítették és őrizték. (Innen a mondás: nem káptalan a fejem, tehát nem tudok mindent.) A zalavári hiteleshely működéséről már 1260-ból van adat, igaz a legkorábbi oklevelek az 1341- es tűzvészben elpusztultak. A sekrestyés páter elaludt, az égő gyertya felgyújtotta a levéltárat, „ott pusztultak a tűzben a szent királyok ereklyéi”, írja a beszámoló oklevél. 1339-ben Zalaváron már használták a Szent Adorjánt ábrázoló pecsétet, amelyet a Mária Terézia-féle oklevélen is láthatunk. A zalavári hiteleshely története kalandokban bővelkedik. Nagy Lajos 1351-ben törvényben szabályozta a működését, így 300 évig háborítatlanul intézte a zalai és a környező megyék nemeseinek birtokügyeit, panaszait. 1575-ben, a törökdúlás okozta bizonytalanságok miatt Vasvárra helyezték át a hiteleshely funkcióit. A hiteleshelyi jogokat Mária Terézia 1757. május 10-én kelt oklevele adta vissza a zalai bencés konventnek. A jó minőségű pergamenre készített dokumentum magán viseli a korabeli oklevél-díszítések minden elemét: vörös, arany és kék színű a pecsét-rajzolat, mely Szent Adorjánt ábrázolja. Az első hat-nyolc sor a császári és királyi uralkodó címeit sorolja, az utolsó szövegharmadban pedig a hitelesítők névsorát olvashatjuk. A bal alsó sarokbanhelyezte el saját kezű aláírását az uralkodó, Mária Terézia. A vörös viaszpecséten - melyet eredeti, kerek fadoboz véd a viszontagságoktól — a kétfejű sassal ékített császári címer díszeleg. Az 1874-ig, a közjegyzői intézmény létrehozásáig fennálló hiteleshely anyaga 1950-ben, a bencés rend feloszlatása után került a Zala Megyei Levéltárba. Ez a hatalmas anyag mintegy 15.000 oklevelet tartalmaz, melyből 2.500 a középkorban és a kora-újkorban keletkezett. A viaszpecsétet eredeti fadoboz védi Fotó: Pezzetta Umberto Még 300 millenniumi emlékzászlót adnak át Budapest (mti) Egy hónappal a millenniumi ünnepségsorozat záró eseményei előtt még 300 millenniumi zászlót adnak át az azt igénylő önkormányzatoknak. Az elmúlt év elején kezdődött ünnepségsorozat keretében eddig több mint 2700 településen tartottak millenniumi ünnepséget, és adtak át emlékzászlót. A kormánybiztosi hivatal áfával együtt 130 millió forintot költött a zászlók elkészítésére. A hivatalhoz 3049 igény érkezett, de az országhatáron belül 3190 különféle önkormányzat részesülhet az ezeréves magyar államiságra emlékeztető zászlóból. A 3135 települési önkormányzat mellett, 19 megyei, 23 budapesti kerületi, illetve 13 nemzetiségi, kisebbségi önkormányzat kaphatna zászlót.