Zalamegye, 1882. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1882-10-22 / 17. szám
labb elvén, — a nép viseletében, szokásaiban a régi módot követi, férfi és nő osztálya még főkép vászonban jár, a szövészet mint házi ipar főkép a novai járás elsorolt községeiben nagy elterjedettségben űzetik, ugy hogy az egyes házaknál annyi szövőszék van felállítva, a hány nő személy van, a 14. éveseket is ide értve; e célból tehát azon községek a kendertermeléssel is foglalkoznak, és a szükséges kendert maguk termesztik. Előre láthatólag, a nem igen messze eső jövőben a haladó kor szelleme azon említett községekbe is be fog hatni, magával vive a divatot, civilizáltabb izlést, szokásokat, s ezekkel kapcsolatban ott is eltűnik a vászonnemű külső ruházkodás s azzal együtt a terjedtebb házi szövő ipar is; épen azért mig ez bekövetkeznék, igen kívánatos és célszerű megtanítani a népet, mely most iiint megszokott foglalkozása kép előszeretettel űzi azt, annak ph/ üm/es fejlesztésére, a javított szerkezetű szövőszékek oly ih/i/es kezelésére, hogy jobb ízlésnek is megfelelő szövetet állíthatván elő, nem csak majd saját igényeiket, de másokét is kielégíthetvén, nekik észlelhető jövedelmet nyújtva, mint házi iparos foglalkozást maradandóan meghonosítsa. E végett szükségesnek mutatkozik, hogy mindenek előtt a novai járás említett községeire részére egy, továbbá a perlaki járás illető községei részére egy javított szerkezetű szövőszék kiosztassék, s annak kezeléséről ott a helyszínen a beoktatás teljesíttessék; — ha majd ennek gyakorlati eredménye tapasztalható leend, lehet a további teendők iránt intézkedni. A gazdasági egyesület tehetsége szerint támogatását készséggel megajánlja. Petőfi ünnepély Bécsben. Eredeti tudósítás. — Midőn az ország szivében folyó hó 15-én „A külföld magyarjaihoz" című vers költőjének szobrát leleplezték, alig hiszem, hogy volt az országban csak egy város is, melyben a nagy költő iránti kegyeletből ezen napot ne ünnepelték volna meg. Meg vagyok arról is győződve, hogy a külföld magyarjai is siettek ezen napot megülni, hisz mi külföldön élő magyarok legjobban érezzük és tudjuk, mi az a hazaszeretet, mert távol a kedves hazától jobban meg lehet annak értékét becsülni. A „Bécsi magyar akadémiai olvasó és társaskör" Dr. Pintér Gyula kezdeményezése folytán a belvárosban szintén rendezett Petőfi ünnepélyt. A programm minden egyes pontja elég bizonyítéka annak, hogy a Bécsben élő magyarok őszinte szívvel ragaszkodnak kedves hazájukhoz és a hazának ünnepelt férfiaihoz. Szívesen láttak ott minden magyar embert, meghívót csakis a „ Bécsi magy. önképző, társalgó és segély-egylet" kapott. A hazafias szellembe fogalmazott meghívó így hangzott: „Honfitársak! A legmagyarabb költő emlékét üli meg a nemzet e hó 15-én, midőn az ő ércszobrát leleplezik hazánk fővárosában. S mi, kik távol földön ugyan mindig lelkesültünk a mieinkért, lángoltunk otthonaink szent eszméiért, reánk süttetnők-e a hallhatatlan költő „Külföld magyarjaihoz" elzengett keserveit? Két rokonnép van, mely kiolthatlan valódi eszményi szeretettől függ hazáján s ez a francia s a magyar. Ne tagadjuk most sem e hírünket s üljük meg mi is hozzánk méltóan azon ünnepet, mely hazánkban minden honfi vérét hevesebben lükteti. Felkérünk benneteket, honunk fiai, pártoljátok, segítsétek az eszmét kivitelhez, hogy e hó 15-én Bécs város magyarjai kedélyes társas estélyre gyűljenek össze, hogy a mennyiben tőlünk kitelik, dicsőíthessük Petőfinek nagy nevét." Láng József