Zalai Hírlap, 2018. szeptember (74. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-11 / 211. szám

2 ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Vietnám stratégiai partner BUDAPEST A stratégiai part­nerség szintjére emelik a Ma­gyarország és Vietnám kö­zötti kapcsolatokat - közölte tegnap Orbán Viktor minisz­terelnök, miután az Ország­házban tárgyalt Nguyen Phu Tronggal, a Vietnámi Kom­munista Párt főtitkárával. Közben a Kossuth téren több engedéllyel tüntető ellen fel­lépett a rendőrség. A főtitkár távozása után visszaengedték őket a térre. Mi Bevett jogokhoz ragaszkodunk BEREGSZÁSZ A magyar nemzet és így a kárpátal­jai magyar nemzetrész soha nem követelt Ukrajnától olyat, amire ne lenne szám­talan példa az Európai Unió­ban, így minden, ami a ma­­gya­r megmaradás érdekében magyar kérés, az evidencia -jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó­ján tegnap. Mi Szijjártó: kiállunk az iskola mellett MAROSVÁSÁRHELY Több diplomáciai eszközt kellett bevetni ahhoz, hogy a vásár­helyi magyarság visszakapja a katolikus iskolát - mondta Szijjártó Péter külügyminisz­ter, miután tegnap ismét ki­nyithatott az intézmény. A magyarság megmaradá­sának legfőbb garanciája az anyanyelvi oktatás - tette hozzá. MW KRÓNIKA Csak ijesztgetnek minket A Sargentini-jelentésről vitatkoznak ma az EP-ben BALÁZS D. ATTILA ___ attila.d.balazs@ mediaworks.hu STRASBOURG Ma vitáznak, holnap pedig szavaznak az Európai Parlamentben (EP) a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini­­jelentésről. A délután kez­dődő vitán Orbán Viktor is részt vesz, ám csak hét percet kapott a felszólalás­ra az ülés elején. Az EP Sargentini-jelentésének vitájában koncepciós eljárás­sal állunk szemben, amelyben a tények és a tartalmi elemek kevés szerepet játszanak - je­lentette ki Kovács Zoltán teg­nap Brüsszelben. A kormány­­szóvivő szerint a hazánkról szóló jelentés célpontja a magyar kormány migrációt ellenző politikája, a vitával és a szavazással pedig azt kí­vánják elérni, hogy a kormány megváltoztassa álláspontját, és Magyarországot ez ügyben bíróság elé állíthassák. Szijjártó Péter minősített hazugságok gyűjteményének nevezte a jelentést. A kül­ügyminiszter szerint a bal­oldali, zöld párti holland EP- képviselő, Judith Sargentini által jegyzett dokumentum méltatlan támadás hazánk ellen, bosszúállási kísérlet, mert Magyarország megvédi határait, nem hajlandó illegá­lis bevándorlók befogadásá­ra. Hozzátette, a mai EP-ben többségben vannak azok, akik az illegális bevándorlást pártolják. A bevándorláspárti többség a Soros-birodalommal szövet­kezve most egy újabb bosszú­­hadjáratra készül Magyaror­szág ellen - jelentette ki Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője. Rámutatott, hogy mindazon­által meg akarják bélyegezni a magyar embereket, amiért következetesen elutasítják a bevándorlást. A politikus emlékeztetett, a Sargentini-jelentés mai EP- vitáján és szerdai szavazásán megint ki fog derülni, lehet-e számítani az ellenzékre Ma­gyarország védelmében vagy nem. Azonban erős a gyanú, most is lesznek olyan ellenzé­ki képviselők, akik elárulják az országot és azokkal szövet­keznek majd, akik bevándorló kontinenssé akarják tenni Eu­rópát - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc pártja, a DK EP-képviselői megsza­vazzák a jelentést, akárcsak Jávor Benedek a Párbeszéd részéről. Lapzártánkig sem az LMP-nél, sem a szocialis­táknál nem volt még tisztáz­va, támogatják-e a dokumen­tumot. Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint ha elfogadják a jelentést, haza­árulónak fogják őket csúfolni. A Magyar Hírlap úgy tudja, a Jobbik nemmel voksol. Berzi Gergely, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója szerint ez az egész Sargentini­­jelentés puszta ijesztgetés. Az elemző az Echo TV-nek tegnap elmondta, ez nem egy jogi dokumentum, jó esetben is Az Európai Parlamentben többségben vannak a migrációpárti képviselők egy politikai vádiratnak nevez­hető gyűjtés, ami ráadásul nem is friss, hanem az elmúlt nyolc év összes olyan ügyét veszi elő, amelyek egyébként már lezá­rultak. Az egész mögött a be­vándorlás, az Európai Unió jö­vője és a jövő évi EP-választás áll - tette hozzá. A műsorban Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, szoros szavazás vár­ható az ügyben az EP-ben. A zöld párti Judith Sargentini tegnap Twitter-oldalán jelentette be: nem jelölteti újra magát az Európai Parlament képviselőjének, így 2019 májusával megválik a strasbourgi testülettől Fotó: AFP DÖNTÖTTEK: NEM SZÁMÍT LEADOTT VOKSNAK A TARTÓZKODÁS A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a külön­­jelentés európai parlamenti vok­solásán - döntött tegnap az EP képviselő-testületének jogi szol­gálata. A dokumentum elfoga­dásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút több­ségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartóz­kodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét. Csalódtak, mennek Novák Előd több kilépő képviselőre számít MAGYARORSZÁG Több mint száz polgármester és önkormányzati képvise­lő hagyta ott a Jobbikot és igazolt át a Mi Hazánk párt­ba, miután az továbbviszi a Jobbik korábbi értékeit. Több jobbikos országgyűlé­si képviselő fontolgatja a párt­ból való kilépést - fejtette ki a Magyar Időknek adott interjú­ban Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Úgy fo­galmazott: „nagy összeget” tenne arra, hogy még ebben a ciklusban többen is köve­tik a Jobbik-frakcióból felesé­gét, Dúró Dórát és átülnek a függetlenek közé. Volner Já­nos Jobbik-alelnökről azt nyi­latkozta: „szívesen folytatnám vele a közös munkát újra egy mozgalomban”. Saját jobbikos karrierjéről úgy nyilatkozott: Simicska Lajos elszámolta­tásának követelése volt a víz­választó. Mint ismeretes, a 2016-os tisztújító kongresszu­son Vona Gábor elnök vétóval akadályozta meg, hogy No­vák Előd újra alelnök legyen. Novák később a frakcióból is menni kényszerült. A két hónapja párttá ala­kult Mi Hazánk Mozgalomról Novák Előd elmondta: most durván háromszor annyi­an vannak, mint az LMP volt fénykorában. Arra a kérdésre, hogy a jövő évi önkormány­zati választáson számítanak-e a Jobbikból kilépett helyi kép­viselőkre, azt válaszolta: so­kan csalódtak, száz felett van a Jobbikkal szakító polgár­­mesterek és képviselők szá­ma. Döntő többségüknél ismét megjelent a hit, és újult erővel vágnak bele velük a küzde­lembe - hangsúlyozta. MW Ágyúzni kezdték az ellenzéki ellenőrzés alatt álló utolsó szíriai tartomány, Idlíb egyes területeit a szíriai kormányerők - tudatta hétfőn a Fehérsisakosok mentőszervezet. Dzsardzsanasz térségét több találat érte, több lövedék egy iskola mellett csapódott be, és a sebesültek között egy csecsemő is van. Hama tartomány egy részét is lőtték. Mintegy 3 millió civil élete kerülhet veszélybe. A térség nagy részét egy iszlamista szövetség ellenőrzi, meghatározó ereje egy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető fegyveres csoport. Az offenzíva nyomán több tízezer civil menekültre lehet számítani. MW Fotó: MTI Voksolás után patthelyzet Stockholmban SVÉDORSZÁG Gyengültek a jobb- és a baloldali néppártok a választás után, kisebbségi kormány