Zalamegye, 1882. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-22 / 17. szám

labb elvén, — a nép viseletében, szokásaiban a régi módot követi, férfi és nő osztálya még főkép vászonban jár, a szövészet mint házi ipar főkép a novai járás elsorolt községeiben nagy elterjedettségben űzetik, ugy hogy az egyes házaknál annyi szövőszék van felállítva, a hány nő­ személy van, a 14. éveseket is ide értve; e célból tehát azon községek a kender­termeléssel is foglalkoz­nak, és a szükséges kendert maguk termesztik. Előre láthatólag, a nem igen messze eső jövőben a haladó kor szelleme azon említett községekbe is be fog hatni, magával vive a divatot, civilizáltabb izlést, szokásokat, s ezekkel kapcsolatban ott is eltűnik a vá­szonnemű külső ruházkodás s azzal együtt a terjedtebb házi szövő ipar is; épen azért m­ig ez bekövetkeznék, igen kívánatos és célszerű megtanítani a népet, mely most i­iint megszokott foglalkozása kép előszeretettel űzi azt, an­nak ph/ üm/es fejlesztésére, a javított szerkezetű szövőszé­kek oly ih/i/es kezelésére, hogy jobb ízlésnek is megfelelő szövetet állíthatván elő, nem csak majd saját igényeiket, de másokét is kielégíthetvén, nekik észlelhető jövedelmet nyújtva, mint házi iparos foglalkozást maradandóan meg­honosítsa. E végett szükségesnek mutatkozik, hogy minde­nek előtt a novai járás említett községeire részére egy, továbbá a perlaki járás illető községei részére egy ja­vított szerkezetű szövőszék kiosztassék, s annak keze­léséről ott a helyszínen a beoktatás teljesíttessék; — ha majd ennek gyakorlati eredménye tapasztalható leend, lehet a további teendők iránt intézkedni. A gazdasági egyesület tehetsége szerint támoga­tását készséggel megajánlja. Petőfi ünnepély Bécsben.­ ­ Eredeti tudósítás. — Midőn az ország szivében folyó hó 15-én „A kül­föld magyarjaihoz" című vers költőjének szobrát lelep­lezték, alig hiszem, hogy volt az országban csak egy város is, melyben a nagy költő iránti kegyeletből ezen napot ne ünnepelték volna meg. Meg vagyok arról is győződve, hogy a külföld magyarjai is siettek ezen na­pot megülni, hisz mi külföldön élő magyarok legjobban érezzük és tudjuk, mi az a hazaszeretet, mert távol a kedves hazától jobban meg lehet annak értékét becsülni. A „Bécsi magyar akadémiai olvasó és társaskör" Dr. Pintér Gyula kezdeményezése folytán a belvárosban szintén rendezett Petőfi ünnepélyt. A programm minden egyes pontja elég bizonyítéka annak, hogy a Bécsben élő magyarok őszinte szívvel ragaszkodnak kedves ha­zájukhoz és a hazának ünnepelt férfiaihoz. Szívesen láttak ott minden magyar embert, meghívót csakis a „ Bécsi magy. önképző, társalgó és segély-egylet" kapott. A hazafias szellembe fogalmazott meghívó így hangzott: „Honfitársak! A legmagyarabb költő emlékét üli meg a nemzet e hó 15-én, midőn az ő ércszobrát leleplezik ha­zánk fővárosában. S mi, kik távol földön ugyan mindig lelkesültünk a mieinkért, lángoltunk otthonaink szent eszméiért, reánk sü­ttetnők-e a hallhatatlan költő „Kül­föld magyarjaihoz" elzengett keserveit? Két rokonnép van, mely kiolthatlan valódi eszmé­nyi szeretettől függ hazáján s ez a francia s a magyar. Ne tagadjuk most sem e hírünket s üljük meg mi is hozzánk méltóan azon ünnepet, mely hazánkban minden honfi vérét hevesebben lükteti. Felkérünk benneteket, honunk fiai, pártoljátok, segítsétek az eszmét kivitelhez, hogy e hó 15-én Bécs város magyarjai kedélyes társas estélyre gyűljenek össze, hogy a mennyiben tőlünk ki­telik, dicsőíthessük Petőfinek nagy nevét." Láng József