segély-egyleti alelnök megnyitja az estélyt s ezután az egybegyűltek fennállva elénekelik Vörösmarty „Szózat"-át. Láng alelnök sajnálattal tudatja, hogy a Heksch Sándor Ferenc elnök által ígért alkalmi beszéd elmarad, mert az elnök betegsége miatt az estélyen nem jelenhetett meg. Tábori Róbert tanár és hírlapíró felolvasta Petőfinek meglehetős terjedelemben kidolgozott életrajzát, azt hellyel-közzel megjegyzésekkel kísérve. Gyönyörű előadása általános elismerésben részesült. Sgalitzer Gyula elszavalta a „Jövendölést" Petőfitől; előadása kellemes benyomást tett a jelenvoltakra. Ugyancsak Sgalitzer Gyula tudatja, hogy az akadémiai kör a következő táviratot küldötte Budapestre„A Petőfi szobor bizottságához Budapesten. E mai napon, melyen az egész nemzet halhatatlan költőjének emlékét ünnepli, a bécsi magyar akadémiai olvasó és társaskör sem mulaszthatja el, hogy a kegyelet adóját lerójja s a távolból küldi hazafiúi üdvözletét." Végül elénekelték Kölcsey „Hymnus"-át, mely után elnök az estély hivatalos jellegét befejezettnek a nyilvánította. Mi örültünk ennek legjobban, mert ekkor kormánybiztos elhagyta a helyiséget és Tábori Róbert folytatá Petőfi életrajzát, mit eddig tennie nem volt szabad és általános lelkesedés közt ismertette őt, mint forradalmi költőt és hőst. Az elnöki szék fölött függött Mészöly Géza Petőfije. A festményen, mint halálosan sebesült, a harctéren fekve van ábrázolva, kettétört kardja mellette hever és önvérével írja a földre e szót: „Hazám!" A terem két oldalán egy-egy nemzeti zászló díszelgett, míg az ajtó fölött barna mezőn, szembeötlő arany betűkkel „Isten Hozott!" Két vendége is volt az estélynek: egy svéd és egy norvég, kik - sajnos - magyarul beszélni nem tudtak, de velünk érezni igen! Az egyik Dr. Walter K. A. a chirurg klinika első assistense Upsala-ban (Norvégiában), a másik Dr. Dannevig N. orvos Tönsbergben (Svédországban). Elnök a két vendéget németül üdvözölte, mire Dr. Dannevig válaszolt, kifejezvén, hogy a magyar vendégszeretetről barátjával együtt most személyesen győződtek meg és megköszönték a szives fogadtatást. II. Walter ezután norvég nyelven dalolt egy hantidalt. Bár a szöveget nem értettük, de szende és szívhez szóló melódiája oly kellemes benyomást gyakorolt reánk, hogy kérésünkre újból énekelt. A toasztok sorából kiemeljük Guth Menyhértet, ki a királyra ürítő poharát, Tábori pedig Petőfi kortársára Jókaira. Békesy József a „Bécsi Magyar Újság" főszerkesztője és a segély-egylet főjegyzője ürömmel jelezi, hogy a ünnep a segély-egyletre nézve kettős emlékkel bír: mert a szerencsés véletlen úgy hozta magával, hogy ma, midőn Petőfi emlékét ünnepeljük, épen két éve, hogy az egylet megalakult. Láng alelnök a szabadságharc egy másik kimagasló hősére, a hazátlan, nyolcvan éves turini remetére, Kossuth Lajosra ürítő poharát. A toaszt harsogó éljennel találkozott és rögtön kineveztetett egy öt tagú bizottság, mely egy Kossuth Lajoshoz küldendő távirat fogalmazásával lett megbízva. Mivel azonban ily táviratok a rendőrség által contiscáltatnak, a kiküldöttek egy Kossuthoz ezen alkalomból intézendő irat készítésével és rendeltetési helyére való juttatásával lettek megbízva. Rózsás jókedvben vigadtunk, harsogott a magyar dal, míg végre a „családapák éjfél tájban ott hagytak bennünket, azonban a tüzes vérű fiatalság áldozott Bachusnak és csak a reggeli órákban oszlott szét. Igy folyt le a mi Petőfi ünnepélyünk! Szommer Sándor: Helyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Gózony