Zalai Hírlap, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-04 / 232. szám

2001. október 4., CSÜTÖRTÖK UTAZÁSI MAGAZIN Várjátékok örökzöld divatja Már most készülnek a jövő évi programok Romantika, harciasság, ne­mes versengés - ismét a lo­vagi játékok idejét éljük. Az idei nyár csaknem minden hétvégéjére jutott a látvá­nyos turistaprogramból, kü­lönösen a várak, kastélyok környékén. A műemlék épületek idegen­­forgalmi hasznosításának egyik leglátványosabb és leghatéko­nyabb módja a várjátékok ren­dezése. A harci események fel­idézése - élő szereplőkkel — fel­ér egy történelemórával, a láto­gatók, nézők számára sokkal emlékezetesebb és könnyebben felidézhető élményt nyújtanak a korhű jelmezekben, fegyverek­kel vívott csaták, amelyek szín­házi koreográfiával, hatásos díszletek között zajlanak. A vár­játékok divatja a Gyulai Vár­színházzal kezdődött, s ma már Szerencstől Sümegig a legkü­lönbözőbb időpontokban prog­ramok várják az érdeklődőket. A várakat, erődöket - amelyek­ből több száz található Magyar­­országon - az utóbbi évtizedben igyekeztek felújítani, rekonst­ruálni. Kétségtelen, hogy a kulturá­lis eseménnyé fejlesztett lovagi játékok, bajvívó bemutatók, amelyekhez többnyire színvo­nalas koncertek, színházi bemu­tatók is társulnak, az utóbbi idő­ben a hazai turisztikai program­kínálat sajátos és népszerű ele­meivé váltak. Ráadásul el­sősorban a belföldi turizmus számára, bár a külföldi látoga­tók is élvezettel vesznek részt akár az egri várban általában jú­liusban megtartott Végvári vi­gasságok elnevezésű várjátéko­kon, akár az augusztus végén Sümegen megrendezett Végvári napokon, amikor is egyebek közt a „sötét középkorból” feltá­masztott lovagi torna, íjászat, lovaglás és természetesen az ökörsütés nyújt szórakozást. Ősszel sem zárnak be a hazai várak, erődök, amíg a szabad ég alatt elviselhető az időjárás, szá­mos programot kínálnak. Októ­ber második hétvégéjén példá­ul Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, a diósgyőri várban tar­tanak zenés-táncos holnapokat, de érdemes kirándulást tenni a fantasztikus balatoni panorámát kínáló szigligeti várba is vagy a Dunakanyarba, a felújított vi­segrádi palotába is. A helyszínen járva pedig már most érdeklődhetünk a jövő évi várjátékok idejéről, programjai­ról, hiszen a turisztikai szerve­zetek megkezdték a következő szezon vendégcsalogató esemé­nyeinek szervezését. Kicsik és nagyok önfeledten szórakoznak a programokon A Gyilkos-tó Erdélyben Erdély fenyőkkel borított hegyeinek karéjában tárul elénk a Gyilkos-tó varázsla­tos és titokzatos látványa. A sötétzöld, mozdulatlan víz­tükröt szálfák százainak torzói törik meg, fájdalmas és fantasz­tikus képben megőrizve az erdő egykori tragédiáját. A Gyilkos-tó geológiai minő­sítése torlasztó, ami azt jelenti, hogy egy földcsuszamlás által keletkezett. 1838-ban a leomló hegy elzárta a Békás-patak útját, és így jött létre az egyedülálló természeti jelenség. A tóból ma is kilátszó elöntött fenyőket a vas-oxidos, meszes víz konzer­válta. A tó természeti szépségét fokozzák a fölé hajló mészkő­sziklák. A tó és környéke kedvelt ki­rándulóhely, ahová hétvégen­ként az ország különböző ré­szeiből sokan látogatnak el. Az idegenforgalmi infrastruktúra, a szálláslehetőségek és a vendég­látóhelyek azonban szűkösek és elég alacsony színvonalúak, a turisták a nyári időszakban leg­inkább saját sátraikban vadkem­­pingeznek, és önellátásra ren­dezkednek be. A mindössze két szállodában és egy turistaház­ban, illetve a magánszálláshe­lyeken hónapokkal előre le kell foglalni a szobákat. A Gyilkos-tótól a Békás-szo­rosba vezet az út, amely ugyan­csak fantasztikus élmény. Ha­talmas szirtek és függőleges sziklafalak között haladhatunk kilométereken át. A Békás-szo­ros legmagasabb szirtje 1200 méter magas, az Oltárkő nevet viseli, mivel a tetején hatalmas kereszt látható. A szoros legzor­dabb része az úgynevezett,,Po­kol”, ahol a patak hatalmas kö­vek közt zubogva tör utat ma­gának. Az autók számára is járható utat részben a sziklafalból rob­bantották ki. Gyalog végigjárva a merész szerpentineket, a tám­falakkal tarkított kanyont (így jóval természetközelibb az él­mény), alaposan be is vásárol­hatunk a gyönyörű székely szőt­tesekből, fafaragásokból és kü­lönböző emléktárgyakból. Titokzatos látvány Többször felégették, mégis él A sümegi vár hazánk egyik legnagyobb, legszebb és legkedveltebb várromja A Balatontól mindössze 20 kilométerre fekvő Sümeg már a római korban is lakott volt. Ma több mint 7 ezer la­kost számlál, közlekedési csomópont és idegenforgal­mi