Zalai Hírlap, 2018. szeptember (74. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-20 / 219. szám
2 ZALAI HÍRLAP Nyomást gyakorolna a bírákra az Amnesty BUDAPEST Az Amnesty International petíciót adott át Ahmed H. büntetésének enyhítéséért az Igazságügyi Minisztériumban. Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést Ahmed H. ügyében, amelyet szeptember 20-án tárgyal a Szegedi Ítélőtábla. Az igazságügyi tárca szerint az Amnesty International (AI) igyekszik nyomást gyakorolni a független magyar igazságszolgáltatásra. Az AI két küldöttje petíciót adott át a minisztériumban a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. ügyében a büntetés enyhítéséért. A tárca közölte: Magyarországon a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása az ítéletek meghozatalába. Megdöbbentőnek tartják, hogy a bevándorlás támogatásáról ismert AI a petíciójával a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli. Ahmed H. 2015 szeptemberében az EU schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást irányította, a rendőröket kövekkel, betondarabokkal, üveggel dobálták. A Cipruson élő szír férfi megafonon keresztül hergelte a bevándorlókat. Első fokon március 14-én a Szegedi Törvényszék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. MW KRÓNIKA Még nem fizetett az EU Határvédelemre három év alatt több mint 370 milliárdot áldoztunk MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egyelőre még nem kapta meg azt az összeget az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország, amellyel az unió a határvédelem magyar kiadásaihoz járulna hozzá. Az elmúlt három évben több mint 370 milliárd forintot áldoztunk a magyar és egyben az uniós határ oltalmazására. Még augusztus végén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az EB a migrációs válság kezdete óta a határvédelemre elköltött magyar kiadásokból 324 millió eurót - mostani árfolyamon több mint százmilliárd forintot - elfogad, s ebből 54 millió eurót rövid időn belül átutal. A fennmaradó mintegy 270 millió euró kifizetését későbbre ígérték - hangzott el akkor. A Magyar Idők megkereste a Miniszterelnökséget, és kiderült, hogy az összeg még nem érkezett meg Magyarországra. A tárca a folyamatot röviden összefoglalva közölte: a kormány sürgősségi támogatási kérelmet nyújtott be bizonyos határvédelmi költségek megtérítése kapcsán. A beadványt a bizottság illetékes munkatársai jelenleg vizsgálják, és várhatóan a hetekben tisztázó kérdésekkel fordulnak majd a magyar kormányhoz - jelezték a Miniszterelnökségnél. Az egyeztetések a kérdésben folyamatosak, a pályázat elbírálásával összefüggésben azonban a bizottságot nem köti határidő. Hozzátették: várhatóan a következő hónapokban, a brüsszeli állásfoglalást követően lehet konkrét időpontról és összegről beszámolni. A Pénzügyminisztérium legújabb számításai szerint három év óta pontosan 373,5 milliárd forintot fordított az állam a magyar és egyben az uniós határ védelmére. A legtöbb pénzt, mintegy 155 milliárd forintot a múlt évben áldozott hazánk erre a célra, idén pedig már közel 60 milliárd lett az erre elköltött forrás. Az anyagiak kérdése ügyében érdemes felidézni, hogy Magyarország déli, uniós külső, úgynevezett schengeni határán 2015 második felében épült meg a 175 kilométer hoszszú határzár, miután naponta már több mint tízezren léptek be illegálisan hazánk területére. Az adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy a kerítés sikeresen megállította az illegális migrációt: egyik napról a másikra 8-10 ezerről 10-20-ra csökkent a feltartóztatott migránsok száma. Megújuló energia a Mátrai Erőműnél Felkészülés a szénkorszak végére VISONTA Komoly beruházásokat tervez a Mátrai Erőmű a naperőmű szektorban. A következő évtized kihívásaira készül a Mátrai Erőmű Zrt. 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájával, amely a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítására és megőrzésére irányul. Mivel a szénkorszak a következő évtizedben véget ér, az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozó vállalat elsősorban a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez komoly beruházásokat a közeljövőben, hogy megőrizze stratégiai szerepét a hazai piacon és megóvja a munkahelyeket a térségben - derül ki a társaság szerdai közgyűlése által egyhangúlag jóváhagyott hosszú távú fejlesztési tervekből. Az elfogadott fejlesztéspolitika értelmében a hazai áramtermelés ötödét adó vállalat két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesít. Szintén szerdán tették le a bükkábrányi létesítmény alapkövét, 20 megawattos fotovoltaikus erőművet építenek, a beruházás egy korábbi meddőhányó 33 hektáros területén valósul meg. A naperőmű egy kisebb várost is el tud majd látni villamos energiával. A bükkábrányi létesítmény Magyarország legnagyobb naperőműve lesz. Decemberben kezdődhet a próbaüzem, 2019 tavaszától indul az Üzemszerű termelés, és már készítik elő a halmajugrai erőmű-beruházást is. Emellett tervezik egy, a települési hulladékból előállított, a hazai tüzelőanyag kétharmadának hasznosítására alkalmas termelőegység megépítését is. A közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott tavalyi, kilencmilliárd forintos veszteség miatt a fejlesztési projektek finanszírozása érdekében a Mátrai Erőmű Zrt. eladja tizenhat megawattos visontai naperőművét az MVM Hungarowind Kft.