Zalai Hírlap, 2015. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-28 / 50. szám
Mézemberek nyomai A Deák rokonság és a méhek kapcsolatáról szintén számos korabeli dokumentum tanúskodik. 10. oldal Az alkotó folyamat Szelényi Leclerc Ulrik újabban fával is dolgozik, faszobrai az ember és állat kapcsolatát jelenítik meg. 11. oldal filmváltozata százezreket vonz a hazai mozikba. Nehéz megfejteni, hogy mi ennek a valódi oka. 10. oldal A szürke ötven árnyalata című regény Breki gyermeksarok Kedves gyerekek! A Breki gyermeksarokban újabb megoldandó feladatok várnak benneteket. Jó szórakozást! 11. oldal Át kell írni a tankönyveket? Magyar Hajnalka magyar.hajnalka@zalaihirlap.hu A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy a pozsonyi csata, amiben a magyarok fényes győzelmet arattak a frank hadak felett, nem Pozsony, hanem Zalavár mellett zajlott 907. júliusában. A honfoglalást lezáró ütközetet mindeddig pozsonyi csataként jegyezte a história. Lelkesült krónikások százezres bajor seregről, s Árpád hadvezéri szerepéről írnak, de ezen állításokat nem igazolta a tudomány. Az viszont tény, hogy közeleg a csata 1110. évfordulója, ami méltó ünneplést kívánna. De hol is? Nagyon úgy fest, hogy megyénkben. A legújabb kutatások szerint ugyanis nem Pozsonynál, hanem Zalavár mellett zajlott le a sorsdöntő ütközet. Erről kérdeztük Prof. dr. Szőke Béla Miklóst, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársát, aki több mint két évtizede vezet ásatásokat Zalaváron. - Mi volt a „pozsonyi csata" oka és célja? - A honfoglaló magyarok a 10. század elejére már többször végigpusztították a Karoling birodalom legkeletibb tartományát, Pannóniát, s a Kárpát-medence nagy részét uralmuk alá hajtották. Az utolsó Karoling uralkodó (Gyermek Lajos) gyámja, Liutpold herceg mégis azt remélte, hogy a magyarokat megállíthatja, ezért sereget toborzott, hogy egy döntő ütközetben mérkőzzön meg velük. - Milyen forrásokból értesült az utókor a hadműveletek megtörténtéről? - A csata jelentőségét nemcsak a bajor és sváb kolostorokban, de a belgiumi Lobb, vagy az alsó-szászországi Corvey kolostorában is jól érzékelték, amikor erről a csatáról, mint az év legfontosabb eseményéről hírt adtak. Az évkönyvek nagy része azonban csak Liutpold herceg és a vele harcoló salzburgi, freisingi, säben-brixeni püspök, és több A karoling herceg, három püspök és több gróf is halálát lelte az ütközetben gróf haláláról számolt be, de további részletetet nem közölt. Legfeljebb némelyik felemlíti a vereség okaként a „babonás büszkeséget”, ami azon alapult, hogy Liutpold pár évvel korábban egy kisebb magyar sereg felett győzelmet aratott. A csata pontos időpontját, július 4.ét és/vagy 5.-ét csak a bajor évkönyvírók ismerték, a helyszín nevét, Brezalauspurc és Braslavespurch alakban pedig csak két salzburgi kolostori évkönyvben jegyezték fel. - Mikor és hogyan lett az ütközetből pozsonyi csata? - Ezekből a gyér adatokból Aventinus (1477-1534) alkotott pozsonyi csatát úgy 600 évvel később, A bajorok évkönyve című művében. A humanista történetíró ugyanis úgy kamatoztatta nagy forrásismeretét, hogy a hasonló nevű történeti szereplők és helyszínek neveit összekombinálta, az eseményeket pedig analógiás alapon kiegészítette, vagy akár teljes egészében rekonstruálta. Brezalauspurcot (vagy Braslavespurchot) így azonosította a saját korában már jelentős Prezesburg (vagy Pressburg) várával, s helyezte ennek alapján a hadjárat felvonulási útvonalát a Duna mellé. A folyó több jelentős hadjáratban kulcsszerepet játszott, amelyekről a korabeli források részletesen beszámoltak, így ezekre támaszkodva már könnyen rekonstruálható volt Aventinus számára a „pozsonyi csata” lefolyása. Ezért „tudjuk” úgy, hogy a Duna két partján és a Dunán vonult fel a sereg, és több napon át dúlt a csata a pozsonyi vár alatt. - Egyáltalán mekkora település volt akkoriban Pozsony? - A