Zalai Hírlap, 2011. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-06 / 105. szám
2011. MÁJUS 6., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA INTÉZKEDÉSEK A vállalkozók és a gazdasági élet szereplői üdvözlik a bürokráciacsökkentő programot. A munkavállalók viszont újabb terhekről, rugalmas kizsákmányolásról beszélnek Keserű pirula: gyógyít vagy árt? (Folytatás az 1. oldalról) Sőt, a fizetett szabadságok csökkentését is. (El lehet felejteni a háromhetes szabadságokat, mert egyszerre legfeljebb csak 2 hetet lehetne kiadni az elképzelések szerint.) Utóbbit azon állítására alapozza a kormány, hogy a közvetlen versenytársnak számító országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap a fizetett szabadság, míg nálunk az életkortól függően 20-30. SZIGORÍTÁS Az eddigi három helyett hat hónapos lehet a próbaidő, továbbá esetenként 44 órára bővülhet egy munkahét - túlórapénz nélkül. Tovább gyengülnek az érdekképviseletek is: a tervek szerint nem lenne kötelező az üzemi tanács és egyszerűbben el lehetne bocsátani a dolgozókat. Mindezen intézkedések jogszabályi hátterét 2011. június 30-ig teremti meg a kormány. Valljuk be, a szabadságával eddig sem a munkavállaló rendelkezett, hanem a munkáltató, rajta állt, mikor engedte el a dolgozót pihenni. Most a kormánynak köszönhetően szabad kezet is kap ehhez, s még inkább azt teheti majd, amit akar - folytatta Horváth József, a nagykanizsai Zrínyi Miklós Általános Iskola karbantartója. - Pedig nem kellene már tovább terhelni a munkavállalókat... Ha utóbbiak nem is, a munkáltatók üdvözlik a nemrég bejelentett lépéseket. A gazdasági szereplők szerint az intézkedések (amelyeket a legújabb kommunikációs stratégia szerint nem szabad megszorításoknak nevezni) hosszú távon meghozzák gyümölcsüket. - Számomra a Széll Kálmán-terv és annak folyamatos kibontása két dolgot jelez - bocsátotta előre dr. Polay József közgazdász, a Nagykani-A gazdaság területén befejezik a kapitalizmus keretszabályainak teljes kiépítését zsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a várható hatások elemzésére kértük. Egyrészt, hogy a kormány eltökélt az államháztartási hiány lefaragásában, másrészt, hogy a gazdaság területén befejezi a rendszerváltáskor elmaradt lépéseket, a kapitalizmus keretszabályainak teljes kiépítését. Ez sajnos, együtt jár a munkavállalói jogok egy részének visszaszorításával. A tervezett lépések nagy része viszont kedvező a gazdaság számára, céljuk a vállalkozók segítése, s rajtuk keresztül a munkahelyteremtés. Az eredmények azonban csak később jelentkeznek. Olyan ez, mint egy hosszú távú gyógyszeres kezelés, ezért a keserű pirulák után nem szabad gyors javulást várni. A Kanizsa Pékség Kft. és a cégcsoporthoz tartozó Göcsej Pékség összesen 250 főt foglalkoztat, ezek közül legalább 150-et éjszakai, hétvégi műszakban is. A Kanizsa Pékség cégvezetője, Polgár Ervin szerint is szerencsések a Széll Kálmán-tervben szereplő alternatívák a vállalkozások számára, ám osztja azt a véleményt is, hogy a pótlékok, illetve a fizetett szabadság esetleges csökkentése hátrányosan érinti a munkavállalókat. - A Munka Törvénykönyvében előírt pótlékokat fizetjük dolgozóinknak éjszakára és délutánra, vasárnapra és hét végére - magyarázta Polgár Ervin. - Mindez éves szinten összesen 60 millió forintot jelent a költségvetésünkben. Ha ez az összeg megmaradna, természetesen, jól