Zalai Hírlap, 2014. december (70. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-11 / 288. szám
2014. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN Botfától New Yorkig MŰVÉSZET Emlékezés Botfai Hűvös László szobrászra Salamon Sándor zalaihirlap@zalaihirlap.hu Hűvös László nagykanizsai gyökerű katalizált zsidó család gyermekeként Budapesten született 1888. július 3-án. Egyik korabeli méltatója az akkor már a szakmai körökben is tekintélyt szerzett szobrászról azt írja: „Zsenialitással terhelt családból származik." Atyja, Hűvös József, a világvárossá fejlődő Budapest nagy tervezői közé tartozott, a főváros közlekedésének villamosítása elsősorban az ő nevéhez fűződik. Ügyvédi diplomát szerzett, tagja volt Budapest törvényhatósági bizottságának. Egyik alapítója a BKV elődjének. később vezérigazgatója, majd elnöke. A fővárosi közlekedés korszerűsítésében szerzett érdemei elismeréseként 1897-ben Botfai előnévvel nemességet kapott. (A botfai birtokot és a kastélyt 1880-ban vette meg az Erdődy családtól.) Botfai Hűvös Józsefnek 3 fia volt. Kornél drámaírói terveket szőtt, korán elhunyt. Istvánt is, zeneszerzőként, a színházi műfajok érdekelték elsősorban. Darabjaikat a Nemzeti Színházban is bemutatták. László eleinte festett, Nagybányán Réti, majd Ferenczy, Korolovszky voltak a mesterei. Festeni ment Párizsba is, de a „háromdimenzió” varázsa hamarosan Rodin környezetébe vonzza. A tökéletes biztonságot, virtuozitást Verlettől tanulja, a monumentalitásra való törekvés azonban a nagy francia mester hatása. Legismertebb alkotása, az itt készült Szent Kristóf, e két erényt tökéletesen kifejezi, a Párizsi Szalonban óriási sikert aratott, Mention Honorable-t nyert. A művész a karrarai márványból készült szobrot később a fővárosnak ajándékozta, amelyet a műcsarnok mögött, a Stefánia úton állítottak fel. A világháború alatt erősen megrongálódott, Szendy Károly polgármester, hogy mentse, bronzba öntette. Ezzel egyidőben, 1938-ban szorgalmazta a Magyar Királyi Autóklub és a Somogy megyei Automobilklub, hogy a járművek és utasok védőszentjének szobrot állítsanak. Az adományokból elkészült szobor felavatására 1939. június 29-én a katonai gépkocsizó és motorizált alakulatok központi telephelyén, Budapesten került sor, tábori mise keretében, amelyet a pápai nuncius mutatott be. A somogyiak kérésére Balatonföldvár és Szántód között, a balatoni út mellett állították fel. Az ateista őrület dühének 1955- ben a szobor is áldozata lett, ledöntötték, darabokra törték. A vandálok elől a balatonföldvári templomba rejtették. Rejtekhelyére 1976-ban derült fény, néhány kőröshegyi lakos összehegesztette és visszahelyezte eredeti helyére. A balatoni út szélesítése miatt került Szántódpusztára 1979-ben. Egy évet töltött itt, a helyi közvélemény kifejezte óhaját, hogy Szent Kristófot az eredeti helyén szeretné látni. Ezt követően került vissza a régi helyére, közel ahhoz, ahol ma áll. Krach Ernő szobrász-restaurátor, aki az 1989-es áthelyezés előtti restaurálást végezte, arról értesítette a szántódiakat, hogy a Párizsban készült márványszoborral 1990- ben a véletlen folytán találkozott, amely a Fiumei úti temető kertészete mögött, a megsemmisítésre váró kőemlékek között, igen rossz állapotban hever, de még megmenthető lenne... (Szapudi András: Szántódi füzetek XI. 1991.) A bronzba öntött szobornak másolata is létezik, amely Budapesten, a Műcsarnok mellett áll. Botfai Hűvös László Párizsból hazatérve itthon jeles arcképszobrászként komoly megbízásokat kapott. Mellszobrai, büsztjei (Beethoven, Puccini, Liszt, Berlioz) több kulturális intézményben megtalálhatók. Szinte lehetetlen felsorolni a jeles közéleti személyiségekről, művészekről, a tudományokat képviselőkről készült alkotásait. Finnországban, Japánban, Bulgáriában, Franciaországban is fellelhetők művei. Budapesten, a budai Vérmező téren áll az Anyai szeretet, a János kórházban a Wodiáner Albert emlékszobra. Az 1934-es Ernst Múzeumi kiállítás után egyik méltatója így ír művészetéről: „Hűvös László, aki semminő társaságnak nem tagja, mert nem törtető, most bemutatja