Ferenc nagy-kanizsai kir. törvényszéki biró f. hó 16-án hosszas szenvedés után elhunyt. — A munkásság- és becsületességben megőszült férfiú életrajzát a „Z. K." nyomán a következőkben adjuk: 1815-ben Ráczkevében született, gymnasiális tanulmányait a székes-fehérvári főgymnasiumban végezte, a jogot a budapesti m. kir. egyetemen hallgatá. A jogi tanulmányok befejeztével elnyerve az ügyvédi oklevelet, érdemekben gazdag életpályáját Székes-Fehérvárott, mint káptalan ügyvéd kezdette meg, majd a devecseri járás szolgabirójává választatott. 1854-ben a nagykanizsai szolgabírósághoz mint járási főbíró lett áthelyezve, mely állásában buzgón működött 1HG1-ig. Egy ideig mint Zalamegye másod alispánja érvényesítette tehetségeit a megye javára. 1867-ben Nagy-Kanizsa város közönsége, önzetlen és tiszta jellemű polgára iránti tisztelettől vezéreltetve, városbiróvá választotta, míg 1X72. évben a törvényszékek rendezésekor a nagy-kanizsai kir. törvényszék birájává lett kinevezve, mely állásában fáradhatlan munkásság és kiváló szakértelem között működött, míg a halál rideg keze szerettei köréből elragadá. — A kiadott családi gyászjelentés így szól: „Gózony László Zalamegye főjegyzője, Gózony Mária és Gózony Sándor kir. telekkönyvezető fájdalommal jelentik forrón szeretett atyjuknak, Gózony Ferenc nagy-kanizsai kir. törvényszéki bírónak f. hó 16-án hosszas szenvedés után életének 67. évében történt gyászos elhunytát." A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 18-án d. u. 4 órakor tétettek az I. n.-kanizsai temetkezési vállalat által a n.-kanizsai r. k. sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 19-én d. e. 10 órakor mutattatott be a helybeli plébánia templomban a Mindenhatónak. Legyen áldott emléke és a bánattól lesújtott gyászolók leljenek vigaszt a minden oldalról nyilvánuló közrészvétben ! — Mihálovics József zágrábi bíbornok- érsek a kegyesrendiek vezetése alatt álló nagy-kanizsai főgymnasiumban a jelen évben hat horvát ifjat taníttat, kik innen a zágrábi papnöveldébe lépnek s onnan kijőve, Muraközben fognak lelkészkedni. Ezen uton igyekszik a bíboros főpap a hangosan nyilvánított közóhajnak eleget tenni és Muraköz számára magyar egyházférfiakat nevelni. — Csak örömünket fejezhetjük ki a derék főpap ezen nemes intézkedése felett, bár attól tartunk, hogy a hazafiságukról közelismerésben álló kegyesrendiek intézetéből kijövő amaz ifjak a zágrábi papnövelde horvát légkörében talán a magyar nyelvet nem felejtik ugyan el, de alig válnak belőlük magyar hazafias szellemű egyházférfiak, minőknek mi, zalamegyeiek, őket óhajtanok. Püspöki kinevezés. A szombathelyi egyházmegyének másfél évnél tovább üresedésben állott püspöki széke mint a fővárosi lapokban olvassuk — Hidassy Kornél e. püspök és vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos őméltóságának kinevezése által végre valahára betöltetett. Mielőtt székét elfoglalná, Rómába is fel fog terjesztetni, hol a pápa a bibornokok gyülekezetében praeeonizálja, ami rendes körülmények között december előtt aligha fog megtörténi. Hidassy a nagyszombati főgymnasiumnak volt igazgatója, honnét a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba hivatott meg osztálytanácsosnak , mint ilyent esztergomi kanonokká, majd c. püspökké léptették elő. Bene a lelkészkedő papság jó akaratú és szelidlelkű főpásztort, a tanügy pedig hivatott szakembert fog nyerni. — Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük, miszerint a Zala-Egerszegen bejelenő „Zalamegye" című hetilap f. évi október hó 15-én kiadott 16. számában, a napi hírek rovatában „Pisztolypárbaj" bekezdetű napihír az azt követő ,Nyilatkozat" című közleménnyel mi összefüggésben sincs, egyúttal felkérjük nevezett lap tisztelt szerkesztőjét, lapjának legközelebbi számában az ezen új nyilatkozatnak megfelelő helyreigazítást megtegye. Zalaegerszeg, 1882. október hó 15-én. Spur János s. k., Ruzsics Imre s. k. Májer Ákos s. k., Kaffehr Béla s. k., (Részünkről csak sajnálatunkat fejezzük ki, hogy téves informatió alapján ily hirt tettünk közzé. Szerk.) Eljegyzés. Kovács János nagy kanizsai ügyvéd leányát Irén k. a. a napokban jegyezte el Semetka Géza fővárosi kir. törvényszéki jegyző. Az esküvő jövő hóban lesz megtartva. — frencz Lajos keszthelyi polgári iskolai rajztanár Keszthelyen e héten tartotta eljegyzését Deusch Gizella kisasszonynyal. Kinevezés: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Udvarhelyi Gyula csáktornyai polg. iskolai rendes tanárt a keszthelyi polgári iskolához igazgatóvá, Miskolczy Arnold csáktornyai polgári iskolai segédtanárt ugyanazon intézethez rendes tanárrá nevezte ki, Fischer Endre bazini polgári iskolai segédtanárt pedig hasonló minőségben a csáktornyai polgári iskolához helyezne át. Gyászhír: Luperszbek Józsefné, szül. Kayser Karolina úrhölgy, a csáktornyai uradalom tiszttartójának művelt lelkű neje, f. hó 13-án meghalt. Temetése ugyanezen hó 15-én ment végbe kiváló részvét mellett. Áldás és béke hamvaira! Kereskedelmi testület alakítása. A helybeli kereskedők között élénk mozgalom támadt egy kereskedelmi testület alakítása iránt. E célból f. hó 22-én d. e. 10 órakor az „Arany Bárány" című vendéglőben 6. sz. a. értekezlet tartatik. A kereskedelmi testület megalakításán kivül ez értekezlet tárgyát fogja képezni egy vasárnapi iskola szervezése a kereskedőknél alkalmazásban levő tanoncok számára, kik ott a könyvvitelben, kereskedelmi számtan- és levelezésben lennének oktatva. Kereskedőinknek, ezen életre való eszme kivitelére a legjobb sikert kívánjuk. Más városokban mindenütt vannak ily iskolák, illő hogy városunkban is alkalom és mód nyujtassék a tanoncoknak a kereskedés körébe vágó legszükségesebb ismeretek elsajátíthatására, hogy később az életben a szerzett ismereteket önszorgalmuk által kibővíthessék. — A megyei tantestület elnöksége a következő sorok közlésére kért fel bennünket: A „zalamegyei ált. tanító-testület" I. évi aug. 24-én Alsó-Lendván tartott évi gyűlésében csekélységemet tisztelte meg az elnöki teendőkkel; ennélfogva az igen tisztelt társegyleteknek esetleges átiratai ezentúl Sümeghre, mint a központi választmány székhelyére kéretnek küldetni. Hivatkozott gyűlés jegyzőkönyvének egyik pontja szerint: „Iványi Andor indítványozza, hogy a folyó évben elhunyt Bárány Ignác, volt csáktornyai igazgató tanár emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék, s a járáskörök elnökei az ő emlékezetére az Eötvös alapnál létesítendő alapítvány létrehozása céljából gyűjtésre felkeressenek." — „A gyűlés készséggel adózik a megboldogult érdemeinek, midőn elhunyta felett érzett mély fájdalmát jegyzőkönyvébe iktatja s az emlékének szentelendő alaphoz a gyűjtést elhatározza." — Tekintve, hogy az ország különböző részében számosan viseltetnek kegyelettel az érdemekben kimagaslott nagy mester iránt, — azon kérelemmel fordulok néhai Bárány Ignác tanítványai és tisztelőihez, miszerint eme nemes kezdemény kiviteléhez becses adományaikkal hozzájárulni szíveskedjenek. E célra szánt adakozások Zala megyében az illető járáskörök elnökeihez, egyéb helyekről pedig alulírotthoz küldve köszönettel fognak vétetni és hirlapilag nyugtáztatni. Hazafias üdvüzlettel: Sümegh szept. 