Zalai Hírlap, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-09 / 108. szám

SZOMBAT­I 2009. 05.09. Gitár és fuvola Nagymamák, dédmamák is Az Összefogás Botfáért Egyesület szervezésében va­lósult meg múlt vasárnap dél­után négykor a hagyományos községi anyák napi ünnepély a botfai közösségi házban. A gyermekek dallal, verssel, hangszeres előadással (gitár, fuvola) köszöntötték az édes­anyákat. A színes műsor végén a gyermekek az összes édes­anyát, nagymamát és dédma­­mát mézeskaláccsal ajándé­kozták meg. A mézeskalácso­kat egy helybeli hölgy, Herczeg Lajosné Klári sütötte meg, és a gyermekek díszítet­ték ki saját kezűleg, nagy­­nagy szeretettel. A botfai gyerekek nagy örömöt szereztek a családoknak ankntin Mi­ Har Imi Kányádi Sándor 80 éves Zalaegerszeg (hv) - Ká­nyádi Sándor Kossuth­­díjas költő a mai magyar költészet egyik legna­gyobb alakja, Petőfivel és Weöressel alkotja a három Sándorok szö­vetségét, akik eljuttat­ták a magyar irodalmat az értől az óceánig. 1929. május 10-én szü­letett Nagy­galambfal­ván, a romániai Erdély­ben, vasárnap ünnepli a 80. születésnapját. Ma­gyar tanárnak tanult, de soha nem lépett a kated­rára, életét az irodalom­nak szentelte. Páskándi Géza fedezte fel, ő kö­zölte le első verseit. Fel­nőtteknek szóló írásai mellett három meséskö­tete is megjelent: a Fá­ból vaskarika, a Kenyér­madár és a Meddig ér a rigófütty. Nyugdíjazá­sáig a Napsugár című gyermeklapnak dolgo­zott. Ismertebb gyer­mekversei a Flóka-mon­­dóka, a Három székláb, a Hallgat az erdő. hét­­vége ZALAI HÍRLAP *15 Ifjú drótszamara­sok Feri és Gyula a messzi Nyírségben mutatták be kerékpáros tudásukat Benedek Bálint szerk.nk@zalaihirlap.hu A Rozgonyi-iskola nyolcadik osztályos tanulója, Révész Fe­renc a nyíregyházi országos közlekedési tanul­mányi verseny döntőjében a komplett zsűrit lenyűgözte, hisz' az összes feladatot hiba nélkül oldotta meg, s aranyér­met szerzett. Kölykök! Képzeljétek el, a 14 éves Ferinek akár most is adhatnának jogosítványt, ugyanis a tesztek és gyakorla­tok némelyike még a felnőttek számára is komoly felkészü­lést igényelt volna. Persze az ügyességi feladatokban az au­tót kerékpár helyettesítette. De itt is volt KRESZ-elmélet, ügyességi és városi „vezetés”. Az Újudvaron élő Révész Ferenc jól koncentrált, hiszen mindegyik feladatot százszá­zalékosan oldotta meg, és nul­la hibaponttal a nyolcadik osztályosok versenyében ab­szolút győztes lett. Tanárnő­jét, Horányiné Szűcs Ildikót is lenyűgözte, a biciklis rutinon sem remegett meg a keze, vé­gighajtotta a pályát, a bójákat még csak nem is súrolta. A KRESZ-tesztre „gyúrt” a leg­jobban Feri, és már hónapok­­kal a verseny előtt a tábláktól az autók kanyarodási sebessé­gén át a lovas kocsik helyes mozgásáig mindenre kiterje­dő ismeretanyagot kellett a fiúnak megtanulnia. - Ebben már tényleg tudós­nak kell lenni, ninc­s mese, ki­zárt a hibázás lehetősége - így Horányiné Szűcs Ildikó. - Néhány kollégának is képte­lenségnek tűnt helyesen kitöl­teni a tesztet, a koncentráció ebben az esetben elengedhe­tetlen feltétel volt. Csapatban is kijárt az elismerés, ugyanis Zala megyéből a csesztregi, negyedik osztályos Cseke Lengyel Gyulával az oldalán aranyérmet szerzett.