Zalai Hírlap, 2016. december (72. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN A tulajdonos maga oltotta el Nagykanizsa (zd)­­ A mosogatógép gyulladt ki hétfőn este tíz óra tájt a helyi Nagyrác utcá­ban, egy családi ház konyhájában. A lángo­kat a tulajdonos a tűzol­tók kiérkezéséig eloltot­ta. A nagykanizsai tű­zoltók átszellőztették a füsttel telítődött helyisé­get - közölte a kataszt­rófavédelem. Pálinkamustra, negyedszerre is Kerkaszentkirály (gyf)­­Szombaton rendezi meg a község önkormányza­ta a IV. Kerka-menti pá­linkabírálatot, amelyre gyümölcs- és ágyas pá­linkákat is várnak a kör­nyékbeli termelőktől. A rendezvényre szomba­ton kerül sor a helyi ter­mészetházban, ám a bí­ráltaim kívánt mintákat - pálinkánként két deci­litert - már a megelőző napokon is leadhatják a gazdák a helyszínen, de egy személy legfeljebb három pálinkával nevez­het. Az eredményhirde­tésre a bírálatot követő­en, várhatóan este hat órai kezdettel kerül sor. A Musica Antiqua zenél Hévíz (szj)­­ Szombaton 17 órakor a Musica Anti­qua ad hangversenyt Hé­vízen, a Hetednapi Ad­ventista Egyház Sugár utcai közösségi házában. Az est jótékony célú, egy rászoruló család tá­mogatását szolgálja. további képek, információk zao/9 Zalai Hírlap Online KRÓNIKA Biztonságosabb lett az út BERUHÁZÁS Bruttó 262 millió forintért újították fel a 75-ös egyik szakaszát (Folytatás az 1. oldalról.) Vigh László országgyűlési képviselő a főút történetéről emlékezett meg, elmondva, hogy a 19. században többek között fontos szerepe volt az Őrség fájának az európai piacra való eljuttatásában. A képviselő kiemelte, hogy az út teljes lezá­rása nélkül, a forgalom fenntar- Öröm, de még sokkal többre lenne szükség tája mellett végeztek jó munkát az építők. Mint elmondta, azért is volt fontos ez a felújítás, mert a szakasz a főút egyik leg­veszélyesebb része, egy erdősá­von vezet át, sok kanyarral és nagy szintbeli eltérésekkel. Dr. Pál Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke beszédében el­mondta, öröm, hogy egy fontos útszakasz újult meg a megyé­ben, de még sokkal több hason­lóra lenne szükség. - Összesen 258 településünk van, és a településeink értékei­nek megmutatásához például jó utakra lenne szükség. A meglé­vő aszfaltcsíkok jelentős része azonban rossz állapotban van, kilométerekben kifejezve ezres nagyságrendről van szó. Bízom benne­, hogy a gazdaság fellen­dülése és a kormány által bizto­sított források lehetővé teszik az útjaink, elsősorban a kistele­püléseket összekötő mellékút­hálózat megújulását - mondta az elnök. Örömét fejezte ki Molnár Károly baki polgármester is, Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. megyei igazgatója pedig is­mertette a munka paramétereit. Szabályozták az út íveit, meg­erősítették a padkát, újjáépítet­ték a vízelvezetést és 14 centi­méter vastag aszfalttal erősítet­ték meg a burkolatot. A több mint egy kilométeren megvaló­sult beruházás bruttó 262 millió forintba került. Az ünnepélyes útátadáson (balról) Köcse László, a kormányhivatal útügyi osztályvezetője, Vigh Lász­ló, dr. Pál Attila, Molnár Károly, valamint Mórocz József Eltörölhetők az adók Zalaegerszeg (ag) - A vá­ros bevételei már lehetővé teszik, hogy az építmény­adót, valamint a magán­­személyek