Zalai Hírlap, 2012. december (68. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-04 / 283. szám
2012. DECEMBER 4., KEDD MAGAZIN ZALAI HÍRLAP *13 Hősi emlékművek bohém alkotója HISTÓRIA Tanulmány készül a türjei kötődésű Pataky Andor (1891-1945) életéről és munkáiról Magyar Hajnalka magyar.hajnalka@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg - A keszthelyi Balatoni Múzeum félhomályos alagsorában, egy porral lepett polcon, amit hosszú ideje talán csak az egerek látogattak, találtak egy papírdobozban egy ripityára tört kerámiaszobrot... A restaurátor önszorgalomból helyreállította, s kiderült, Pataky Andor (1891-1945) egyik alkotásáról van szó. A fenti történetet dr. Kostyál László művészettörténész meséli, aki a magyar tudomány napja alkalmából Hősi emlékművek bohém alkotója címmel Pataky Andorról tartott előadást. Jó ideje foglalkoztatja már az alkotó személye, hiszen nem kevesebb, mint 13 zalai első világháborús hősi emlékmű fűződik a nevéhez. Hamarosan napvilágot lát a róla írt tanulmánya is. - Pataky Andor édesapja nagykanizsai patikusként kezdte a pályafutását, ám a család elköltözött, így a leendő művész és öccse, Elemér is Kaposváron jött a világra - kezd a történetbe dr. Kostyál László. - Az idősebb Pataky fiú Budapesten tanult az Iparművészeti Iskolában. Akadémiai tanulmányairól nincsenek megbízható források, anynyi azonban bizonyos, hogy rajztanári képesítést szerzett. Bécsi, olaszországi, müncheni évekről ugyancsak szól a fáma. Az első világháborút végigkatonáskodta, a tanácskormány után Horthy nemzeti hadseregének volt tagja, s 1920-tól kezdve rendszeresen szerepelt kiállításokon a Nemzeti Szalonban, ahol röpke két év alatt nyolc tárlaton vett részt grafikáival, akvarelljeivel. 1922-től változott a paletta, kerámiákat kezdett készíteni, színes falance munkáiért - amelyek témája a harmonikázó paraszttól a kalotaszegi menyasszonyig ívelt - , akár 2-3 ezer koronát is megadtak. 1923-ban, türjei nagybátyja halálát követően örökölte meg öccsével közösen a zalai birtokot. Mindketten felhagytak eredeti foglalkozásukkal (Andor rajztanár, Elemér patikus volt), s 1924-ben beköltöztek a vidéki kúriába. A bohém természetű testvérpár úgy gondolta, hogy a birtok jövedelméből megél — folytatja dr. Kostyál László. — Elemér virtuóz zongorista volt, tehetségét és mulatós kedvét a környékbeli összejöveteleken, partykon élte ki. Andor berendezett magának egy kis kerámiaműhelyt, de égetőkemencére már nem futotta. Az 1994-es Türjei Kalendáriumban ugyanis Hájas László azt jegyzi fel, hogy a kerámiafigurákat az uradalmi téglaégetőbe hordták. Ő egyébként személyes élményként számolhatott be minderről, hiszen gyerekként többször segédkezett a türjei műhelyben. Ekkortól Pataky Andor megjelent a zalai művészeti életben, többször is kiállított rajztanár kollégáival. A '30-as években azonban profilt váltott. Szerepe lehetett ebben a gazdasági válságnak is, illetve ekkoriban támadt egyre nagyobb igény az első világháborús hősi emlékművekre. Jelentősebb helyi szobrászok hiányában Patakynak legfeljebb néhány kőfaragó jelenthetett konkurenciát e területen. Összesen vagy tucatnyi hősi emlékművet készített, főként Türje és Zalaszentgrót, valamint Zalaegerszeg környékén. Óhíd, Kisgörbő, Mihályfa, Zalaboldogfa emléke, a szentgróti, vindornyaszőlősi turul, a zalaistvándi, pacsai, hottói, kávási, nagykutasi, zalalövői emlékmű ugyancsak az ő munkája. Mint a művészettörténész elmondja, a turul mellett különböző katonaábrázolások jelentek meg e munkákon. A háborús emlékművek ikonográfiájához hűen gyakori a társával együtt vagy magányosan rohamozó katona, a géppuskás, gránátot hajító figura, továbbá a hős katona halála. A zalaszentgróti bronz turul kivételével műkőből készültek lágháborús mementó támadó katonapárosa, valamint a Vindornyaszőlősön látható turul ugyancsak klasszikus, gyakorta alkalmazott motívum volt Fotó: Kostyál László az emlékek. Ugyancsak az ő munkája a dobronhegyi szerpentin kanyarulatában álló, 1936-ban emelt Mária-szobor. Épületplasztikával szintén foglalkozott, ő