Zalai Hírlap, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-24 / 274. szám
2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ KULTÚRA Kagylófotel és Szaratov KIÁLLÍTÁS A 60-as évek életmódját bemutató tárlatra készül a Göcseji Múzeum Magyar Hajnalka magyar.hajnalka@zh.pl.hu Zalaegerszeg - Melba csoki, kagylófotel, táncdalfesztivál.« Na igen, a 60-as évek. A Göcseji Múzeum e sokarcú évtized jegyében készül kiállításra, javában zajlik az anyaggyűjtés. Két éve indítottak „Így éltünk...” címmel kiállítássorozatot, amelynek első, az 50- es évek életmódját bemutató fejezetét igencsak nagy érdeklődés övezte. Hamarosan következik a folytatás, amely a szocializmus egy újabb évtizedét mutatja be. - A látogatók kedvelik azokat a kiállításokat, amelyek tárgyi világához közük van, mert a nagymama környezetét vagy éppen saját fiatalságuk „díszleteit” látják bennük viszont - vázolja a kezdeményezés hátterét Béres Katalin főmuzeológus. - Ez egyben tudományos program is számunkra, hiszen a gyorsan változó fogyasztói világban, amikor a használati tárgyak már nem egy életre szólnak, gondoskodnunk kell egy-egy időszak tárgykultúrájának megőrzéséről. A januárban megnyíló tárlat keretében felvillantják a 60-as évek divatját, lakberendezését, utcaképét és zenéjét egyaránt. Ez az évtized azért is különösen érdekes, mert a kezdete még a 40-es, 50-es évek tárgyi világát idézi, ám néhány röpke év múltán beköszönt a modernizáció. Az éles kontraszt tetten érhető például a fiatalok öltözködésében is, hiszen a térdig érő illedelmes aljtól és az öltönytől jutunk el a farmerig, a miniszoknyáig és a hosszú hajig. Ugyanilyen markáns változást mutat a lakberendezés, egyebek közt a tömeges városi lakásépítés miatt. Az új, kisebb alapterületű otthonokban már nem fértek el a terpeszkedő fotelek, a könynyebb, levegősebb, lábakon álló modellek hódítottak. Mindemellé még betört az elektronizáció, az emberek vágyainak netovábbja a televízió lett. S vele együtt a többi háztartási gép, a kávéfőző, a porszívó, a padlókefélő, s meg ne feledkezzünk az áhított frizsiderről. A változás a falvakban is hatott, hiszen épp ekkoriban fejeződött be az elektromos áram bevezetése vidéken. Az emberek látták, hogy az áram nem csak az otthonaik megvilágítására való. Ez hallatlan életmódváltozást hozott magával, a hűtőszekrény megjelenésével például átalakultak a táplálkozási szokások. Az élelmiszerek hosszabb ideig voltak eltarthatóak, ami kedvezet a háziasszonyoknak, s mindez lassan a női szerep változását is elindította. Az évtized végére a társadalomban megjelent a felhalmozás igénye. Mivel a szocializmus nem tette lehetővé a klasszikus befektetéseket, az emberek a pénzükön tartós fogyasztási cikkeket kezdtek vásárolni. Aztán megjelentek a cirkalmas kerítések, a balatoni telkek, nyaralók. A folyamat igazából a 70-es években teljesedett ki. A kiállítás anyagát már tavaly elkezdtük gyűjteni, nagyon sok mindent kaptunk, de bizonyos területeken akadnak még fehér foltok. Komplett bútorcsaláddal rendelkezünk az évtized elejét jellemző Béke garnitúrából - a Kanizsa Bútorgyár terméke -, ám a modernnek számító kagylófotelek, lábakon álló szekrények hiányoznak. Egyébként az a bútor, aminek lába van, szinte bizos, hogy a 60-as években készült, a következő évtized már „leereszti” a szekrényeket a padló szintjére. Konyhabútorból szintén csak üveges kredenccel rendelkezünk, a modern verzió egyelőre hiányzik. Női ruhákból jól állunk, ám a férfi viselet még kiegészítésre szorulna, nagyon jó volna, ha kora-Modern bútort, magnót, piros útlevelet keresnek beli farmert is be tudnánk mutatni a kiállításon. Lemezjátszókat már szereztek, ám igencsak a fáj a foguk egy Mambó magnóra és egy ugyancsak emblematikus háztartási gépre, a kilincses Szaratov hűtőszekrényre. Az Ifjúsági