Zalai Hírlap, 2018. december (74. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-01 / 279. szám
4 ZALAI HÍRLAP 2018. DECEMBER 1. SZOMBAT GAZDASÁG - KRÓNIKA RÖVIDEN Adventi programok ZALAEGERSZEG Az Erdődy-Hűvös-kastély parkjában vasárnap 16.30-tól a botfai közösségek adnak adventi műsort az Összefogás Botfáért Egyesület szervezésében. ZH Érkezik a Mikulás KUSTÁNSZEG Vasárnap 13 órakor a kultúrházban Mikulás-ünnepséget tart az önkormányzat, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár támogatásával. A polgármesteri köszöntő után zenés műsor kezdődik, majd 13.45-kor megérkezik a Mikulás. ZH Csácsbozsoki advent ZALAEGERSZEG A Csácsbozsoki advent programsorozat részeként ma 8.30-kor Mikulás-túra indul az iskolától a Csácsi-hegyre; a Mikulás a hegyen járva megajándékozza a túrázókat. December 7-én 16 órakor tartják a Mikulás-ünnepséget az Izsák-iskola tornacsarnokában, 14-én délután pedig karácsonyváró kézműves forgatag lesz az aulában a Foltvarró Klub szervezésében. A klub adventi kiállítása csütörtökön nyílt meg a galériában. GYI pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 165,43 a Svájci frank 1 285,63 ▼ Cseh korona 1 12,47 a Euro 1 323,55 a Horvát kuna 1 43,65 A Japán jen 100 250,72 ▼ Román lej 1 69,43 a Szerb dinár 1 2,74 a Orosz rubel 1 4,26 ▼ Angol font 1 363,24 T USA dollár 1 284,54 a at Változás az előző naphoz képest Hirdetés- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). Erről beszélgettünk Süle Katalinnal, a NAK és a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének megyei elnökével. NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA Mi indokolta a törvénymódosítási javaslatokat és milyen változásokat hoznak a gazdálkodók mindennapjaiban? A helyi földbizottságok feladatát, azaz a termőföldek adásvételének véleményezését a NAK területi szervei látják el, állásfoglalásukkal szemben jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyezteti. A benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban. A földbizottságként eljáró kamarai szervajánlást ugyanakkor a kormányhivatal felülbírálhatná, és bírósághoz is lehetne fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróságok viszont nem változtathatnák meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást. Ezzel megerősödne a helyi gazdák szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birtokpolitikai célkitűzések megvalósításában. A benyújtott törvénymódosító a viszszaélések megakadályozása érdekében módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlására és előhaszonbérletre, és ezáltal igazságosabb lenne a földforgalmi szabályozás. Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. A törvénymódosító csomag szerint a jövőben nem lehetne kötni a visszaélésekre lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződést, a földcsere esetében pedig szükség lenne a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A földforgalomra vonatkozó szabályozáson túlmenően egyéb jogszabályok módosítására is tettek javaslatot. Melyek ezek? A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat is kezdeményezett a NAK és a MAGOSZ. Ez új szabályozást vezetne be a védett állatok kártétele miatti kártérítésre. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. A tervezet ezt a hiányosságot pótolja, kimondva, hogy ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie. A javaslatcsomag az egyes vízitársulatoknál fennálló fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad. Korábban több vízitársulat egy küldöttgyűlési határozattal lényegében határidő nélküli fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez szemben áll az eredeti jogalkotói szándékkal, valamint sok esetben a tagság érdekeivel is. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni. Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a tervezet egyszerűsítené a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy - az eddigi egyhangú döntés helyett - egyszerű többségi döntést írna elő. Van lehetősége a gazdálkodóknak részletesebben tájékozódni a várható változásokról? Természetesen. December 3-án, hétfőn 16:00 órai kezdettel a Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége agrárfórumot rendez Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kar, „D” épület Díszelőadó termében, ahol mások mellett a törvénymódosítást kezdeményezők is felszólalnak - mondta Süle Katalin, megyei elnök. Az őstermelőktől a jégkárenyhítésig Mozgalmas évet zár az agrárgazdasági kamara HAJDÚ PÉTER peter.hajdu@zalaihirlap.hu ZALAEGERSZEG A falugazdászok tevékenységéről, a termőföldekkel kapcsolatos ügyintézésről, a jégkárenyhítésről és az idei kamarai tevékenység más aktualitásairól tartott tegnap tájékoztatót Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke. Az agrárkamarai feladatok közé tartozik az őstermelői igazolványok kiadása és kezelése. Idén összesen 636 új igazolványt adtak ki, az őstermelők közül 3318-an érvényesítették újra a működésüket igazoló dokumentumot, amelyekből 258-at kellett bevonni, és 603 módosítása történt meg. A megyében a mezőgazdasági termelők 4482-en éltek a területalapú egységes támogatási kérelemmel, melyek közül 3537-et, közel 80 százalékukat a kamarai szervezetben működő falugazdászok adták be, illetve 690 esetben javították ki a hibás kérelmeket az ügyfelek támogatása érdekében. E