Zalai Hírlap, 2005. december (61. évfolyam, 281-305. szám)

2005-12-28 / 303. szám

10 * ZALAI HÍRLAP Világpolitika napról napra A 2005. esztendő legfontosabb eseményei Vladár Tamás Budapest (mti - sajtóadat­bank) - A 2005. év is bő­velkedett fontos, megha­tározó világpolitikai ese­ményekben. Összeállítá­sunkban rövid válogatást olvashatnak a legfonto­sabb történésekből. Január 9. - Mahmud Ab­­bászt, a Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezet elnökét vá­lasztották meg a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökének a 2004 novemberében elhunyt Jasszer Arafat utódául. Január 9. - A szudáni kor­mány és az ország déli részét uraló lázadók szervezete átfo­gó békemegállapodást kötöt­tek, ezzel véget ért Afrika leg­hosszabb, 1983 óta tartó pol­gárháborúja. Január 12. - Eredmény nél­kül fejezte be az állítólagos iraki tömegpusztító fegyve­rek utáni kutatást az Egyesült Államok. Január 20. - Letette a hiva­tali esküt az újraválasztott amerikai elnök, George W. Bush, akinek új külügymi­nisztere 28-án Condoleezza Rice lett. Január 23. - Kijevben be­iktatták hivatalába Viktor Jus­­csenko ukrán államfőt. Január 30. - Ötven év után az első iraki többpárti szava­záson megválasztották az ide­iglenes nemzetgyűlést. Február 8. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin el­nök megállapodott, hogy vé­get vet az egymás elleni erő­szakos cselekményeknek. Február 13-14. - Boris Ta­dic személyében először tett szerb elnök hivatalos látoga­tást Koszovóban, amióta a dél-szerbiai tartomány 1999- ben az ENSZ irányítása alá került. Február 16. - Érvénybe lé­pett az 1997 decemberében aláírt, az üvegházhatás csök­kentését célzó kiotói jegyző­könyv. Február 20-24. - Európai körutat tett George W. Bush amerikai elnök, akinek sze­mélyében 22-én először ke­reste fel amerikai elnök az EU központi intézményeit. Március 8. - Az orosz szö­vetségi erők megölték Aszlan Maszhadov csecsen szepara­tista vezetőt. Március 14. - A kínai par­lament „elszakadásellenes törvényt” fogadott el, amely háborúval fenyegeti meg Taj­vant, ha a Peking által Kína ré­szének tekintett sziget kikiál­taná függetlenségét. Március 24. - Kirgizisz­­tánban a parlamenti választá­sokon elkövetett csalások nyomán kirobbant zavargá­sok miatt külföldre távozott, majd április 4-én lemondott tisztségéről Aszkar Akajev ál­lamfő. A július 10-ei elnökvá­lasztást Kurmanbek Bakijev nyerte meg. Március 31. - Floridában meghalt a 15 éve agykároso­dást szenvedett Terri Schiavo, akinek kegyes halálhoz való joga hatalmas vitát váltott ki hazájában és világszerte. Március 31. - Az amerikai Paul Wolfowitzot választották meg a Világbank új elnökévé. Április 2. - Meghalt II. Já­nos Pál pápa, a római katoli­kus egyház feje, akit 8-án te­mettek el egymillió zarándok és számos állam- és kormány­fő jelenlétében. Április 6. - Az átmeneti iraki nemzetgyűlés Dzsalal Talabani kurd politikust vá­lasztotta Irak államfőjévé. 27- én megalakult Ibrahim al- Dzsaafari kormányfő kabi­netje is. Április 9. - Vatikánváros­­ban a pápaválasztó konklávé XVI. Benedek néven Joseph Ratzinger német bíborost vá­lasztotta meg a katolikus egy­ház 265. pápájává. Április 25. - Prágában tisz­tázatlan lakásügye miatt le­mondott Stanislav Gross cseh miniszterelnök, utóda a szin­tén szociáldemokrata Jirí Pa­­roubek lett. Április 26. - Befejeződött a szíriai csapatok kivonása Li­banonból, amelyre azután ke­rült sor, hogy február 14-én Bejrútban - Damaszkusz közreműködésével - meg­gyilkolták Rafik Hariri volt li­banoni kormányfőt. Szíria 1976-ban vonult be Libanon­ba, hogy véget vessen az ott dúló polgárháborúnak. Május 5. - A brit parlamen­ti választásokon a nyolc éve kormányzó Munkáspárt - ad­dig példa nélküli módon - harmadszor is győzött, de Tony Blair kormányának többsége jelentősen csökkent. Május 8-9. - George W. Bush amerikai elnök Moszk­vába látogatott, ahol részt vett a győzelem napja alkalmából félszáz állam- és kormányfő