­­ A városban rengeteg ve­szély leselkedik a „drótsza­­marasokra”, ezért nem árt tisztában lenni a szabályokkal - mondta Feri. - De egyálta­lán a közlekedésben részt ve­vőknek sem ártana egy kicsit átlapozni a KRESZ-t. Ferinek persze rengeteg terve van, kitűnő tanuló, amint lehet szeretne megta­nulni motorozni, aztán majd ha eljön az idő, az autóveze­tésből is megszerezné a jogo­sítványt.­­ Jelenleg egy össztelesz­­kópos cangám van, minden terepen jól lehet vele hajtani, persze leginkább az ugrató­kon lehet kihasználni a jó ru­gózását. A suliban az Ildikó nénihez jártam tanulni, szor­galmasan készültem a ver­senyre. Most már a továbbta­nulásra koncentrálok, elhatá­roztam, hogy villamosmér­nök leszek, így is közelebb kerülhetek a kedvenc gépeim­hez, persze a biciklijeimet most is én javítom.­­ A verseny nem volt na­gyon nehéz, hiszen olyan fel­adatokat kellett teljesíteni, amiket a tanár nénivel itthon jól kigyakoroltunk - tette hozzá a zalai csapat fiatalabb tagja, a szentgyörgyvölgyi Cseke Lengyel Gyula. - Két gyakorlópályán is edzettem, egyiket apukám építette, de elmentünk Nagykanizsára is. A rutinpálya nem okozott ne­hézséget, hiszen a terepkerék­pározás a kedvencem, otthon rengeteget hajtom a mountain bike-omat. A szabályossági verseny alatt azonban talál­koztam olyan helyzetekkel, amikkel korábban még so­sem. Egy útkereszteződésben például rendőr irányította a forgalmat. A csesztregi Kerkai Jenő Általános Iskola diákja az elméleti versenyben brillíro­zott. Ez köszönhető volt fel­készítő tanárának, Bagó Ka­talinnak is, aki nemcsak Csesztregen, de a korábbi munkahelyén is szép eredmé­nyeket ért el diákjaival a köz­lekedési versenyeken. Révész Ferenc legjobb barátjával, az összteleszkópos bicajjal Cseke Lengyel Gyula Legény bújt a világba Az Ady-iskola három diákja nyert díjat pályázaton Péter Gyöngyi peter.gyongyi@zalaihirlap.hu A mindent látó király­lány című mesét bizto­san sokan ismeritek, akárcsak a Pettson és Findusz című rajzfilmsorozat címsze­replőinek különböző izgal­mas kalandjait. A zalaeger­szegi Ady-iskola kisdiákjai nemcsak olvasták, illetve lát­ták az említett történeteket, de képeket is készítettek hőseik­ről, sőt, egy-egy versenyre is elküldték műveiket. A meg­mérettetés pedig igazán sike­res volt számukra. Kádár Adrienn a Képzelet szárnyán című meghívásos pályázaton vett részt, melyen minden megyéből egy-egy művészeti iskola képviseltet­hette magát. - Azt a mesét kellett leraj­zolni, amelyikben a hercegnő mindenkit megtalált - foglalta össze a máso­dik osztályos kislány A mindent látó király­lány lényegét. - Az egyik legény elbújt a Nap mögé, aztán egy halba, utána meg egy ____ rózsába. Akkor nem találta meg a lány, amikor a rózsában volt, ahonnan egy­szer csak kiugrott... Adrienn az alkotásával a második helyet szerezte meg az országos pályázaton, amiért természetesen jutalom is járt. - Kaptam egy színes lap­­csomagot, egy festéket, meg olyan tartót, amibe lehet rakni lapokat - árulta el, majd hoz­zátette: - Szeretek rajzolni, főleg színes cerkával. Festéket, színes papírokat és hajókirándulást kaptak ajándékba a diákok Csontos Sára és Horváth Boglárka a Findusz volt a vendégem című nemzetközi rajzpályázaton bizonyult eredményesnek. Azt kellett ábrázolniuk, amit legszíve­sebben megmutatnának a be­szélő cicának és természete­sen