jönne a mi gazdálkodásunkban is, de úgy gondoljuk, ha ténylegesen lesz ezt érintő intézkedés, nem engedhetjük, hogy dolgozóink rosszul járjanak miatta. Ezért ezt a pénzt valamilyen módon vissza kell majd adnunk, például béremelés formájában. Ugyanis nem az a célunk, hogy éhbérért dolgozzanak az emberek, hanem hogy lojálisak legyenek hozzánk. HELYESLIK De mi a helyzet a szabadságok terén? A zalakarosi, 150 főt foglalkoztató Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója, Kovács Tamás egyetért a fizetett napok számának tervezett csökkentésével. - Nálunk a brigádok élén álló művezetők határozzák meg, hogy ki, mikor megy szabadságra - mondta kérdésünkre a cég vezérigazgatója. A vállalkozás legnagyobb munkája a most zajló nagykanizsai belváros-rehabilitáció, melyben fővállalkozóként van jelen. - Ennek során természetesen ügyelniük kell az adott projekthez kapcsolódó határidők betartására is. Nem egy esetben azonban azt tapasztaltam, hogy a szabadságos napok kivétele elsősorban nem nekik, hanem a dolgozóknak okoz gondot, mert túl sok. Az időtartamra vonatkozóan pedig nincs belső szabályozásunk, de 3 hétre nem engedhettük el eddig sem a munkavállalókat - nézetem szerint akit ennyi ideig lehet nélkülözni, arra voltaképpen nincs is szükség - mondta. Az emberek közt egyre inkább eluralkodik a félelem: vajon meddig lesz munkahelyük, meddig lesz szükség rájuk? Erre minden bizonnyal van is okuk: az egyik kanizsai vállalatnál például nem járult hozzá a vezérigazgató, hogy a szakszervezeti vezető nyilatkozzon. Somogyi László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) zalai képviselője viszont nem rejtette véka alá a véleményét. Az MSZOSZ úgy látja, hogy a kormány a tervezett intézkedéscsomaggal egyértelműen a munkaadók igényeit elégíti ki, lehetővé téve számukra a rugalmas kizsákmányolást- szögezte le. - A szabadságolási lehetőségek várható szűkítése, a pótlékok csökkentése egyértelműen munkavállaló-ellenes lépések. A legmegdöbbentőbb azonban az elképzelések között az, hogy a munkaadó indoklás nélkül elbocsáthatná a dolgozót, ha úgy tartja kedve. Ez sokakat hozhat kiszolgáltatott helyzetbe, mint ahogy a próbaidő 6 hónapos időtartamra való kitolása is. Már most, az első hírek hallatán nagyon félnek az emberek, érzékelhető a feszültség. Az MSZOSZ-képviselő szavait megerősítette a bázakerettyei Szakál István is, aki szintén szakszervezeti képviselőként, üzemi tanács tagjaként alkotott véleményt. - Nyugat-Európában az üzemi tanácsoknak nagy szerepük van az érdekvédelemben, csakúgy, mint a szakszervezeteknek - bocsátotta előre. - Hazánkban viszont manapság gyengülnek ezek az érdekképviseleti szervek, s lehet, hogy ez is a kormány célja, ugyanis az üzemi tanácsoknak együttdöntési és véleményezési joguk van. Előfordulhat, hogy nincs itt szükség a dolgozók hangjára?! VISSZALÉPÉS A szakember arról is beszélt, a Széll Kálmán-terv szerint heti 4 órával növekedne a munkaidő, ami lecsúsztatható lenne. (Ez az ő olvasatában azt is jelentheti, hogy minden 2. hét vége szombatját munkával kellene tölteni, ami visszatérést jelentene a múlthoz.) Erre ő azt mondja: mindenkit megillet a munkájáért a bér, azaz fizessék ki a pluszórákat a munkavállalónak, ne várják el az emberektől az ingyenmelót. - Úgy tűnik, az igazság most is valahol középen húzódik - véli a Széll Kálmán-terv fogadtatásáról Bazsóné dr. Hajnalka