Zalai Hírlap, 2011. július (67. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-05 / 155. szám
2011. JÚLIUS 5., KEDD Lelopták a kúria ereszcsatornáját EMLÉKHELY A Deák-kúria és múzeum anyagi gondokkal küzd Kehida Hét évvel ezelőtt, a 200. születési évfordulóra nagy odafigyeléssel, felkészültséggel rendezték be nemzeti emlékhellyé és múzeummá Deák Ferenc kehidai kúriáját. Ma a villanyszámlát is alig tudják fizetni. - Még az ellopott ereszcsatornát sem tudjuk pótolni, anyagot sem tudunk venni - Lázár István, Kehidakustány polgármestere szomorú. A hét éve nagy igyekezettel rendbetett, s múzeummá bővített kehidai Deák-kúria azóta sokaknak szerzett örömet, látogatottsága vetekszik a legnépszerűbb múzeumokéval, a vendégkönyv tanúsága szerint a Kárpát-medence minden sarkából felkeresték már. Aligha mondhatunk ugyanis még egy nevet Deák Ferencen kívül, amelyikről biztosan Zala megye jut eszébe mindenkinek. A kehidaiak azonban hiába büszkék arra, hogy a haza bölcse földijei lehetnek, ha az épületet egyedül nem képesek a rangjának megfelelően működtetni. A „valamit tenni kell” jegyében foglalkozott a problémával a megyei önkormányzat is legutóbbi ülésén, ahol a Deák Ferenc Kúria Közalapítvány beszámolt a sanyarú helyzetről. A megye és a település egyébként 1-1 millió forinttal - egyöntetű politikai és szakmai támogatás mellett - alapította a szervezetet, melynek elnöke jelenleg Nógrádi László. - Én a lemondásomat is fölajánlottam, ha esetleg politikai okok is jelen lennének, de a kuratórium nem fogadta el - mondta Nógrádi László. - Mi a ház rezsijét fizetjük, a múzeum pedig foglalkoztatja a teremőröket. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot a megyei közgyűléssel, hiszen annak idején társalapítóként áldozatos munkát végeztek. Sajnos, az alaptőkét is felélte már a kúria fenntartása. Az alapítás, azaz bekerülhetne a történelmi nemzeti emlékhelyek közé 1997 óta a kehidai önkormányzat veszi ki a részét leginkább a feladatokból, ezenkívül adományokra, magántámogatásokra számíthatunk. - Mennyi kellene a biztonságos működtetéshez? - Másfél millió forintból ki lehetne jönni. - Hívjanak, keressenek, ha tudok, segítek, aláírást is gyűjthetünk, talán még a házelnököt, Kövér Lászlót is meg tudjuk nyerni az ügynek - ajánlotta így az újságon keresztül a segítségét a térség országgyűlési képviselője, Vígh László. - Nem ismerem pontosan a problémát, de Deák Ferenc közéleti hagyatéka engem, mint méltatlan utódját is tettekre kell, hogy sarkalljon - tette hozzá, amikor arról beszéltünk, már a kormány előtt fekszik a tervezet, mely a kiemelt történelmi nemzeti emlékhelyekről szól. A listán most kilenc helyszín szerepel. A kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozná a helyszínek kezelésének kérdéseit és az emlékhelylyé nyilvánítás kritériumait is. A történelmi emlékhely fogalma így szólna: „a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, mely jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet.” Az Országgyűlés 2001- ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Millenniumi Emlékművet és a Hősök Emlékkövét. A kilences listán most a budai Várnegyed, a pesti Kossuth Lajos tér, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, a debreceni református nagytemplom és kollégium, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, s a székesfehérvári romkert szerepel. A kehidai kúria sorsát egyengetők közül valószínűleg dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő jutott legmesszebbre, hiszen, megismerve a gondokat, módosító indítvánnyal kéri a Kúria felvételét a listára. - Várom, hogy a kuratórium elnökével együtt, ahogy terveztük, megkeressünk mindenkit, aki előmozdíthatja az ügyet - mondta a képviselő. - A módosító javaslatról viszont valószínűleg már csak ősszel fogunk szavazni. Deák Ferenc alakját legutóbb a múzeumok éjszakáján idéztük fel. Velünk tartott a Pataky Dóra-Gereben Gábor belsőépítész házaspár. Hét éve ők tervezték meg a kúria múzeumi részének belső tereit, installációit. - Szomorúan halljuk a híreket. Szép munka volt ez, nekünk nagyon kedves, most is itt vagyunk - mondta Pataky Dóra, hangsúlyozva, a zalai múzeológusok lelkesedése rájuk is átragadt, azóta magukénak érzik a házat. Reméljük, még sokáig tehetik. arany.horvath.zsuzsa@zalaihirlap.hu A legutóbbi múzeumok éjszakáján élettel telt meg a kúria udvara. Kis képeinken Gereben Gábor és Pakaly Dóra budapesti belsőépítész házaspár. Kezük munkáját dicséri a ház belseje Fotó: Arany Gábor Nem elég szavakban hazafinak lenni Ha avatószalagot kell átvágni, mindig sokan tolongnak az olló körül. Szép dolog is, amikor a köz javára létrejön valami, ami gazdagít, őrzi a múltat, erősíti nemzeti identitásunkat. Aztán jönnek a szürke hétköznapok, s elfogy a lelkesedés. Hogyan juthat oda a haza bölcse, Deák Ferenc emlékét őrző, munkásságát bemutató kúria, hogy villanyszámlára se teljen? Hol vannak most azok, akik politikai örököseinek