Zalamegye, 1883. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1883-09-23 / 38. szám
feleli, azt tudja, hogy a balkezében volt a dolmány is, zsebkendő is. Tanúval beszélhetett, de nem ismerte fel. Tanú megkérdeztetvén, hogy Söjtörre füvet minő kezebeli volt, erre feleli, pálca és hazamenet Domjánon gatya, ing és bibli volt, mig Söjtörre menet dolmány volt. Következik Bülecz Ádám tanú kihallgatása. Bölecz Ádám tanú, 21 éves, evang. vallású, nőtlen, földmives, szentlászlói lakos. Aug. 29-én esti harangszó után találkozott Dómján Pállal, a mint csépléstől hazament. Tarányi kapuja előtt kérdezte tőle nem megy-e Söjtörre, mire felelte nem tudom. Ekkor mindketten vacsorázni mentek, többet Dómján Pált azon este nem látta. Tanú Söjtörön nem volt. Megkérdeztetvén Dómján Pál, hogy tanú vallomása igaz-e, feleli: igaz. Bot Figulus János, Dominkó Simon, Horváth István, Baksa Andor, Gyuricza József tanult elnök által behivatván, eskü szentségére, hamis eskü súlyos következményeire figyelmeztetvén, esküt egyszerre letették. Kovács Gábor tanú általánosakra már kihalgattatott. Aug. 29-én harangok félreverésekor ment ki az utcára. Elnök értésére adja, hogy tárgyalás folyamán Szekeres társa állította, miszerint tanú Bot Figulus Jánossal, Dominkó Simonnal, Horváth Józseffel, Baksa Andor Józseffel garázdálkodás kezdete előtt Ferencné háza előtt volt, mire felelt, Szekeres őt ott nem láthatta, mert csak harangok félreverésekor ment ki. Bot Figulus János, tanú 4M éves, kath. nős, földmíves, söjtöri lakos, bakter. Augusztus 29-én este 9 10 óra tájban Dominkó Simon, Szekeres László és Andor József társaságában álltak Ferencz Józsefné háza előtt. Nép az utcán tolongott, Deutsch boltját előbb hajigálták, mit beütni nem tudván az udvarra vonultak. Hallotta, hogy udvaron az ajtót felvágták. Senkit sem látott, hogy valamit vitt volna. Nagyon sötét volt, az eső is megeredt, mintegy óráig esett, így senkit fel nem ismert. Ajtó bevágása előtt, Deutsch udvarából egy lövést hallott, többet nem. Tűz eloltása után ment haza. Kis Baksa Ferenccel hazamenet nem találkozott. Kis Baksa Ferenc megkérdeztetvén, mondja, hallotta a mint Figulus beszélt, tiz lépéssel haladott előre, később sietvén, dalolva ment haza. Domingó Simon tanú, 35 éves, kath. vallású nős földmives, söjtöri lakos, bakter. Augusztus 29-én este 9 óra tájban vonult őrhelyükre Deutsch József házával átellenben fekvő Ferencz Józsefné háza elé, hol egy tűzhely parkán van bakterok rendes találkozási helye. Az utcákon nagy csoport nép tolongott teljes csendben, nemsokára Deutsch boltajtaját kezdték téglával vagy mással dobálni, mivel az ajtó erős volt, az udvarra hatoltak s mint a neszből kivette, ott valamelyik ajtót törték be. Ezen egész idő alatt lövést nem hallott. Sötét levén, senkit fel nem ismert. Idő felhős volt, majdnem megeredt az eső, de nem esett. Őrhelyéről kevéssel tűz kiütése előtt távozott el haza. Harangok félreverésekor az utcára ment, de szembejövő emberektől értesült, hogy a tüzet eloltották, vissza haza fordult. Nem hallotta, hogy valaki az udvarban fenyegetőleg kiáltozott volna, a nép az udvarban csendességben volt, zavargók között vádlottal egyikét sem látta, de ismeri őket. Horváth István tanú, 60 éves, rom. kath. val. nős, takács, söjtöri lakos, bakter. Aug. 29-én este a falu felső részén őrködött és akkor került Deutsch József házához, mikor a harangokat félreverték. Látta a tüzet a boltban. A bolt ostromlásánál, ajtók feltörésénél és a helyiség kirablásánál nem volt jelen, sem Ferencné házánál. A felső faluban nem nagy számmal járt a nép. Éjfél után két órakor ment haza. Nappal Kis Baksa Ferenccel nem találkozott. Elnök Kiss Baksa Ferencet figyelmeztetvén, hogy előnyomozás alkalmával azt vallotta, hogy Horváth Istvánnal tűz után jött haza, itt pedig, hogy hegyről jött vele haza, míg most hallotta, Horváth István erről mit sem tud, hogy nem találkozott vele, mikép lehet az, feleli : ő mindkét esetben nem ezt, hanem Horváth István Bajczit értette. Baksa Andor Gyuricza József tanú, 62 éves, kath. vallású, nős, napszámos, söjtöri lakos, távoli rokona Kis Baksának. Aug. 29-én este a községbiró által éjjeli őrnek volt állítva. 