részvételével tartott ünnepsé­geken. Május 13. - XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy a Va­tikán megkezdi az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa bol­doggá avatásának folyamatát, felfüggesztve azt a szabályt, hogy a halál után öt évnek kell eltelnie a folyamat megkezdé­séhez. Május 26. - A francia Pas­cal Lamyt választották meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatójának. Május 29. - Franciaország­ban népszavazáson elutasítot­ták az Európai Unió alkotmányos szerző­dését, amelyre június 1-jén Hollandiában is nemet mondtak. Má­jus 31-én lemondott Jean-Pierre Raffarin francia miniszterel­nök, utóda Domi­nique de Villepin lett. Június 10-11. - A nyolc vezető ipari hatalom (G8) pénzügyminiszterei megálla­podtak abban, hogy törlik a legszegényebb eladósodott országok 40 milliárd fontnyi adósságát. Június 17. - Az 1979-es iszlám forradalom óta első íz­ben tartott iráni elnökválasztá­son a június 24-i második for­dulóban az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád te­­heráni polgármester győzött. Június 20-21. - Phan Van Khai vietnami kormányfő személyében a vietnami há­ború 30 évvel korábbi lezárul­ta óta először látogatott ilyen magas rangú vietnami vezető az Egyesült Államokba. Július 2. - Tíz helyszínen rendezték a világ legnagyobb szegénységellenes koncertso­rozatát Live 8 címmel. Július 6. - Szingapúrban a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság Londonnak ítélte a 2012. évi olimpiai játékok rendezési jogát. Július 12. - Trónra lépett II. Albert monacói herceg, akinek apja, Rainier herceg április 6-án halt meg. Július 28. - Észak-Íror­­szágban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) elrendelte a 30 éve folyó fegyveres harc befejezését és beszolgáltatta teljes fegyverzetét. Augusztus 1. - Meghalt Fahd bin Abdel-Azíz szaúd­­arábiai király, utóda Abdallah herceg trónörökös lett. Augusztus 23. - Izrael be­fejezte a Gáza-övezetben ta­lálható valamennyi és négy ciszjordániai zsidó telep ki­ürítését, ezzel megszűnt a Gá­­za-övezet 38 éven át tartó iz­raeli megszállása. Szeptember 7. - Egyip­tomban a 24 éve hatalmon lé­vő Hoszni Mubarak államfő győzött az elnökválasztáson. Szeptember 8. - Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ger­hard Schröder német kancel­lár Berlinben aláírta a megál­lapodást a Balti-tenger mé­lyén 2010-re lefektetendő gázvezeték megépítéséről. Szeptember 11. - Japánban előre hozott parlamenti vá­lasztásokon a Liberális De­mokrata Párt (LDP) győzött. Szeptember 14-16. - Az ENSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából New Yorkban megrendezték az ENSZ-közgyűlés ünnepi ülésszakát, amelynek végén az állam- és kormányfők az ENSZ reformjáról szóló do­kumentumot fogadtak el. Szeptember 18. - Német­országban az előre hozott par­lamenti választásokon sem a kormányzó szociáldemokra­ta-zöld koalíció, sem a kon­zervatív-liberális ellenzék nem tudott kormányképes többségre szert tenni. Novem­ber 18-án az SPD és a CDU­­CSU nagykoalíciós megálla­podást írt alá, a kancellári tisztségbe november 22-én el­ső ízben került nő a keresz­ténydemokrata Angela Mer­kel személyében. Szeptember 18. - Afga­nisztánban 1969 óta első alka­lommal tartottak parlamenti választásokat. Szeptember 22. — Jogerő­sen nyolc év börtönbüntetésre ítélték Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnást, a Yukos cég volt vezérét. Szeptember 24. - A Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a lengyel parlamenti választást, s a párt jelöltje, Tech Kaczynski győzött az elnökválasztáson is. A PiS kormányát októ­berben alakította meg Kazimierz Marcinkie­­wicz. Szeptember 29. - Kofi Annan ENSZ-fő­­titkár a brit David Nabarrót nevezte ki a madárinfluenza­járvány elleni küzdelem koor­dinálására. Október 4. - Megkezdőd­tek Törökország és Horvátor­szág csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióval. Október 10. - Az Európai Unió tárgyalásokat kezdett a társulási megállapodásról Szerbia és Montenegróval. Október 10. - Az ENSZ­­Közgyűlés öt évre a Kongói Köztársaságot, Ghánát, Perut, Katart és Szlovákiát válasz­totta a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Október 11.