Zalamegye, 1882. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1882-12-03 / 23. szám

kelt Belátta ezt a kormány, s jól felfogott érde­mz irányban iparkodik érvényre juttatni. Ifjabb tudósaink egynéhányát már elküldötte kelet különféle pontjaira, hogy mintegy éber őr­ a szem figyelő állást foglaljanak el, és behatóan tanulmányozzák az ottani népek szükségleteit, az életet s annak különböző viszonyait szinről-szin­re lássák és sokszorosan kisérjék figyelemmel. Az egyik beutazta Oroszországot, a másik állást foglalt Szam­bulban, a harmadik Szalonikiból küldi érdekes és kimerítő tudósításait a kereske­delmi m­inisteriumnak, melynek költségén utaz­nak. E megbízható tudósítások, melyek elégséges adatokkal vannak felszerelve, adják majd meg az irányelveket, a­melyek szerint a kormány hivatva lesz eljárni, hogy Magyarország érdekei biztosítva legyenek. Ez az igazi és egyedüli út, melyre lépnünk kell; ez a helyes irány, melyet hazánk helyzete követni parancsol. Helyesebben kormányunk nem intézkedhetett volna azon cél elérésének szempontjából, hogy kereskedelmün­ket és iparunkat előmozdítsa és hathatósan emelje. Vannak számos cikkek, melyeknek nagy­kivitelt biztosíthatunk kelet felé, s ha viszont vannak oly cikkek, melyeknek bevitelét hozzánk már csak azon okból sem akadályozhatjuk meg, mert — a tekintetben a külfölddel a versenyt még ki nem állhatjuk, vigasztalhat bennünket a tudat, hogy az újonnan megnyitandó keleti kereskedelem nemcsak hogy fejleszti iparunkat — számtalan parlagon hevert munkás kéz­fog­lalkozást talál, hanem bő kárpótlást nyújt a ke­leti kereskedelem a nyugat versenyével. Vegyük csak magát Boszniát, mely közvetlen szomszédságunkban van. Itt a kereskedelem eddig vagy Trieszten át Bécsből, vagy külföldről, vagy Szalonikin át különféle országokból fizetett, azon­ban közvetlen szomszédja Magyarország soha sem volt vele élénk összeköttetésben. Szerbia ke­reskedelme szintén Bécs és Konstantinápolyival volt összeköttettésben. Mi itt ezen országok beviteli szükségletét értjük. Ennek oka pedig semmi másban nem keresendő, minthogy nem voltunk képesek eddig teljes mértékben fel­fogni s méltányolni annak szükségességét, hogy a kelettel szorosabb összefüggésben legyünk. Fe­lülről kell kezdeményezni, s akkor a tömeg utána indul. Az ez évben Budapesten összegyűlt dele­gátió magyar tagja szintén arra figyelmeztette kormányt, hogy adjon szigorú utasítást a keleti a tartományokban székelő követeknek és konsu­loknak, miszerint első és fő feladatuknak tekint­sék az ottani kereskedelmi viszonyok tanulmá­nyozását s hathatósan támogassák azon magyar polgárokat, kik az ottani kereskedelmi házakkal össze­kü jttetésben ál­l­nak. Kimondjuk habozás nélkül, hogy hazánkra nézve a keleti kereskedelem nemcsak nagy hord­erővel bír, hanem határozottan egyik legégetőbb kérdésünk közé tartozik. Valóban végtelen öröm tölti el keblünket, midőn magán úton tudomást szereztünk a kormány azon üdvös intézkedéséről, hogy az ifjabb nemzedék válogatott és tehetsé­ges tagjait tisztán azon magasztos célért küldi külföldre, hogy ott a kereskedelmi viszonyokat tanulmányozzák a kelettel, s kikutatva az oko­kat, melyek által az olasz vagy francia cikkek ott oly kedveltté váltak, egyúttal megadják az utasítást arra, mikép lehetne ugyanazt elérni a magyar cikkekkel.