Zalai Hírlap, 2018. december (74. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 279. szám

4 ZALAI HÍRLAP 2018. DECEMBER 1. SZOMBAT GAZDASÁG - KRÓNIKA RÖVIDEN Adventi programok ZALAEGERSZEG Az Er­dődy-Hűvös-kastély park­jában vasárnap 16.30-tól a botfai közösségek adnak adventi műsort az Össze­fogás Botfáért Egyesület szervezésében. ZH Érkezik a Mikulás KUSTÁNSZEG Vasárnap 13 órakor a kultúrházban Mikulás-ünnepséget tart az önkormányzat, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár támogatásával. A polgármesteri köszöntő után zenés műsor kezdő­dik, majd 13.45-kor megér­kezik a Mikulás. ZH Csácsbozsoki advent ZALAEGERSZEG A Csács­bozsoki advent programso­rozat részeként ma 8.30-kor Mikulás-túra indul az isko­lától a Csácsi-hegyre; a Mi­kulás a hegyen járva meg­ajándékozza a túrázókat. December 7-én 16 órakor tartják a Mikulás-ünnep­séget az Izsák-iskola torna­csarnokában, 14-én délután pedig karácsonyváró kéz­műves forgatag lesz az au­lában a Foltvarró Klub szer­vezésében. A klub adventi kiállítása csütörtökön nyílt meg a galériában. GYI pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 165,43 a Svájci frank 1 285,63 ▼ Cseh korona 1 12,47 a Euro 1 323,55 a Horvát kuna 1 43,65 A Japán jen 100 250,72 ▼ Román lej 1 69,43 a Szerb dinár 1 2,74 a Orosz rubel 1 4,26 ▼ Angol font 1 363,24 T USA dollár 1­ 284,54 a at Változás az előző naphoz képest Hirdetés- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). Erről beszélgettünk Süle Katalinnal, a NAK és a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének megyei elnökével. NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA Mi indokolta a törvénymódosítási javaslatokat és milyen változásokat hoznak a gazdálkodók mindennap­jaiban? A helyi földbizottságok feladatát, azaz a termőföldek adásvételének véleménye­zését a NAK területi szervei látják el, állásfoglalásukkal szemben jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testüle­tek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyezteti. A benyújtott törvénymó­dosító javaslat értelmében a képvise­lő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban. A földbizottságként eljáró kamarai szerv­ajánlást ugyanak­kor a kormányhivatal felülbírálhatná, és bírósághoz is lehetne fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróságok viszont nem változtathatnák meg a NAK területi szerveinek dön­tését, csak új eljárás lefolytatására ad­hatnának utasítást. Ezzel megerősödne a helyi gazdák szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birtokpolitikai célkitűzések megvalósításában. A benyújtott törvénymódosító a visz­­szaélések megakadályozása érdekében módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlására és előhaszonbérletre, és ezáltal igazságosabb lenne a föld­forgalmi szabályozás. Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővá­sárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. A törvénymódosító csomag szerint a jö­vőben nem lehetne kötni a visszaélések­re lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződést, a földcsere esetében pedig szükség lenne a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A földforgalomra vonatkozó szabá­lyozáson túlmenően egyéb jogszabá­lyok módosítására is tettek javasla­tot. Melyek ezek? A földforgalmat érintő javaslatok mel­lett az agrárium szereplőinek verseny­­képességét javító törvénymódosításokat is kezdeményezett a NAK és a MA­GOSZ. Ez új szabályozást vezetne be a védett állatok kártétele miatti kárté­rítésre. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. A tervezet ezt a hiányosságot pótolja, kimondva, hogy ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie. A javaslatcsomag az egyes vízitársula­toknál fennálló fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad. Korábban több vízi­társulat egy küldöttgyűlési határozattal lényegében határidő nélküli fizetési kö­telezettséget állapított meg. Ez szemben áll az eredeti jogalkotói szándékkal, va­lamint sok esetben a tagság érdekeivel is. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak köz­gyűlési határozattal lehet elrendelni. Az agrárium versenyképességének nö­velése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdeké­ben a tervezet egyszerűsítené a közös tulajdonban álló területeken a földfel­szín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy - az eddigi egyhangú döntés helyett - egyszerű többségi döntést írna elő. Van lehetősége a gazdálkodóknak részletesebben tájékozódni a várható változásokról? Természetesen. December 3-án, hét­főn 16:00 órai kezdettel a Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége agrárfórumot rendez Keszthelyen a Pannon Egye­tem Georgikon Kar, „D” épület Dí­szelőadó termében, ahol mások mellett a törvénymódosítást kezdeményezők is felszólalnak - mondta Süle Katalin, megyei elnök. Az őstermelőktől a jégkárenyhítésig Mozgalmas évet zár az agrárgazdasági kamara HAJDÚ PÉTER peter.hajdu@zalaihirlap.hu ZALAEGERSZEG A falugaz­dászok tevékenységéről, a termőföldekkel kapcso­latos ügyintézésről, a jég­kárenyhítésről és az idei kamarai tevékenység más aktualitásairól tartott teg­nap tájékoztatót Süle Kata­lin, a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke. Az agrárkamarai feladatok közé tartozik az őstermelői igazolványok kiadása és ke­zelése. Idén összesen 636 új igazolványt adtak ki, az őster­melők közül 3318-an érvénye­sítették újra a működésüket igazoló dokumentumot, ame­lyekből 258-at kellett bevonni, és 603 módosítása történt meg. A megyében a mezőgazdasági termelők 4482-en éltek a terü­letalapú egységes támogatá­si kérelemmel, melyek közül 3537-et, közel 80 százalékukat a kamarai szervezetben műkö­dő falugazdászok adták be, il­letve 690 esetben javították ki a hibás kérelmeket az ügyfelek támogatása érdekében.­­ E két legnagyobb feladat elvégzése mellett év közben sem hagyták magukra a gaz­dálkodókat a falugazdászaink. Mintegy ezer esetben segítet­tek másodvetések, mely lazí­AA helyi­ termelői és kézműves piacok további fejlesztését is tervezi a kamara tások és egyéb agrotechnikai bejelentések elvégzésében, il­letve különböző adatszolgál­tatásokban. A támogatások­hoz szükséges talajvizsgálati eredmények beszerzésében is segítettek - részletezte Süle Katalin a falugazdászok tevé­kenységét. A kamara elnöke elmond­ta továbbá, idén kiépítették a megyében is a jégkárenyhí­tő rendszert, ami összesen 42 talajgenerátorból áll, ezekből 6 automata és 36 generátorke­zelő várja állandó készenlét­ben, hogy szükséges esetben bekapcsolják­ a manuális ke­zelésű eszközöket. Az önkor­mányzatokkal való együttmű­ködés példája a helyi termelői és kézműves termékek piacai­nak működtetése, amiket igé­nyelnek a vásárlók, így a ka­mara ezek további fejlesztését tervezi. Energetikai fejlesztés a csapi gyermekekért CSAPI A Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium energetikai fej­lesztésére közel 74 millió forint támogatást nyert a Nagykanizsai Tankerületi Központ. A projektzáró eseményt tegnap tartották az intézményben. A központ gyermekcentrikus értékrendjét megalapozó céljai közt tartja számon a szociális hátrányokkal küzdő tanulók oktatását, nevelését és felzár­kóztatását. Továbbá arra tö­rekszik, hogy az óvodai neve­léstől a szakma megszerzéséig minden segítséget megadjon ahhoz, hogy a fiatalok iskolai sikeressége biztosított legyen, illetve a lemorzsolódás mini­málisra csökkenjen. A csapi intézmény heti bentlakásos kollégiumi ellátást, valamint