Zalai Hírlap, 2005. december (61. évfolyam, 281-305. szám)
2005-12-28 / 303. szám
10 * ZALAI HÍRLAP Világpolitika napról napra A 2005. esztendő legfontosabb eseményei Vladár Tamás Budapest (mti - sajtóadatbank) - A 2005. év is bővelkedett fontos, meghatározó világpolitikai eseményekben. Összeállításunkban rövid válogatást olvashatnak a legfontosabb történésekből. Január 9. - Mahmud Abbászt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnökét választották meg a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökének a 2004 novemberében elhunyt Jasszer Arafat utódául. Január 9. - A szudáni kormány és az ország déli részét uraló lázadók szervezete átfogó békemegállapodást kötöttek, ezzel véget ért Afrika leghosszabb, 1983 óta tartó polgárháborúja. Január 12. - Eredmény nélkül fejezte be az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek utáni kutatást az Egyesült Államok. Január 20. - Letette a hivatali esküt az újraválasztott amerikai elnök, George W. Bush, akinek új külügyminisztere 28-án Condoleezza Rice lett. Január 23. - Kijevben beiktatták hivatalába Viktor Juscsenko ukrán államfőt. Január 30. - Ötven év után az első iraki többpárti szavazáson megválasztották az ideiglenes nemzetgyűlést. Február 8. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök megállapodott, hogy véget vet az egymás elleni erőszakos cselekményeknek. Február 13-14. - Boris Tadic személyében először tett szerb elnök hivatalos látogatást Koszovóban, amióta a dél-szerbiai tartomány 1999- ben az ENSZ irányítása alá került. Február 16. - Érvénybe lépett az 1997 decemberében aláírt, az üvegházhatás csökkentését célzó kiotói jegyzőkönyv. Február 20-24. - Európai körutat tett George W. Bush amerikai elnök, akinek személyében 22-én először kereste fel amerikai elnök az EU központi intézményeit. Március 8. - Az orosz szövetségi erők megölték Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista vezetőt. Március 14. - A kínai parlament „elszakadásellenes törvényt” fogadott el, amely háborúval fenyegeti meg Tajvant, ha a Peking által Kína részének tekintett sziget kikiáltaná függetlenségét. Március 24. - Kirgizisztánban a parlamenti választásokon elkövetett csalások nyomán kirobbant zavargások miatt külföldre távozott, majd április 4-én lemondott tisztségéről Aszkar Akajev államfő. A július 10-ei elnökválasztást Kurmanbek Bakijev nyerte meg. Március 31. - Floridában meghalt a 15 éve agykárosodást szenvedett Terri Schiavo, akinek kegyes halálhoz való joga hatalmas vitát váltott ki hazájában és világszerte. Március 31. - Az amerikai Paul Wolfowitzot választották meg a Világbank új elnökévé. Április 2. - Meghalt II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje, akit 8-án temettek el egymillió zarándok és számos állam- és kormányfő jelenlétében. Április 6. - Az átmeneti iraki nemzetgyűlés Dzsalal Talabani kurd politikust választotta Irak államfőjévé. 27- én megalakult Ibrahim al- Dzsaafari kormányfő kabinetje is. Április 9. - Vatikánvárosban a pápaválasztó konklávé XVI. Benedek néven Joseph Ratzinger német bíborost választotta meg a katolikus egyház 265. pápájává. Április 25. - Prágában tisztázatlan lakásügye miatt lemondott Stanislav Gross cseh miniszterelnök, utóda a szintén szociáldemokrata Jirí Paroubek lett. Április 26. - Befejeződött a szíriai csapatok kivonása Libanonból, amelyre azután került sor, hogy február 14-én Bejrútban - Damaszkusz közreműködésével - meggyilkolták Rafik Hariri volt libanoni kormányfőt. Szíria 1976-ban vonult be Libanonba, hogy véget vessen az ott dúló polgárháborúnak. Május 5. - A brit parlamenti választásokon a nyolc éve kormányzó Munkáspárt - addig példa nélküli módon - harmadszor is győzött, de Tony Blair kormányának többsége jelentősen csökkent. Május 8-9. - George W. Bush amerikai elnök Moszkvába látogatott, ahol részt vett a győzelem napja alkalmából félszáz állam- és kormányfő részvételével tartott