Zalai Hírlap, 2017. február (73. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-27 / 49. szám

--------------------------------------------------------------- KULTÚRA 2017. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ ___________________________________________________________________ A jó zenész holtig tanul ÖNKÉPZÉS Szaktáborba készül nyáron a botfai Válicka Citerazenekar Fincza Zsuzsa zalaihirlap@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg - Míg a többség csak álmodozik a táborozásról, a Válicka Citerazenekar tagjai már készülődnek - március 4-én indulnak Balatonke­nesére a citeratáborba. S ez még csak a kezdet. Áprilisban két alkalommal is Botfa lesz a főhadiszállás, ahol tovább fejleszthetik a tu­dásukat a népi hangszer sze­relmesei. A nyári táborozások szervezés alatt állnak, de az biztos, hogy idén sem szakí­tanak a több évtizedes hagyo­mánnyal és ott lesznek a ti­­szakécskei dzsemborin is. - A táborok pozitív közös­ségformáló hatása mellett a fő cél az, hogy a zenekar cso­portjai számára biztosítsa a szakmai továbbfejlődést - magyarázza Nagy Lajos, a Válicka Citerazenekar alapí­tója. Örvendetes, hogy a kora tavaszi kurzusra az „idősebb” korosztály, köztük alapító ta­gok - Mrakovics József, Szi­geti Zsoltné, Nagy Sándor és Nagy Sándorné, Kupó Berna­dett - is jelentkeztek, ez ugyanis az én olvasatomban azt jelenti, hogy továbbra is aktívan részt kívánnak venni a zenekar életében. S ha már zenei tanulmá­nyoknál tartunk, Nagy Lajos elárulta, kezdetben bizony az alapítók tudására is ráfért a csiszolás. 1976-ban „négy lá­dagyári” citerán kezdték pá­lyafutásukat.­­ A „ládagyári” elnevezést mi találtuk ki, lévén, hogy szegedi ládagyár készítette őket. Kezdetben csak a ná­lunk idősebb Tóth József tu­dott a maga módján, lúdtoll nyomóval és pengetővel ját­szani a hangszeren, tőle les­tük a tudományunkat - míg a felesége a konyhában mor­zsolta a kukoricát, negyed magammal utánoztuk a cite­­rajátékát. Pallérozta a tudá­sunkat Panni néni, László Im­­réné is, az ő biztatására kezd­tünk a citerázásba, kísértük az énekét, az ő hatására vált kül­detésünkké megőrizni népdal­kincsünket. Sokat nyomott a latba, hogy a furulyán már jól játszó Mrakovics Jóska személyé­ben zeneiskolás diák is tagja volt a zenekarnak, és sikerült tudását többé-kevésbé átplán­tálnia a citerára. Az igazi ta­nulási időszak 1979-ben kez­dődött, amikor Pribojszky Mátyás citeraművész meg­hallgatta a muzsikájukat. Nem kritizált, nem hümmö­­gött, nem csóválta a fejét, csak megjegyezte: „így is le­het”. Aztán megmutatta, mire képes a hangszer, ha avatott kezek nyúlnak hozzá. A vállc­­kások, mint jó szivacs, szív­ták magukba a tudományt, megfigyelték hogyan fogja le, hogyan pengeti a dallam és a zengő húrokat. Nemcsak ta­nultak tőle, hanem javaslatára új hangszereket is beszerez­tek, s a prím, a tenor és a basszus citerák már különle­ges hangzást biztosítottak az előadásuknak. A helyi népda­lok - „A botfai darás má­­csik”, „A botfai kertek alatt” - tolmácsolásával mindig, mindenhol nagy sikert arat­tak, de ahogy más tájegysé­gek énekeit is bevették a re­pertoárjukba, egyre sürgetőb­bé vált a zenei képzettség megerősítése. Már nem volt elég hallás után pengetni. - Mrakovics Jóskával bei­ratkoztunk a Kórusok Orszá­gos Tanácsa által szervezett citerazenekar vezetői tanfo­lyamra, fáradozásunkat siker koronázta, s 1980-ban kézbe vehettük a „diplománkat” - mutatja Nagy Lajos a doku­mentumot.