Zalai Hírlap, 2014. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-03 / 28. szám
6 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Stagnált a BUX-index Budapest (mti) Növekvő forgalom mellett sem tudta elérni pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe, a BUX az egy héttel korábbi záró értéket, a mutató egész héten szűk sávban mozgott. A forgalom 49,5 milliárd forintról 57,5 milliárdra emelkedett, a BUX pénteken 18 958,24 ponton zárt, az előző heti záró érték 19 075 pont volt. Az OTP árfolyama a héten 2,53 százalékkal 4240 forintra csökkent. A Mol-részvények ára 1,47 százalékkal 14 170 forintra, a Magyar Telekomé 0,98 százalékkal 310 forintra erősödött. A Richter-papírok értéke 1,35 százalékkal 4680 forintra esett. Növekvő ipari termelői árak Zalaegerszeg (szj) Tavaly decemberben az ipari termelői árak átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Éves szinten 0,7 százalékos volt a növekedés, közölte a KSH. A gyógyszergyártás és az élelmiszeripar árai nőttek a legnagyobb mértékben, míg legjobban az energiaszektor, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás árai csökkentek. további képek, információk zaolaP Zalai Hírlap Online GAZDASÁG Jégfüggő a folytatás NÁDARATÁS A terv a nád negyedére szól, ha az idő engedi A tél akkor kedvez a nádaratásnak, ha vastag jég borítja a vizet Hajdú Péter hajdu.peter@zalaihirlap.hu Kis-Balaton - Az idei tél nem kedvez a nádaratóknak. A tórendszer mintegy 2000 hektáros nádasain idén valószínűleg kevesebb nádat tudnak aratni a szokásosnál. - Tavaly december 10-én megkezdődött a nádaratás, három vállalkozóval kötöttünk megbízási szerződést, közülük az egyik vállalkozó kezdte meg a munkát, a többiek nem érkeztek még meg. Az első vállalkozó viszont már be is fejezte az aratást - mondta érdeklődésünkre Kovács Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre, aki a Kis-Balatont, illetve az évente rendszeresen ott folyó munkákat felügyeli. Elmondta: a vállalkozó 280 hektár területen vágta le a nádat, amiben benne volt az úgynevezett egyidejű nád aratása és a tisztítás is, fele-fele arányban. A szakemberek egyidejű nádnak az egységes, jó minőségű, a piacon jól értékesíthető tavalyi nádat nevezik. A szerződést is úgy kötik a nádarató vállalkozókkal, hogy amennyi egyidejű nádat learatnak maguknak, legalább annyi több éves avas nádtól meg kell tisztítaniuk a Kis-Balatont, a nemzeti park munkatársával egyeztetett helyeken. Az idei tél eddig nem kedvezett a nádaratóknak. Február végéig van lehetőségük a munkára, márciusban már az érkező fészkelő madarak nyugalma érdekében nem szabad nádat aratni. A tél akkor kedvez a nádaratásnak, ha a gépeket megtartó vastag jég borítja a vízfelületet, és meg tudják közelíteni a mélyebb területeket. Úszni is tudnak a speciális kombájnok, de ez nem engedélyezett a Kis-Balatonon. Csak a kisvizes részeken tudtak aratni, ahol vagy nem volt víz, vagy csak negyven centiméternél kisebb. Az időjárás még annyiban befolyásolja az idei lehetőségeket, hogy az év végi nagyon enyhe hőmérsékletű időszakban megindult a nád fejlődése a víz alatt. Ezért kimegyünk a területre megnézni, mi történik, és elképzelhető, hogy a február végét sem várjuk meg, korábban leállítjuk a nádaratást - mondta Kovács Zoltán. A Kis-Balaton 2000 hektárnyi nádasainak évente körülbelül a negyed részén tervezik a vízinövény learatását. Tavaly mindhárom brigád tudott dolgozni és be is fejezték a tervezett területeken a munkát, most ez nem biztos, hogy meglesz. A nemzeti park természetvédelmi őrével múlt héten beszéltünk, amikor még hízott a jég. De mint elmondta, ha ismét enyhülés jön, nem éri