segély-egyleti alelnök megnyitja az estélyt s ezután az egybegyűltek fennállva elénekelik Vörösmarty „Szózat"-át. Láng alelnök sajnálattal tudatja, hogy a Heksch Sándor Ferenc elnök által ígért alkalmi beszéd elmarad, mert az elnök betegsége miatt az estélyen nem jelenhe­tett meg. Tábori Róbert tanár és hírlapíró felolvasta Petőfi­nek meglehetős terjedelemben kidolgozott életrajzát, azt hel­lyel-közzel megjegyzésekkel kísérve. Gyönyörű elő­adása általános elismerésben részesült. Sgalitzer Gyula elszavalta a „Jövendölést" Petőfitől; előadása kellemes benyomást tett a jelenvoltakra. Ugyancsak Sgalitzer Gyula tudatja, hogy az aka­démiai kör a következő táviratot küldötte Budapestre­­„A Petőfi szobor bizottságához Budapesten. E mai napon, melyen az egész nemzet halhatatlan költőjének emlékét ünnepli, a bécsi magyar akadémiai olvasó és társaskör sem mulaszthatja el, hogy a kegyelet adóját lerójja s a távolból küldi hazafiúi üdvözletét." Végül elénekelték Kölcsey „Hymnus"-át, mely után elnök az estély hivatalos jellegét befejezettnek a nyilvánította. Mi örültünk ennek legjobban, mert ekkor kormánybiztos elhagyta a helyiséget és Tábori Róbert folytatá Petőfi életrajzát, mit eddig tennie nem volt szabad és általános lelkesedés közt ismertette őt, mint forradalmi költőt és hőst. Az elnöki szék fölött függött Mészöly Géza Petőfi­je. A festményen, mint halálosan sebesült, a harctéren fekve van ábrázolva, ketté­tört kardja mellette hever és önvérével írja a földre e szót: „Hazám­!" A terem­ két oldalán egy-egy nemzeti zászló díszelgett, míg az ajtó fölött barna mezőn, szembeötlő arany betűkkel „Isten Hozott!" Két vendége is volt az estélynek: egy svéd és egy norvég, kik - sajnos - magyarul beszélni nem tudtak, de velünk érezni igen! Az egyik Dr. Walter K. A. a chirurg klinika első assistense Upsala-ban (Norvégiában), a másik Dr. Dannevig N. orvos Tönsbergben (Svédor­szágban). Elnök a két vendéget németül üdvözölte, mire Dr. Dannevig válaszolt, kifejezvén, hogy a magyar ven­dégszeretetről barátjával együtt m­ost személyesen győ­ződtek meg és megköszönték a szives fogadtatást. I­I. Walter ezután norvég nyelven dalolt egy hantidalt. Bár a szöveget nem értettük, de szende és szívhez szóló melódiája oly kellemes benyomást gyakorolt reánk, hogy kérésünkre újból énekelt. A toasztok sorából kiemeljük Guth Menyhértet, ki a királyra ürítő poharát, Tábori pedig Petőfi kortár­sára Jókaira. Békesy József a „Bécsi Magyar Újság" főszerkesztője és a segély-egylet főjegyzője ürömmel je­lezi, hogy a ünnep a segély-egyletre nézve kettős em­lékkel bír: mert a szerencsés véletlen úgy hozta magá­val, hogy ma, midőn Petőfi emlékét ünnepeljük, épen két éve, hogy az egylet megalakult. Láng alelnök a szabadságharc egy másik kima­gasló hősére, a hazátlan, nyolcvan éves turini remetére, Kossuth Lajosra ürítő poharát. A toaszt harsogó éljennel találkozott és rögtön kineveztetett egy öt tagú bizott­ság, mely egy Kossuth Lajoshoz küldendő távirat fo­galmazásával lett megbízva. Mivel azonban ily táviratok a rendőrség által contiscáltatnak, a kiküldöttek egy Kos­suthoz ezen alkalomból intézendő irat készítésével és­­ rendeltetési helyére való juttatásával lettek megbízva. Rózsás jókedvben vigadtunk, harsogott a magyar dal, míg végre a „család­apák­ éjfél tájban ott hagy­tak bennünket, azonban a tüzes vérű fiatalság áldozott Bachusnak és csak a reggeli órákban oszlott szét. Igy folyt le a mi Petőfi ünnepélyünk! Szom­m­er Sándor: Helyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Gózony