Zalai Hírlap, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-24 / 46. szám
2005. február 24., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Bajuszos angyal vigyáz rá Belső humor, csendes derű árad Kumpost Éva keramikus figuráiból ■ Magyar Hajnalka Zalaegerszeg - Kumpost Éva Munkácsy-díjas keramikus emlékkiállítása látható e napokban a Gönczi Ferenc ÁMK galériájában. A tárlat március 12-éig látogatható. Ő nem művész, hanem mester, amit készít, az pedig nem alkotás, hanem munka... Kampost Éva (1934-1994) így, ilyen egyszerűen szerette megnevezni önmagát és kerámiáit. Mindezt Németh János Munkácsy-díjas érdemes művésztől tudtuk meg, aki megnyitotta egykori évfolyamtársa emlékkiállítását. 1953-ban együtt kerültek az Iparművészeti Főiskola kerámia szakára, Borsos Miklós és Gádor István tanítványaiként. - Abban az időben olyan kis létszámú osztályok voltak a főiskolán, hogy összesen hárman voltunk a kerámia szakon, egy karcagi fiú, Végvári Gyula, az almásfüzitői Kampost Éva és jómagam Zalaegerszegről - idézi fel ismeretségük kezdetét Németh János. - Akkoriban már erős elvárás volt, hogy a „szocreál" tartalom és formavilág megjelenjen a munkákon, ám nagy szerencsénkre a mi mestereink ezzel nem sokat törődtek. Hagyták, hogy kísérletezgessünk, hogy agyagcsövekből, hurkákból, egyszerű korongozott elemekből építsük fel a kerámiafigurákat, a népművészet értékeiből merítve. Ez az irányzat határozta meg Kampost Éva karakterét, s később is hűséges maradt ehhez a vonulathoz. Némelyik munkája szinte úgy van megépítve, mint egy edény, amit apró díszítéssel, festéssel egészített ki. Nagyon jóízű, kedves, belső humorral teli szobrok kerültek ki a keze alól. Jó pár példát láthatunk erre a kiállításon is, mint például a Bajuszos angyal, a zöld és sárga ökrök, az Európa elrablása és a kalapos-virágos hölgyek koszorúja. A csipkelődő, karikírozó hajlam lefegyverző bájjal párosul munkáin, s végeredményként derűs összhangot szül. Kampost Éva Budapesten élt és dolgozott, művei a Képcsarnok jóvoltából számos család lakásába eljutottak, s külföldre is került belőlük, az Artex műkereskedelmi vállalat segítségével. Új-Delhiben és Vilniusban ugyancsak találhatók munkái. - Rendkívül kedves, jókedélyű természettel áldotta meg a sors, Végvári Gyulát csak karcagi betyárnak szólította, engem meg göcseji Apollónak hívott. Jó kis csapat voltunk... - folytatja Németh János keramikusművész. - Bátor szívű nő volt. Emlékszem, '56-ban, a forradalom idején vöröskeresztesként tevékenykedett, az utcán szedte össze a sebesülteket, s a János kórházba is rendszeresen bejárt segíteni. Többféle tehetséget kapott az élettől, tagja volt az Egyetemi Színpadon alakult pantomim társulatnak, együtt játszott például Gera Zoltán színművésszel. Mondta is neki a tanárunk, Borsos Miklós, hogy: „döntse el kérem, színész lesz vagy keramikus..." Ő az utóbbit választotta. Cirkusz című munkája karikírozó hajlamáról üzen Kedvesség és elegancia. Fotó: Melles Ferenc Irodalmi és színjátszó vetélkedő Diákok nevezését várják az MMIK rendezvényeire Zalaegerszeg (h. n.) A közeljövőben két - diákok számára meghirdetett - rangos irodalmi, művészeti vetélkedőnek is otthont ad a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola. Március 19-én 10 órától a 14. életévüket betöltött diákok mérhetik össze tudásukat a VII. Országos József Attila Vers-, Énekelt vers- és Prózamondó Versenyen, melyen a jelentkezők három József Attila mű mellett egy Nagy László, egy ma élő író vagy költő, illetve egy külhoni magyar szerző által jegyzett irodalmi alkotás közül választva UlAUliyilIlcUJcUNIcUCIlIlCll&CgU- ket. A jelentkezéseket március 3-áig várják a szervezők. A Magyar Drámapedagógiai Társaság rendezésében április 9-én tartják a XIV. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó és Bábos Találkozó megyei fordulóját. A versenyre műfaji és tematikai megkötés nélkül, az alsó tagozatosok 15, a felsősök pedig 25 perces műsorokkal nevezhetnek, és a csoportok tagjainak egyötöde lehet idősebb 14—15 évesnél. A szintén felmenő rendszerű vetélkedőn remeklők előbb a területi találkozókra juthatnak el, majd a legjobbak országos gálaműsoron vehetnek részt. Solness Merő rendezésében Békéscsaba (a. h. zs.) . Február 25-én, pénteken este hét órakor mutatják be a békéscsabai Jókai Színház stúdiószínházában Henrik Ibsen Solness építőmester című két részes színművét. A népszerű darabot Merő Béla zalaegerszegi rendező állította színpadra, aki évek óta rendszeres vendégművésze az alföldi teátrumnak. A dráma címszerepét Karczag Ferenc, feleségét, Aline-t Kovács Edit alakítja. Az Ibsen-darab díszlettervezője Langmár András, a jelmezekért Pilinyi Mária felel. a ZALAI HÍRLAP .