Zalai Hírlap, 2008. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-27 / 227. szám

14 • ZALAI HÍRLAP A Pollák-ház Szakony Attila képriportja Nagykanizsáról hétvége Kelemen Valéria kelemen.valeria@zh.pl­.hu A második világháborúban el­hunyt német katonák nyughe­lyeit önkéntes alapon gondozták Nagykanizsán azok a német és magyar katonák, akik a szeptem­ber 15-től 26-ig tartó munkála­tok során példás együttműkö­désről tettek tanúbizonyságot. N­épi kezdeménye­zésre alakult, s ala­pítványként jött lét­re 1921-ben a a Né­met Hadisírgondozó Népi Szövetség. Szellemiségéről és tevékenységéről mindent elárul a mottója: „Munka a bé­kéért - megbékélés a sírok fe­lett”. Az alapítvány tevékeny­ségének finanszírozását a mai napig, mintegy 90 százalék­ban, adományokból fedezi. A II. világháború­ban Magyarország te­rületén 54 ezer német katona esett el vagy tűnt el hazánkban, az első világégés idősza­kából pedig 617. Az el­hunytak jelentős része 16 kato­nai temetőben található, s ezek közül az egyik a nagykanizsai, ahol a 727 német katona mellé 98 magyart is temettek. A temető egyes részeinek állagromlása miatt időnként felújításra van szükség, amit a német hagyományok alapján a Német Szövetségi Haderő katonái végeznek szabadsá­guk terhére, teljesen önkéntes alapon. Ennek jegyében érke­zett Kanizsára szeptember 15- én a szóbanforgó tizenkét né­­z elesett katonát, bármely oldalon is harcolt, megilleti a végtisztesség­­et katona. Az ő karbantartó és felújító munkájukat négy magyar társuk is segítette, akik szintén a szabadidejük kontójára vállalták a felada­tot. A sírkertben megtörtént a járólapok cseréje, a szegély­csere és a betonozás, s egyéb karbantartási munkákat, mint például fűnyírás, gallyazás, levélhordás is elvégezték -tudtuk meg a kaposvári Bo­­conádi Szabó József Logisz­tikai Ezred helyszínen tar­tózkodó személyzetétől, akik elárulták: a munkát központi­lag koordinálták, a Német Népszövetség, a Hadtörténeti Intézet, illetve egy erre sza­kosodott kft. bevonásával. Utóbbi a háttérmunkát segí­tette, az építőanyagok meg­szerzésével és a különböző gépek kölcsönzésével. Min­denki önként vállalta a mun­kát, s mivel a jelentkezőket szakma szerint is válogatták, így volt köztünk eredeti vég­zettsége szerint kőműves, hidegburkoló, műköves, ács és asztalos is. A magyarok is minden el­lenszolgáltatás nélkül válla­­ták a hadisírgondozást. A szállásuk és étkezésük költsé­gét viszont a német állam biz­tosította. Egy kertépítő mérnök ké­szítette a felújítási munkálatok forgató­­könyvét, s a határidő­ket is tartani kellett, mert percre pontosan érkezett a beton, s na­pi kölcsönzés volt a gépekre is. A taka­rékosságot szem előtt tartva sok anyagot újrahasz­nosítottak. Tavaly a böhönyei német-magyar katonai teme­tőben dolgoztak, akkor egy másik városból érkezett né­met csoporttal közösen.­­Mint megtudtuk, a,,volt NDK területén, az egyesítés után született fiatal harcosok közül egyiknek sincs halottja a kanizsai katonai temetőben. Számukra egyébként az is ter­mészetes volt, hogy a bolgár katonák nyughelyét is rendbe­­tették, s az I. világháborús parcellába is ellátogattak. Általában angol nyelven kommunikáltak magyar kol­légáikkal, s a kegyeleti tevé­kenységet mindannyian oda­adással végezték. - Berlin mellől, Strauss­­bergből jöttünk azért, hogy a II. világháborúban elesett