Ferenc nagy-kanizsai kir. tör­vényszéki biró f. hó 16-án hosszas szenvedés után el­hunyt. — A munkásság- és becsületességben megőszült férfiú életrajzát a „Z. K." nyomán a következőkben adjuk: 1815-ben Ráczkevében született, gymnasiális ta­nulmányait a székes-fehérvári főgymnasiumban végezte, a jogot a budapesti m. kir. egyetemen hallgatá. A jogi tanulmányok befejeztével elnyerve az ügyvédi oklevelet, érdemekben gazdag életpályáját Székes-Fehérvárott, mint káptalan ügyvéd kezdette meg, majd a devecseri járás szolgabirójává választatott. 1854-ben a nagykani­zsai szolgabírósághoz mint járási főbíró lett áthelyezve, mely állásában buzgón működött 1HG1-ig. Egy ideig mint Zalamegye másod alispánja érvényesítette tehetsé­geit a megye javára. 1867-ben Nagy-Kanizsa város kö­zönsége, önzetlen és tiszta jellemű polgára iránti tiszte­lettől vezéreltetve, városbiróvá választotta, míg 1X72. évben a törvényszékek rendezésekor a nagy-kanizsai kir. törvényszék birájává lett kinevezve, mely állásában fá­radhatlan munkásság és kiváló szakértelem között mű­ködött, míg a halál rideg keze szerettei köréből elraga­dá. — A kiadott családi gyászjelentés így szól: „Gózony László Zalamegye főjegyzője, Gózony Mária és Gózony Sándor kir. telekkönyvezető fájdalommal jelentik forrón szeretett atyjuknak, Gózony Ferenc nagy-kanizsai kir. törvényszéki bírónak f. hó 16-án hosszas szenvedés után életének 67. évében történt gyászos elhunytát." A bol­dogultnak hűlt tetemei f. hó 18-án d. u. 4 órakor tétet­tek az I. n.-kanizsai temetkezési vállalat által a n.-kanizsai r. k. sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 19-én d. e. 10 órakor mutattatott be a helybeli plébánia templomban a Mindenhatónak. Legyen áldott emléke és a bánattól lesújtott gyászolók leljenek vigaszt a minden oldalról nyilvánuló közrész­vétben ! — Mihálovics József zágrábi bíbornok- érsek a ke­gyesrendiek vezetése alatt álló nagy-kanizsai főgymnasi­umban a jelen évben hat horvát ifjat taníttat, kik innen a zágrábi papnöveldébe lépnek s onnan kijőve, Muraköz­ben fognak lelkészkedni.­­ Ezen uton igyekszik a bí­boros főpap a hangosan nyilvánított közóhajnak eleget tenni és Muraköz számára magyar egyházférfiakat ne­velni. — Csak örömünket fejezhetjük ki a derék főpap ezen nemes intézkedése felett, bár attól tartunk, hogy a hazafiságukról közelismerésben álló kegyesrendiek inté­zetéből kijövő amaz ifjak a zágrábi papnövelde horvát légkörében talán a magyar nyelvet nem felejtik ugyan el, de alig válnak belőlük magyar hazafias szellemű egy­házférfiak, minőknek mi, zalamegyeiek, őket óhajtanok. Püspöki kinevezés. A szombathelyi egyházmegyé­nek másfél évnél tovább üresedésben állott püspöki szé­ke mint a fővárosi lapokban olvassuk — Hidassy Kornél e. püspök és vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos őméltóságának kinevezése által végre valahára betöltetett. Mielőtt székét elfoglalná, Rómába is fel fog terjesztetni, hol a pápa a bibornokok gyülekezetében praeeonizálja, ami rendes körülmények között december előtt aligha fog megtörténi. Hidassy a nagy­szombati fő­gymnasiumnak volt igazgatója, honnét a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumba hivatott meg osztálytanácsos­nak , mint ilyent esztergomi kanonokká, majd c. püspök­ké léptették elő. Bene a lelkészkedő papság jó akaratú és szelidlelkű főpásztort, a tanügy pedig hivatott szak­embert fog nyerni. — Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük, miszerint a Zala-Egerszegen bejelenő „Zalamegye" című hetilap