tartják magukat, hogy segítő kezet nyújtanának az üzemeltetőknek? MAGAZIN „Végtére, hazatérek Csöngére" Weöres Sándor és Petőfi Sándor nyomában egy Vas megyei kis faluban Horváth Viktória kultura@zalaihirlap.hu Csönge - Bár Zalában viszonylag kevés irodalmi emlékhelyet találunk, nem kell róluk lemondanunk, a környező megyékben érdemes kirándulást tennünk: Vas megyében például több is akad. Például ott van mindjárt a megyeszékhely, Szombathely, ahol James Joyce legendás hőse, Leopold Bloom született az Ulysses szerint, s akivel a macskaköves Fő téren „személyesen” is találkozhatunk. Kőszegen lépten-nyomon Ottlik Géza Iskola a határon című könyvének emlékeibe botlunk, Egyházashetyen pedig ugyanaz (vagy legalábbis nagyon hasonló) a táj tárul elénk, mint egykor az ifjú Berzsenyi Dániel elé. Ám létezik egy aprócska falu, egészen a megye északkeleti csücskében, amit az irodalmat és verset szerető kirándulóknak vétek lenne kihagynia. Csöngét persze nem kell tukmálni, hiszen forgalmas a nemrégiben felújított és korszerűsített Weöres Sándor Emlékház környéke. A költő fenomén gyermekkora, s családja is ehhez a kis faluhoz köthető. Az igazsághoz hozzátartozik az is, az igazi szülőház nem azonos az emlékházzal, ami a költőóriás mellett családjának, őseinek, visszanyúlva egészen a nagyapjáig, költőtársainak és feleségének, Károlyi Árnynak is emléket állít. Az egykori Weöres birtok, amely a templommal szemben helyezkedett el és amely azóta sajnos teljesen elpusztult, már csak a helyiek emlékeiben élhet tovább, az emlékmúzeumnak helyet adó lakóház a költő szüleinek a háza volt: a kúriát Budakeszi Weöres Sándor földbirtokos 1878-ban építtette. A házaspár hagyatékát, leveleit, ___ fényképeit, személyes tárgyait átlengi a régi korok kellemes nosztalgikus hangulata, ami mellett mégis jól megfér a múzeum amúgy korszerű és modern felszereltsége. Az emlékház kertje nemcsak a csendes elmélkedésre nyújt teret, de itt olvasható a gyökereire mindig is büszke költő legotthonosabb verssora is: „Végtére, hazatérek Csöngére”, amely a 2003-ban felavatott Weöres-szobron, Segesdy György Munkácsy-Kodály Zoltán a költő meghívására itt is gyűjtött népdalokat díjas szobrászművész alkotásán kapott helyet. Minden évben, a költő születésnapja környékén, mely június végén esedékes, gyűlnek össze az irodalmat értő vagy csupán szerető emberek, s néhány Weöres-sorral és koszorúzással emlékeznek meg a hely legnagyobb szülöttéről. Bár a Rába utcai múzeumnak nincsen állandó nyitvatartása, de jól látható telefonszámokon elérhető és elkérhető a kulcsa, s ha szerencsénk van, a kulcs mellé még szájról szájra terjedő történeteket is kapunk a Weöres családról vagy éppen Kodály Zoltánról, aki maga is gyűjtött _____ népdalokat Csöngén éppen a költő meghívására. Akit egyébként annyira nem becsültek poétaként (vagy nem értettek) a csöngeiek, hogy bizony a több ló vontatta úri kocsi előtt mélyen meghajtó falusiakat sem a verslábak késztették borulásra, hanem a szép négylábúak. Legalábbis ezt mondta egy helyi történet szerint maga Weöres Kodálynak... A helyi legendákon túl, aki valóban többet és bizonyosabbat akar tudni ennek az aprócska, de annál gazdagabb falunak a múltjáról és jelenéről, az kezébe veheti a Csöngéről készült első tájmonográfiát, amit nemrég bocsátottak az érdeklődők rendelkezésére. Magyar Melinda és Magyar Balázs Márk Hazatérek Csöngére kiadványa színes és széles képet kínál a faluról az egyszerű utazótól a helyi öregekig mindenkinek. A Weöres Emlékházon túl érdemes elidőznünk a temetőben is, itt ugyanis közvetlenül a bejárat mellett találjuk a költő édesanyja, Blaskovich Mária sírját, aki mivel nem született Weöres volt, nem nyugodhat a kriptában. A temetőben továbbsétálva legyünk résen, hiszen bár a lene alaposan benőtte, de megtalálhatjuk magát a kriptát is, ám a poétát ne keressük itt. Az 1913-ben született és a rendszerváltás évében elhunyt Weöres Sándort ugyanis akarata és végrendelete ellenére Budapesten temették el, s ott is nyugszik máig. A temetőből már egészen jól látszik az evangélikus templom tornya, mindenképpen tegyünk hát arra is egy kis kitérőt. Ugyanis, ha felmegyünk a karzatra, egyből Petőfi Sándor helyébe képzelhetjük magunkat. A nép költője a szomszédos Ostffyaszszonyfán élt egy darabig, de átjárt Csöngére templomba, s erről a karzatról pillantotta meg Csáfordi Tóth Rózát a földesúri padok között, s természetesen „örök szerelemre” gyűlt Petőfi, amit meg is örökített a karzat könyöklőfáján egy latin mondatban. Persze Csönge még rengeteg el nem mesélt történetet és emléket hordoz magában, ám azokat csak úgy hallhatjuk meg, ha leülünk a fűbe és csendben várjuk, míg megérezzük a nyírfák susogásán át Weöres tündérlánya, Bóbita énekét. A költő szüleinek házát felújították, most múzeumként működik Weöres személyes tárgyai, levelei, könyvei is megtekinthetőek A parkban az elmélkedésen túl, a poéta szobrát is láthatjuk *o Naz LUM ›/ο › o1— £ ZALAI HÍRLAP *9