né- Szavazás Kellő hangsúlyt fektetünk a hadi­sírok gondozására? Igen, lehetőségeink­hez mérten mindent igyekszünk megtenni ,Ezért a temetőkért Csak annyit teszünk, amennyit más orszá­gokban tesznek a ma­gyar hősi halottakért ■NH 430­0 Egyáltalán nem for­dítunk gondot erre, elég a bajunk így is ■I■ 33% E témában jövő keddig várjuk szavazataikat a zalaihirlap.hu internetes oldalunkon met és magyar katonák, s vét­len civil áldozatok nyughe­lyeit gondozzuk - szólt Uwe Weber főhadnagy, elárulva: a hadisírgondozó szövetségnek többek közt Németországban, Franciaországban és Magyar­­országon vannak sírkertjei, melyeket bizonyos idősza­konként felkeresnek. Egyéb­ként ő nyolc éve hivatásos katona, s szerződése értelmé­ben még négy évig az is ma­rad. - Most mindannyian sza­badságon vagyunk. Ilyenkor egymást is jobban megismer­jük, mert bár egy helyről, de különböző egységekből jöt­tünk. Természetesen az adott országban élő emberekhez is közelebb kerülünk. Büszke­séggel tölt el bennünket, hogy mi, hivatásos katonák, önkén­tesen dolgozva valami hasz­nosat, emberit tudunk felmu­tatni. Tavaly Franciaország­ban voltunk sírápoláson. A pedagógiai diplomával is rendelkező Uwe Weber el­mondta: bár a háború rossz cé­lokat szolgált, az elesett kato­nákat - bármelyik oldalon is harcoltak - megilleti a vég­tisztesség, mert ők parancsot teljesítettek. Fontosnak tart­ják, hogy a háború viharában elhunyt katonák ismerősei rendes körülményeket találja­nak, ha felkeresik szeretteik nyughelyét, bárhol is legyen az a világban. A két hétig Nagykanizsán tartózkodó fiatalokat a város vezetése - többek közt a Tourinform Iroda munkatár­sai idegenvezetésével - hoz­zásegítette a település megis­meréséhez. Ugyanakkor bu­dapesti és balatoni kirándulá­son is részt vettek. A német katonai temető je­lenlegi formájának kialakítá­sát a magyar és a német állam között 1993. november 16-án aláírt megállapodás tette le­hetővé. A háború utolsó nap­jaiban kialakított német sír­kert ugyanis az idők során elhanyagolt állapotba került, s a halottak iránti tisztelet úgy kívánta, hogy rendbe tegyék. Kanizsán alakították ki a megyében fellelt és exhu­mált német katonák közös nyughelyét is, így az eredeti­leg 459 német katonának nyughelyét adó temetőrész­ben ma már 727 katonának ál­lítottak emléket. A felújítás szeptember 25- én befejező­dett. Csütörtök, délután az elesettekre való emlékezéssel és koszorúzás­sal zárult a karitatív tevékeny­ség. A katonai tiszteletadással zajló ünnepségen - a német szertartásoknak megfelelően - a Volt egy öreg bajtársam című zenemű is elhangzott. Megbékélés a sírok felett A német és magyar katonák együttműködése a hadisírgondozás minden fázisára kiterjedt A katonai nyughelyek gondozását szívügyüknek tekintő önkénte­sek a sírkert keresztjét is rendbe tették Fotó: Varga György 2008.09.27. I SZOMBAT Riersch Zoltán: Napkelte hogy az álmot ne zavarja lábujjhegyen jár a holnap de követelődzik a kakas s a hajnal mosolyában pucérrá vetkőzik a reggel. Jövőkép szorít az Idő semmiség és akkor mi van életünk elhajított kavicsként kacsázik néhányat majd elsüllyed a semmivé váló idő tengerében Muszáj elmondanom kinyitom a szemem íriszem olvadó arany glória ablakán betör a fény fény emóciók sors sorstalanság papírra kéne vetni le kellene írni de muszáj elmondanom mert tollamból kifogyott az élet

Next