központ is egyben. Hazánk egyik kedvelt kirán­dulóhelye a sümegi vár, amelyet kellemes sétaúton lehet megkö­zelíteni. Az erődítményt a 13. század második felében IV. Bé­la emeltette a tatárjárást követő­en a síkságból kiemelkedő Vár­hegyre. A település azután in­dult igazán virágzásnak, amikor 1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet. Akkor az ottani püspökség áttette székhelyét Sümegre, és 200 éven keresztül ott is működött. A városban há­rom alkalommal is tűzvész pusztított, Sümeg mégis mind­annyiszor bebizonyította élni akarását és újjáépült. Legismertebb látnivalója a település északi részén található vár, amelyet a 15. században ki­bővítettek, majd a 16. században megerősítettek. A munkálatok olyannyira jól sikerültek, hogy a törökök nem tudták bevenni, csak az alatta húzódó települést pusztították el. Végül a császári csapatok 1713-ban felgyújtot­ták, s a lángtenger romhalmazzá emésztette a korábban bevehe­tetlen, büszkén meredő várat. Helyreállítása 1959-ben kezdő­dött, s ennek nyomán létrejött Magyarország egyik legna­gyobb és legjobb állapotban lé­vő várromja. A vár alatt áll a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által az 1750-es években építtetett barokk stílusú váristálló. Egé­szen a legutóbbi időkig tenyész­­méneket tartottak itt, ma pedig magánkézben van, és lovas ide­genforgalmi szolgáltatásokra specializálódott. A település és vidéke kedvelt úti célja a külön­féle lovas túráknak is. Sümeg műemlékekben leg­gazdagabb része a Szent István tér, ahol barokk kúriák sora fe­ledteti a látogatóval, hogy im­már a 21. század küszöbén já­runk. A püspöki palota szintén Padányi Bíró Márton nevéhez fűződik. Az épületet a várhegy oldalába építették. A palota északkeleti sarkán hagymasisa­kos torony egészíti ki a tér han­gulatos „designját”. Ugyancsak a Szent István téren áll az 1650- es évekből származó ferences templom, amely 1699 óta a mai napig kedvelt búcsújáróhely. Sümeg főutcájának, a Kos­suth Lajos utcának a képét a 18. és 19. században emelt házak, csinos, gondozott porták hatá­rozzák meg. Itt és a Szent István té­ren látha­tók a régi városfal maradvá­nyai. A ró­mai kato­likus plé­bánia­­templom 1756 és 1759 köz Franz Anton Maulbertsch fres­kói díszítik. A város híres szülötte Kisfa­ludy Sándor (1772-1884), a 19. századi magyar irodalom jeles költője. A Szent István téren ta­lálható szülőháza ma emlékház és városi múzeum. S aki még messzebbre akar visszamenni a historikus idők­be, Sümeg határában térjen le a Keszthelyre vezető 84-es számú műút jobb oldalán, Mogyorós­domb felé. Itt a régészek 1960- ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyére buk­kantak. Hazánk egyik kedvelt kirándulóhelye a sümegi vár, amelyet kellemes sétaúton lehet megközelíteni Sümeg város bővelkedik műemlékekben, amely zött épült, kellemes hangulatot kölcsönöz a városkának belsejét EZ +AZ Tourinform, Sümeg, 8330 Sümeg, Béke tér 7. Tel.: 87/351-908 Tel./fax: 87/352-481 e-mail: sumeg@tou­rinform.hu Jönnek már a franciák is Budapest napról napra nép­szerűbb a francia turisták köré­ben. A francia szervezők egyre több programot, rendezvényt hoznak hazánkba, azon belül is elsősorban a fővárosba, így Bu­dapest párizsi bemutatkozásá­nak is nagy jelentősége van. Az adatok szerint augusztusig mintegy 41 ezer francia látoga­tott fővárosunkba. Budapesti Őszi Fesztivál A Budapesti Őszi Fesztivál hetedik éve töretlen népszerű­séggel ad lehetőséget a kortárs művészetek bemutatkozásának, idén október 19. és november 4. között rendezik meg. A fesztivál idején a világ minden részéből elismert művészek keresik fel hazánkat, hogy részvételükkel megismertessék a különböző kultúrákat. Az őszi fesztivál je­lentőségét az is mutatja, hogy gyakran ösztönzőleg hat a mű­vészekre is, ezért a fesztivál ze­neszerzői pályázatot is meg­hirdet. További információk: Buda­pesti Fesztiválközpont, tel.: 1/ 486-3300, www.festivalcity.hu I UTAZÁSI AJÁNLATAINKBÓL”! ! PRÁGA-BRNO OKTÓBER 21-23. 26 800 Ft­­ TUNÉZIA 49 900 Ft-tól EGYIPTOM 109 900 Ft-tól Egzotikus üdülések, sítúrák, szilveszteri üdülések széles választéka! Belföldi üdülések! Részletes ajánlatainkat kérje irodánkban! I. NYAKAS & TÁRSAI TOURS IJ Zalaegerszeg, Tompa u. 5. já.Telefon: 92/596-889, 596-89­^ ZALAI HÍRLAP . Félpanziós akciók a zalakarosi Zöld panzióban 2001. december 20-ig. Minden este élőzene. Érdeklődni: 93/340-231. Október 10-én utazás Budapestre, kínai piacra. Érdeklődni: 92/461 - 467,06/30/386-0040. 1 évig érvényes, 150.000 forint értékű utazási utalvány eladó. Érdeklődni: 92/351-406.

Next