Magazin akkori példányaira sem sikerült még szert tennünk, pedig ez az újság nagyon hozzátartozik a korhoz. Ebben lehetett először olvasni a hosszú haj keltette konfliktusokról vagy a fiatalok szexualitásáról. De minden olyan tárgyat szívesen fogadnánk a felajánlóktól, amellyel otthonossá tehetjük az enteriőröket, tehát díszpárnát, faliszőnyeget, kerámiát, asztalterítőt, állólámpát. Ja, és egy piros útlevélnek is nagyon örülnénk. Csokipapírból azonban kiválóan el vannak látva. Köszönhető ez annak, hogy anno szerencsi úttörők látogattak Nagykanizsára, s a házigazda piros nyakkendősök megőrizték az ajándékul kapott, s az utolsó morzsáig bekebelezett csokoládék papírjait. Béres Katalin történészmuzeológus egyelőre még csak saját irodájában rendezgeti a jellegzetes kerámiatárgyakat (fent). A modern lakáskultúra jelképe a kúpszerű lábakon álló bútor volt Fotó: Pezzetta Umberto RETRO SLÁGERLISTA A kiállításon a lakásbelsők, utcarészletek mellett megelevenedik egy női és egy férfi fodrászüzlet, továbbá egy mozi, amelyben korabeli zalai vonatkozású híradórészleteket nézhetnek a látogatók. Életre kel egy ifjúsági klub is, a korabeli sztárok portréival (Illés Együttes, Kovács Kati, Aradszky László stb.) s piros műbőr garnitúrával. Hallgatható lesz egy kiválasztott hónap magyar és külföldi slágerlistája, s természetesen megemlékeznek a legendás zalaegerszegi Cyklon együttesről is. A lakmuszpapír szerepében A lélekszámcsökkenés már elérte a nemzetiségi területeket is Gyuricza Ferenc gyuricza.ferenc@zh.pl.hu Leadva - Egészen biztosan van 15 millió ember, aki számára fontos a magyar kultúra, a magyar nyelv, de az is biztos, hogy a magyar anyanyelvűséget és nemzetiséget vállalók száma már nem több 13 milliónál. A fentieket dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézetének vezetője állította Lendván, a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kötet bemutatóján. A könyv az első világháborút követően kisebbségi helyzetbe került, külön csoportként megszerveződött magyar közösségek XX. századi történetét foglalja össze. A vaskos, kordokumentumokkal, fotókkal, földrajzi, néprajzi, valamint népesedési térképekkel illusztrált kiadvány a Kárpád-medence teljes területére vonatkozó kutatási anyagot tartalmazza. - Körülbelül tíz éve határoztuk el, hogy szükség volna a magyar kisebbségtörténet tankönyvszerű összefoglalására - mondta a kötet társszerkesztői feladatait is ellátó dr. Szarka László. - Az elmúlt egy évtizedben rengeteg részmunka, monográfia, forráskötet jelent meg, ezeket most összegeztük, ily módon 29 szerző munkája olvasható benne. A kötet összehasonlító fejezeteket, országfejezeteket, kronológiai adatokat, valamint bibliográfiát is tartalmaz. Alapmunka, amely egy mélyebb kutatás kiindulópontja lehet. Bár a számmisztikába nem bonyolódtak bele, de a népszámlálási adatokat figyelemmel követték. Eszerint megállapítható, hogy biztosan van tizenötmillió ember, aki számára fontos a magyar kultúra és nyelv, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar anyanyelvűséget és nemzetiséget vállalók száma már nem több 13 milliónál. - A negatív demográfiai trend elérte Erdélyt, Kárpátalját, Szlovákiát és Szlovéniát - folytatta. - A magyarországi fogyást még alulmúlja, de már érzékelhető. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az Európai Unión belüli nyitott világban vannak olyan együttműködési és fejlesztési lehetőségek, amelyek révén ezt a fogyást, ezt a negatív trendet meg lehet állítani. Ha csupán a fogyást mérjük, az nem vezet sehova. Természetesen regisztráljuk, de azt hiszem, a számadatoknál sokkal fontosabb, hogy milyen a közösségi élet, a kultúra minősége, s hogy mindez milyen lehetőségeket tud adni a közösség tagjai számára. Dr. Szarka László szerint a Zala megyével határos szlovéniai területen, a Muravidéken található az egyik legszervezettebb magyar közösség. Mindez akkor is igaz, ha a szlovéniai magyar kisebbség asszimilációs vesztesége igen nagy. A szervezettség köszönhető a szlovén állam nem teljesen tökéletes, de mégis átlag feletti kisebbségpolitikájának, valamint annak a nagyon jó regionális kapcsolatrendszernek, amit Zala, illetve Vas megyével sikerült a muravidéki magyarságnak kialakítania. - A két világháború közötti, majd a II. világháború utáni Jugoszláviában egyfajta rejtett regionalitásról beszélhetünk, hiszen az ország álföderációként működött - magyarázta a szakember. - Ennek a rejtett regionalitásnak a muravidéki magyarok egyszerre voltak kárvallottjai és haszonélvezői. Kárvallottjai, mert a jugoszláviai magyarság központja a Vajdaság volt, haszonélvezői pedig azért, mert árnyékban voltak, nem érintették őket a nemzeti villongások. A szlovén állam napjaink Európájában az egyik legliberálisabb nemzetiségpolitikát gyakorolja, ám a modellben rengeteg korrekciós lehetőség van. Ugyanakkor a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbség a két állam viszonyának lakmuszpapírja is egyben. Szükségessé vált a magyar kisebbségtörténet tankönyv jellegű összefoglalása Dr. Szarka László elemzi a helyzetet a lendvai kötetbemutatón ZALAI HÍRLAP *7 Kortárszenei Napok Budapest (mti) - Ősbemutatóval, kórus- és kamarahangversennyel, valamint fiatal zeneszerzők estjével is várják mától csütörtökig a 38. alkalommal megrendezett Vántus István Kortárszenei Napok Szegeden a közönséget. A Szegedi Tudományegyetem ének-zene tanszéke zongoradarabokat és dalokat visz közönség elé. Aranyérmes hegedűművész Budapest (mti) - Augustin Hadelich fiatal hegedűművész, a 2006-os indianapolisi nemzetközi verseny aranyérmese lép föl a Liszt Ferenc Kamarazenekar bérletsorozatának következő, ma esti hangversenyén a Zeneakadémián. Csokonai vers- és prózamondó Kaposvár (mti) - Csokonai Vitéz Mihály országos vers- és prózamondó versenyt hirdet a kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ; a jövő februári megmérettetésre január 10-ig várják a jelentkezéseket. A versenyt ifjúsági és felnőtt kategóriában, a 14-18 éves, valamint a 18 év feletti korosztály számára külön hirdeti meg a művelődési központ. A résztvevőknek egy kötelező és egy szabadon választott művet kell előadniuk. Nemes László művei három kiállításon Negyvenöt alkotói év termését összegzi Zalaegerszeg (mh) Nemrégiben Lendván mutatta be három különböző helyszínen műveit Nemes László festőművész, most pedig Zalában készül megismételni a kiállítássorozatot. A Zalaegerszegen élő festőművész nemrégiben ünnepelte 60. születésnapját, e tény is indokolja a mérlegkészítés igényét. Először a megyeszékhelyen nyílik meg a különböző alkotói korszakait bemutató retrospektív tárlat, mégpedig november 26-án, szerdán 18 órakor, a Keresztury Dezső AMK hangverseny- és kiállítótermében. A műveket, amelyek egészen január 5-ig várják a közönséget, Novotny Tihamér művészeti író ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Bő egy héttel az egerszegi megnyitót követően, december negyedikétől Keszthelyen szintén Nemes-művekkel találkozhat a publikum, az anyag a Balaton Színház galériájában kerül paravánra. Ugyancsak december első felében már Nagykanizsa is csatlakozik a sorhoz, itt a Magyar Plakát Ház kínál kereteket a kiállításhoz. Mindhárom helyszínen különböző kollekcióval áll közönsége elé az alkotó, ám a párhuzamosan nyitva tartó tárlatok közös vonása, hogy végigkísérik Nemes László alkotói periódusait, a különböző anyagok, technikák, kifejezési módok változásait, tehát egész eddigi művészi pályáját. Mivel nem kevesebb, mint 45 alkotással töltött év adja a muníciót, bőven telik a művekből a tripla kiállításra is. A századvég virágai