8 óra felé Berencné háza elé ment. Ott volt Szekeres esküdt, Domingo Simon és Figulus János. Mintegy 200-ra menő nép tolongott az utcán és fél 9 felé elkezdték a hang után itélve, hogy tégla vagy cserépzsindely darabokkal Deutsch Józsefnek vasalt boltajtaját dobálni, ez azonban erős levén, az udvarba nyomultak, hallotta, a mint ott ajtót és ablakot zúztak be. A nép között csendesforma beszéd volt az udvarban. Kiabálást, vagy fenyegetést nem hallott. Sötét lévén az idő, senkit fel nem ismert, azt sem látta, hogy valaki rablott tárgyakat vitt volna. Egy lövést hallott, mikor az udvaron zaklatódni kezdtek, többet nem. 12 óra felé a nép mindig fogyott, látta, hogy tüz ütött ki Deutsch boltjában. Tűzoltók megjelentek, eloltották és mivel a népet haza parancsolták, ő is lakására ment. Tárgyalás 1 ,1 órakor felfüggesztetett d. u. 3 óráig. (Folyt. köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Meghívó. A zalaegerszegi „Szegény gyermekek karácsonyfája" című egylet folyó 1883. évi szeptember hó 23-án d. u. 2 órakor a polgári iskola rajztermében rendkivüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Pénztárnok választása. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Két választmányi póttag választása. 4. Netáni indítványok. Verseny a jótékonyság terén. A nmltságú püspöki kar a kath. tanítók országos segély alapjának megteremtése tárgyában egy emlékiratot adott ki, mely az Eötvös alap mintájára hivatva volna a kath. tanítók tehetségesebb gyermekei számára a további tanulási ösztöndíjak adományozása által, lehetségessé, — továbbá a keresetképtelen tanítók, azok özvegyei és árváinak sorsát pénzbeli segélyezés által tűrhetőbbé tenni. A tervbe vett segélyalap, ha a kath. tanítók, mint leginkább érdekeltek felkarolják, a közeljövőben létre fog jönni. A püspöki kar nemes elhatározásának nyomatékot adandó, kilátásba helyezi, hogy ezen országos segélyalapot mindjárt megalakulása után hajlandó olyan helyzetbe hozni, hogy a körülbelül 16 ezer frt tőkével rendelkező Eötvös alappal versenyképes legyen. Ezen segélyalap létesítésének az is egyik célja, hogy mint az egész országra kiterjedő intézmény, összetartó kapcsa legyen a kath. tanítóknak, önmaguktól fog fügni azután, hogy azt tovább fejlesztve virágzásra juttassák, meg lehetvén győződve, hogy az egyház ezután is meleg érdeklődéssel kisérendi lépteiket. — E kezdeményező lépés sikerének , zálogául szolgál a nagy tekintélyű testület, mely azt kezébe vette, és hogy az minél előbb megkezdje jótékony munkálkodását, kartársaink érdekében szivünkből óhajtjuk. Honvédségi őszi fegyvergyakorlatok megyénk területen. A honvédelmi m. kir. minisztérium által az idei őszi fegyvergyakorlatoknak megtartása tárgyában kiadott rendelet szerint nagyobb hadszerű menetgyakorlatok tartandók lehetőleg több csapattest által közösen végrehajtandó harcszerű feladatok megoldásával egybekötve. E hadgyakorlatok egyúttal ugy intézendők, hogy azok az államkincstárra háramló rendes kiadások mérlegén túl mibe se kerüljenek. Ennek folytán a 20. számú m. kir. honvéd gyalogféldandár f. hó 25-én Zala-Egerszeg és