Zalai Hírlap, 2017. február (73. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-27 / 49. szám
--------------------------------------------------------------- KULTÚRA 2017. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ ___________________________________________________________________ A jó zenész holtig tanul ÖNKÉPZÉS Szaktáborba készül nyáron a botfai Válicka Citerazenekar Fincza Zsuzsa zalaihirlap@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg - Míg a többség csak álmodozik a táborozásról, a Válicka Citerazenekar tagjai már készülődnek - március 4-én indulnak Balatonkenesére a citeratáborba. S ez még csak a kezdet. Áprilisban két alkalommal is Botfa lesz a főhadiszállás, ahol tovább fejleszthetik a tudásukat a népi hangszer szerelmesei. A nyári táborozások szervezés alatt állnak, de az biztos, hogy idén sem szakítanak a több évtizedes hagyománnyal és ott lesznek a tiszakécskei dzsemborin is. - A táborok pozitív közösségformáló hatása mellett a fő cél az, hogy a zenekar csoportjai számára biztosítsa a szakmai továbbfejlődést - magyarázza Nagy Lajos, a Válicka Citerazenekar alapítója. Örvendetes, hogy a kora tavaszi kurzusra az „idősebb” korosztály, köztük alapító tagok - Mrakovics József, Szigeti Zsoltné, Nagy Sándor és Nagy Sándorné, Kupó Bernadett - is jelentkeztek, ez ugyanis az én olvasatomban azt jelenti, hogy továbbra is aktívan részt kívánnak venni a zenekar életében. S ha már zenei tanulmányoknál tartunk, Nagy Lajos elárulta, kezdetben bizony az alapítók tudására is ráfért a csiszolás. 1976-ban „négy ládagyári” citerán kezdték pályafutásukat. A „ládagyári” elnevezést mi találtuk ki, lévén, hogy szegedi ládagyár készítette őket. Kezdetben csak a nálunk idősebb Tóth József tudott a maga módján, lúdtoll nyomóval és pengetővel játszani a hangszeren, tőle lestük a tudományunkat - míg a felesége a konyhában morzsolta a kukoricát, negyed magammal utánoztuk a citerajátékát. Pallérozta a tudásunkat Panni néni, László Imréné is, az ő biztatására kezdtünk a citerázásba, kísértük az énekét, az ő hatására vált küldetésünkké megőrizni népdalkincsünket. Sokat nyomott a latba, hogy a furulyán már jól játszó Mrakovics Jóska személyében zeneiskolás diák is tagja volt a zenekarnak, és sikerült tudását többé-kevésbé átplántálnia a citerára. Az igazi tanulási időszak 1979-ben kezdődött, amikor Pribojszky Mátyás citeraművész meghallgatta a muzsikájukat. Nem kritizált, nem hümmögött, nem csóválta a fejét, csak megjegyezte: „így is lehet”. Aztán megmutatta, mire képes a hangszer, ha avatott kezek nyúlnak hozzá. A vállckások, mint jó szivacs, szívták magukba a tudományt, megfigyelték hogyan fogja le, hogyan pengeti a dallam és a zengő húrokat. Nemcsak tanultak tőle, hanem javaslatára új hangszereket is beszereztek, s a prím, a tenor és a basszus citerák már különleges hangzást biztosítottak az előadásuknak. A helyi népdalok - „A botfai darás mácsik”, „A botfai kertek alatt” - tolmácsolásával mindig, mindenhol nagy sikert arattak, de ahogy más tájegységek énekeit is bevették a repertoárjukba, egyre sürgetőbbé vált a zenei képzettség megerősítése. Már nem volt elég hallás után pengetni. - Mrakovics Jóskával beiratkoztunk a Kórusok Országos Tanácsa által szervezett citerazenekar vezetői tanfolyamra, fáradozásunkat siker koronázta, s 1980-ban kézbe vehettük a „diplománkat” - mutatja Nagy Lajos a dokumentumot. A zenekarhoz később csatlakozó fiatal generáció már zömmel a zeneiskolában szerzett alapokra építkezhetett. Gyerekekből és fiatalokból folyamatosan újabb csoportok alakultak. Elkezdődött a citerások tábori képzése, először 1984-ben a Citerabarátok Klubja által rendezett tiszakécskei táborban vettek részt. 1990-ban megalakult a Válicka Citerabarátok Egylete, mely a továbbiakban a civil szervezet és a zenekar jogi, szervezeti, pénzügyi dolgai mellett a kapcsolattartást és a szakmai képzést is a kezébe vette. - 1994-es évfordulatot hozott a Válicka Citerazenekar életében - folytatja az alapító. - Ellátogatott hozzánk Urbán Zoltán, a hangszer virtuóza, aki az addig alkalmazott játékmódot alapjaiban átszervezte, a zenekar köré táncházi hangulatot varázsolt. Ehhez már új hangszer, a bőgő citera is az asztalra került. S mindez természetesen újabb és újabb tanulással, szakmai továbbképzéssel járt. Abban az évben a zenekar vezetését átvette Nagy Katalin, a lányom, aki már megfelelő zenei végzettséggel bír, és tanítja a zenekarba belépő fiatalok mellett a táborozókat is - miközben természetesen ő is folyamatosan gyarapítja a tudását. Botfán a múlt év végéig 11 citerakurzust tartottak, amelyben 6 éve már a vállokások -Nagy Katalin, Ferincz Adrienn és Simon Norbert - tanítanak. A botfaiak Balatonkenese és Tiszakécske mellett részt vettek a szentendrei, örkényi, komáromi, újudvari, velencei, szentesi, simai, dinnyési