Zalai Hírlap, 2014. november (70. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-22 / 272. szám
2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Teli cipősdoboz karácsonyra Lenti (gyf) Idén is megszervezi karácsonyi jótékonysági cipősdoboz akcióját a baptista szeretetszolgálat. A karitatív akció célja, hogy a rászoruló családok gyermekei számára is szebbé tegyék az ünnepeket. A szervezők azt kérik az adakozóktól, hogy töltsenek meg egy-egy cipősdobozt játékokkal, iskolai eszközökkel vagy könyvekkel, de fogadnak higiéniai eszközöket is. A dobozokon kívül tüntessék fel, hogy azt inkább fiúnak vagy lánynak való. Az ajándékokat december elsejétől adhatják le Zalaegerszegen, Keszthelyen vagy Lentiben. további képek, információk zaclty Zalai Hírlap Online MNB-devizaárfolyam 2014. november 21. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 155,6 t Svájci frank 1 253,13 ▼ Cseh korona 1 10,99 ▼ Euro 1 304,32 ▼ Horvát kuna 1 39,66 ▼ Japán jen 100 207,75 ▲ Új román lej 1 68,51 t Szerb dinár 1 2,53 t Orosz rubel 1 5,34 ▲ Angol font 1 382,51 A USA dollár __1 244,65 a aV Változás az előző naphoz képest KRÓNIKA . Veszélyesek a fák GESZTENYE Többen nem értenek egyet a kivágással (Folytatás az 1. oldalról.) Keszthely 1200 gesztenyefája közül 720 található a közútkezelő cég kezelésében lévő, a Festetics út és folytatása, a Fenékpuszta felé vezető út, valamint az új temetőtől a Georgikon utca felé tartó szakasz mentén. A tavaszi viharok során is okoztak komoly anyagi károkat a villanyvezetékekre, autókra, kerítésekre dőlt fák, leszakadt ágak a bevezető utakon és a városban. A közútkezelő cég fakivágási kérelmet nyújtott be az általuk életveszélyesnek ítélt fák ki-Előbb 45, majd közel 60 fát kellene kivágni vágására. Ezért az önkormányzat felkért egy szakértőt, hogy vizsgálja felül az eredményeket és a városi fák állapotát is mérje fel. A vizsgálat a hang terjedése alapján mutatja a korhadás mértékét. Az új eredmények alátámasztották a kérelmező adatait - idézte fel az előzményeket dr. Horváth Teréz jegyző, akinek határozatot kell hoznia a fák kivágásáról a jövő héten. A fórumon Mórocz József, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója is adott tájékoztatást. - Negyvenöt életveszélyes fa kivágására kértünk engedélyt, a december és február közti időszakra. Ezek pótlása jövő októberben történne meg. A második, jövő év végére tervezett ütemben még közel 60 fát kellene kivágni. A fórumon többen javasolták, hogy a közelgő viharok előtt zárják le az utat, így nem történnének balesetek. Szakértők szerint a fák már olyan korhadtak, hogy nemcsak viharos szél, de eső, hó vagy termések miatt is kidőlhetnek vagy ágaik törhetnek le. Ócsvári Gábor erdőmérnök nemrég az önkormányzat megbízásából műszeres vizsgálatot is végzett a gesztenyefákon, mérései alátámasztották a korábbi eredményeket: több fa életveszélyes Modern technológia Új gyártóberendezést és brikettálót vásároltak Tornyiszentmiklós (gyf) -Technológiai fejlesztést, a környezetvédelmet és a keletkezett hulladék újrahasznosítását is magába foglalja az a beruházás, aminek avatóünnepségét tegnap tartották a Wood-Win-Door Kft.-nél. Az ablakgyártásra specializálódott, négy főt foglalkoztató asztalosipari mikrovállalkozás 40 millió forintot fordított fejlesztésre, ebből 17 millió forintot a Darányi-terv keretében vissza nem térítendő támogatásként nyert el pályázaton. A beruházáshoz a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is hozzájárult, ők kedvező kamatozású hitellel segítették a technológiai fejlesztés megvalósítását. Mindezeket ifj. Lovkó László, a kft. ügyvezetője mondta el az avató kapcsán, majd kérdésünkre hozzátette: a korszerű technológia révén nemcsak a minőségi javulás érhető el, hanem a gyártás folyamata is felgyorsul, a szintén új brikettáló révén pedig a fahulladék hasznosítása, illetve az abból készült tüzelőanyag továbbértékesítése is lehetővé válik. A 40 millió forintos fejlesztés harmadik része pedig egy modern elszívóberendezés révén a környezetvédelmet szolgálja. A beruházás megvalósulását dr. Pál Attila, a Zala megyei önkormányzat elnöke, illetve Nagy András, a ZMVA ügyvezetője is méltatta. Előbbi beszédében többek közt arról szólt, hogy a gazdaságfejlesztésnek, amit a megye feladatul kapott, éppen az a célja, hogy a tornyiszentmiklósihoz hasonló hazai mikrovállalkozások előbb középvállalkozásokká dagadjanak, majd a középvállalatokból tőkeerős magyar nagyvállalatok válljanak. Az ünnepség résztvevői az üzemben. Balról ifj. Lovkó László ügyvezető, jobbról a második dr. Pál Attila megyegyűlési elnök Foglalkoztatás és életpályamodell (Folytatás az 1. oldalról.) Vigh Mszló hangsúlyozta: az önkormányzati egy sikerágazat, hiszen az elmúlt 24 évben hatalmas fejlődés ment végbe a településeken. Kiépültek a közművek, elmaradás csak a szennyvízrendszer esetében van. Az önkormányzatok, tette hozzá, jövőre tiszta lappal indulnak, miután az elmúlt időszakban 1300 milliárd forint adósságtól szabadultak meg. Az iskolákról szólva a képviselő elmondta: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2015-ben 50 milliárd forinttal kap többet az ideinél, ebből 38 milliárdot a pedagógus életpályamodell finanszírozására fordítanak. A háziorvosi szolgálatnak az ideihez képest 10 milliárd forinttal jut több. A kormány alapelve, hogy mindenki, aki tud, dolgozzon, fogalmazott Vigh László. Ezt támasztja alá, hogy míg 2010- ben 3,7 millió embernek volt munkája, ma ez a szám 4,2 millió. A képviselő közölte: a mintegy 160 főt foglalkoztató pacsai baromfifeldolgozó 30 fővel növelné dolgozóinak számát, Zalaegerszeg legnagyobb foglalkoztatója pedig 500 fős bővítést tervez. Közfoglalkoztatásra plusz 37 milliárd, azaz összesen 270 milliárd forint jut jövőre, folytatta a politikus. Majd azt hangsúlyozta: fontos, hogy a polgármesterek kiaknázzák a településükön adódó lehetőségeket, az országgyűlési képviselők feladata pedig az, hogy mindent megtegyenek az emberekért, intézményekért, vállalkozókért és településekért. VENDÉGÜNK Kaján Imre a Göcseji Múzeum igazgatója 2014. NOVEMBER 22., SZOMBAT Őseink gazdagsága Amikor ezeket a sorokat írom, éppen lebontották tetőtéri irodáink gipszkartonfalburkolatát. Mögötte a Göcseji Múzeum neoreneszánsz palotájának fa tetőszerkezete elképesztő gombafertőzöttségét láthattuk. Az épület gyönyörű lehetne, sőt tágasabb is mindannyiunk hasznára, ha rossz műszaki állapota és mostani funkcionális elrendezése nem akadályozna meg a sokkal szélesebb múzeumi kínálat megalkotásában. Reneszánsz kert nyáron hűvös és árnyas kávézóval, új kiállítóterek és sokkal kevesebb raktár Zalaegerszeg nagy értékű műemlék Belvárosában. Bizonyos, hogy attraktív és kellemesen hívogató belváros nélkül nincs fejlődő turizmus, mint ahogyan az is, hogy ehhez a kulturális intézmények tehetik hozzá azt a pluszt, ami összeköti az ittlakókat és vendégeinket. A Falumúzeummal máris büszkélkedhetünk, hiszen - a megnyitását követő évek kivételével - sosem volt olyan kevés fekete fólia a tetőkön, mint most. Nagy örömünkre városunk új vezetése a fejlesztési koncepciónk mellé állt, és bízhatunk abban, hogy a pár év múlva városunkba érkezők igazi 21. századi kulturális kínálattal találkozhatnak. A Göcseji Falumúzeum tágabb környezetünk, a zalai erdők között megbújó kis falvak mára letűnt gyönyörű építészetét és életmódját mutatja be. Ahogyan megyünk az új évszázadba, érzékelve