Zalai Hírlap, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

2002. január 10., CSÜTÖRTÖK UTAZÁSI MAGAZIN A bor és a papok városa is A szőlőtermesztésnek régi hagyományai vannak Eger városa, papok városa, mondja a nóta, és bizony igazat mond. Már a XI. szá­zadban, Szent István korá­ban alapíttatott itt püspök­ség, és, mint tudjuk, a papok bizony magukkal hozzák a szőlő­- és borkultúrát is azok­ra a vidékekre, ahol rendhá­zat építenek a derék szerze­tesek, ahol miséznek, ahol két szín alatt áldoznak. A tatárjárás után szőlőben is nagy hiányt szenvedett a vidék, így a bölcs IV. Béla, aki Árpád­házi I. Istvánnal együtt tudta, hogy a más faj nem hígítja, ha­nem nemesíti a vért, vallonokat telepített a püspökség környé­kére, akik a szőlőművelés, bor­termelés elfeledett, magasabb kultúráját hozták vissza. Nem csak a vallonok, a letelepedő cisztercita szerzetesek is sok szőlőfajtát hoztak magukkal. A pincéket, amellett, hogy valahol tárolni kellett a bort, ar­ra is építették, hogy az egyházi és világi hatalomnak járó meny­­nyiséget is itt tartsák. Aztán jöt­tek a rácok, akik másfajta bor­termelést és a kadarka fajtát hozták magukkal. És jöttek a tö­rökök, akik ugyan nem százöt­ven, csak jó kilencven évet töl­töttek Egerben és vidékén. És nem vágatták ki a szőlőket, ha Allah tiltotta is a borfogyasztást, a gyaurok szokása sok pénzt ho­zott a basáknak. Eger már a XVII. századtól - később annál inkább - vörösbo­rairól volt híres. Kékoportó, pi­­not noir, kadarka, merlot, caber­net franc, kékfrankos, piros vel­­telini , mind-mind nemes faj­ták. Csak a tájékozatlan ember keresi közöttük a bikavért. A bi­kavér nem szőlőfajta, hanem legalább háromféle vörös keve­réséből születő, különleges bor, amelyet 1997 óta bikavérkódex véd, a hegyközség szigorú sza­bályainak betartása szándéká­val. A hajdan kadarka alapú bor ma a kékfran­kosnak köszön­heti alapzama­­tát. A bikavér hírét-nevét az egri vár védői­nek győzelme is erősíti. A fáradó harcosokat lát­va Dobó kapi­tány megnyit­tatta állítólag a pincéket, az asszonyok hordták a férfi­aknak ónkupák­ban a bort, mintegy bátor­ságot öntve be­léjük. A törö­kök a megújult harci kedvet lát­ták, meg azt, hogy a férfiak szakálla vérvörös. A magyarok bikavért isznak, mondták ret­tegve. Nem törököt legyűrni, hanem bortúrára érkeznek a városba a hazai és a külföldi vendégek. A város minden szegletében, étter­mekben, kimérésekben, a paj­zán nevű helyen, a Szépasszony völgyének pincéiben állnak a vörösboros hordók, amelyekből palackozva még távolabbi tá­jakra jut el a bikavér. De szíve­sen koccintgatnak a borszeretők a leánykával vagy az olaszriz­­linggel is. A Szépasszony völgyében állnak a vörösboros hordók ZALAI HÍRLAP . Történelmünk csillaga, Eger A város egész évben a kirándulásoké, minden évszakban kiváló úti cél Eger az a hely hazai na­gyobb településeink sorá­ban, amely város nevének hallatára mindenkinek fel­csillan a szeme. Még a mai, számítógépes­­multiplazás-multiplexes korban sincs olyan kisdiák, aki ne hal­lott, ne olvasott volna a hős vár­védőkről, akinek ne lenne élmé­nye az Egri csillagok Gárdonyi Gézától, a valamivel idősebb korosztály az azonos című film­re is emlékezik. Osztálykirán­duláson is volt mindenki