Zalai Hírlap, 2015. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-02 / 27. szám

2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Tájékoztatást kér az Együtt Budapest (mti)­­ Az Együtt felszólította Keszthely önkormányza­tának fideszes többségét, hogy hozza nyilvános­ságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentu­mokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Vik­tor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Er­ről Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke beszélt az ellenzéki párt országos politikai tanácsának szombati ülése közben tartott sajtótájékoztatón. A politikus sajtóhírekre hivatkozva keszthelyi korrupciós ügynek nevez­te, hogy a keszthelyi ki­kötő pályáztatás nélkül jutott annak a cégnek a birtokába, amelyben Or­bán Viktor veje is résztu­lajdonos. Az Együtt társ­elnöke az MSZP keszthe­lyi szervezetét is kérte, hogy cáfolja vagy erősít­se meg azokat az értesü­léseket, amelyek szerint egy helyi szocialista ön­­kormányzati képviselő is megszavazta az ügyletet. Dupla előadást tartanak Nagykanizsa (hba)­­ A hét végén dupla elő­adásra kerül sor a Raj­nai Miklós Bánffy-díjas bölcsész szervezte Ma­gyar Műveltség Kin­csestára Szabadegyetem­e keretében. Pénteken 18 órakor Hintalan László A Teremtő zenei arca címmel tart előadást a Haris István Városi Könyvtárban, szomba­ton 18 órakor pedig a becsehelyi Canis Minor Csillagvizsgálóba láto­gatnak el az érdeklődők. további képek, információk zaolty Zalai Hírlap Online KRÓNIKA Összegyűlt a toll HAGYOMÁNY Egy pihés szombat délután Hajdú Péter hajdu.peter@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg- Vigyázni kell a nótázással a frissen fosztott toll mellett, mert egy erősebb fújásra fel­röppen az asztalon gyü­lekező halom, és odalesz egy-két órai munka. Zalaegerszegen, a botfai Őszirózsa Nyugdíjas Klub tagjai azonban már rutinosak, ének közben is megy a munka. Már tizennégy éve minden télen sort kerítenek erre a hagyo­mányos tevékenységre. Szombaton délután is több mint húszan gyűl­tek össze a település­­rész közösségi házá­ban. Az összetolt hosszú asz­talsort végigrakták tollal, s a pihéket finoman lehúzogatták a toll kemény száráról. Párna, dumna tölteléknek kiváló. Olasz Gyuláné, a klub vezető­je azt mondta, ez már a tizen­negyedik tollfosztásuk volt. Közben a konyhán pörköltet főztek vacsorára, a palacsin­ták is sorakoztak, vidáman telt a szombat délután.­­ Tíz-tizenöt kacsa tolla van az asztalokon, még nem tudjuk, mi lesz belőle. Jövőre jubilálunk, akkor lesz tizen­ötödik éve, hogy tollat fosz­tunk télen. A fiúk azt mond­ták, hoznak majd verebet is, amit elengednek a tollas asz­taloknál. Ez a hagyományőr­ző tevékenység a fiatalságun­kat idézi fel bennünk, talán azért is szeret mindenki el­jönni - mondta Olasz Gyulá­né. Közben a férfiak bort töltö­gettek, hogy jobban menjen a munka. Az asszonyok a poháralátétet fedélnek hasz­nálták a poharakon, hogy a pihe bele ne szálljon az italba.