ünnepségeken. Május 13. - XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy a Vatikán megkezdi az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa boldoggá avatásának folyamatát, felfüggesztve azt a szabályt, hogy a halál után öt évnek kell eltelnie a folyamat megkezdéséhez. Május 26. - A francia Pascal Lamyt választották meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatójának. Május 29. - Franciaországban népszavazáson elutasították az Európai Unió alkotmányos szerződését, amelyre június 1-jén Hollandiában is nemet mondtak. Május 31-én lemondott Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, utóda Dominique de Villepin lett. Június 10-11. - A nyolc vezető ipari hatalom (G8) pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy törlik a legszegényebb eladósodott országok 40 milliárd fontnyi adósságát. Június 17. - Az 1979-es iszlám forradalom óta első ízben tartott iráni elnökválasztáson a június 24-i második fordulóban az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád teheráni polgármester győzött. Június 20-21. - Phan Van Khai vietnami kormányfő személyében a vietnami háború 30 évvel korábbi lezárulta óta először látogatott ilyen magas rangú vietnami vezető az Egyesült Államokba. Július 2. - Tíz helyszínen rendezték a világ legnagyobb szegénységellenes koncertsorozatát Live 8 címmel. Július 6. - Szingapúrban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Londonnak ítélte a 2012. évi olimpiai játékok rendezési jogát. Július 12. - Trónra lépett II. Albert monacói herceg, akinek apja, Rainier herceg április 6-án halt meg. Július 28. - Észak-Írországban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) elrendelte a 30 éve folyó fegyveres harc befejezését és beszolgáltatta teljes fegyverzetét. Augusztus 1. - Meghalt Fahd bin Abdel-Azíz szaúdarábiai király, utóda Abdallah herceg trónörökös lett. Augusztus 23. - Izrael befejezte a Gáza-övezetben található valamennyi és négy ciszjordániai zsidó telep kiürítését, ezzel megszűnt a Gáza-övezet 38 éven át tartó izraeli megszállása. Szeptember 7. - Egyiptomban a 24 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak államfő győzött az elnökválasztáson. Szeptember 8. - Vlagyimir Putyin orosz államfő és Gerhard Schröder német kancellár Berlinben aláírta a megállapodást a Balti-tenger mélyén 2010-re lefektetendő gázvezeték megépítéséről. Szeptember 11. - Japánban előre hozott parlamenti választásokon a Liberális Demokrata Párt (LDP) győzött. Szeptember 14-16. - Az ENSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából New Yorkban megrendezték az ENSZ-közgyűlés ünnepi ülésszakát, amelynek végén az állam- és kormányfők az ENSZ reformjáról szóló dokumentumot fogadtak el. Szeptember 18. - Németországban az előre hozott parlamenti választásokon sem a kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíció, sem a konzervatív-liberális ellenzék nem tudott kormányképes többségre szert tenni. November 18-án az SPD és a CDUCSU nagykoalíciós megállapodást írt alá, a kancellári tisztségbe november 22-én első ízben került nő a kereszténydemokrata Angela Merkel személyében. Szeptember 18. - Afganisztánban 1969 óta első alkalommal tartottak parlamenti választásokat. Szeptember 22. — Jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélték Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnást, a Yukos cég volt vezérét. Szeptember 24. - A Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a lengyel parlamenti választást, s a párt jelöltje, Tech Kaczynski győzött az elnökválasztáson is. A PiS kormányát októberben alakította meg Kazimierz Marcinkiewicz. Szeptember 29. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a brit David Nabarrót nevezte ki a madárinfluenzajárvány elleni küzdelem koordinálására. Október 4. - Megkezdődtek Törökország és Horvátország csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióval. Október 10. - Az Európai Unió tárgyalásokat kezdett a társulási megállapodásról Szerbia és Montenegróval. Október 10. - Az ENSZKözgyűlés öt évre a Kongói Köztársaságot, Ghánát, Perut, Katart és Szlovákiát választotta a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Október 11.