kommunális adóját megszüntessék. Ezt a véleményét fogal­mazta meg dr. Kocsis Gyula, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület önkormányzati képviselője, aki szerdán tar­tott sajtótájékoztatót a múlt heti közgyűlésen történtekkel kapcsolatban. Úgy látja, az adók tényleges felülvizsgálata helyett csak pár forinttal csökkentették a tételeit. A képviselő véleménye szerint a parkolóház ráfizetéses mű­ködtetése áll annak a hátteré­ben, hogy megemelték az alap parkolási óradíjat 280 fo­rintra. Ezt támasztja alá sze­rinte az is, hogy a parkolóház 54 százalékos kihasználtságú, amivel nem ér el annyi bevé­telt a Városgazdálkodási Kft., hogy vissza tudja fizetni 2022-ig az épület megvásárlá­sára felvett 71 millió forintos hitelt. A képviselő a közneve­lési intézmények állami kézbe kerülését olyan szempontból tartja jónak, hogy megszűnik az eddig vegyes és sok prob­lémát okozó fenntartás. Véle­ménye szerint az oktatás szín­vonala minősíti majd a döntés megalapozottságát. Kocsis Gyula szóvá tette azt is, hogy a képviselő-testület kihasz­nálva a közbeszerzési érték­határok maximumát, pályázat kiírása nélkül adott el terüle­tet az északi ipari parkban. Emelni bért és nyugdíjat Keszthely (ag)­­ Minden választókerületben leg­alább tíz családot akar megsegíteni karácsony előtt tartós élelmiszerrel és ruhaneművel az MSZP. A párt karitatív kezdemé­nyezéséről is szólt egyebek mellett Mesterházy Attila or­szággyűlési képviselő a szer­dán Keszthelyen tartott lakos­sági fórum előtti sajtótájékoz­tatóján. A felajánlásokat a párt irodáiban lehet leadni. Úgy fogalmazott: ezzel nem tudják rendszerszinten megol­dani a problémát de fel tudják hívni rá a figyelmet. A kor­mány állításával szemben ugyanis nagyon sok magyar család él szegénységben. Vé­leménye szerint a minimálbér emelése jó irányban tett lépés, de még így sem elegendő a magyar családok normális megélhetéshez. A nyugdíja­soknak sem könyöradományt, tízezer forintot kell adni kará­csonykor. Ehelyett kiszámítha­tó módon szükséges emelni a nyugdíjakat, differenciáltan, a szegényeket segítve. Mint mondta, az MSZP azt hangsú­lyozza hónapok óta, hogy emelni kell a béreket. Sokat dolgoznak a magyarok, az ala­csony fizetések miatt viszont egyre többen keresik megélhe­tésüket külföldön, emiatt nö­vekvő a hiány a képzett mun­kaerőből. Az oktatást is újra kell gondolni, mert az a rend­szer, amit a Fidesz kialakított, tönkretette a magyar oktatást. Olyan képzettséget kell adni az embereknek, amivel el tud­nak helyezkedni, mutatott rá. Mesterházi Attila: „Nem kö­­nyöradomány kell a nyugdí­jasoknak" Klebelsberg-napok két helyszínen A néhai miniszter nevéhez kötődő programban 16 iskola épült fel a körzetben Muraszemenye (mk­) - A letenyei körzet általános iskolái a 2000-es évek elején szövetségbe tömö­rültek. Ennek tagjai fela­datuknak tekintik Klebels­­berg Kuno hajdani kul­tuszminiszter szellemi ha­gyatékának ápolását. A Letenye és Környéke Is­kolaszövetség eleinte intéz­mények közötti műhelymun­kát, szakmai rendezvényeket, intézményvezetői fórumokat szervezett, s a köznevelés ak­tuális problémáinak megoldá­sára, a jó gyakorlatok terjesz­tésére törekedett. Majd 2007- ben felhívást intézett az isko­lákhoz: emlékezzenek meg az