el a megfelelő vastagságot, s ez véget vethet az aratásnak. Pedig ez fontos, hiszen így tud megújulni a növény, amelynek szára egyébként elrothad a vízben. A madárvilág mozgása is időjárásfüggő. Ilyenkor még a mozdulatlan nyugalom jellemzi a tájat, de az év végi tavaszias idő nem volt megszokott dolog. Erre vonatkozó érdeklődésünkre Kovács Zoltán elmondta, alig több, mint egy héttel ezelőtt láttak már kanalas récéket. E vízimadarak érkeztének nincs még itt az ideje, valószínűleg az enyhe idő csábította őket északabbra. A szakember hozzá is tette, visszavonulnak délre, ha befagy a víz felülete. Egyidejű nád aratása a Kis-Balatonon: tavaly február végéig ment a munka, idén ez nem biztos Küzdelem az irreális vállalási díjak ellen Tizenöt ével ezelőtt alakult meg a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamara A korábbi 25 ezer helyett ma már 60 ezer feletti a bejelentettek száma Zalaegerszeg (ag)- Védelmi pénzt szedő, bűnözők által irányított, zavarosban halászó vállalkozások helyett magas követelményeknek megfelelő szakmává változott a személy- és vagyonvédelem. Ezt az összegzést Német Ferenc, a szakmai kamara országos elnöke tette, annak kapcsán, hogy 15 évvel ezelőtt alakult meg a szervezet. - A hatalmas változás lassan ment végbe, ezért érdemes a kezdetekre visszatekinteni - fogalmazott. - A rendszerváltás utáni években vagyonvédelmi cégek leple alatt idegen ajkú bűnözők próbáltak védelmi pénzt szedni. Emlékezzünk a kézigránátos támadásokra, diszkóra kilőtt gránátra. Ehhez képest ma az a probléma, hogy be van-e jelentve a vagyonőr és mennyire udvariasan látja el feladatát? A szakma kialakulásának kezdetén egy tollal és egy csavarhúzóval bármilyen biztonságtechnikai feladatra vállalkozhatott az, aki akart. Ma már mindez vizsgához kötött, folyamatos a képzés, ráadásul egyetemi, főiskolai szinten is oktatják a biztonságtechnikát, a vagyon- és személyvédelmet. Tehát nagy a fejlődés, még ha apró lépésekkel zajlott is le - szögezte le. Német Ferenc úgy látja, nemzetközi összehasonlításban is megállja helyét a magyar vagyonvédelem. Az eredményhez az is hozzájárult, hogy a szakmába sokan érkeztek az egyenruhás szervezetektől, akik a szükséges szemlélettel, megfelelő felkészültséggel rendelkeztek. Ezért jelenleg inkább az illegális foglalkoztatás, az irreális vállalási díjak jelentenek problémát. A tisztulást már segítette, hogy a törvény csak egy alvállalkozó bevonását engedélyezi, a láncolatokat megszüntette. Ezek korábban gyakoriak voltak és lehetővé tették a pénzek, az adók, járulékok eltüntetését. Az intézkedés hatását jelzi, hogy bevezetése óta több mint duplájára nőtt azok száma, akik bejelentve dolgoznak. A korábbi 25 ezer helyett ma már 60 ezer feletti ez a szám. Ez a közel 100 ezer embert foglalkoztató iparágban szép eredmény, bár a 30-40 százalékos feketemunka arány így is magas. Ez vetekszik a nyári mezőgazdasági munkán, az építőiparban feketén foglalkoztatottak számával - illusztrálta adattal. Az árverseny egyik vadhajtása, hogy gyakran irreális ajánlatokkal pályáztak, pályáznak a cégek. Olyan díjért vállalják el a munkát, amiből nem lehet kifizetni legálisan a munkabért, közterheket, költségeket. A versenyhivatallal folytatott harc eredményeként sikerült a kamarai díj számítási segédletet elfogadtatni, ami tartalmazza a jogszabályokon alapuló minimális költségeket. Erre hivatkozva megtámadhatók a kirívóan alacsony vállalási díjak, amire többször eredménnyel került sor, pályázatokat is megsemmisítettek emiatt. Ennek alapján kidolgoztuk a rezsióradíjat is, az erről szóló jogszabályi előterjesztés remélhetőleg hamarosan bekerül a