két legnagyobb feladat elvégzése mellett év közben sem hagyták magukra a gazdálkodókat a falugazdászaink. Mintegy ezer esetben segítettek másodvetések, mely lazíAA helyi termelői és kézműves piacok további fejlesztését is tervezi a kamara tások és egyéb agrotechnikai bejelentések elvégzésében, illetve különböző adatszolgáltatásokban. A támogatásokhoz szükséges talajvizsgálati eredmények beszerzésében is segítettek - részletezte Süle Katalin a falugazdászok tevékenységét. A kamara elnöke elmondta továbbá, idén kiépítették a megyében is a jégkárenyhítő rendszert, ami összesen 42 talajgenerátorból áll, ezekből 6 automata és 36 generátorkezelő várja állandó készenlétben, hogy szükséges esetben bekapcsolják a manuális kezelésű eszközöket. Az önkormányzatokkal való együttműködés példája a helyi termelői és kézműves termékek piacainak működtetése, amiket igényelnek a vásárlók, így a kamara ezek további fejlesztését tervezi. Energetikai fejlesztés a csapi gyermekekért CSAPI A Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium energetikai fejlesztésére közel 74 millió forint támogatást nyert a Nagykanizsai Tankerületi Központ. A projektzáró eseményt tegnap tartották az intézményben. A központ gyermekcentrikus értékrendjét megalapozó céljai közt tartja számon a szociális hátrányokkal küzdő tanulók oktatását, nevelését és felzárkóztatását. Továbbá arra törekszik, hogy az óvodai neveléstől a szakma megszerzéséig minden segítséget megadjon ahhoz, hogy a fiatalok iskolai sikeressége biztosított legyen, illetve a lemorzsolódás minimálisra csökkenjen. A csapi intézmény heti bentlakásos kollégiumi ellátást, valamint minden olyan tevékenységet biztosít, melyek a tanulók tudását, szocializációját, a szabadidő tartalmasabb eltöltését teszik lehetővé. Az idén januárban kezdődött projekt keretében az elnyert támogatási összegen túl a tankerület további közel 5,8 millió forintot biztosított sikeressé téve a beruházást. A helyi vállalkozókkal együttműködve felújították a kollégium épületének homlokzati és födémszigetelését. Ezenkívül az épület tetőszerkezetére napelemes „kiserőművet ” telepítettek, valamint a jelenleg hatályos energetikai elvárásoknak megfelelő minőségű nyílászárókat szereltek fel. Ezekkel az előrelépésekkel jelentős energiamegtakarítás érhető el, de az oktatási környezet is látványosan megszépült. A projektzáró eseményen részt vevő Cseresnyés Péter miniszterhelyettes szerint a fejlesztés fontos, hiszen az intézmény különleges küldetéssel bír a régióban: Zala, Vas és Somogy megye 42 településéről érkeznek ide tanulók. Kiemelte: az intézetnek egyszerre kell megfelelnie a társadalom, a munkaerőpiac és a szülők elvárásainak, lehetőséget kell adni a továbbtanulásra. Az itt dolgozók feladata sem merül ki a tananyag átadásában. Azon fáradoznak, hogy a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknek otthont teremtsenek és neveljék őket. - Még 2014-ben elindult a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program, amelyben tanterem, tanuszoda és tornaterem fejlesztésekre 52,8 milliárd forint áll rendelkezésre - tette hozzá. - A következő három évben uniós forrásból további 125,4 milliárd forintból további 550 iskola újulhat meg. BB A tegnapi ünnepségen Cseresnyés Péter miniszterhelyettes (balról), Magyar Ferenc tankerületi igazgató és Faragó Zsolt, az intézmény vezetője vágta át a nemzeti színű szalagot Fotó: Molnár László Hozzáadott értékkel KESZTHELY Díjat kaptak közösségfejlesztő tevékenységükért, energiahatékonysági beruházásokat ösztönző programokat indítanak és konferenciát rendeznek a fenntartható fejlődésről - ezek az aktualitások a KÖVET Egyesület a Fenntartható Fejlődésért nevű szervezet életében. Mindezeket sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön. Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára mutatta be a 23 éve működő szervezetet. Kezdeti tervük az volt, hogy a vállalatokat környezettudatossá tegyék, majd a társadalmi felelősség növelését és a fenntartható gazdálkodás elterjesztését is célul tűzték ki. A KÖVET munkája elismeréseként a napokban az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Hozzáadott Helyi Érték Díját érdemelte ki a Legjobb közösségfejlesztő társadalmi vállalkozás kategóriában. Dr. Nagy Zita Barbara, a KÖVET igazgatóhelyettese ennek kapcsán a társadalmi, vállalati és magánszférát is érintő programjuk közül kiemelte a nyári egyetemet, melyen a fenntarthatóság mel-Hamarosan konferenciát is szerveznek lett elkötelezett érdeklődők vesznek részt évről évre. Új, HETES, azaz a Helyi Energiatakarékossági Együttműködések Segítése című projektjüket Gáspár Attila programvezető ismertette. A német környezetvédelmi minisztérium felhívásához csatlakozva indítanak programot Zala és Somogy megyében. A KÖVET befektetőket keres - a tervek szerint egymillió eurós keretösszegre - majd egy közösségi bank folyósítja a támogatásokat energiahatékonysági beruházásokra. Herner Katalin, a KÖVET ügyvezető igazgatója pedig arról a december eleji konferenciáról szólt, melyet Zalakaroson rendeznek meg „Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődési Célok jelentősége a magyar vállalatok és települések számára” címmel, melyre minden érdeklődőt várnak. KA Dr. Tóth Gergely, Herner Katalin és dr. Nagy Zita Barbara a sajtótájékoztatón Fotó: Keszey Ágnes