30. 1882. Bánfi Alajos a megyei tantestület elnöke. Jegyzői szigorlat. Az 1871. évi XVIII. t. c. 71. §-a értelmében tartandó jegyzői szigorlat letételére jelentkezett egyének vizsgálatának határnapjául f. hó 27. és 28. napja van a t. alispáni hivatal által kitűzve. Alapszabály-megerősítés. A köveskállai kör alapszabály tervezete a belügyminisztérium olvasói. évi 53397 sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott. Névmagyarosítás. Szent-békállai születésű Mráz Sándor abai lakós vezetéknevének „Madarasi"-ra kért átváltoztatását a belügyminisztérium f. évi 52326 sz. a. kelt rendeletével megengedte. Megörült. Özvegy Kondrics Mátyásné született Csarics Matild alsó-lendvai lakos megőrült. Belügyminiszteri kör rendelet. Minthogy több törvényhatóságnak és gazdasági egyletnek részint közvetlenül hozzám, részint a földmvelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett s a nevezett miniszter úr által velem is közölt felterjesztéséből arról értesültem, hogy országszerte általánosan azon nézet van elterjedve, miszerint az előforduló számos tűzeset onnan keletkezik, mivel a biztosító társulatok részéről alkalmazott úgynevezett mozgó ügynökük a közönséget minden tőlük kitelhető módon magas biztosítás eszközlésére igyekszenek rávenni, aminek folytán igen gyakran túlbiztosítás s ezekből eredőleg öngyujtogatások történnek; minthogy továbbá a kereskedelmi törvény 470 §-a értelmében a biztosítási összeg a biztosítás tárgyának teljes értékét meg nem haladhatja, sőt ha a túlbiztosítás bebizonyíthatólag roszhiszeműleg történt, az egész biztosítás érvénytelen ; az idézett törvény 47. §-a szerint pedig a biztosított tárgy teljes megsemmisülése esetében kártérítés fejében egyedül a biztosítási összeg fizettetik ki,mely összeg azonban nem lehet nagyobb, mint a tárgy értéke a megsemmítés idejekor), de részbeni megsérülés esetén ezen kártérítésnek is csak azon arányban van helye, amelyben a biztosítási összeg a tárgyak összértékéhez áll: az úgynevezett ártatlansági bizonyítványok kiállítása tárgyában f. évi augusztus hó 14-én 32706 sz. a. kibocsátott rendeletem kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy a vidéki közönséget a túlbiztosításnak úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben káros következményeire figyelmeztesse s erélyesen hasson oda, mikép a biztosítók a házaló ügynökök fentebb jelzett irányú törekvéseit saját érdekükben utasítsák vissza. Budapest, 1882. szept. 17. Tisza s. k. Hány gazdasági egyesület van az országban? Az országban működő gazdasági egyletek fontos tényezők a gazdasági viszonyok emelésénél és jelentékeny szerep jut nekik abban, hogy a minisztérium által a földmvelés emelése céljából tett kezdeményezések és javítások körül segédkezzenek. A földm. minisztériumhoz beérkezett adatok szerint az egész országra kiterjedő gazd. egyesület van 2, egy megyére kiterjedő 46, egy megyénél kisebb területre terjedő 30. A gazdaság külön ágaival foglalkozó egyesületek: az egész országra 2, több megyére kiterjedőleg 3, egyes megyékre kiterjedő 2, egy megyénél kisebb területre kiterjedő egylet van 23. Összesen 108. Ezen egyletek tagjainak száma 20,102, vagyonuk 1,027,645 frt. Bevételük volt a múlt évben 502,488 frt, kiadásuk 471,792 frt, államsegélyt élveztek 33738 forintot. —