vagyonőri törvénybe. Ebben egyetért kormány és ellenzék is. Százezer foglalkoztatottról, százezer családról van szó - magyarázta Német Ferenc. A kamara megyei szervezetének összejövetelén adta át Horváth József elnök az idei Kiváló Vagyonőr Díjakat. Milik Sándorné (Sec-Team), Kocsis Péter (G4S), valamint Vida László (Atalian Security) vehette át. Utóbbi 20 éve dolgozik a szakmában, mégpedig ugyanannál a megyeszékhelyi cégnél teljesít szolgálatot. Az 53 éves egerszegi férfi elmondta, lakatos szakmáját cserélte fel a vagyonőrséggel, miután előző munkahelye megszűnt. Eleinte nehezen ment az átállás, két év alatt rázódtam bele - idézte fel. - Kipróbáltam minden területet, a pénzszállítástól a rendezvénybiztosításig. Folyamatosan képezem magamat, az összes oktatáson részt vettem, és nem bántam meg, hogy ezt a munkát választottam - mondta Vida László. A kamara megyei elnöke, Horváth József a díjazottakkal: Kocsis Péter, Milik Sándorné, Vida László (b-j) 2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Látszat és valóság Zalaegerszeg (szó) A GKI Gazdaságkutató Zrt. nem osztja az utóbbi időben eluralkodott, a magyar gazdaság szereplői körében egy évtizede nem tapasztalt optimizmust - derül ki a szervezet szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményéből. A GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint a gazdasági folyamatok javulása jellemzően viszonylagos, átmeneti és látszólagos. A választási gazdaságpolitika rövidtávon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait. Fontos eredmény, hogy a magyar államháztartási hiány tavaly is a GDP 3 százaléka alatt maradt, ám a 2008- 2010. évi átlaghoz viszonyított javulás lényegében az egyéni nyugdíjjárulék költségvetésbe irányításának eredménye (a nyugdíjpénztárak helyett). A GKI szerint a GDP-arányos államadósság minimálisan, 79 százalék környékére csökkenhetett, ez azonban az év végi tartalékok átmeneti (trükkös) mérséklésének következménye. Ráadásul az elmúlt években a költségvetés felélte a GDP 9 százalékát kitevő magán-nyugdíjpénztári vagyont - hangsúlyozzák. A több mint tízéves foglalkoztatási csúcs mögött a közmunka és a külföldi munkavállalás megugrása áll, a valódi hazai foglalkoztatás 2013- ban csökkent (bár az ősszel kissé emelkedni kezdett) - állítja a gazdaságkutató intézet. A tavalyi 1 százalék körüli GDP-növekedés nagyrészt az időjárásnak - a viszonylag jó termésnek - köszönhető, az építőiparon és az autóiparon kívül nem volt más dinamikus ágazat. A reálkereset és -nyugdíj 3,5 százalék körüli emelkedése az erőszakos árleszorítás következménye, a 2013. évi infláció a kormány által prognosztizált 5,2 százalék helyett mindössze 1,7 százalék, decemberre 0,4 százalék lett. Az árzuhanásnak a világpiaci árak is kedveztek, ugyanakkor a 3,3 százalékos maginfláció, az energiaszolgáltatók nonprofit jellegének hangsúlyozása, a reálkeresetek GDP-t jóval meghaladó dinamikája a folyamat fenntarthatatlanságát jelzi. Az önkormányzati választások után, majd 2015-ben új áremelkedési hullám alakul ki - áll a GKI előrejelzésében. Tavaly az I-III. negyedévben 1,1 milliárd euró működőtőké távozott az országból, s változatlan gazdaságpolitika esetén idén sem várható érdemi változás - vélik a szervezet szakemberei. A beruházások tavaly az EU-forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, idén ebben lassulás valószínű. Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Az alacsony kamat azonban növeli a forint árfolyam-ingadozását, gyengülése a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyam-zuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét - áll a GKI jelentésében.