Eger­ben, aki valaha általános iskolát végzett, és hát oda mindenki járt. Eger a kirándulások városa egész évben. Ez nem nyári vá­ros, itt nem csupán a fürdő az, amit felkeresnek az emberek, hanem a török idők emlékeit, a szép palotákat és templomokat, a hely szellemét keresik, és ez a szellem jelen van, ha szikrázó tavaszt, ha meleg nyarat, ha sző­lőérlelő őszt, ha hideg telet ígér a naptár. Az első és legfonto­sabb úti cél az egri vár, amely­ben behunyt szemmel is eltájé­kozódunk. Tudjuk, melyik bás­tyán járt Gergely, melyikről te­kintett le Dobó István, a ka­pitány, hol voltak a hős asszo­nyok, végig tudnánk menni az EZ + AZ Tourinform iroda: 3300 Eger, Dobó tér 2. Tel.: 36/517-715 Fax: 36/518-815 e-mail: eger@tourin­form.hu alagutakon, a félszemű Jumur­­dzsákra gondolva, beleborzon­­ganánk a hűvös folyosók homá­lyos sarkainak csak sejtett titkai­nál. A vár, vastag falaival, kü­lönleges alaprajzolatával, erős bástyáival mindannyiunk szá­mára a Vár. Innen, a várost vé­dő, arra letekintő erődítménytől és annak múzeumától vezetnek le az utak Eger városának más nevezetességeihez. A hatalmas klasszicista székesegyházhoz, hisz püspöki városban járunk. De vannak itt templomok bő­séggel, közöttük a legszebb a barokk minorita templom. Eger­ben a barokk olyan, mintha száz évekkel lépnénk vissza az idő­ben. A Kispréposti palota, a Lí­ceum és a Csillagvizsgáló, a Megyeháza mellett számos pol­gári otthon, apró kis palota jelzi az elmúlt idők gazdag és moz­galmas építészetének értékeit. És a török idők emlékei sem csak a vár falai között elteme­tett Gárdonyi Géza klasszi­kussá lett regé­nyének lapjain élnek. Ott áll a város terén a minaret, ahon­nan imádkozni hívták hajdan a mohamedán hí­vőket, akik csak-csak be­költöztek Eger­be újabb és újabb ostromok után. És marad­tak, nem csupán a török uralom végéig. Ma is lehet még találni olyan neveket az anyakönyv­ben, amelyeknek viselői a haj­dani törökök leszármazottai. Jó magyarrá lett törökök élnek itt, nem is igen lehet a házasodá­­sok, keresztelők adataiból meg az évszázadok egymást követő eseményeiből kifejteni, ki az igazi török, ki az igazi magyar. A hajdani, igaznak nevezett hittől persze messze esik a város és környékének nevezetessége, a bor. Pincéket járni, a Szépasz­­szony völgyében mulatni leg­alább annyian járnak ide, mint múzeumokat felkeresni, vagy a Gárdonyi Géza Színház műso­rában válogatni. Évente egymil­lió látogató bizonyítja, Eger nem csupán a múltban volt, ma is történelmünk csillaga. Az első és legfontosabb úti cél az egri vár, amelyben behunyt szemmel is eltájékozódunk. Tudjuk, melyik bástyán járt Gergely, melyikről tekintett le Dobó István A székesegyházat is útba kell ejtenünk Egy örök érvényű mondás: hajózni kell Annak idején a híres ham­burgi hajótársaság, a Hapag Lloyd a szükségből ková­csolt erényt. Télen ugyanis az utasok nem merészked­tek a viharos Atlanti-óceán­ra, így a vállalat 1891 -ben költségmegtakarítási okból óceángőzöseit luxusutakra irányította a meleg és sokkal barátságosabb Földközi­tengerre. Az elmúlt száz évben döntő változások zajlottak le a hajózás területén, de az alapgondolat ugyanaz maradt: Navigare ne­­cesse est, azaz hajózni kell. Az úszó szállodák pedig a világ leg­szebb részeire viszik el az utazót a lehető legnyugalmasabb és legkényelmesebb körülmények között. Míg az európaiak az utat és az úti célt tekintik a legfonto­sabbnak, az amerikaiak számára maga a hajó az attrakció, a meg­célzott kikötő pedig csak mel­lékes körülmény. Nem csoda, hogy az amerikai hajótársasá­gok olyan járatokat indítanak, amelyekről csak szuperlatívu­­szokban lehet beszélni. A három legnagyobb óceánjáró monst­rum befogadóképessége például 3800 fő, és fedélzeti „szolgálta­tásokban” is szinte verhetetlen: rendelkeznek golfpályával, má­szófallal, műjégpályával, sőt a Milánói Scala mintájára épült színházzal is. Mindez persze csak egy töredéke a szórakozási lehetőségeknek. Szintén óriási befogadóké­pességű személyhajói vannak a Carneral Fun Shipsnek, a Ce­lebrity Cruises, valamint a Nor­wegian Celebrity Cruises flot­táinak. Az utóbbi hajóin ráadá­sul a vendégek szabadságának érdekében megszüntették a meghatározott étkezési időket, az ültetési rendet és az öltözkö­dési előírásokat. Az utóbbi időben különösen az európai fiatalok érdeklődése nőtt meg a mega-óceánjárók iránt. Az öreg kontinens lakói azonban az amerikaiakkal szemben szeretik a hajókon az átlátható távolságokat és a kedé­lyes hangulatot. Ezért számukra tudatosan kisebbre, mintegy 1600 főre méretezik a világjáró hajókat, amelyek a szórakozta­tás színvonalában semmivel sem maradnak le amerikai tár­saik mögött. A trend a nagyobb komfort és a magasabb minőség felé mutat. Az újonnan épült hajók között szinte egy sincs, amely négy­­csillagosnál kisebb komforfo­­kozatú lenne. Most azon folyik a versengés, hogy ki tudja felül­múlni a másikat. A Norvégián Magesti hatalmas méreteivel ámulatba ejtő ^ ! MEGJELENT!!! nec^SS!4 nyár 2002 katalógus ^ utazások egyénileg és autóbusszal ELŐFOGLALÁSI AKCIÓ 2002. január 8-14.10 000 Ft/foglalás NECKERMANN UTAZÁSI IRODA Zalaegerszeg, Rákóczi út 8. Nagykanizsa, Deák tér 3. Tel./fax: 92/326-654 Tel./fax: 93/310-738. UTAZÁSI AJÁNLATAINK: VELENCEI KARNEVÁL FEBRUÁR 1-3. 8290 Ft LONDON ÉS KÖRNYÉKE JÚNIUS 13-23. 84 900 Ft KARINTIA/Szlovénia május 1-3. 27 900 Ft Horvátországi üdülések 2001. évi árakon­ (január 15-ig) Zarándokutak, üdülések, körutazások, városlátogatások, sítúrák és­­ akciós utak nagy választékával várjuk irodánkban! Részletes információ: 1 M MiIh^3$>Tirmá Kft. UTAZÁSI IRODA Zalaegerszeg, Ady u. 13.1. em. 17. ___________________Telefon: 92/511-185, 348-606 ___________________ , I _ , 01101163S varrat l ravel [Service l J (www.zalaszam.hu/gratis) Zalaegerszeg, Mártírok u. 22. Telefon: 92/320-303 VELECEI KARNEVÁL! Február 2. 8.200 Ft + belépők Február 8-10. (­ és szállással) 13.300 Ft + belépők EGYNAPOS SÍELÉS A ROGLÁN AUTÓBUSSZAL! január 21 és 25. 2.700 Ft + síjegy MENETREND SZERINTI INTERCITY JÁRAT: ZALAEGERSZEG VÁ.-BUDAPEST DÉLI PA­­KOZOTT 14,49,72 fős autóbuszok bérbe adása.________________________________ Hirdetésfelvétel: Zalalövőn. TELEHÁZ (Művelődési Ház), Szabadság tér 2. Tel: 92/371-004 [ Pannon Lapok Társasága | VELENCEI KARNEVÁL február 8-10.7990 Ft SÍUTAK SZELES VÁLASZTÉKBAN! SÍCSEKK-ÉRTEKESZTÉS! EGZOTIKUS ÜDÜLÉSEK! ! HORVÁTORSZÁGI NYÁRI­­ ÜDÜLÉSEK­ NYAKAS & TÁRSAI TOURS Zalaegerszeg, Tompa u. 5. Telefon: 92/596-890,596-889.

Next