pozsonyi Várhegyet a középkorban erősen beépítették, régészetileg nehezen kutatható. Azt azonban így is tudjuk, hogy a Várhegyet csak az Árpád-kor kezdetén erődítették meg, ez előtt pedig csak egy római kori burgus állt itt. A 9. századból néhány jobb minőségű ékszerrel eltemetett halott sírján és egy falusias település maradványain kívül mást nem ismerünk. Semmiféle régészeti bizonyíték nincs arra, hogy Braszlav herceg a 890-es években itt várat épített volna. Ráadásul Braszlav Arnulf keleti frank király bizalmi embere, hadvezére volt, Pozsony területe pedig már Szvatopluk ómorva fejedelemségéhez tartozott. Az ő harcosai éppen ezekben az években „farkasok módjára” pusztították a frankok Duna jobb parti birtokait, történetileg sem állja meg tehát a helyét, hogy Braszlav valamiféle frank hídfőállást épített volna itt ki. Miért nem merült fel korábban, hogy tévesen határozták meg a csata helyszínét? A történészek sokáig úgy vélték, hogy Aventinus olyan korabeli forrásokat is ismerhetett, amelyek azóta elpusztultak. Csak a források kritikus áttekintése és a minőségében is új régészeti emlékanyag napvilágra kerülése után kezdtek felerősödni a kétségek a pozsonyi csata hitelességéről. - A zalavári helyszín tudományos elmélet, vagy bizonyítékok támasztják alá? - A csata helyszínének korabeli neve Brezalauspurc (vagy Braslavespurch) Braszlav váraként fordítható le. Láthattuk, hogy ez a vár nem lehet azonos Pozsonnyal. Tudjuk ugyanakkor, hogy Arnulf király 896-ban Braszlav hercegre bízta Pannónia, s benne a Mocsárvár (Mosaburg, a mai Zalavár) védelmét a magyarokkal szemben. Arnulf 899-ben meghalt, és az addig a Pó völgyében pusztító kalandozó magyarok hazatértek, 900-ban el is foglalták Pannónia nagy részét. A tartomány központja, Mosaburg (Mocsárvár, Zalavár) azonban kimaradt ebből. Ennek oka, hogy Pannónia székhelyét Braszlav időközben erős várrá építette át. Zalavár-Várszigetet a 9-10. század fordulóján vették körül homokkőből rakott köpenyfalú, fa gerendákból összerótt, földdel kitöltött rácsszerkezetű erődítéssel, aminek egy hosszabb szakaszát az 1980-as években Cs. Sós Ágnes a sziget északi szélén fel is tárta. Braszlav, mint a vár építtetője és legalább egy évtizeden át ura, méltán válhatott Mosaburg második névadójává (Brezalauspurc vagy Braslavespurch). Ezt a névadási kettőséget tapasztalhatjuk már a település korábbi urai esetében is, amikor Mosaburgot Priwina és Chezil városának is nevezik. - Sejthető, hogy hol zajlott az ütközet? - Az ütközetre Brezalauspurc, azaz Braszlav váránál került sor, tehát nem várostromról, hanem a város közelében zajló ütközetről van szó. Ennek helyszíneként legvalószínűbben a Balatonmagyaród-Zalavári hátság jöhet szóba, ami a 9. században szántóival, kertjeivel a városias szintű település „éléskamrája” lehetett. - Régészetileg mi számítana döntő bizonyítéknak? - A megsemmisítő vereséget szenvedő bajor-frank sereg halottait a csata közelében temethették el, szisztematikus kutatással és nem kis szerencsével rájuk lehetne bukkanni. Bár minden bizonnyal megszabadították őket minden értéküktől, fegyverüktől, s csak egyszerűbb viseleti tárgyakat hagyhattak rajtuk, az esemény keltezéséhez mégis elegendő bizonyítékkal szolgálhatnának. Addig pedig meg kell elégednünk azzal a féltucatnyi honfoglaló magyar nyílheggyel, amelyek a menekülők hátában álltak meg, és kerültek velük sírba a Várszigeten álló Hadrianus zarándoktemplom körül. Ezek persze egyelőre csak közvetett bizonyítékok, de kicsi a valószínűsége annak, hogy Pannónia tartomány székhelyén, a Braszlav herceg védelmére bízott Mosaburgnál a 10. század elején úgy került volna sor egy ütközetre, hogy azt a korabeli források említetlenül hagyták volna. Prof. dr. Szőke Béla Miklós Emberi csigolyába fúródott magyar nyílhegy a zalavári ásatásból Geiger J. Péter: A pozsonyi csata. A későbbi ábrázolások a történetírók forrásaira hagyatkoztak