Zalai Hírlap, 2013. november (69. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

2013. NOVEMBER 2., SZOMBATKRÓNIKA Egyelőre nem lesz Balatoni Korona Keszthely (sj)­­ Egyelőre nem csatlakozik a város a Balatoni Korona elneve­zésű helyipénz-rendszer­­hez, az ok, hogy ez idáig nem épült ki a városban megfelelő nagyságú elfo­gadóhely-hálózat. A költségvetésből erre szánt hárommillió forintot így más fejlesztésre csoportosítja át a városvezetés. Erről is döntött csütörtökön tartott ülésén a képviselő-testület. A tanácskozás amúgy meg­emlékezéssel kezdődött, Ru­­zsics Ferenc polgármester ké­résére a testület a ma 95 éve meggyilkolt gróf Tisza István miniszterelnök előtt néma fő­hajtással tisztelgett. Szó volt az adózási fegyelemről is. El­hangzott: továbbra is fontos­nak tartja a testület a be nem fizetett adók behajtását, mert azok jelentős hiányt okoznak a büdzsében. Szabó György bizottsági elnök szerint szo­ros és kimért gazdálkodást kell folytatnia a városnak. Amennyiben a jövő évi kon­cepcióban lefektetett tervek szerint alakul a költségvetés, akkor megfelelő pénzügyi gazdálkodást tudhat magáé­nak a település. Ruzsics Fe­renc polgármester válaszában elmondta, hogy Keszthely ezentúl is megfontolt gazdál­kodást fog folytatni. A továbbiakban a jövő évi turisztikai szezonnal kapcso­latban fogadott el a képvise­lő-testület egy tervezetet, mely nagy vonalakban meg­határozza Keszthely adottsá­gait és lehetőségeit. Fontos - hangzott el -, hogy időben megkezdődjön a felkészülés a turisztikai szezonra. Szembenézni a múlttal HOLOCAUST Arany Gábor arany.gabor@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg- Nincs ha­zánkban cigánysors, nincs zsidósors, közös sors van. Az ő sérelmeik a magyar nemzetet ért sérelmek, így fogalmazott Gyutai Csaba polgármester, aki csü­törtökön késő délután a roma holocaust 69. évfordulóját felidéző megemlékezésen be­szélt a megyeszékhelyi vasút­állomásnál. Ott, ahonnan 1944. november 3-án gördült ki a zalai cigányokat deportá­ló vonat, hogy a komáromi erődbe szállítsa őket. Onnan pedig a következő napokban 1340-en Dachauba, másfél­­százan Buchenwaldba kerül­tek és pusztultak el. Magyar­­országról a háború végéig ha­láltáborba hurcolt cigányem­berek számát öt- és húszezer közöttire teszik. Európában félmillió romát pusztítottak el a világháború alatt. Az ideve­zető út egyik lépése volt, hogy hazánkban a 1930-as években a cigányokkal szem­beni faji előítéletek hangot kaptak a nyilvánosság előtt is. Megjelent a fajelméleti érve­lés, 1940 májusában pedig létrehozták a nemzetbiológiai intézetet, amelynek feladata volt a népcsoportok közötti különbségek fajelméleti meg­alapozása, idézte fel. - A holocaust a magyar nemzetet ért sérelem, a ma­gyar nemzet által elkövetett bűn - fogalmazott Gyutai Csaba. - Hazánkhoz képest toleránsabban viszonyultak a cigányokhoz a többi ország­ban, még a németeknél is. Az akkori magyar állam felelős­sége ezért súlyosabb. Ezzel a bűnnel nekünk kell szembe­nézni és közös felelős­ségünk, hogy szembe­nézzünk a történel­münkkel - mondta. Gesztelyi Nagy László, a Duna-Tisza­­közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója 1940-ben tanulmányt adott ki, amelyben a cigányok munkatábori internálását, sza­porodásuk