­­ Régen nem egészen ilyen volt ám a tollfosztás. Gyerek­koromban is ki volt rakva az asztalra a toll, de középen volt még egy fazék, annak a tetején égett a lámpa, mert villany még nem volt gyerek­korunkban, amikor este toll­­fosztáson voltunk valahol. Nem is húst ettünk akkor, ha­nem körtét, aszalt szil­vát, töpörtyűs pogá­csát - idézte fel a gye­rekkori tollfosztások emlékét Csiszár Jó­zsefné. - Amikor mi nevel­kedtünk, inkább liba­­tollat fosztottunk, mert az kiadósabb, jobb. Ez most kacsatoll, és a kacsatoll egy kicsit zsírosabb is, azért szerettük jobban a libatollat - magyarázta a tollak közötti különbséget a Csiszárné mel­lett ülő Bakonyi Józsefné. A fiúk azt mondták, a tizenötödikre hoznak majd verebet is Beszélgetés közben gyűlik a toll, az előtérben Bakonyi Józsefné és Csiszár Józsefné Életet menthet a segítség Lentiben és a környékbeli településeken is kiemelkedő a véradók aktivitása Korosa Titanilla korosa.titanilla@zalaihirlap.hu Lenti­ Százötvenhét vér­adót tüntettek ki szom­baton a Vöröskereszt he­lyi szervezetének rendez­vényén a művelődési köz­pont színháztermében. Első alkalommal rendezte meg a Vöröskereszt lenti szer­vezete a térségi véradónapot, melyen a járás településeinek véradói és polgármesterei vet­tek részt. Többen érkeztek Lovásziból, Csesztregről, Gu­­torföldéről, Nováról, Pákáról, Csömödérből, Tornyiszent­­miklósról, Rédicsről, Iklód­­bördőcéről, de képviseltette magát többek között Pór­szombat és Zalabaksa is. A rendezvényen dr. Baracskai Józsefné, a Vöröskereszt Zala megyei szervezetének vezető­je és Rosta Gáborné lenti te­rületi vezető köszöntötte a közel háromszáz meghívottat. - Mindenki, aki vért ad, egy emberi csoda, mert olyat ad a másik embernek, amit nem lehet előállítani, hiába áll a tudomány bármilyen ma­gas szinten - mondta dr. Ba­racskai Józsefné. A Vöröskereszt képviselői kitüntetést adományoztak a hússzoros vagy annál is több­szörös véradóknak. Akadtak igen magas számok is, Nagy Anna Lovásziból nyolcvan al­kalommal adott vért. Bíró Já­nosáé, Lövei Sándor Lovászi­ból és Mátai György Gutor­­földéről hetvenszeres vér­adók. Lövei Sándor több mint három évtizede ad vért évente több alkalommal. Mint mond­ta, számára ez azért fontos, mert így hozzájárul más éle­tek megmentéséhez. A ren­dezvényen kiosztották a vér­adóbarát munkahely kitünte­tést is, amit a Nova Bútor Bú­torgyár Kft. érdemelt ki. No­­ván az elmúlt négy évben há­romszorosára nőtt a véradók száma, ami a bútorgyár veze­tőinek segítőkész, együttmű­ködő hozzáállásának és szer­vezésének köszönhető. Rosta Gáborné a rendezvény kap­csán kiemelte: jó hír számuk­ra, hogy a környező települé­seken is sorra alakulnak újra az alapszervezetek 50-60 fő­vel, például Kerkateskándon, Pákán, Szentgyörgyvölgyön és Kerkaszentkirályon. Dr. Baracskai Józsefné Za­la megye véradóhelyzetéről elmondta, némi csökkenés mutatható ki a véradók szá­mában, ezért fontos, hogy a fiatalokat megszólítsák, így növelve a véradók bázisát. Lenti és térsége a megyében a legaktívabb véradó terület, a lakosság közel hat százaléka rendszeresen részt vesz a vér­adásokon. Ehhez szükséges az is, hogy a Vöröskereszt he­lyi szervezete jó kapcsolatot ápol a munkahelyekkel és az önkormányzatokkal is. Rosta Gáborné, Mátai György és Lövei László, valamint Ari Mik­lós, a Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezetének tagja 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Fix sebességmérővel a gyorshajtók ellen? A helyiek továbbra is elkerülőt szeretnének Zalabaksa, Kálócfa (gyf)­­A közlekedés biztonsága és a gyorshajtók kiszűrése érdekében várhatóan ál­landó sebességmérő be­rendezéseket telepít a rendőrség a 86-os út zalai szakaszára. Mindezt az út mellett fek­vő települések önkormányzati vezetői, Szabó András kálóc­­fai, illetve Horváth Ottó zala­­baksai polgármesterek mond­ták lapunknak. A tőlük szár­mazó információk szerint az eredeti terv még az volt, hogy mind a két faluba telepítettek volna fix traffipaxokat, ez ké­sőbb annyiban változott, hogy csupán egyetlen ilyen eszköz kerül kihelyezésre, a helye vi­szont változtatható lesz, azaz hol Zalabaksán, hol Kálócfán méri majd a közlekedők se­bességét.