*) Óhajtandó volna, vajha a kormány e buzgó törekvése s nemes lelkesedése, melylyel az esz­mét fölkarolta, mihamarább meghozzák a gyü­mölcsöt hazánk kereskedelmének. Balassa Benő: A novemberi megyei rendkívüli köz­gyűlés. Zala megye törvényhatósági bizottságának 1. évi no­vember hó 27-én Zala-Egerszegen tartott rendkívüli köz­gyűlését Glavina Lajos főispán úr őméltósága megnyit­ván, megnyitó beszédében jelezé, hogy e rendkívüli köz­gyűlés legfőbb tárgyát az 1883. évi közmunka beosztás és utépitészeti tervezet megállapítása képezi. Megelége­déssel con­statálta, hogy a megyei utak, dacára a huza­mosb ideig tartó kellemetlen időjárásnak, minden irányban javultak, de e javulással szemben a vicinális és községi utak rosz állapotban vannak, miért is felhívja a bizott­sági tagok figyelmét oly intézkedések életbeléptetésére, melyek által e baj gyökeresen orvosolható. Az 1876. t. c. 4. § a értelmében a közigazgatási bizottságból a folyó év végén kilépő Háczky Kálmán, Szalacsy Farkas, Molnár Elek, Nagy Károly és Séllyey László annak tagjaivá újból megválasztattak, a központi választmányban pedig Horváth Mór elhalálozása folytán a nagy­kanizsai választó kerületben megüresedett tagsági helyre Ujlaky József választatott meg. A legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1883. évre összeállított s az igazoló választmány által bemutatott névjegyzéke az 1870. évi 42 t. c. 22. §-a értelmében megerősíttetett. Ezzel kapcsolatban az igazoló választmány az 1883. évre következőleg alakíttatott meg: főispán úr őméltósá­ga által kineveztettek: Árvay István elnökké, Szigethy Antal, Nagy Károly, Dr. Czinder István tagokká, a köz­gyűlés által megválasztottak Königmayer János, Hubay György, Háczky Kálmán, Gráner Jakab, Mayer Jakab. A közgyűlés a kir. építészeti hivatal által beter­jesztett s az állandó választmány által tárgyalt 1883. évi közmunka beosztás és utépitészeti tervezetet, mint mely a járási computusi bizottságok által a járások igényeinek megfelelőleg és az utfentarthatást legcélszerűebben elő­mozdító módon van egybeállítva, egész terjedelmében elfo­gadta — s ennek kapcsán az állandó választmány vélemé­nyes jelentése alapján a következő határozatokat hozta: Minthogy az összeírás alkalmával a használtatni szokott négyes esetleg hármas fogatok csak egy kettős fogat gyanánt vétettek fel, a váltsági összegek is a négyes esetleg hármas fogatok után csak, mint egy kettős fogat után fizettetnek. Mivel azonban a közmunka utasítás 6 §-a szerint ezen eljárás szabályellenes, ennélfogva hatá­rozatikig kimondatott, hogy a 1". évben teljesített közmunka összeírás helyesbítése, illetőleg az e részbeni téves és szabályellenes előírások kiigazítása pótlólag járásonként olykép teljesíttessék, hogy "minden tévedés kikerülése vé­gett úgy ezen helyesbítés foganatosítására, valamint jövőre is az összeírásokhoz kiadandó összeírási ívekre nyilvános utasításul feljegyeztessék az, miszerint a honvéd lovak nem veendők fel, ellenben minden darab vonós állat az eltitkolás terhe alatt mulhatlanul felveendő és azokra a szolgálmány is a szabály­ai­k­a értelmében rovandó ki, mihez képest a leszolgálásnál is a négyes vagy hármas fogatok csak kettős fogatnak számitandók. Tekintetbe véve, hogy némely községben a szegé­nyebb sorsú nép igen gyenge vonós állatokkal bir s a