f. évi október hó 15-én kiadott 16. számában, a napi hírek ro­vatában „Pisztolypárbaj" bekezdetű napihír az azt köve­tő ,Nyilatkozat" című közlemén­nyel mi összefüggésben sincs, egyúttal felkérjük nevezett lap tisztelt szerkesztő­jét, lapjának legközelebbi számában az ezen új nyilatko­zatnak megfelelő helyreigazítást megtegye. Zala­egerszeg, 1882. október hó 15-én. Spur János s. k., Ruzsics Imre s. k. Májer Ákos s. k., Kaffehr Béla s. k., (Részünkről csak sajnálatunkat fejezzük ki, hogy téves informatió alapján ily hirt tettünk közzé. Szerk.) Eljegyzés. Kovács János nagy­ kanizsai ügyvéd le­ányát Irén k. a. a napokban jegyezte el Semetka Géza fővárosi kir. törvényszéki jegyző. Az esküvő jövő hóban lesz megtartva. — frencz Lajos keszthelyi polgári iskolai rajztanár Keszthelyen e héten tartotta eljegyzését Deusch Gizella kisasszonynyal. Kinevezés: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­nisztérium Udvarhelyi Gyula csáktornyai polg. iskolai rendes tanárt a keszthelyi polgári iskolához igazgatóvá, Miskolczy Arnold csáktornyai polgári iskolai segédtanárt ugyanazon intézethez rendes tanárrá nevezte ki, Fischer Endre bazini polgári iskolai segédtanárt pedig hasonló mi­nőségben a csáktornyai polgári iskolához helyezne át. Gyászhír: Luperszbek József­né, szül. Kayser Ka­rolina úrhölgy, a csáktornyai uradalom tiszttartójának művelt lelkű neje, f. hó 13-á­n meghalt. Temetése ugyan­ezen hó 15-én ment végbe kiváló részvét mellett. Áldás és béke hamvaira! Kereskedelmi testület alakítása. A helybeli ke­reskedők között élénk mozgalom támadt egy kereske­delmi testület alakítása iránt. E célból f. hó 22-én d. e. 10 órakor az „Arany Bárány" című vendéglőben 6. sz. a. értekezlet tartatik. A kereskedelmi testület megalakí­tásán kivü­l ez értekezlet tárgyát fogja képezni egy vasárnapi iskola szervezése a kereskedőknél alkalma­zásban levő tanoncok számára, kik ott a könyvvitelben, kereskedelmi számtan- és levelezésben lennének oktatva. Kereskedőinknek, ezen életre való eszme kivitelére a legjobb sikert kívánjuk. Más városokban mindenütt vannak ily iskolák, illő hogy városunkban is alkalom és mód nyujtassék a tanoncoknak a kereskedés körébe vágó legszükségesebb ismeretek elsajátíthatására, hogy később az életben a szerzett ismereteket önszorgalmuk által kibővíthessék. — A megyei tantestület elnöksége a következő so­rok közlésére kért fel bennünket: A „zalamegyei ált. tanító-testület" I. évi aug. 24-én Alsó-Lendván tartott évi gyűlésében csekélységemet tisztelte meg az elnöki teendőkkel; ennélfogva az igen tisztelt társ­egyleteknek esetleges átiratai ezentúl Sümeghre, mint a központi választmány székhelyére kéretnek küldetni. Hivatkozott gyűlés jegyzőkönyvének egyik pontja szerint: „Iványi Andor indítványozza, hogy a folyó évben elhunyt Bá­rány Ignác, volt csáktornyai igazgató tanár emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék, s a járáskörök elnökei az ő emlékezetére az Eötvös alapnál létesítendő alapít­vány létrehozása céljából gyűjtésre felkeressenek." — „A gyűlés készséggel adózik a megboldogult érdemeinek, midőn elhunyta felett érzett mély fájdalmát jegyzőköny­vébe iktatja s az emlékének szentelendő alaphoz a gyűjtést elhatározza." — Tekintve, hogy az ország kü­lönböző részében számosan viseltetnek kegyelettel az érdemekben kimagaslott nagy mester iránt, — azon kérelemmel fordulok néhai Bárány Ignác tanítványai­ és tisztelőihez, miszerint eme nemes kezdemény kivite­léhez becses adományaikkal hozzájárulni szívesked­jenek. E célra szánt adakozások Zala megyében az illető járáskörök elnökeihez, egyéb helyekről pedig alulí­rotthoz küldve köszönettel fognak vétetni és hirlapilag nyugtáztatni. Hazafias üdvüzlettel: Sümegh szept. 