­­ A fix traffipax telepítése a lakosság közlekedéssel kap­csolatos problémáit csak rész­ben tudja orvosolni - mondta Horváth Ottó. - Valószínűleg csökken a gyorshajtók száma, de attól is megalapozottan tar­tunk, hogy a külföldi rendszá­mú járművek vezetőit a bün­tetés behajthatatlansága miatt ez kevésbé tartja vissza. An­nak érdekében jogszabály­módosításra is szükség lenne. Horváth Ottó szerint a se­bességmérő telepítése csak át­meneti megoldás lehet, ők ra­gaszkodnának a falut elkerülő szakasz mielőbbi megépítésé­hez. Hasonló véleményen van Szabó András is. Kálócfa pol­gármestere szerint méltányta­lan, hogy míg tőlük északra az összes település megkapja az elkerülőt, addig nekik to­vábbra is tűrniük kell az egy­re növekvő mértékű közleke­désből adódó kellemetlensé­get és veszélyeket. A sebességmérő berendezé­sek telepítése kapcsán megke­restük az Országos Rendőrfő­kapitányságot is, ám a kom­munikációs szolgálat a konk­rét kérdéseink ellenére is csak általános tájékoztatót küldött. Ebben kiemelték, hogy a köz­lekedésbiztonságot fejlesztő új informatikai rendszer, az úgy­nevezett VÉDA rendszer ki­alakítása a tervezett ütemezés szerint halad. Ennek lesznek „mobil” eszközei a változtat­ható helyű komplex közúti el­lenőrzési pontok, amelyeknek egyik funkciója a közúti jár­művek haladási sebességének mérése. Arról, hogy ilyen se­bességmérésre is alkalmas el­lenőrző pontokat Zala megyé­ben hol helyeznek el, egyelőre nem adott tájékoztatást a kom­munikációs szolgálat. Ma már falun is alig van disznóvágás Egy újabb hagyomány, amit immáron éltetni kell (Folytatás az 1. oldalról)­­ A csácsbozsoki Évgyű­rűk Nyugdíjas Klub tagjai va­gyunk, a klubunk most janu­árban lett tízéves. Minden év­ben számos közösségi progra­mot szervezünk, és a klubtár­saim már több alkalommal felvetették, hogy egyszer vág­junk egy disznót, és rendez­zünk egy igazi disznótort. Azt mondtam, várjuk ki a tíz évet, és megrendezzük. Ennek jött most el az ideje, a klub mű­ködésének tízéves évforduló­jára szerveztünk disznótort. Hatvanöt fős a tagságunk, a vendégekkel együtt ma este leszünk 80 körül a disznóto­ron - mondta a reggeli órák­ban Király Imre, a nyugdí­jasklub vezetője. Hozzátette, amire most nincs szükség, azt ledarálják kolbásznak, a karaj szeleteket és a maradék sült húst is fél­reteszik. Hamarosan itt lesz a nőnap, amikor ugyancsak összejövetelt tartanak, és a tér maradéka pont jól jön a kö­vetkező ünnepségükön, terve­zett előre a klubvezető. Újudvaron a Nova Curia Civil Egyesület és az önkor­mányzat rendezett hagyomá­nyos falusi disznóvágást szombaton. A disznót Korpa­várról, egy gazdától vásárol­ták, s a helyszínen le is bök­ték, a feldolgozásra pedig a faluházban, illetve annak ud­varán került sor. - Sajnos, már nagyon ke­vés családnál nevelnek disz-A tízórai és az uzsonna is már a friss húsból készült nőt, ennek megfelelően vágás sincs nagyon, még falun se - hallottuk Jakab Sándornétól, a Nova Curia elnökétől. - Ezért is gondoltuk úgy pár évvel ezelőtt, hogy ismét útjára in­dítjuk ezt a szép falusi hagyo­mányt. Most a gyerekeket próbáltuk bevonni, hogy tud­ják, hogyan is zajlott régen egy ilyen jeles nap... Újudvaron ottjártunkkor lázas munkában volt társaival Huszár Lászlóné, Huszár László és Takácsné Horváth Erzsébet

Next