kivetett közmunka szolgálmányt csak alig, vagy igen nagy megerőltetéssel képes teljesíteni: a közgyűlés a méltányosság szempontjából kiindulva a kir. épitészeti hivatalt utasította, hogy ily lakosokra a járási útfelügyelő tagok és járási utbiztos ajánlatára a szakmánym­unkák kiszabása alkalmával tekintettel legyen. Az utak árkainak folytonosan jó és tisz­tán tartása az utak jó karban helyezése céljából elengedhetlenül szükséges lévén, ez okból az árkolások minden évben pontosan foganatosítandók s a­mennyiben a rendelkezésre álló kézi munkával nem teljesíthetők, az útfentartási alap terhére pénzerővel is eszközlendők. Az 1871. évi XVIII. i. e. 132. §-a és a közmunka szabályozásáról szóló törvény szerint a községek annyi községi közmunkát tartoznak évenként szolgálni, mint mennyi megyei utak fentartására terhükre a törvényha­tóság által elő­iratik. Mivel azonban tapasztalás szerint a községi utak javítására épen semmi, vagy igen kevés gond fordíttatik, úgy hogy a községi utak majdnem jár­hatlanok, ugyanazért annak beigazolása végett, váljon mennyi községi közmunka szolgáltatott le és mily célra, a megyebeli összes községek a járási szolgabirók utján utasíttatnak, hogy minden évben a községi képviselő tes­tület köteles az azon évben kiépítendő útrészt megjelölni, annak foganatosítására a község közmunkáját pontosan leszolgáltatni, mely községi közmunkának miként s mily részben történt teljesítését az évenként a járás székhe­lyén tartandó megyei közmunka computus alkalmával igazolni tartozik. Ha a községi közmunka leszolgálásánál hátralék constatáltatik, a hátralékos közmunka kötelezett a közmunka utasítás 32 §-ához képest a megállapított váltsági ár háromszoros összegében elmarasztalandó. Mivel továbbá a közmunka utasítás 31 §-a szerint a termé­szetbeni közmunka pontos leszolgálására felelősség terhe alatt ügyelni a községi elöljárók feladata, ezen határozat pontos foganatosításáért első­sorban a községi bíró és vele együtt a községi elöljárók egyénileg is felelőssé tétetnek. — A zala­egerszegi járásban több újonnan épült út­vonal jókarban­tarthatása és a jelenleg épülő­félben levő, valamint kiépíteni tervezett útvonalak pontos és folyto­nos felügyeletei, az azokon foganatosítandó munkálatok ellenőrzését a jelenleg alkalmazásban levő egy utbiztos részint elfoglaltsága, részint az útvonalak nagy kiterje­dése és szétszórtsága miatt egymaga teljesíteni nem ké­pes, minél fogva a zala­egerszegi járásban évi 400 frt. fizetéssel egy második utbiztosi állás rendszeresíttetik s a 400 frt fizetés az 1883. évi utfentartási költségelőirány­zatba felvétetik s az újonnan alkalmazandó utbiztos fel­ügyelete alá a következő utvonalak osztatnak be: A búberki hidtól a Váliczkáig terjedő útvonal, a bak-söj­töri szakasz a Váliczka Ilidig, a vorhota- nagy-lengyel­bollahidai útvonal, a tófej- söjtör- hahóti útrész, a dob­ronhegy- kislengyeli vonal és a keszthely- regedei vonal Tárnoktól Bakig terjedő része. A computusi bizottság útfelügyelő tagjai tapasz­talván, hogy az útfelügyelői állással járó teendők úgy, mint eddig rendszeresítve voltak, az eljárást nehezítik, miért is ennek módosítására nézve a közgyűlés elfogadta az állandó választmány által előterjesztett következő ja­vaslatokat : 1.) A megyei utak az 1881. évi 15660. 