Zala-Szent-Mihály között oldja meg feladatát. E hadgyakorlatokon részt vesz Hollán Ernő altábornagy kerületi parancsnok, sőt még a főparancsnoki adlatus Graef Ede táborszernagy is. Városunkba f. hó 24-én jő egyúttal 12 tiszt és 300 honvédből álló csapat, akik 24 és 25-én éjjel városunkban lesznek elszállásolva. Ez érdemben meleg hangon irt sorokban kereste meg Gózony János, a 78. sz. m. kir. honvédzászlóalj ezredese városunk elöljáróságát a végett, hogy a község elöljárósága a városunkba jövő csapatot szeptember hó 24-én 14—15 krajcárnyi váltságdíj megtérítése mellett egyszerű étkezésben, szeptember hó 24-én és 25-nek éjjelére pedig a szokásos 112 kr. szálláspénz elengedésével a körülményekhez mért szállásban részesítse. E kérelmem teljesülését így ír nevezett ezredes remélni bátorkodom, mert Zala megye közönségének hazafias érzelmeit eléggé ismerem; tudom, hogy áldozatokat hozni is képes a hon és ennek intézményeiért; meg vagyok győződve, hogy a város érdemes lakossága, mely hagyományos magyar vendégszereteténél fogva szívesen fogadja még az idegent is: honvédeit, testvéreit ismert hisz nagyobb részt Zalamegye fiaiból állandó csapat) szívesen fogadja és értük, kik a haza védelmére vannak hivatva, csekély áldozatot hozni is szives leend. Városunk elöljárósága — dacára hogy a lakosság már hetek óta a városunkban elszállásolva levő katonaság tartása által igen is meg van terhelve, nem késett az ezredes értésére adni, hogy az élelmezést 14 krnyi váltságdíj mellett teljesíti, az átazállásolást pedig ingyen eszközli. A városi elöljáróság ezen átiratára a következő sorokban fejezi ki az ezredes köszönetét: „Folyó hó 12. kelt átiratából örömmel veszem tudomásul, hogy a tekintetes tanács honvédeink részére az elhelyezés és étkezésben való részesítést a kért kedvezmények mellett megígérte. — E szívességért bő köszönetemet nyilvánítani intézményünk érdekében kötelességemnek ismerem, melynek örömmel is felelek meg akkor, midőn a tekintetes városi tanácsnak intézményünk iránt tanúsított jóindulata és áldozatkészségéért hálámat ezennel kifejezem. Fogadja a tekintetes tanács köszönetem kifejezése mellett abbeli biztosításomat, miszerint a honvédek, akiket hajlékukba fogadni szívesek leendenek, mindenkor készen állnak a honfiak iránt köteles hálaadót a vér mezején is, ha kell, habozás nélkül leróni." Midőn a városi tanácsnak eljárását helyeslőleg vehetjük tudomásul, talán felesleges városunk lakosságát arra felkérni, hogy igyekezzenek városunkba jövő honvédeinket igazi magyar vendégszeretettel fogadni. érdemli azt azon honvédség, melynek élén hazánk leglegnépszerűbb főhercege áll. Megérdemli azon zászlóalj, mely nagyobb részt megyénk szülötteiből áll s melynek derék ezredese oly fenkölt szellemű levélben fejezi ki már előre is a városnak ez érdemben felajánlott áldozatkészségét! A megyei bizottsági tagok választására nézve lapunk egyik előző számában jeleztük, hogy az valószínűleg el lesz halasztva. Újabb értesülésünk szerint a bizottsági tagok választása mégis a megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés által megállapított napon azaz szeptember hó 25-én lesz megtartva, mely körülményre felhívjuk a választó közönség figyelmét. Ferenc Kinevezés: Ő felsége az igazságügyi miniszter Elő kapuvári kir. járásbirósági joggyakornokot a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. Halálozás: Sélley Antal dióskáli plébános f. hó 13-án életének 52 évében elhunyt. Temetése nagy részvét mellett történt f. hó 15-én. Gyakori tüzesetek vidékünket egészen izgatottságban tartják. F. hó 20-án is délután Boldogfán ütött ki tűz, ugyanaznap este felé pedig