Zalai Hírlap, 2017. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Új könyv és emlékfutás a reformáció tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) Papp Gábor felidézte az emlékév hévízi eseményeit, az egyházi elöljárók részvételével megtartott tavaszi, német és magyar nyelvű nyitókonferenciát, és a Belvárosi Múzeumban nyílt kiállítást, amely a reformáció ötszáz évét mutatta be. A célunk az volt, hogy ne egy rendezvénnyel emlékezzünk meg az évfordulóról, hanem folyamatosan. Ennek nagyon szép része volt, amikor a múlt pénteken gyermekeinkkel egy játékos vetélkedővel és egy koncerttel ismertettük meg, hogy a reformáció mit adott a világnak. A protestáns gyülekezetek meg tudták mutatni, hogy erőteljesen jelen vannak a város életében, szolgálják az itt élőket és az ide érkező vendégeket, és nagyon jó az együttműködés a különböző gyülekezetek és felekezetek között - hangsúlyozta Papp Gábor. A reformáció jubileumára 300 példányban, Szálinger Balázs szerkesztésében megjelent kötet (melyet a gyülekezetek között osztanak szét) bemutatója után kedden két fát ültettek a hévízi református templom mellett. - Nagyon fontosnak tarjuk, hogy elültessük Luther almafáját és felesége, Katharina von Bora kedvenc fáját, a barkócaberkenyét. Luther azt mondta, hogyha holnap lenne vége ennek a világnak, akkor is én még ma elültetnék egy almafát - tehát tennék valami jót Isten nevében ebben a világban. Fontos üzenete ennek a faültetésnek, hogy nekünk Isten nevében szolgálni, dolgozni kell, tenni a feladatunkat - mondta Péntekné Vizkelety Mára. A faültetés és a magyar-német közös istentisztelet után a reformáció ötszázadik évfordulója tiszteletére emléktáblát lepleztek le. - Hatalmas megtiszteltetés, Isten nagy kegyelme az életünkben, hogy mi megélhettük ezt az 500 éves évfordulót, amelyet igyekeztünk méltó módon megünnepelni - összegezte a lelkipásztor. Elmondása szerint az emlékév fontos hozadéka volt, hogy még szorosabbra tudták fűzni a baráti kapcsolatokat a magyar és a német evangélikus gyülekezettel, melyekkel közösen szervezték az év eseményeit. Bár a keddi eseményekkel lezárult a hévízi rendezvénysorozat, kiegészítő programként - a tervek szerint még idén - megnyílik a békéscsabai múzeum gyűjteményéből összeállított tárlat. A közönség egy évig tekintheti majd meg a hévízi múzeumban az evangélikus festőművész, Orlai Petrich Soma (Petőfi unokatestvére volt) képeit. Zalaegerszegen emlékfutással tisztelegtek a reformáció szellemi atyja, Luther Márton életműve előtt. Az 500 évvel ezelőtti események emlékére egy közösség 1517 kilométer lefutását tűzte célul, mely táv utolsó, négy kilométeres szakaszát a reform Luther Mártonnak ajánlották az 1517 kilométer megtételét mácsó emléknapjára, október 31-re időzítették. A csoport a református templom elől indult, s a megyeszékhely belvárosában tették meg a távot. - Pár évvel ezelőtt vállaltuk, hogy a reformáció 500. évfordulójáig több részletben lefutva teljesítünk 1517 kilométert - avat a részletekbe az ötlet motorja, Zsugyel Kornél evangélikus lelkész. - Amióta Zalaegerszegen teljesítek szolgálatot, több futótársam, köztük Bérces Edit világ- és Európa-bajnok ultrafutó is velem együtt gyűjtötte a kilométereket. Őket hívtam meg e különleges napra, hogy közösen teljesítsük be a vállalást. A leghosszabb táv, amit az 1517-ből egy régiében megtettem, 35 kilométer volt, mostanra 4 maradt, tehát örömfutással zártak az akciSE® A befutót a napokban felavatott Luther Márton szoborhoz pozícionálták. Ott énekkel, imádsággal és igefelolvasással emlékeztek, s