megakadályozását, valamint külön cigánytörvény létrehozását javasolta. Ezt a momentumot is felidézte beszédében a megyeszékhelyi roma nemzetiségi önkor­mányzat elnöke, Dömötör Csaba, aki utalt arra, az áldo­zatok mellett emlékezni kell azokra, akik életük kockázta­tásával próbálták embertársai­kat megmenteni az elhurco­lástól. Egyben figyelmeztet, időben kell észrevenni a gyű­löletkeltést, a pusztító eszmék megjelenését. Ezért nem ele­gendő csak a múltba tekinteni, hiszen nem is régen történtek a ro­magyilkosságok. A túlélők nevében Forgács József idézte fel a borzalmak napjait. Érzelemtől fűtött be­szédének zárásaként a terjedő szélsőjobboldali esz­mék veszélyeire figyelmeztett. Az ünnepség végén megko­szorúzták a roma holocaust tíz éve leleplezett emlékművét. Félmillió romát pusztítottak el Európában Hazánkhoz képest a többi országban toleránsabban viszonyultak a cigányokhoz Két túlélő, Kuti Károly és Forgács József(b-j) is megkoszorúzta a roma holocaust emlékművét Temetői fejlesztések Térkő, urnafal, napelemes világítás, kamera Zalaegerszeg, Zalaszent­­iván (ag, szj) - Több millió forintos beruházásban épült urnafalat, térburko­latot, közvilágítást avattak két településünkön. Zalaegerszeg ebergényi ré­szében, a temetőben térköves utat avattak csütörtökön. A kaputól a ravatalozóig két méter széles, 50 méter hosszú járdát építettek. Eredetileg szűkebb nyomvonalú gyalo­gos járdát terveztek, de volt lehetőség rá, hogy kiszélesít­sék, így a halottszállító jármű is elfér rajta. Az utat a kivite­lező Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője, Horváth István jelentette készre, s vele együtt ifj. Sándor Dénes önkormány­zati képviselő avatta fel. Az önkormányzat 1,75 millió fo­rintot költött a fejlesztésre. Zalaszentivánon két umafal épült, közölte érdeklődésünk­re Dormán Miklós polgármes­ter. A nyolcszögletű, illetve piramisalakú falban 32, vala­mint 18 urnahelyet alakítottak ki. Ezen kívül felújították a burkolatot a temető bejáratá­nál, térköveztek és aszfaltoz­tak, valamint akadálymentesí­tették a ravatalozó környékét is. Ezen túlmenően közvilágí­tást kapott a sírkert, mégpedig négy napelemes kandelábert. A közbiztonságot szolgálja, hogy négy kamerát telepítet­tek, ezzel a település közterü­leteit hét kamera felügyeli és várhatóan az idén még további ötöt szerelnek fel. Az önkor­mányzat a temetői beruházás nettó összegét, 11,6 millió fo­rintot a vidék fejlesztését szolgáló uniós Leader-alapból nyerte el, a községet csak az ÁFA terheli. A beruházást pénteken este adták át, az ur­nafalat Sömenek István érseki tanácsos szentelte fel. Sömenek István érseki tanácsos szentelte fel az urnafalat Elkeserítő az acsarkodás Zalaegerszeg (szj)­­ A helyi Jobbik elkeserítőnek tart­ja a politikai acsarkodást a Fidesz iroda megvéte­lével kapcsolatban. Erről is beszélt sajtótájé­koztatóján Pete Róbert, a Job­bik városi elnöke. Elmondta: miközben pitiáner ügyek mi­att hangos vita zajlik, nincs még politikai szándék sem a kivéreztetett emberek, csa­ládok helyzetének javítására. Huszonhárom éve megy a cir­kusz, s míg a baloldal és a Fi­desz egyre gazdagodott, mind a jobboldali, mind a baloldali nézeteket valló munkásembe­rek, kisvállalkozók, bérből és fizetésből élők elszegényed­tek, mondta