citeratáborban és elvitték a botfai népdalokat számos fesztiválra, Dobronakon például a Diófa alatti nemzetközi citeratalálkozón csendültek fel zalai dalok. Se szeri se száma a kitüntetéseiknek, elismeréseiknek — az Arany páva díjat 2000- ben és 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben, a Zalaegerszegért díjat 2003-ban kapták meg, a Zala Megye Kiváló Népzenei Együttese címet 2012-től viselhetik, Nagy Lajos mégis a gyökereikre a legbüszkébb. - Két küldetésünk van - szögezi le. - Az egyik megőrizni a népdalkincsünket, köztük a helyi népdalokat, amiket anno László Imréné, Panni néni tanított nekünk. A másik, hogy továbbadjuk, népszerűsítsük az egész országban, sőt a határainkon túl is. Erre szerencsére adódik lehetőségünk, hiszen számos helyen vannak barátaink Magyarhonban és külföldön egyaránt. A Válicka jól ismert és megbecsült citerazenekar például Klagenfurtban, Marosvásárhelyen vagy akár Avignonban is. Megmutatta, mire képes a hangszer, ha avatott kezek nyúlnak hozzá A 40. születésnapi rendezvényükön a kép jobb szélén látható „alapítók" - Szigeti Zsoltné, Kupó Bernadett, Nagy Lajos, Mrakovics József, Nagy Sándorné - is felléptek 1988 nyarán „válickás" citerakoncert a megyei könyvtár előtt. Itt hallotta őket zenélni két francia turista - itt kezdődött máig virágzó kapcsolat a dél-franciaországi vidéki kulturális színház társulatával Nagy Lajos: „Őriznünk kell a gyökereinket, továbbadni a hagyományainkat" A cirkusz odaköltözött FITOTTn inOSiTOMKTfJI i Nagykutas (Diószegi Erzsébet) Szombaton délelőtt a falusi farsang keretében KönyvtárMozi jóvoltából Nagykutason megnézhették a gyerekek a Keménykalap és krumpliorr című filmet. A nézők stílszerűen bohócorrban, és (téli) fagyit majszolva mulatták végig a filmet. A látottak alapján az idei farsangon mi is cirkuszt csináltunk. Porondmesternek a délelőtti előadót, a megyei könyvtár munkatársát kértük fel. Volt bűvészünk, kötéltáncosunk, kígyóbűvölőnk, bolhacirkuszunk, vendég erőművészünk (sajnos a mienk megbetegedett), és a mindent eldöntő bokszmérkőzés. Vidám vetélkedők sora szórakoztatta a nagyérdeműt. Annyi fánkot ehetettünk, hogy a következő farsangig is kitart majd az élmény. Kiosztottuk a legfinomabb, a legszalagosabb, a legkreatívabb, és a legszebb fánkok díját. A nagykutasi farsangon a „legfiatalabbak" babakocsiban ültek zalai hírlap • 7 RÖVIDEN Fassang László hangversenye Zalaegerszeg (mh)Március 1-jén, szerdán 19 órától tartják a hangversenyterem orgona bérletsorozatának tavaszi koncertjét. Ez alkalommal Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, Príma díjas, Érdemes művész lép fel. A művész Japánban mesterkurzusokat tartott, Észak-Amerikában és Európa számos országában koncertezett már. Egerszegi koncertjén hallható lesz Bach C-dúr Toccata, Adaggio és Fúga, valamint Mozart C-dúr szonátája és Mendelssohn c-moll szonátája is. további képek, információk zaofi, Zalai Hírlap Online Igazi dráma lesz a zalai iskolában Zalaegerszeg (adzs) A megyeszékhelyi Petőfi általános iskola is csatlakozott az országos drámapedagógiai rendezvénysorozathoz. A Magyar Drámapedagógiai Társaság idén március 1-8. között rendezi meg az országos programsorozatot, amely a drámapedagógiai módszerek hatékonyságára hívja fel a figyelmet. Zalaegerszegen a Petőfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában március 2-án, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődik a drámamaraton alsósoknak 200 percben, amelyet az iskola pedagógusai vezetnek. Március 8-án a 2. és a 3. órában „Összeköltők - Arany 200” - avagy az egy húron pendülők címmel zajlik drámafoglalkozás hatodikosoknak, ezt Kocsis Eszter tanár, drámapedagógus vezeti. Az iskolai rendezvény fővédnöke Kiss Ernő Soós Imre- és Jászai Mari-díjas színművész. A szervezők várják a kollégáikat és az érdeklődőket rendezvényeikre. A Liliom bemutatója után Hagyományos fehérasztalos találkozó a premierközönségnek Zalaegerszeg (adzs)Pénteken este mutatták be a Hevesi Sándor Színházban Mihály Péter rendezésében Molnár Ferenc Liliom című drámáját. A sokféle színpadi ötletet felvonultató premier után a közönség az immár hagyományos fogadáson találkozhatott az alkotókkal. A színház vezetése nevében dr. Besenczi Árpád igazgató köszöntötte a jelenlévőket, jelezve, a fiatal rendezőben a Vaknyugat című darab 6 évvel ezelőtti megrendezésének sikere után bíztak Mihály Péterben, aki a Liliommal is bizonyította kreativitását. Mihály Péter megköszönve a bizalmat, elmondta, a transzcendencia és az apává válás izgatta Liliom történetében. A közönség hallhatta Vigh László országgyűlési képviselő véleményét, mely szerint a kőszínház megalapítása fontos lépés volt annak idején Zalaegerszegen. Farkas Ignác, Kátai Kinga és Mihály Péter a fogadáson