Zsugyel Kornél egy szál rózsát is elhelyezett a „mester” Bibliát tartó kezébe, neki ajánlva az 1517 kilométer megtételét. Folytatásként kedden kora este közös református és evangélikus ünnepi istentisztelet zajlott a református templomban, a református és az evangélikus lelkészházaspár - Hodánics Péter Csaba és Hodánics-Bíró Tünde, valamint Zsugyel Kornél és Zsugyel- Klenovics Katalin szolgálatával. Végül emléktáblát avattak fel a templom falán, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából. Ká, mi Elrajtol a kis csapat, az élen Zsugyel Kornél (jobbról) és lapunk fotósa, Pezzetta Umberto Fotó: Katona Zalai Príma: kié legyen a közönségdíj? ZALA MEGYE Ahogy a korábbi években, ezúttal is olvasóink választhatják meg a Zalai Prima Díj közönségdíjasát. A VOSZ Zala Megyei Szervezete immár hagyományosan Zalai Prima Díjakat ad át a művészetek, a sport, a tudomány és a kultúra egyéb területein kimagasló eredményeket elért, maradandót alkotó zalaiak körében. Az elismerést a lapunkban szereplő tíz jelölt közül hárman kapják meg a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban 2017. november 17-én 18 órakor kezdődő gálaesten, szakmai kuratóriumi döntés alapján. A Zalai Hírlapban valamennyi jelölt szakmai életútját röviden ismertetjük (már bemutattunk hat személyt, ma pedig négy jelöltről írunk), olvasóink közülük javasolhatnak közönségdíjast. Szavazni a közönségdíjas jelöltre kizárólag a www.zaol.hu internetes oldalunkon lehet. A voksolás november 6-án reggel 9 óráig tart. A szavazatukat leadó és elérhetőségeiket is feltüntető olvasóink közül kisorsolunk egy nyertest, aki a VOSZ megyei szervezetétől egy festményt kap majd ajándékba. KRÓNIKA A Zalai Prima Díj idei jelöltjei Szabolcs Péter szobrászművész Diósgyőrben született 1942. szeptember 22-én. 1967-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Zalaegerszegre költözött, ma Csatárban és Zalacsében él. A Munkácsy-díjas művész egyedi látás- és kifejezésmódja jelen van a helyi, az országos képzőművészeti életben. Bronz- és kerámiaszobrok, reliefek, érmek tanúskodnak munkásságáról. Bronzból, kőből, fából és rézlemezből készült alkotásai számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltek, több mint félszáz köztéri szobra látható. A művész a hetvenes években a Zala Megyei Tárlat díját többször elnyerte, aranyérmet kapott a ravennai II. Nemzetközi Dante Biennalén, Képzőművészeti Alap Kiállítási Nívódíját, a Zala Megyei Tanács Alkotói Díját is megkapta. Zalacséb és Zalaegerszeg díszpolgára, Szőke Júlia jelmeztervező, a Hevesi Sándor Színház jelmeztárának a vezetője. 1981- ben érettségizett az egerszegi Csány közgazdasági szakközépiskolában, majd a megyei művelődési központ gyermekkönyvtárosa lett. 1982- ben csatlakozott az egerszegi színházhoz, alapító tagként. Színházi látásmódjának a fejlődésében meghatározónak tekinti az intézmény vezetőit: Ruszt Józsefet, Halasi Imrét, Bagó Bertalant, Stefán Gábort, Besenczi Árpádot, hiszen mint rendezőkkel is együtt dolgozott. Jelmeztervezéssel Laczó Henriette ösztönzésére kezdett foglalkozni, a nyári színházakban is kapott feladatokat. Dolgozott a Kőszegi Várszínházban, Egerváron, az Alsóerdei Színházban és a Kvártélyházban is. Forgács gyűrűvel, Arany deszka elismeréssel, Teátrum-díjjal rendelkezik, munkáiból kiállítás látható a színházban. Tar Ferenc középiskolai tanár, történész, Miskolcon született 1955-ben. Gyerekei: Bálint, Júlia. A debreceni tudományegyetem történelemföldrajz szakán szerzett diplomát. Tanári pályafutását Kazinbarcikán kezdte, majd