egykori letenyei járásban 1927 és ’30 közt megvalósult népiskola-építési programról. Ennek keretében az első em­léktábla Becsehelyen, az egy­kori Pola település iskolájá­nak falára került fel. A Klebelsberg Kuno nevé­hez kötődő program kereté­ben a letenyei járás 16 telepü­lésén épült új iskola (a falvak közül hét addig oktatási intéz­mény nélkül volt), további 3 helyszínen pedig tanterem. Összesen 36 tanterem és 20 tanítói lakás volt az ered­mény. Minden 5 kilométeres átmérőjű körben legalább egy iskola nyitotta meg kapuit - ahogy arról a népiskola-építé­si törvény rendelkezett. A ma már körzetnek neve­zett járásban 2007 és 2012 között több régi iskolaépület falára is felkerült az emlék­tábla, illetve azóta is évről év­re különböző rendezvények keretében emlékeznek meg az egykori programról, illetve a kultuszminiszterről. Idén a Klebelsberg-napok programjai Muraszemenyén és Becsehelyen zajlottak le. A Muraszemenyei Általános Is­kola rendhagyó tanítási órá­kat, túrákat és iskolatörténeti kiállítást rendezett a hagyo­mányok ápolásának jegyében. A járás pedagógusai számára szakmai műhelybeszélgetést szerveztek. A sorozat jelentős eseménye volt az iskolák kö­zötti Klebelsberg csapatver­seny a becsehelyi iskolában, nyolc csapat részvételével. A verseny első és második he­lyezettje a becsehelyi, a har­madik pedig a muraszeme­nyei intézményből került ki. Szakmai műhelybeszélgetés a muraszemenyei iskolában. Ápolják Klebelsberg szellemi hagyatékát 2016. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Fehér apróhalakat, zalai horgászvizekbe (Folytatás az 1. oldalról.) A telepítés a vasi szövetség éves halasítási tervének meg­felelően történt, összesen 100 mázsa kihelyezéséről döntöt­tek. Ebből 34 mázsa már no­vember elején bekerült a hor­gászvizekbe - az akkori tele­pítés Zalát még nem érintette­­, míg tegnap további 65 má­zsát osztottak szét. - A tagságunk kérte dévér­­keszegek telepítését, mert je­lentősen lecsökkent, akár még azt is mondhatnák, hogy kifo­gyott a tóból az állomány - mondta Gróf János, a kerka­­szentkirályi Kerka Horgász­egyesület elnöke. - Ez első­sorban a rablóhalak miatt tör­tént, süllő, csuka és harcsa is tizedeli a kis halakat. Gróf János azt is hozzátet­te: egy egyhektáros tóba, mint amekkora a kerkaszentkirályi is, a két mázsa bőven elegen­dő mennyiség. Már csak azért is, mert a horgászok számíta­nak a természetes szaporulat­ra. A Kerka-holtág part menti növényzete kiválóan alkalmas arra, hogy tavasszal, megfele­lő vízhőmérséklet idején leív­janak ott a halak. Az egyesületi elnök szerint a fehér apróhalakra nem csak a tó ökológiai egyensúlyának a fenntartása, vagyis a raga­dozóhalak táplálása miatt van szükség, a horgászok többsé­ge ugyancsak kedveli a dévér­­keszegeket. Ízletes húsa miatt szívesen használják halászlé­alapnak, de roston sütve is nagyon finom. - Kerkafalván nagyon szép az apróhalállomány, nemcsak dévérkeszeg van nagy szám-A dévérkeszeget ízletes húsa miatt kedvelik, roston sütve rendkívül finom eledel van a tóban, hanem kárász és küsz is - magyarázta a Kétha­­tár-tó Horgász Egyesület el­nöke, Kálmán Elek. - Ennek ellenére időnként szükség van az állomány frissítésére, a mostani három mázsás telepí­tés ezt a célt szolgálta.

Next