gazdájának. - Igaziból nem szoktam nézni a rajzfilmet, viszont van egy unokatestvérem, aki igen, így azért néha látom. Kedves mese kicsiknek - említette a negyedikes Sára elöljáróban. - Lerajzoltam Pettsont, a te­nyerébe Finduszt, meg maga­mat és a kiskutyámat, akit Pa­macsnak hívnak. Festéket és színes ceruzát használtam. Először persze grafitceruzá­val felvázoltam, mert amíg ki­radírozható, addig lehet rajta javítani. Imádok rajzolni. Vannak elrontott képeim, de azokat is nagyon szeretem­­­ folytatni, hátha kiala­kul belőlük valami. - Én szeretem ezt a rajzfilmet és nézni is szoktam - tudtam meg az első osztályos Boglárkától. - Leraj­zoltam Pettsont és Finduszt, meg ma­gunkat, a házunkat, templo­mot és embereket, mert megmutatnám neki, hol is la­kom. Az pontosan nem derült ki számukra sem, melyikük há­nyadik lett a versengésben, de az biztos, hogy a két mű a há­rom legjobb egyike volt az adott kategóriában, hiszen csak a dobogósok kaptak ajándékba hajókirándulást. Márpedig mindkét diák, Bogi és Sára is vízre szállhatott. Csontos Sára díjazott munkája Finduszt és Pettsont ábrázolja A lányok imádnak rajzolni, re­mek képeket készítettek Hirdetés MIT OLVAS HOLNAP? Keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Zalai Hírlap előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! szerint nincs jobb a töltött káposztánál „Mint a legtöbb nő, hízásra hajlamos vagyok én is. Ha három­négy kiló felmegy, azonnal visszafogom magam. Nagyon szeretek enni. Hiszen nincs jobb a töltött káposztánál fehér kenyérrel! De ha fogyókúrára fogom magam, egész nap zöld teát iszom, és délig csak gyümölcsöt eszem. Tornázni sem járok, házhoz jön a gyógytornász" - mondja Détár Enikő, aki fotósunk kedvéért 10 perc alatt dívát varázsolt magából. Egri Jánosnak a játék az egyetlen szenvedélye Egri János a Magyar Televízió főmunkatársa volt 1972-től 1997-ig. A hetvenes évek közepén egy élel­mes vállalkozó megkereste, hogy az akkor egyetlen és legnépsze­rűbb televíziós vetélkedőt, a Játék a betűkkel címűt, készítsék el közösen társasjáték formájában. Egri János akkor nemet mondott, ma már nem tenné. Olyannyira nem, hogy ami­óta csak néha tűnik fel egy-egy sportközvetítés erejéig a képernyőn, saját társasjátékokat ad ki. A 73 éves televíziós személyiség, aki válogatott jégkorongozó is volt, legutóbb Zürichből, a jéghoki vébéről tudósította a Magyar Rádiót. A sajtópáholyban az újságírók között ő volt az egyetlen, aki már a 38 évvel ezelőtti zürichi világbajnokságon is ott volt. Egy ország keresi gyilkosát 120 nyomozó, az FBI szakemberei és magánnyomozók is keresik a sorozatgyilkost. Az ötvenmilliós nyomraveze­tői díj miatt ég az ingyenes telefonvonal. A cigánysorok mesterlövésze állítólag kommandós volt. A nemzetközi sajtó pogromokról beszél. Az ápolást csak hivatás­ként szabad művelni Vasárnapi vendég: Kovács Erzsébet, a Zala Megyei Kórház ápolási igazgatója Május 12-én ünnepeljük az ápolókat, akik megkönnyítik az otthonuktól távol levő betegek nehéz napjait, segítik a testi és lelki gyógyulásukat. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kovács Erzsébettel, a Zala Megyei Kórház ápolási igazgatójával, aki csak azoknak ajánlja ezt a szakmát, akik erőt éreznek ahhoz, hogy a szenvedő embereken segítsenek.

Next