- Libériában a 14 éves polgárháború utáni el­ső elnökválasztást Johnson Shirleaf nyerte meg, ő lesz Afrika első női államfője. Október 19. - Bagdadban megkezdődött a megbuktatott iraki diktátor, Szaddám Hu­szein és hét vádlott-társának pere. Október 24. - George W. Bush amerikai elnök Ben Ber­nankét jelölte az amerikai központi bank, a Fed élére. Október 24. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dön­tött, nemzetközi tárgyalások kezdődnek Koszovó jogállá­sáról. Október 15. - Irakban nép­szavazás hagyta jóvá az or­szág új alkotmányát. Október 27. - Zavargások robbantak ki Párizs többsé­gében bevándorlók lakta ne­gyedeiben, főként fiatalok gépkocsikat gyújtottak fel, ki­rakatokat törtek be. A több hétig tartó, négy évtizede leg­súlyosabb megmozdulások miatt november 9-én rendkí­vüli állapotot hirdettek ki, amelyet november 21-től há­rom hónappal meghosszabbí­tottak. November 2. - A The Wa­shington Post című amerikai napilap szerint a CIA több or­szág, köztük kelet-európai ál­lamok területén titkos börtö­nöket hozott létre 2001 szep­tembere után. A cikk nyomán az Európa Tanács vizsgálatot indított. November 8. - A Biztonsá­gi Tanács 2006 végéig meg­hosszabbította az Irakban ál­lomásozó, amerikai vezetésű koalíciós erők mandátumát. November 15-20. -George W. Bush amerikai el­nök Japánba (15-16.), Dél- Koreába (17.), Kínába (20.) és Mongóliába (21.) látogatott. Bush 18-19-én részt vett az APEC csúcstalálkozóján. November 17. - Washing­tonban az amerikai kongresz­­szus meghosszabbította a ter­rorizmusellenes, az állampol­gári jogokat megnyirbáló USA Patriot törvényt. November 21-23. - Dzsa­­lal Talabani személyében 40 év után először járt iraki ál­lamfő Iránban. November 21-23. - Vla­gyimir Putyin orosz államfő Japánba látogatott. November 23. - Vojislav Kostunica személyében Hor­vátország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta elő­ször járt szerb kormányfő Zágrábban. November 25. - Megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Bosznia-Hercegovina és az EU között a társulási meg­állapodásról. November 27. - Az Orosz­országhoz tartozó Csecsen­­földön parlamenti választást rendeztek, amelyen a Kreml­­barát erők győztek. December 2. - Végrehaj­tották az Egyesült Államok modern kori történelmének ezredik kivégzését, ennek nyomán ismét vita robbant ki a halálbüntetésről. December 5-7. - Condo­­leezza Rice amerikai külügy­miniszter európai körútján a terroristagyanús személyek­kel való amerikai bánásmódot ért bírálatokat próbálta lecsil­lapítani. December 8. - Spanyolor­szágban letartóztatták a hábo­rús bűnök miatt körözött Ante Gotovina horvát tábornokot. December 8. - Az Ír-sziget történetében először találko­zott brit uralkodó Írország ál­lamfőjével, amikor Belfast­ban II. Erzsébet brit uralkodó és Mary McAleese ír elnök ke­zet fogott. December 15-16. - Az Eu­rópai Tanács, az EU állam- és kormányfői brüsszeli csúcsta­lálkozójának fő témája a 2007-13-as EU-költségvetés volt. A soros brit elnökség december 5-én közzétett, majd 14-én módosított javas­lata az EU bruttó nemzeti jö­vedelmének (GNI) 1,03 szá­zalékára korlátozná a kiadá­sokat és csökkentené a tíz új tagország támogatását. Franciaország és Hollandia is elutasította az Európai Unió alkotmányos szerződését . Hívők zokognak II. János Pál pápa ravatala előtt (fent). Angela Merkel német kancellár portréját helyezik fel az egyko­ri kancellárokat ábrázoló ké­pek sorába (középen balra). Ariel Saron izraeli kormányfő (szemben) és Mahmúd Ab­bász, a Palesztin Hatóság elnöke készül kezet fogni egymással (középen). Alul: bíróság elé került Szad­­dám Huszein volt iraki diktátor Fotó: mti HATTER 2005. DECEMBER 28., SZERDA

Next