­­ A zenekarhoz később csatlakozó fiatal gene­ráció már zömmel a zeneisko­lában szerzett alapokra épít­kezhetett. Gyerekekből és fiatalokból folyamatosan újabb csoportok alakultak. Elkezdődött a cite­­rások tábori képzése, először 1984-ben a Citerabarátok Klubja által rendezett tisza­­kécskei táborban vettek részt. 1990-ban megalakult a Válic­ka Citerabarátok Egylete, mely a továbbiakban a civil szervezet és a zenekar jogi, szervezeti, pénzügyi dolgai mellett a kapcsolattartást és a szakmai képzést is a kezébe vette. - 1994-es év­fordu­latot hozott a Válicka Citerazenekar életében - folytatja az alapító. - Ellátogatott hozzánk Urbán Zoltán, a hang­szer virtuóza, aki az ad­dig alkalmazott játékmódot alapjaiban átszervezte, a ze­nekar köré táncházi hangula­tot varázsolt. Ehhez már új hangszer, a bőgő citera is az asztalra került. S mindez ter­mészetesen újabb és újabb ta­nulással, szakmai továbbkép­zéssel járt. Abban az évben a zenekar vezetését átvette Nagy Katalin, a lányom, aki már megfelelő zenei végzett­séggel bír, és tanítja a zene­karba belépő fiatalok mellett a táborozókat is - miközben természetesen ő is folyamato­san gyarapítja a tudását. Bot­fán a múlt év végéig 11 cite­­rakurzust tartottak, amelyben 6 éve már a vállokások -Nagy Katalin, Ferincz Adri­enn és Simon Norbert - taní­tanak. A botfaiak Balatonke­nese és Tiszakécske mellett részt vettek a szentendrei, ör­kényi, komáromi, újudvari, velencei, szentesi, simai, dinnyési citeratáborban és el­vitték a botfai népdalokat szá­mos fesztiválra, Dobronakon például a Diófa alatti nemzet­közi citeratalálkozón csendül­tek fel zalai dalok. Se szeri se száma a kitün­tetéseiknek, elismeréseiknek — az Arany páva díjat 2000- ben és 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben, a Zalaegerszegért díjat 2003-ban kapták meg, a Zala Megye Kiváló Népzenei Együttese címet 2012-től vi­selhetik, Nagy Lajos mégis a gyökereikre a legbüszkébb. - Két küldetésünk van - szögezi le. - Az egyik megő­rizni a népdalkincsünket, köz­tük a helyi népdalokat, amiket anno László Imréné, Panni néni tanított ne­künk. A másik, hogy továbbadjuk, népsze­rűsítsük az egész or­szágban, sőt a határa­inkon túl is. Erre sze­rencsére adódik lehe­tőségünk, hiszen szá­mos helyen vannak barátaink Magyarhonban és külföldön egyaránt. A Válicka jól ismert és megbecsült citerazenekar például Klagenfurtban, Ma­rosvásárhelyen vagy akár Avignonban is. Megmutatta, mire képes a hangszer, ha avatott kezek nyúlnak hozzá A 40. születésnapi rendezvényükön a kép jobb szélén látható „alapítók" - Szigeti Zsoltné, Kupó Ber­nadett, Nagy Lajos, Mrakovics József, Nagy Sándorné - is felléptek 1988 nyarán „válickás" citerakoncert a megyei könyvtár előtt. Itt hallotta őket zenélni két francia turista - itt kezdődött máig virágzó kapcsolat a dél-franciaországi vidéki kulturális színház társulatával Nagy Lajos: „Őriznünk kell a gyökereinket, továbbadni a ha­gyományainkat" A cirkusz odaköltözött FITOTTn inOSiTOMKTfJI i Nagykutas (Diószegi Erzsé­bet)­­ Szombaton délelőtt a falusi