-nek. MW Újabb naperőművek épülnek Fotó: MTI A KIADÁSOKAT A BEVÁNDORLÁSI KÜLÖNADÓ IS FEDEZNÉ A határvédelmi költségek fedezésére a törvényhozás nemrégiben új bevételi forrást talált. Immár bevándorlási különadót kell fizetniük azoknak a szervezeteknek, amelyek az illegális migrációt elősegítik, támogatják, az így befolyt összeget pedig kizárólag a határok oltalmazására lehet felhasználni. Az új köztehertípus most debütál: az érintetteknek hétfőig kellett elkészíteniük az első bevallást és első ízben leróniuk az adót. A NAV szigorúan ellenőrzi a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását, az adóhátralék megtérítésén túlmenően büntetést is kell fizetniük a bevándorlást támogató, de a különadó befizetését elmulasztó szervezeteknek. Az adónyilatkozat elmulasztása félmillió forintos mulasztási bírsággal, a törvényi kötelezettségek megsértése pedig késedelmi pótlékkal -2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Csúcs a biztonságról A migrációról és a brexitről is tárgyalnak Salzburgban MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu AUSZTRIA Informális csúcstalálkozó kezdődött tegnap az unió állam- és kormányfőinek részvételével Salzburgban. Sebastian Kurz osztrák kancellár a csúcs előtt kijelentette, a migráció kérdését csakis az EU külső határain lehet megoldani. A migráció, a biztonság, illetve a brexit kérdéseinek megvitatására gyűltek össze az Európai Unió állam- és kormányfői az ausztriai Salzburgban. A kétnapos találkozó házigazdája Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő ország kancellárja, aki a csúcs előtt a Der Standardnak adott interjújában úgy vélekedett: szinte mindenki belátta már, hogy a migráció kérdését csak az unió külső határain lehet megoldani, ezért most „joggal összpontosítanak” az európai határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítésére, valamint a származási és tranzitországokkal való jobb együttműködés kialakítására. Egyes tagállamokat, amelyek még kicsit kételkednek ebben, meg kell győzni - mondta Kurz, Spanyolországot, Olaszországot és Görögországot említve. Magyarországgal és a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban a Standardnak úgy reagált: az eljárásnak nincs kihatása a Fidesz tagságára, ez egy párbeszéd folyamatának a kezdete lesz. Az EU jelentősen növelné a Frontex létszámát, ám ezzel jogokat vennének el a külső határt eddig őrző tagállamoktól. Orbán Viktor a napokban többször is kijelentette, Brüsszel „el akarja venni a kapukulcsot”, hogy be tudják hozni a bevándorlókat. Az új uniós határőrséget Magyarország déli határszakaszán is bevetnék, ami országunk szuverenitásának komoly gátat jelentene. A Frontex jogköre jelenleg korlátozott és létszáma is csak másfél ezer fő, ám Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ezt a számot 2020-ra tízezerre növelnék. Angela Merkel német kancellár az elsők között támogatta az ötletet és a javaslat mellett áll Emmanuel Macron francia elnök is. Lapinformációk szerint tegnap este a vezetők nem hivatalos munkavacsorát tartottak, amelyen a megbeszélés fő témája a migráció volt. Ma az európai belső biztonság ügyével folytatódik az ülés, amelyen egyebek mellett a rendőrségi és igazságügyi együttműködésről, valamint a határbiztonság és a kibervédelem erősítéséről lesz szó. Megvitatják a brexit folyamatának állását is, ekkor Sebastian Kurz javasolni fogja november közepére egy külön brexitcsúcs összehívását. A javaslatot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja. Közölte, nyáron ismét felszínre kerültek a feszültségek a bevándorlókkal kapcsolatban, de Salzburgban remélhetőleg sikerül véget vetni a kölcsönös nehezteléseknek és visszatérni egy konstruktív megközelítéshez. Orbán Viktor (jobbra) és Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt elnöke Salzburgban Fotó: AFP járhat. A különadó bevezetéséről a Stop Soros törvénycsomag elfogadásával döntött nyáron az Országgyűlés. Az NGO-kat és más lobbiszervezeteket érintő illeték az önadózás elvére épül, az adónem alanyai maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg a járulékot. Kampány Sargentini hazugságairól MAGYARORSZÁG Hazugságokra épül a Sargentinijelentés - a kormány erről tájékoztató kampányt indít sajtóorgánumokban. A kabinet jogi elégtételt is kíván venni. Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul, és a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament (EP). A Magyar Idők értesülései alapján a kormány televízió-, rádió- és internetes hirdetésekben is kifejti majd álláspontját, miszerint a magyar jogállamiság helyzetét bíráló, Magyarországot elítélő dokumentumot a politikai nyomásgyakorlás részének tekinti, amelynek nem fog engedni. A tájékoztatással párhuzamosan jogi elégtételt is kíván venni a kabinet, és a kormány döntése értelmében az Európai Bíróságon támadják meg a jelentésről szóló szavazást, mivel a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon, a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született az EP-ben kétharmados többség. Kormánypárti képviselők a jelentést visszautasító határozati javaslatot nyújtottak be hétfőn az Országgyűlésnek. Leszögezték: a dokumentum és annak elfogadása a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit, alaptörvényét és jogszabályait is megtámadta, és megsértette hazánk szuverenitását. MW