30. 1882. Bán­fi Alajos a megyei tantestület elnöke. Jegyzői szigorlat. Az 1­871. évi XVIII. t. c. 71. §-a értelmében tartandó jegyzői szigorlat letételére je­lentkezett egyének vizsgálatának határnapjául f. hó 27.­­ és 28. napja van a t. alispáni hivatal által kitűzve. Alapszabály-megerősítés. A köveskállai kör alapszabály tervezete a belügyminisztérium olvasó­i. évi 53397 sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott. Névmagyarosítás. Szent-békállai születésű Mráz Sándor abai lakós vezetéknevének „Madarasi"-ra kért átváltoztatását a belügyminisztérium f. évi 52326 sz. a. kelt rendeletével megengedte. Megörült. Özvegy Kondrics Mátyásné született Csarics Matild alsó-lendvai lakos megőrült. Belügyminiszteri kör rendelet. Minthogy több tör­vényhatóságnak és gazdasági­ egyletnek részint közvetle­nül hozzám, részint a földm­­velés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter úrhoz intézett s a nevezett miniszter úr által velem is közölt felterjesztéséből arról értesültem, hogy országszerte általánosan azon nézet van elterjedve, miszerint az előforduló számos tűzeset onnan keletkezik, mivel a biztosító társulatok részéről alkalmazott úgyne­vezett mozgó ügynökük a közönséget minden tőlük ki­telhető módon magas biztosítás eszközlésére igyekszenek rávenni, aminek folytán igen gyakran túlbiztosítás s ezekből eredőleg öngyujtogatások történnek; minthogy továbbá a kereskedelmi törvény 4­70 §-a értelmében a biztosítási összeg a biztosítás tárgyának teljes értékét meg nem haladhatja, sőt ha a túlbiztosítás bebizonyít­hatólag rosz­hiszeműleg történt, az egész biztosítás ér­vénytelen ; az idézett törvény 47. §-a szerint pedig a biztosított tárgy teljes megsemmisülése esetében kártérí­tés fejében egyedül a biztosítási összeg fizettetik ki,­­mely összeg azonban nem lehet nagyobb, mint a tárgy értéke a megsemm­ítés idejekor), de részbeni megsérülés esetén ezen kártérítésnek is csak azon arányban van helye, amelyben a biztosítási összeg a tárgyak összérté­kéhez áll: az úgynevezett ártatlansági bizonyítványok kiállítása tárgyában f. évi augusztus hó 14-én 32706 sz. a. kibocsátott rendeletem kapcsán felhívom a tör­vényhatóságot, hogy a vidéki közönséget a túlbiztosítás­nak úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben káros követ­kezményeire figyelmeztesse s erélyesen hasson oda, mi­kép a biztosítók a házaló ügynökök fentebb jelzett irányú törekvéseit saját érdekükben utasítsák vissza. Budapest, 1882. szept. 17. Tisza s. k. Hány gazdasági egyesület van az országban? Az országban működő gazdasági egyletek fontos tényezők a gazdasági viszonyok emelésénél és jelentékeny szerep jut nekik abban, hogy a minisztérium által a földm­­velés emelése céljából tett kezdeményezések és javítások kö­rül segédkezzenek. A földm. minisztériumhoz beérkezett adatok szerint az egész országra kiterjedő gazd. egye­sület van 2, egy megyére kiterjedő 46, egy megyénél kisebb területre terjedő 30. A gazdaság külön ágaival foglalkozó egyesületek: az egész országra 2, több me­gyére kiterjedőleg 3, egyes megyékre kiterjedő 2, egy megyénél kisebb területre kiterjedő egylet van 23. Összesen 108. Ezen egyletek tagjainak száma 20,102, vagyonuk 1,027,645 frt. Bevételük volt a múlt évben 502,488 frt, kiadásuk 471,792 frt, államsegélyt élveztek 33738 forintot. —

Next