farsang keretében KönyvtárMozi jóvoltából Nagykutason megnézhették a gyerekek a Keménykalap és krumpliorr című filmet. A né­zők stílszerűen bohócorrban, és (téli) fagyit majszolva mu­latták végig a filmet. A látot­tak alapján az idei farsangon mi is cirkuszt csináltunk. Po­­rondmesternek a délelőtti elő­adót, a megyei könyvtár mun­katársát kértük fel. Volt bűvé­szünk, kötéltáncosunk, kígyó­­bűvölőnk, bolhacirkuszunk, vendég erőművészünk (sajnos a mienk megbetegedett), és a mindent eldöntő bokszmérkő­zés. Vidám vetélkedők sora szórakoztatta a nagyérdeműt. Annyi fánkot ehetettünk, hogy a következő farsangig is kitart majd az élmény. Kiosz­tottuk a legfinomabb, a leg­szalagosabb, a legkreatívabb, és a legszebb fánkok díját. A nagykutasi farsangon a „legfiatalabbak" babakocsiban ültek zalai hírlap • 7 RÖVIDEN Fassang László hangversenye Zalaegerszeg (mh)­­Március 1-jén, szerdán 19 órától tartják a hang­­versenyterem orgona bérletsorozatának tava­szi koncertjét. Ez alka­lommal Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgo­naművész, Príma díjas, Érdemes művész lép fel. A művész Japánban mesterkurzusokat tar­tott, Észak-Amerikában és Európa számos or­szágában koncertezett már. Egerszegi koncert­jén hallható lesz Bach C-dúr Toccata, Adaggio és Fúga, valamint Mo­zart C-dúr szonátája és Mendelssohn c-moll szonátája is. további képek, információk zaofi, Zalai Hírlap Online Igazi dráma lesz a zalai iskolában Zalaegerszeg (adzs)­­ A megyeszékhelyi Petőfi általános iskola is csatla­kozott az országos drá­mapedagógiai rendez­vénysorozathoz. A Magyar Drámapedagó­giai Társaság idén március 1-8. között rendezi meg az or­szágos programsorozatot, amely a drámapedagógiai módszerek hatékonyságára hívja fel a figyelmet. Zalaegerszegen a Petőfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Is­kolában március 2-án, csütör­tökön reggel 8 órakor kezdő­dik a drámamaraton alsósok­nak 200 percben, amelyet az iskola pedagógusai vezetnek. Március 8-án a 2. és a 3. órában „Összeköltők - Arany 200” - avagy az egy húron pendülők címmel zajlik drá­mafoglalkozás hatodikosok­nak, ezt Kocsis Eszter tanár, drámapedagógus vezeti. Az iskolai rendezvény fő­védnöke Kiss Ernő Soós Im­re- és Jászai Mari-díjas szín­művész. A szervezők várják a kollégáikat és az érdeklődő­ket rendezvényeikre. A Liliom bemutatója után Hagyományos fehérasztalos találkozó a premierközönségnek Zalaegerszeg (adzs)­­Pénteken este mutatták be a Hevesi Sándor Szín­házban Mihály Péter ren­dezésében Molnár Ferenc Liliom című drámáját. A sokféle színpadi ötletet felvonultató premier után a közönség az immár hagyomá­nyos fogadáson találkozhatott az alkotókkal. A színház ve­zetése nevében dr. Besenczi Árpád igazgató köszöntötte a jelenlévőket, jelezve, a fiatal rendezőben a Vaknyugat című darab 6 évvel ezelőtti meg­rendezésének sikere után bíz­tak Mihály Péterben, aki a Li­liommal is bizonyította krea­tivitását. Mihály Péter meg­köszönve a bizalmat, elmond­ta, a transzcendencia és az apává válás izgatta Liliom történetében. A közönség hallhatta Vigh László or­szággyűlési képviselő véle­ményét, mely szerint a kő­színház megalapítása fontos lépés volt annak idején Zalae­gerszegen. Farkas Ignác, Kátai Kinga és Mihály Péter a fogadáson

Next