Zalai Hírlap, 2016. szeptember (72. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-12 / 214. szám

2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Nemezek és grafikák tárlata Nagykanizsa (bb) - Me­sevarázs címmel nyílik meg szeptember 16-án, pénteken a Medgyaszay Házban Szőke Veronika művészetterapeuta kiál­lítása. A nemezekből és grafikákból álló tárlat a mesék világába repíti el az érdeklődőket. Elugatta találkozó Nagykanizsa (szzs) -Négylábúak hangos se­rege foglalja el jövő szombaton a Récsei úti kutyakiképző pályát, ahol immár negyedik al­kalommal szervez baráti találkozóval egybekötött tréninget az ebeknek és gazdiknak a Kanizsai Kutyás- és Szabadidő­­sport Egyesület. A kora délelőtt kezdődő egész napos rendezvényre faj­tától függetlenül min­den ebet várnak a szer­vezők. Lesz kutyaszép­ségverseny, valamint engedelmességi és őrző­védő megmérettetés is. Folklór a piacon Hévíz (vl) - Szeptember­ben is folytatódik a für­dőváros termelői piacán a hagyományos folklór program. A szervezők csütörtökönként 17 órától várják az érdeklődőket. további képek, információk zaolty Zalai Hírlap Online KRÓNIKA Különös a zalai (Folytatás az első oldalról.) A szakemberek kerekasz­­tal-beszélgetést is tartottak a Csodaszarvas jövője címmel. A szakmai diskurzust vezető dr. Sugár László vadbiológus, állatorvos professzor kiemel­te: erdőgazdálkodási és mező­­gazdasági szempont­ból olykor kártevőként nem tekintenek a gímszar­vasra, ám fontos, hogy az értékes állományt, a „nagyvadak koronás királyát” és különle­ges agancsminőségét ____ fenn lehessen tartani és javítani.­­ A zalai szarvas a somo­gyihoz hasonlóan kiemelke­dő, de jelentős a gemenci és a tolnai is. Figyelemre méltó az agancs mérete, formája, szép­sége. A tipikus zalai eléggé elüt a tipikus somogyitól. Az egész alakja más: felfelé ível, míg a somogyi szétterül. A zalainál a végén sok, hét­nyolc ág van, a somogyinál csak három-négy. Azt azon­ban nem tudjuk pontosan, ezek a különbségek milyen vonalon alakultak ki. Mond­ják, hogy régen Zalában nem is nagyon volt szarvas. Ezek egyelőre tisztázatlan kérdé­sek. Genetikai vizsgálatok se­gítenek majd kideríteni, mi­lyen régi az állomány, hogyan alakultak ki az elágazások - mondta lapunknak a pro­fesszor. A vadászünnep megnyitó­ján Pálinkás Róbert, a Zala Megyei Va­dászszövetség elnöke, a kastélymúzeum igaz­gatója hangsúlyozta: a rendezvény célja, hogy felhívja az emberek fi­gyelmét a kiemelkedő értékekre. E napon, a rendezvény ke­retében együttműködési meg­állapodást írt alá a Vadászati Kulturális Egyesület és az Or­szágos Agarász Egyesület. Sokágú és égbetörő a zalai gím agancsa - másmilyen, mint a többi szarvasé A Vadászati Kulturális Egyesület által alapított Balogh Péter-díjat Sándor Róbert grafikusművész ve­hette át a megnyitón. A Vadászalkotók - alkotó vadászok című tárlat december közepéig látható Jubileumi vigasság a Kertvárosban Zalaegerszeg (kgy)­­ Jóté­konysági főzéssel, vetél­kedőkkel és mesesarok­kal várták az Apáczai ÁMK udvarában a szórakozni vágyókat szombaton, az immár tizedik alkalommal rendezett Kertvárosi Vi­gasságokon. A jubileumi rendezvény színpadán a Kakaó Zenekar koncertjét követően Gecse Pé­ter alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, majd Kaczor Feri mulatós nótáit, a Kertvá­rosi Nyugdíjas Klub műsorát, Szép Bence stand up bűvész­kedését, illetve a Pyrgos Gö­rög Néptánc Együttes és Pál Dénes fellépését tekinthette meg a nagyérdemű. Ezen túl a legkisebbeket mesesarokba, a kicsit idősebbeket vetélkedők­re, valamint a gördeszkapályá­ra invitálták a szervező Apá­czai ÁMK népművelői, együttműködve a Zalaegerszeg Városi Szabadidősport Szövet­ség Kosárlabda Bizottságával. Az udvaron továbbá a jóté­konysági főzőverseny 14 csa­pata kínálta bográcsaiból a vendégeket, bevételüket