173-ik sz. a. hozott határozattal jóváhagyott útfelügyelői utmutatás 1. §-hoz képest, az utfelügye­lők közt feloszlatnak. 2.) Az épitési és költségtervezeteket a kir. épité­szeti hivatal közölje közvetlen és rövid uton a szakasz­beli útfelügyelővel, aki észrevételeit vagy megteszi és azokhoz képest az épitészeti hivatal a műveletet azonnal átdolgozza, vagy pedig elfogadja, mely esetben az útfel­ügyelő az elfogadás iránti véleményét a műveletre reá vezeti. Az igy felszerelt művelet felterjesztetik az alis­páni hivatalhoz, ahol annak kivitele engedélyeztetik. 3.) Az átlejtés először a szolgabirói székhelyen tar­tandó meg, melynek nem sikerülte esetén a megye alis­pánja által elrendelendő második árlejtés Zala-Egersze­gen, a kir. épitészeti hivatalnál tartható meg. 4.) Kisebb és igen sürgős helyreállítások 150 ft. erejéig a járási szolgabíró és a kir épitészeti hivatal által egyetértőleg és házi kezelés mellett eszközlendők, azon­ban ilyen esetben az illető szakaszbeli útfelügyelőnek a munka szükségességét és annak megtörtént foganatosí­tását igazolnia kell. 5. Csak oly számlák érvényesíthetők, melyek a sza­kaszbeli útfelügyelők által úgy a munka szükségességére, valamint annak helyes keresztül­vitelére nézve igazolva vannak. 6. A munka ellenőrzését, felülvizsgálatát, egyáta­lán minden átvételt, úgy a községi közmunkával épített munkálatoknak ellenőrzését azon útfelügyelő gyakorolja, kinek szakaszába a teljesített munka esik. 7.) A felülvizsgálatok határnapja az útfelügyelő tag és a kir. épitészeti hivatal által egyetértőleg állapítandó meg és csak oly felülvizsgálati jegyzőkönyvek, átvételi jegyzékek és leszámolások lesznek utalványozások alá bocsátandók, melyeken az útfelügyelők közreműködése igazolva van. — Ezen javaslatok elfogadásával kapcsolatban a járási szolgabirák utasíttattak, hogy a járási útfelügyelő tagok­kal egyetértőleg a megyei utakat az útfelügyelők laká­sához mérten oszszák fel s az útfelügyelők által is aláírt ezen kimutatást az alispáni hivatalhoz terjes­szék be. Ezután a közgyűlés a katona beszállásolás terhé­nek arányos megosztása céljából alkotott megyei szabály­rendelet 1. és 4. szakaszai értelmében az 1883. évre szükséges megyei katona beszállásolási pótadó összegé­nek és az ezen alapból fizetendő napi kártalanításnak megállapítását tárgyalta. Az 1881. évben a megye területén állandóan és hosszabb időre elhelyezve volt, továbbá az említett évben átvonult katonaság létszáma, fegyverneme és tartózko­dási idejéről beérkezett hivatalos kimutatások szerint a szabályrendelet 1. és 3. pontjai értelmében, melyek az előző évi tényleges létszám szerint rendelik a pótadó­­ összegét megállapítani, az 1883. évre megyei katona be­szállásolási pótadó fejében 55061 ft. 50 kr. lenne ugyan kivetendő, m­ivel azonban az e megyében állomásozott három század lovas katonaság f. évi szeptember hóban Debreczen vidékére vonult s eddig teljes bizonyossággal csakis egy század lovas katonaságnak Keszthelyen leendő ujabb elhelyezése várható: ennélfogva az 1883. évi me­gyei katonabeszállásolási pótadó a tényleg a megyében állomásozó gyalogság és az ide érkező lovas század utá­ni szükségletnek megfelelő összegben, vagyis 37811 ft. 59 krban lett megállapítva annyival is inkább, m­ert ha időközben érkeznék lovas katonaság a megyébe, az ez­által kivontató nagyobb pótadó