Adrienn, nagykanizsai munkajogász. - Érthető a munkavállalók felháborodása, hiszen már most is rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nem kéne további jogokat nyirbálni, mert azokat már eléggé megnyirbálták. Másfelől tudom, látom, hogy a munkáltatók meg óriási bürokráciával küzdenek. A versenyképes gazdaság kialakításához viszont sajnos, elkerülhetetlenek azok az intézkedések, amelyek valakinek, valakiknek bizonyosan fájnak... további képek, információk zalai hírlap Somogyi László: - A kormány egyértelműen a munkaadóknak akar megfelelni Musztács Imre építési területet jelöl ki Nagykanizsán, az Erzsébet téren, a belváros-rehabilitáció keretében. A fővállalkozó Szabadics Zit-nél a háromhetes szabadság eddig sem volt „divat" Horváth József a nagykanizsai Zrínyi-iskola karbantartója. Szerinte az emberek lassan elérik tűrőképességük határát. Pedig nem kellene már tovább terhelni a munkavállalókat Törvény szerinti éves minimum fizetett alap szabadságnapok Ausztria Bulgária 5 hét 20 munkanap Forrás: Eures Csehország 4 hét Észtország Lengyelország Lettország 28 naptári nap 20 munkanap, 10 év munkaviszony után 26 munkanap 4 naptári hét Litvánia 28 naptári nap Magyarország életkor alapján minimum 20, maximum 30 munkanap Románia Szlovákia Szlovénia Ukrajna 20 munkanap vagy 21 munkanap kollektív szerződés alapján 4 hét, 15 év munkaviszony után 5 hét 4 hét 24 naptári nap A legtöbb országban 28 nap szabadságot fizetnek, de van, ahol még többet. A kormány elképzelései szerint itthon elég lenne 20-23 is Fotó: Szakony Attila, grafika: Urbanics Pál Szakszervezeti vélemények • MSZOSZ, a SZÉF, az ÉSZT és az MSZSZ: hónapról hónapra romlik a munkavállalók helyzete, a kormány pedig hetente újabb intézkedéseket jelent be • Borsik János: odadobja a munkavállalókat a nagyvállalkozóknak, aminek súlyos következményei lesznek • Az új alkotmány miatt az a veszély, hogy a munkáltatók és a munkavállalók, illetve a kormány közti párbeszéd nem lesz kötelező így látják olvasóink Simon Miklós - Az a véleményem, hogy azt a pénzt akarják most velünk kifizettetni, amit elloptak tőlünk az elmúlt 20 évben. Hogy már csak kicsit kell tűrni, aztán jobb lesz? Nem hiszem, mert mondja meg, mióta ígérgetnek?! Mást se hallok a Rákosi-éra óta... Kis-Berkes Mónika - Nem örülnék a fizetett szabadság csökkentésének, de szerintem így van ezzel mindenki. Az elmúlt évek alatt sok mindent le tudtak nyomni a torkunkon, túl sokat nyeltünk, úgy gondolom. Itt az ideje, hogy valami jó is történjen velünk. Iványi Katalin - Egy-egy alkalommal 10 nap szabadságot szoktam kivenni, annál többet semmiképp. Negyvennégy órás munkahét? Szokatlan lenne, ha minden második szombaton dolgozni kéne - régen volt már, mikor a szombat nem volt szabad. ZALAI HÍRLAP • 5 Szerintem a kormány intézkedései nyomán határozott konzervatív gazdaságpolitika bontakozik ki. Ezzel nincs is baj, egy magát jobboldalinak mondó pártnak nem a munkásokat és a kispénzűeket támogató intézkedéseket kell hoznia. A gond az, hogy ami történik, az ellentétes a Fidesz eddigi retorikájával, a beígért tejjel-mézzel folyó Kánaánnal, a „mi tudjuk a megoldást és az majd jó lesz nektek"-kommunikációval. Nincs egyeztetés, párbeszéd, kompromisszum pedig végképp. Hogy előbb az alkotmány, most pedig a szociális kérdések kapcsán levélben kérdezik a nép véleményét? Ez csak látszat. A valóságot a bőrünkön érezzük.