az elnök. Hozzá­tette: ennek csak akkor lesz vége, ha 2014-ben az embe­rek egyszerre szavazzák le az úgynevezett rendszerváltó pártokat, s egy valóban nem­zeti érdekeket szolgáló pártot segítenek kormányra. A Zala-Depo terjeszkedé­séről elhangzott: a Jobbik bí­zik a cég vezetésében, támo­gatja elképzeléseit. Meglátása szerint azonban könnyíteni le­hetne a terjeszkedést, mégpe­dig állami segítséggel. Pete Róbert felszólította Vigh László országgyűlési képvise­lőt (akiről azt mondta: elősze­retettel tündököl Egerszeg nagy patrónusának szerepé­ben), hogy most bizonyítson is, érje el a kormányánál, hogy Zalaegerszeg kapjon ál­lami forrást a Zala-Depo fej­lesztési terveinek segítéséhez. ZALAI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Holdfénytúra a rezi várhoz Rezi (sj) - A Rezi Várba­rátok Köre és a Balaton­­felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága negyedik alkalommal rendezi meg a holdfénytúrát a rezi fellegvárba. A 8,5 kilométer hosszú túra - mely november 15-én 20 órakor indul az álta­lános iskola elől, s bár­milyen időjárási körül­mények között megtart­ják - egyben szellemi, ügyességi vetélkedő, csapatverseny is lesz. Hétfőn, kedden közmeghallgatás Zalaegerszeg (ag)­­ A megyeszékhelyi roma nemzetiségi önkor­mányzat hétfőn 17 órá­tól közmeghallgatást tart a Pázmány Péter ut­ca 14. szám alatti irodá­jukban. Itt tájékoztató hangzik el a idei tevé­kenységükről. Zalaeger­szeg Megyei Jogú Város Közgyűlése november 5-én, kedden 17 órától tart közmeghallgatást a Széchenyi tér 5. szám alatti díszteremben A közmeghallgatáson tájékoztatást adnak, a belváros rehabilitáció­ja soron következő fej­lesztési elképzeléseiről. Ezt követik a közérdekű kérdések és felvetések. további képek, információk zaolaP Zalai Hírlap Online Csillagászok a kulcsos házban Holnapra virradóra rendezi meg őszi észlelő hétvégéjét a Vega Kávás (vd)­­ Szokásos évi két észlelő hétvégéje kö­zül az őszit ma estétől holnap hajnalig rendezi meg a Vega Csillagászati Egyesület a faluban. A szakma profi és amatőr művelőit is tömörítő zalaeger­szegi civil szervezet Kávásra, a helyi kulcsos házba vár minden érdeklődőt - a már tagtársakat, és még „körön kí­vülieket” is. A 17 órakor kez­dődő program sztárvendége - ahogy a közösség egyik veze­tője, Bánfalvi Péter zalaeger­szegi amatőrcsillagász fogal­mazott - maga a házigazda, dr. Csizmadia Szilárd, az egyesület vezetője, aki a Vega profijai közé tartozik, hisz hi­vatásszerűen egy berlini inté­zetben exo- (Naprendszeren kívüli) bolygók kutatásával foglalkozik. A Vega tavaszi és őszi észlelőhétvégéjét mindig az ő magyarországi tartózko­dásához igazítják. Az egyesületi összejövete­lekre amúgy is jellemző a nemzetköziség, abban az ér­telemben, hogy Európa min­den tájáról gyűlnek össze a ta­gok némi eszmecserére, illetve az éjszakai égbolt távcsöves megfigyelésére. A programot felhős égbolt alatt is megtart­ják, akkor az előadásokon lesz a hangsúly. A mostani rendezvény kü­lönlegessége a rendkívül fé­nyesnek beharangozott ISON üstökös lehet, amit az éjszaka második felében távcsővel már lehet látni. A hónap vége felé pedig szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Hirdetés Fedezze fel a Kia cee'd intelligens újdonságait .

Next