szükséglet fedezése iránt a jövő évi május hóban tartandó megyei bizottsági köz­gyűlés intézkedhetik. Tekintve továbbá, hogy a tényleges katonabeszál­lásolással járó terhek az 1880. év, vagyis a katona beszál­lásolás terhének arányosabb megosztása céljából az 1879. évi 37. t. c. alapján hozott megyei szabályzat megalko­tása óta nem változtak: a beszállásolási alapból fizeten­dő napi kártalanítás 1883. évre is az említett szabály­rendelet 1. szakaszában megállapított összegekben t. i. s minden egyes ló után 6 krban fentartatik, illetőleg meg­állapíttatik. Végül Perlak község folyamodványa, mely szerint tartozásainak törlesztése, illetőleg egységes adóssággá át­változtatása céljából 32,000 ft. kölcsön felvehetése tár­gyában f. évi augusztus hó 6-án hozott s a megye tör­vényhatósági bizottsághoz beterjesztett határozata jóvá­hagyatott. — *) Azt his­szük, hogy e tudományos expeditiókat nemsokára valóságos gyakorlati értékkel bíró és működésben levő kereskedel­mi ügynökségek fogják felváltani, melyek Bukarest, Rascsuk, Sza­loniki, Konstantinápoly és Oroszország nevezetesebb városaiban az összeköttetést Magyarországgal előmozdítják. Ha ez bekövetkezett, úgy a magyar kereskedelem új aera előtt áll, amikor ön is tisztán rajta fog múlni bebizonyítani, van-e elég életereje jelen­leg a kitűzött egyetlen célt — a­ keleti keres­kedelmet — megvalósítani, vagy nem. A zalai rákok. Említve volt e lapokban is, hogy a nagymért. f­öld­mivelés- ipar és kereskedelemügyi minisztérium azon al­kalomból, hogy a lapokban felemlítve lett, m­iszerint a Zalai rákok nagyon feltűnően elfogytak, a „Zalamegyei gazdasági egyesület"-et jelentés tételre felhívta. A zalamegyei gazdasági egyesület ügybuzgó elnöke, hogy az ügy állásáról annál részletesebb s több oldalú értesítést szerezhessen, a megye külömböző vidékén lakó egyesületi tagokat is értesítések végett megkereste, kik közül többen szívesek voltak a felkérésnek megfelelni. Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy ezen, me­gyénket több tekintetben érdeklő ügyben a kir. minisz­tériumhoz intézett érdekes jelentést egész terjedelmében közölhetjük. Nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium ! A f. 1882. évi szeptember 22-én 38,801. sz. a. a zalai rákok pusztulása alkalmából kelt magas felhívás vétele után, hogy az ügy valódi mibenlétéről a megye különböző vidékeiről vett biztos kútforrásból merített ta­pasztalatok alapján jelentést tehessek, felkértem a megye külömböző vidékein lakó, köztiszteletben álló földbirto­kosokat, hogy arról,, váljon lakhelyük vidékén a rákok pusztulása észleltetett-e s ha igen, annak terjedelméről, a ^aj gyanítható vagy észlelt okairól értesíteni, egyszer­smind a betegségben elhullott rákokból néhány példányt beküldeni szíveskedjenek. A beérkezett értesítés alapján a következő ered­ményt jelenthetem. A Balaton-mellékén úgy patakokban, valamint a Balaton tóban a rákok szerfelett elfogytak úgyannyira, hogy az értesítő szavai szerint „m­íg egyébkor a halászok hálói ha mást nem is, de rákot fogtak, — ma kívánság­ból sem lehet rákot fogni a Balatonban ; — a malom fo­lyókban, patakokban még inkább található, habár azok­ban is annyira elfogytak, hogy alig fogható." A Kerka folyóból, valamint a Váliczka és Cserta patakból az értesítő szerint még az 1880. évben kivesz.

Next