alakulhat A multikulturalizmus hazájá­nak tartott Svédország a nem megfelelően szabályozott be­vándorlás évei után végre a változás mellett döntött - írta Matteo Salvini olasz belügymi­niszter vasárnap késő este, mi­után megjelentek az első hírek a svéd választás eredményéről. „Svédországban is nemet mon­danak a bürokraták és speku­lánsok Európájára, nemet mon­danak az illegális bevándorlásra és az iszlám szélsőségesekre” - írta Matteo Salvini. A hétfőn közölt részered­mények szerint a voksok 40,6 százalékát kapta meg a kor­mányzó baloldali koalíció és az azt támogató marxista szélső­baloldal, az ellenzéki jobb­közép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát sze­rezte meg, a harmadik helyen pedig a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt végzett a szavazatok 17,6 szá­zalékával. Utóbbi elmaradt a pártvezető Jimmie Akesson által remélt 20 százalék felet­ti eredménytől, az eredmény mégis komoly erősödésnek tekinthető a párt 2014-es vá­lasztási szerepléséhez képest. Nehéz és hosszadalmas kormányalakítások várhatnak a svéd politikusokra, ugyanis egyik hagyományos politikai tömb sem jutott többséghez a törvényhozásban. Ráadásul valamennyi párt kizárta, hogy hajlandó együttműködni a par­lamentben az SD-vel. MW 2018. SZEPTEMBER 11. KEDD Hajtóvadászat az afgán ellen BUDAPEST­ EU Több bűncselekmény is lehet a vasárnap hajnali szexuális kényszerítéssel gyanúsított afgán állampolgárságú Sarhadi Bilal Ahmad szám­láján. Több bűncselekmény is lehet a vasárnap hajnali szexuális kényszerítéssel meggyanú­sított afgán menekült (más források szerint oltalmazotti státuszban lévő) Sarhadi Bilal Ahmad számláján. A BRFK tegnap közölte: további két­rendbeli szeméremsértés gya­núja miatt is keresi a magát 18 évesnek mondó férfit. A rend­őrség hajtóvadászatot indított a férfi ellen, európai elfoga­tóparancsot is kiadtak ellene. A gyanú szerint egy V. kerü­leti gyorsétterem női mosdójá­ban „szexuális aktus eltűrésére kényszerített” egy húszéves nőt. Lapértesülések szerint a gyanúsított egy gyrososnál dol­gozott, és a bűncselekményt az ottani mosdóban követte el. Felháborítónak nevezte az esetet Bakondi György, a mi­niszterelnök belbiztonsági fő­tanácsadója, hozzátéve: min­dennap bebizonyosodik, hogy a bevándorlás veszélyt jelent Európára és az európai embe­rek biztonságára. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász sze­rint a migránsok folyamatosan visszaélnek a befogadó or­szágok jóindulatával, amikor oltalmazotti státuszt kérnek. A németországi Köthenben vasárnap elfogtak két afgán férfit egy 22 éves német fi­atal halálával összefüggés­ben. A hatóság tudatta: az áldozat halálának oka „akut szívelégtelenség, amely nem áll közvetlen, ok-okozati ösz­­szefüggésben a sérüléseivel”. A rendőrség halálos kimenetelű testi sértéssel gyanúsítja a 18, illetve 20 éves, menekültstá­tuszú, illetve elutasított mene­dékkérőt. Az előzmények: egy játszótéren két afgán férfi és egy fiatal német nő arról vitat­kozott, hogy a nő melyiküktől terhes, és a vita közben meg­jelent két német fiatalember. A németek és az afgánok ösz­­szetűzésbe keveredtek, az ál­dozat ennek következtében halt meg. Augusztusban Chemnitz­­ben hasonló haláleset történt. A hírek szerint Köthenben is tüntetéseket szerveznek szél­sőjobboldali csoportosulások. A polgármester nyugalomra szólította fel a helybelieket. Párizs hírhedt 19. kerüle­tében pedig hét embert késett meg egy feltehetőleg afgán származású férfi még vasár­nap este. A tettest elfogták, a rendőrség szerint nincs ter­rorizmusra utaló jel. MW Sarhadi Ahmad Fotó: ORFK

Next