készítette az egerszegi Vármegyeháza megye címerét, az egykori rendőrségi palota (ma megyei főügyészség) állami címerét is. Kifejezetten tehetséges volt, bár a nagyméretű munkákon már kevéssé magabiztos, kiütköztek a képzettségbeli hiányosságok. Az akvarelljei és különösen a kerámia kisplasztikái azonban ragyogóak. Sajnos nagyon kevés fennmaradt művéről tudunk, a Göcseji Múzeumnak egyetlen sincs a birtokában. Ha valaki tud ilyenről, köszönettel vennénk az információt. A második világháború idején Pataky újra bevonult, s a lengyel katonai menekültek számára felállított zalaszentgróti és zalabéri táborok magyar parancsnoka lett. A források szűkösek, 1945-beli halálát is rejtélyek színezik. Nagy valószínűséggel öngyilkos lett. Erre utal egy korabeli, Türjén szájról szájra járt forrásértékű népköltés, mely elmeséli a család történetét. A verssorok a mulatozások felemlegetése mellett szólnak a birtok elherdálásáról, az elszegényedésről, a barátok elfordulásáról. Végül az adósságok miatt a kúria is másé lett, s az új tulajdonos kitette a művész szűrét. „Egy pengőért bort a pohárba/ Másikért mérget hozzája” - fogalmaz a vers. Sírját nem lelte meg az utána kutató művészettörténész, sőt, a Türjén, Szentgróton és az egerszegi kórházban végigböngészett halotti anyakönyvi kivonatok között sem találkozott a nevével. Az emlékművek azonban őrzik szignóját. Pataky Andor összesen vagy tucatnyi hősi emlékművet készített Zala megyében. A zalalövői I. Mikostyál László: - Nagy valószínűséggel öngyilkos lett. Erre utal egy korabeli népköltés is Világmentő polgárőrök Ben Stiller és Vince Vaughn hozzák megszokott karaktereiket Steyer Edina szerk.nk@zalaihirlap.hu Nagykanizsa - Mindenki döntse el maga, hogy a Kertvárosi kommandó kifigurázza a földönkívüliekről szóló „klasszikusokat" (mint például a Will Smith és Jeff Goldblum nevével fémjelzett Függetlenség napját, illetve a szintén az előbbihez köthető Sötét zsarukat), vagy pedig egyszerűen gagyi. Ben Stiller és Vince Vaughn hozzák már megszokott karaktereiket: előbbi a lúzer mitugrász, utóbbi a beképzelt tahó. A sztori egyszerű, nem kell sokat gondolkodni a film közben, így éppen ideális egy fárasztó munkanap után, szerencsére azért akad benne néhány kósza poén is. Evan (Ben Stiller) éli megszokott életét, steril, de ezt már másfél éve titkolja csinos felesége előtt - nem tudja, miképpen mondja ezt el az asszonykának, aki már nagyon szeretne gyereket. A férfi az egészet azzal kompenzálja magában, hogy különféle klubokat alapít, áruházat igazgat és fut. Ez nagyon kényelmesnek tűnik számára, míg egy nap „valami” csúnyán elbánik a bolt éjszakai biztonsági őrével. Evan fejébe veszi, hogy elkapja a gyilkost, ezért polgárőrséget szervez. Hárman jelentkeznek csapatába, de őket nem ugyanaz motiválja, mint Evant, inkább csak haverkodni és sörözni akarnak. Nem sejtik, mekkora kalamajkába keverednek már az első járőrözéskor. Illetve egyikük talán, de ne ugorjunk túl nagyot előre... Hosszú-hosszú percekig nem derül ki, hogy miféle lénnyel van dolguk hőseinknek, ráadásul a gyilkos utáni hajsza közben Bob (Vince Vaughn) tinédzser lányával és annak pasijával is meggyűlik a bajuk. Bressman őrmester (Will Forte) pedig folyamatosan próbál keresztbe A kertvárosi kommandó aztán szembetalálkozik a gyilkossal: egy UFO-val tenni az önjelölt igazságosztóknak - aki egyébként annak idején nem hagyta, hogy Franklinból (Jonah Hill) rendőr legyen. A polgárőrök aztán szembetalálkoznak a gyilkossal, egy UFO-val. Evan leüti egy kerti törpével, azt hiszik, meghal, de sikerül meglépnie. Ám előtte közli a négy férfivel: késő bármit is tenni, már köztünk vannak... Azonban ezeket a férfiakat - akármilyen ütődöttnek is tűnik mindegyik - kemény fából faragták, így elhatározzák, hogy nem hagyják az űrlényeknek elpusztítani a Földet. Egy furcsa csavarnak, s Jamarcusnak (Richard Ayoade) köszönhetően kiderítik, hogyan tudják tervüket véghezvinni... A happy end természetesen nem maradhat el! Polgárőrök a kertvárosban. Nem sejtették, mekkora kalamajkába keverednek már az első járőrözéskor