a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársa lett, jelenleg a hévízi Bibó-gimnázium tanára, írói munkásságából kiemeli az Asbóth Sándorral kapcsolatos publikációkat, Keszthely és Hévíz történetéhez kapcsolhatóakat. Napnyugati magyarok címmel a külhonban alkotókról írt. Szerkesztette a Pelso és a Hévíz folyóiratot, a Pannon Tükör alapítója. A Keszthelyi Szabadelvű Társaskör alapítója, Keszthely önkormányzati képviselője (1990-1994), a Helikoni Rendezőbizottság elnöke (1992- 2002), jelenleg a hévízi Csokonai Társaság elnöke. Kitüntetései: Pro Cultura Hévíz (2003), Csokonai Díj (2011). Virrasztó Zsolt újságíró, politológus 49 éves, új utakat kereső kétgyermekes családapa - újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként, lapigazgatóként - 25 éven át, 2017 augusztusáig volt a Zalai Hírlap munkatársa. Ez idő alatt mintegy 18-20 ezer írása jelent meg. Büszke arra, hogy mindvégig kiváló kollégák között dolgozhatott, és büszke azokra a projektekre és kiadványokra, amelyek túlmutattak napi feladatain. Ezek közé tartozik egyebek közt a „Segíts, hogy segíthessünk!” karitatív program, a megyei levéltárral közösen kiadott Ezer év - Zala megye históriája című kötet, a kanizsai civilekkel szervezett „Zala megye 7 csodája” akció, a TOP 100 gazdasági kiadvány, a Prémium magazin zalai elindítása, s az a zenei album, mely a Hevesi Sándor Színház művészeinek közreműködésével jelent meg tavaly. Szabolcs Péter szobrászművész Szőke Júlia jelmeztervező Tar Ferenc tanár, történész Virrasztó Zsolt újságíró ZALAI HÍRLAP . RÖVIDEN A reformáció ötszáz éve SZENTGYÖRGYVÖLGYA reformáció kezdetének 500 éves jubileuma tiszteletére ünnepi istentiszteletet tartanak vasárnap 10 órakor az őrségi település református templomában. Az igehirdető lelkipásztor Rozgonyi Emőke lesz. Gyerekprogram az őszi szünetre KEMÉNFA Általános iskolásoknak tart kézműves foglalkozást ma 14 órakor a település önkormányzata, az érdeklődőket a könyvtárba várják. gyí kát loptak az erdőből ZALAEGERSZEG A rendőrség vádemelést javasol két pankaszi férfi ellen, mert 2016. október 8-án két különböző tulajdonban lévő erdőből engedély nélkül kivágtak és elloptak több kocsánytalan tölgyfát, akácfát, égerfát, valamint gyertyánfát. A nyomozás során valamennyi tüzelőt megtalálták a rendőrök a férfiak házánál, az udvaron. Az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte a rendőrség az ügyészségre. ag Megemlékezés a temetőben KESZTHELY November 4 én, szombaton 17 órakor a keszthelyi Szent Miklós temetőben megemlékezést tartanak a kopjafánál az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából. A rendezvényen beszédet mond Wittner Mária 1956-os elítélt. Slj Életfogytig tartó fegyház (Folytatás az 1. oldalról) F. Csaba nem dolgozott, jövedelme nem volt, a rokonaitól kapott 14 ezer forint pedig nem volt elég tervei megvalósításához. Ilyen előzmények után 2016. június 24- én este váltás ruhát, kesztyűt vett magához, majd az éjfél utáni percekben bemászott a Hock János utcai családi ház udvarára. Az ajtót befeszítette és az udvaron magához vett 90 centis vasrúddal az ágyában alvó idős nő fejére sújtott legalább kétszer. Ezután teljesen felforgatta a lakást értékek után kutatva, majd távozása előtt kávét, tisztítószereket szórt szét, hogy nyomait leplezze. F. Csabát a bíróság nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek és életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 27 évben határozta meg a törvényszék. A döntés ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, de az ítélőtábla ezt elutasította. ag