szobrait a Munkácsy-Céh kiállításával kapcsolatban. Ezek a szobrok azonban minden szigorúságot lefegyvereznek szelídségükkel. A művész egyszerű, szelíd jelleme szól alakjainak tekintetéből, mozdulataiból.” Nagyobb terjedelmű, rövid monográfiát, jelentősebb műveinek albumát ötvöző füzetet dédelgettem terveim között a Botfa nevét is világgá röpítő szobrászról. Művészetének második szakaszát feltárni időigényes, fárasztó munkát jelentene számomra, így az eddig összegyűlt, cédulázott anyag egyelőre dobozban marad. A háború után Svédországba emigrál, de 1947-ben már New Yorkban él, itt is hal meg 1976-ban. Elsősorban portrészobrászként volt jelentős. E korszakának tevékenységét is érdemes lenne feltárni. A mai Festőnek indult, de a „háromdimenzió" vonzotta információs eszközök segítségével a hozzáértő bizonyára egy jelentős szobrászunkat hozhatná közel hozzánk. Néhány hete a kastély falán elhelyezett táblával emlékeztek Botfán a Hűvös családot utolsóként képviselő tulajdonos tragikus sorsáról. Botfai Hűvös László Kosztolányi Dezsőre készít portrészobrot - a felvétel 1933-ban készült A bronz Szent Kristóf. Sok viszontagság után a régi helyén áll A Szent Kristóf szobor eredeti változata. Óriási sikert aratott Nem zökkenőmentes Generációk közti együttműködés a munkahelyeken Zalaegerszeg (szó) - Az eltérő generációkba tartozó munkatársak nehezebben találják meg egymással a hangot, mint saját kortársaikkal - ez az első hallásra meglepő megállapítás annak a felmérésnek az egyik konklúziója, amelyet a Coaching Team végzett a közelmúltban. A nagymintás, 712 személy válaszait feldolgozó kutatás eredménye szerint a generációs különbségek kihatnak a munkahelyi együttműködés hatékonyságára is. Az online végzett felmérés egyik kiinduló hipotézise az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja az együttműködést, a fiatalabb és az idősebb generáció számára egyaránt nehézséget jelenthet a közös munka. A kutatás során öt generáció képviselőit elemezték, a veteránok (1925-44 közt születettek), Baby Boomer (1945-64), X generáció (1965-1981), az Y generáció (1982-1994), valamint a legfiatalabb, a munkahelyekre még csak lassanként bekerülő, vagy az iskolapadokat koptató Z generációt (1995- 2010). Közülük fókuszba a középső három került, hiszen a legnagyobb számban ők vannak jelen a munka világában. A beérkezett válaszok mintegy negyede utalt arra, hogy valamely másik generációval kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát. Az eredményeket nézve leginkább a mostani harmincnegyvenesekkel könnyű együtt dolgozni. A két véglet, a lassan a munka világába betörő fiatal, illetve a legidősebb, leginkább nyugdíjasként visszajáró, „veterán” generáció tagjai jelenthetik a legnagyobb kihívást a munkahelyi környezetben. Érdekesség, hogy a harminc alattiak sokkal nehezebben birkóznak meg egy ötven feletti kollégával való együttműködési helyzettel, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy - legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal. „A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a nyitottság, elfogadás, rugalmasság hármasa határozza meg a sikeres együttműködést. Mindhárom fogalom azonban kétirányú, egyrészt fontos a saját magunkból eredő, a bennünk lévő, illetve a másik fél hozzáállását jellemző vetülete is” - mondta el Letf Andrea kutatásvezető. A kutatásvezető rámutatott arra is, hogy ha nincs őszinteség, akkor a bizalmi kapcsolat, bizalmi légkör nem alakítható ki és tartható fent egy szervezeten belül sem, ez egyértelműen következik a számokból. Még egy érdekesség, hogy az idősebbek számára a tisztelet sokkal fontosabb, és nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. Ugyanakkor az olyan tényezők, mint a szaktudás, munkatapasztalat, teljesítmény, kreativitás, élettapasztalat, karizma, egyediség kortól függetlenül pozitív irányban hatnak a tisztelet fokára. Fontos különbség hogy az Y generáció esetében a pozíció, a státusz és az anyagi háttér kétszer olyan erősen befolyásolja a tisztelet mértékét, mint az idősebb korosztály tagjai esetében. ZALAI HÍRLAP : 11