környezetünk nyugtalanító változásait, úgy értékelődik fel a felelősen gondolkodók számára az egykori életforma. Nyugodtan olvassák tovább: senki sem akar lovaskocsival közlekedni, vagy petróleumlámpa fényénél olvasni. De igenis fontos, hogy meglássuk, elődeink mennyire harmonikusan éltek együtt környezetükkel, féltve h óva azt minden elemében. Ezek a göcseji falvak mára nagyon is megváltoztak, már többszörösen is. Előbb az emberek gyarapodásával a zsúptetős faépületek tűntek el, majd mára a helyükön épült házakból is városba költöztek a fiatalok. Idősödnek a zalai falvak, majd' mindenütt idősek otthonát nyitnak az önkormányzatok. Hogy ehhez mi köze a múzeumnak? Bizony van, ahogyan a gyermekek-fiatalok számára a múlt tapasztalatainak átörökítése a fontos feladat, úgy az időseknél ezeknek a tapasztalatoknak a begyűjtése! A Göcseji Múzeum adattára hat és fél ezer olyan fényképet őriz, amelyeket az 1950-es '60-as években készített Szentmihályi Imre, Múzeumunk alapítója. Ő az utolsó előtti pillanatban kapta lencsevégre Göcsej falvait, épületeit, szokásait, mindennapjait. Elképesztő érték ez, hiszen a kép (napjaink mindenható médiuma) őrzi és mondja el számunkra mindennél képletesebben, hogyan éltek elődeink. Nekem erről az időről nincsenek nagyon emlékeim - ám az idősek otthona mindennapi lakóinak annál inkább. Életüket végigdolgozó szüleink (gondoljunk csak a háború pusztításaira, vagy a szocializmus korának „közveszélyes munkakerülés" fogalmára) még ezekből, a Szentmihályi-képeken látható falvakból jártak dolgozni Egerszegre, vagy maradtak otthon, hogy a téeszben tegyék a dolgukat. Rengeteg emlékük lehet, amiket előhozhat a múlt homályából a képek látványa! Micsoda sorsok tárulhatnak fel, és ez micsoda lehetőség (nekünk muzeológusoknak) a visszapillantásra! És persze egyáltalán nem utolsó sorban: azok, akik máról holnapra, talán már kicsit fölöslegesnek érezve magukat töltik napjaikat, majd megint fontosak lehetnek, beleélhetik magukat fiatalságuk napjaiba - minket pedig a mások által elmondhatatlan információkkal gazdagítanak. Mindannyiunk hasznára - hiszen szüleink, nagyszüleink mai életminősége a mi felelősségünk, tapasztalataik nélkül szegényebbek volnánk. Mi, akiknek a múlt átörökítése a hivatásunk, hiszünk abban, hogy ők ma is ugyanolyan értékei társadalmunknak, mint egykor. Becsüljük meg őket! Televíziós szemmel a híradós tényközlésről Egervár (bp) A várkastély FesztiVÁl redezvénysorozatába illeszkedő tegnap esti programon az érdeklődők betekintést kaptak a televíziós híradók kulisszatitkaiba. Zsuppán Beáta televíziós szakember tartott előadást A HÍRadó és ami mögötte van - avagy tényközlés vagy manipuláció? címmel. Az előadó az MTV, a Duna TV, a Hír TV és az ECHO TV volt híradós munkatársa, szerkesztőriportere, és a várkastély sajtófőnöke, Manninger Jenő országgyűlési képviselő sajtótanácsadója. A televíziós szakértő a hír műfajról, a televíziós híradó, mint műfaj sajátosságairól beszélt, alapul véve az elmúlt huszonkét év szakmai tapasztalatait. - Óriási kontraszt, hogy két és fél éven keresztül dolgoztam az RTL Klubnál, ami a bulvár híradót képviseli, és több mint tíz éven keresztül a Duna TV-nél, utóbbi egy visszafogott közszolgálati csatorna, híradója a kiegyensúlyozott műsorok közé tartozik. Megfigyelhető, hogy bár a tényközlés minden médiumban megtartja alapvető funkcióját, de a manipulatív eszközök egyre inkább elszaporodnak a híradókban. Ennek egyik oka a hírverseny, a nézőkért folyó verseny. Ezenkívül a manipulatív eszközök megjelenése a kampányidőszakokban jellemző egyre inkább, és ebből idén három is volt - mondta többek között. Zsuppán Beáta a tv-s hírműsorokról tartott előadást