minden olyan tevékenységet biztosít, melyek a tanulók tu­dását, szocializációját, a sza­badidő tartalmasabb eltöltését teszik lehetővé. Az idén januárban kezdő­dött projekt keretében az el­nyert támogatási összegen túl a tankerület további közel 5,8 millió forintot biztosított sike­ressé téve a beruházást. A he­lyi vállalkozókkal együttmű­ködve felújították a kollégium épületének homlokzati és fö­démszigetelését. Ezenkívül az épület tetőszerkezetére nape­lemes „kiserőművet ” telepítet­tek, valamint a jelenleg hatá­lyos energetikai elvárásoknak megfelelő minőségű nyílászá­rókat szereltek fel. Ezekkel az előrelépésekkel jelentős ener­giamegtakarítás érhető el, de az oktatási környezet is látvá­nyosan megszépült. A projektzáró eseményen részt vevő Cseresnyés Péter miniszterhelyettes szerint a fejlesztés fontos, hiszen az intézmény különleges kül­detéssel bír a régióban: Zala, Vas és Somogy megye 42 te­lepüléséről érkeznek ide tanu­lók. Kiemelte: az intézetnek egyszerre kell megfelelnie a társadalom, a munkaerőpiac és a szülők elvárásainak, lehe­tőséget kell adni a továbbtanu­lásra. Az itt dolgozók feladata sem merül ki a tananyag át­adásában. Azon fáradoznak, hogy a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknek otthont teremtsenek és neveljék őket. - Még 2014-ben elindult a Nemzeti Köznevelési Infra­struktúra Fejlesztési Program, amelyben tanterem, tanuszoda és tornaterem fejlesztésekre 52,8 milliárd forint áll ren­delkezésre - tette hozzá. - A következő három évben uniós forrásból további 125,4 milli­árd forintból további 550 isko­la újulhat meg. BB A tegnapi ünnepségen Cseresnyés Péter miniszterhelyettes (balról), Magyar Ferenc tankerületi igazgató és Faragó Zsolt, az intézmény vezetője vágta át a nemzeti színű szalagot Fotó: Molnár László Hozzáadott értékkel KESZTHELY Díjat kaptak közösségfejlesztő tevé­kenységükért, energiaha­tékonysági beruházáso­kat ösztönző programokat indítanak és konferenciát rendeznek a fenntartható fejlődésről - ezek az aktu­alitások a KÖVET Egyesület a Fenntartható Fejlődésért nevű szervezet életében. Mindezeket sajtótájékoz­tatón ismertették csütör­tökön. Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára mutatta be a 23 éve működő szervezetet. Kezdeti tervük az volt, hogy a vállalatokat környezettuda­tossá tegyék, majd a társadal­mi felelősség növelését és a fenntartható gazdálkodás el­terjesztését is célul tűzték ki. A KÖVET munkája elismeré­seként a napokban az Orszá­gos Foglalkoztatási Közhasz­nú Nonprofit Kft. Hozzáadott Helyi Érték Díját érdemelte ki a Legjobb közösségfejlesz­tő társadalmi vállalkozás kate­góriában. Dr. Nagy Zita Barbara, a KÖVET igazgatóhelyette­se ennek kapcsán a társadal­mi, vállalati és magánszférát is érintő programjuk közül ki­emelte a nyári egyetemet, me­lyen a fenntarthatóság mel-Ha­marosan konferenciát is szerveznek lett elkötelezett érdeklődők vesznek részt évről évre. Új, HETES, azaz a Helyi Ener­giatakarékossági Együtt­működések Segítése című projektjüket Gáspár Attila programvezető ismertette. A német környezetvédelmi mi­nisztérium felhívásához csat­lakozva indítanak programot Zala és Somogy megyében. A KÖVET befektetőket keres - a tervek szerint egymillió eurós keretösszegre - majd egy kö­zösségi bank folyósítja a támo­gatásokat energiahatékonysági beruházásokra. Herner Katalin, a KÖVET ügyvezető igazgatója pedig ar­ról a december eleji konferen­ciáról szólt, melyet Zalakaro­­son rendeznek meg „Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődési Cé­lok jelentősége a magyar vál­lalatok és települések számá­ra” címmel, melyre minden érdeklődőt várnak. KA Dr. Tóth Gergely, Herner Katalin és dr. Nagy Zita Barbara a sajtótá­jékoztatón Fotó: Keszey Ágnes

Next