- Libériában a 14 éves polgárháború utáni első elnökválasztást Johnson Shirleaf nyerte meg, ő lesz Afrika első női államfője. Október 19. - Bagdadban megkezdődött a megbuktatott iraki diktátor, Szaddám Huszein és hét vádlott-társának pere. Október 24. - George W. Bush amerikai elnök Ben Bernankét jelölte az amerikai központi bank, a Fed élére. Október 24. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntött, nemzetközi tárgyalások kezdődnek Koszovó jogállásáról. Október 15. - Irakban népszavazás hagyta jóvá az ország új alkotmányát. Október 27. - Zavargások robbantak ki Párizs többségében bevándorlók lakta negyedeiben, főként fiatalok gépkocsikat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be. A több hétig tartó, négy évtizede legsúlyosabb megmozdulások miatt november 9-én rendkívüli állapotot hirdettek ki, amelyet november 21-től három hónappal meghosszabbítottak. November 2. - A The Washington Post című amerikai napilap szerint a CIA több ország, köztük kelet-európai államok területén titkos börtönöket hozott létre 2001 szeptembere után. A cikk nyomán az Európa Tanács vizsgálatot indított. November 8. - A Biztonsági Tanács 2006 végéig meghosszabbította az Irakban állomásozó, amerikai vezetésű koalíciós erők mandátumát. November 15-20. -George W. Bush amerikai elnök Japánba (15-16.), Dél- Koreába (17.), Kínába (20.) és Mongóliába (21.) látogatott. Bush 18-19-én részt vett az APEC csúcstalálkozóján. November 17. - Washingtonban az amerikai kongreszszus meghosszabbította a terrorizmusellenes, az állampolgári jogokat megnyirbáló USA Patriot törvényt. November 21-23. - Dzsalal Talabani személyében 40 év után először járt iraki államfő Iránban. November 21-23. - Vlagyimir Putyin orosz államfő Japánba látogatott. November 23. - Vojislav Kostunica személyében Horvátország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta először járt szerb kormányfő Zágrábban. November 25. - Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Bosznia-Hercegovina és az EU között a társulási megállapodásról. November 27. - Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön parlamenti választást rendeztek, amelyen a Kremlbarát erők győztek. December 2. - Végrehajtották az Egyesült Államok modern kori történelmének ezredik kivégzését, ennek nyomán ismét vita robbant ki a halálbüntetésről. December 5-7. - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter európai körútján a terroristagyanús személyekkel való amerikai bánásmódot ért bírálatokat próbálta lecsillapítani. December 8. - Spanyolországban letartóztatták a háborús bűnök miatt körözött Ante Gotovina horvát tábornokot. December 8. - Az Ír-sziget történetében először találkozott brit uralkodó Írország államfőjével, amikor Belfastban II. Erzsébet brit uralkodó és Mary McAleese ír elnök kezet fogott. December 15-16. - Az Európai Tanács, az EU állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójának fő témája a 2007-13-as EU-költségvetés volt. A soros brit elnökség december 5-én közzétett, majd 14-én módosított javaslata az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a kiadásokat és csökkentené a tíz új tagország támogatását. Franciaország és Hollandia is elutasította az Európai Unió alkotmányos szerződését . Hívők zokognak II. János Pál pápa ravatala előtt (fent). Angela Merkel német kancellár portréját helyezik fel az egykori kancellárokat ábrázoló képek sorába (középen balra). Ariel Saron izraeli kormányfő (szemben) és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke készül kezet fogni egymással (középen). Alul: bíróság elé került Szaddám Huszein volt iraki diktátor Fotó: mti HATTER 2005. DECEMBER 28., SZERDA