a Légzőszervi Beteg Gyermeke­kért Alapítvány javára ajánlva. Pál Dénes is fellépett a tizedik alkalommal megrendezett programon 2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ ■ ■ r | j ii II w | r A jó dödölléhez szív és lélek is szükséges Főzőversenyt tartottak a fesztivál második napján (Folytatás az 1. oldalról.) Jenei Tamás megosztotta velünk, hogy szerinte milyen­nek kell(ene) lennie a jó dö­döllének. - Fővárosi születésű va­gyok ugyan, de már több he­lyen ettem dödöllét és mind­egyik más volt - árulta el. - Nincsenek tehát szabályok ar­ra vonatkozóan, mitől jó a dö­dölle, inkább azt tudom el­mondani, hogy szerintem mi­től nem jó. Én nem szeretem például, ha sületlen vagy épp ellenkezőleg, odaégett a hagyma, vagy ha a dödölle tocsog a zsírban. Az sem jó, ha túlsózzák, ma már egyéb­ként sem divat nagyon sózni az ételeket. S azt gondolom - csatlakozva polgármester úr­hoz - a jó dödölléhez valóban szív és lélek is kell - tette hozzá a szakember. Jenei Tamást egyébként a Nagykanizsai Gazdasági Ellá­tó Szervezet standjánál értük utol, ahol éppen a csapat pro­duktumát kóstolta. - Mi a klasszikus dödöllét készítjük hagymával, tejföllel - hallottuk Kovácsné Anek Mónikától, a csapat egyik tag­jától. - Azt nem tudom, meg bírunk-e felelni a zsűri magas követelményeinek, de biztos, ami biztos, virágokkal szépen feldíszítettük a standot, mert az is dob a pontszámon... Az Eszteregnyei Őszirózsa Dalkör nyerte „a viadalt" Végül a főzőversenyt a dö­dölle és a tájjellegű étel kate­góriában is az Eszteregnyei Őszirózsa Dalkör csapata nyerte meg klasszikus dödöl­léjével, valamint vaddisznó- és szarvaspörköltjével. A Dömdödöm csapat két tagja, Kiglics Tibor és Oros István akci­óban. A háttérben Geiszl Z. Attila. Náluk 250 kiló krumpliból, 50 kiló hagymából és 20 liter tejfölből készült a dödölle Faragott fejfákat rekonstruáltak Zalaegerszeg (ag)­­ Két tucat fejfát készítettek az elmúlt heti országos fa­ragó tábor résztvevői. Az alkotásokat szombaton kiállításon mutatták be. Immár harmadik alkalom­mal adtak egymásnak rande­vút az ország minden részé­ből érkezett fafaragók, hogy rekonstruálják a Kárpát-me­dencében, a történelmi Ma­gyarország vidékein egykor használatban volt, fából ké­szült sírjeleket. A huszonegy alkotó kezéből huszonnégy, tölgyfából faragott mű került ki. Köztük például a város ré­szére az 1956-os forradalom­ra emlékeztető kopjafa és a reformáció 1517-es kezdeté­nek ötszázadik évfordulóját áll sírjel a Duna-Tisza közé­idéző oszlop­­ról, Észak-Magyarországról, - A többi pedig rekonstru­ a Felvidékről, valamint So­mogyból és Veszprémből - magyarázta Bereczky Csaba, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Gébárti Kéz­művesek Háza táborának egyik vezetője. Mint elmond­ta, a Magyar Művészeti Alap támogatásával működő tábort a következő két évben is meg­rendezik. A tervek szerint a Tiszántúl, Erdély és a Délvi­dék kerül sorra. Az ötödik tá­bor zárására elkészülő, össze­sen félszáznál több alkotásból a gébárti alkotóház melletti temető szomszédságában ala­kítják ki a Kárpát-medencei fa­sírjelek emlékparkját. Ez alakjában az ország körvona­lait idézi majd, így a tájegysé­gek szerint helyezhetik el, mutathatják be a fejfákat. azOCQ FA­zO 6 & Néhány a harmadik táborban elkészült alkotásokból, mögöttük: Kerekes Sándor, Czepó Pál, Skrabut Éva, Bereczky Csaba (b-j) Zalakaros (hba)­­ Szombaton rendezték meg a fürdővárosban a Szüreti Szőlőkapkodó című fesztivált. Ennek keretében hé­­berszívó versenyt tartottak, amelyben Novák Ferenc zala­­karosi polgármester, Sylwester Lewicki, a testvértelepülés, Olesno polgármestere, Gregorz Polak ottani képviselő, Néber András, a dalárda egyik tagja, valamint Horváth Lászlóné Er­zsike mérte össze tudását. A versenyt utóbbi nyerte Fotó: Szakony Attila

Next