Német-Ujfaluban. Lebukott a robogó vonatról. A déli vaspályának Kanizsáról Budapestre jövő vonatán csütörtökön szerencsétlenség történt. Keszthely és Bonyód állomás között. Bayer Gusztáv segédkalauz saját vigyázatlansága folytán a teljes erővel robogó vonatról leesett és a sínekre bukott. A kerekek bal lábán mentek át és mind az öt ujját előmetszették. A fonyódai állomásra vitték, honnét még az éjjel a 204. számú gyorsvonattal a fővárosba hozták és gyógykezelés végett a szent János kórházba szállították. A ködhártyalob-szembetegség a csáktornyai járás egyes községeiben nagyobb mértékben előfordulván, Vrancsics Károly ur, a járás derék szolgabirája a járásában levő plébános, tanító és körjegyző urakhoz ez érdemben e hó 15-én a következő körlevelet intézte: „Sajnosan kellett értesülnöm, hogy a járásban szembetegségek egyik neme az ugy nevezett: ködhártyalob tömegesen feltűnt és hogy ezen betegségnek ragályos és veszedelmes volta miatt már számos egyén, különösen gyermekek, mert orvosilag nem kezeltettek, megvakultak. Minthogy pedig fenn említett ragály, veszélyes szembaj, orvosi gyógykezelés mellett könnyen eltávolítható, az emberiség szempontjából felkérem a fedő plébános urakat, miszerint népnek a templomban, tanító urakat, gyermekeknek az iskolában, jegyző urak pedig hirdetés útján legtágasabban közhírré tegyék, hogy minden egyes egyén, amint szembajt érez, azonnal az itteni járásorvos úrhoz vagy pedig körorvoshoz forduljon, hogy a kellő gyógykezelés megtörténhessék. Tudtul adandó a népnek, hogy azon szembat orvoslás nélkül meg nem gyógyul s hogy 48 óra alatt a biztos vakság bekövetkezhetik. Továbbá, hogy a vagyontalan és csekélyebb vagyonnal bíró egyének a járás orvos ur által ingyen gyógykezeltetnek, részükre a szükséges orvosság és utasítás ingyért szolgáltatik ki. A betegség felismerésére itt szolgáljanak a következők: A szem kivörösedik, vérvörös szint kap, néhány óra múlva a szem bedagad s abból véres víz, de legtöbbször geny folyik, beteg a világosságba nem nézhet; ezek a jelek, melyekről a betegséget megismerni lehet. Ezen körülményeket kérem a néppel és az iskolás gyermekekkel közölni, oly megjegyzés mellett, hogy ha jelen figyelmeztetést tekintetbe nem veendik, a szembaj beálltával azonnal orvosi segélyt nem vesznek, a biztos megvakulásnak néznek elébe. — Az emberbaráti nemes érzület sugalla ezen intézkedés — azt hisszük — legkevésbbé sem szorul magasztalásra. Eljegyzés: Paizs Kázmér megyei hivatalnok legközelebb jegyezte el városunkban Schmilliár Mihály adóhivatali pénztárnok ur leányát Ilka kisasszonyt. Uj megyei postahivatal. Háshágyon f." hó 21-én posta lépett életbe, a zalalövői postával összekötve. Kézbesítő kerületét képezik: Háshágy, Vaspör, Egyházas és Ozmándbük és Bőrönd községek. Uj zenemüvek. Értesültünk, hogy Bogdán Lajos úr megyénk szülöttje, ki már többrendbeli általánosan tetszést nyert zenemüvekkel örvendezteté meg a zenekedvelő közönséget, újabban igen jól sikerült s kedves zenéjű magyar dalokkal és csárdás táncokkal szándékozik a magyar zeneirodalom termékeit bővíteni. E hírt annál inkább is vehetjük őszinte örömmel, mert látjuk, hogy ezúttal nem a német műveket szaporítja szép reményeket nyújtó zeneszerzői tehetségével, — amiért a „Zalai közlöny" 37-ik számában mintegy megróva is lett, hanem kizárólag magyar darabokra fordítja figyelmét. Hisszük, miszerint nem lesz oka a szerzőnek megbánni azon tettét, hogy a német múzsától a magyarhoz pártolt át, s fáradozása sokkal nagyobb elismerés és pártolásban fog részesülni, mint azt a német darabok kibocsájtásánál talán tapasztalható. Kíváncsian nézünk az előlegesen is jó hírt keltett dalok és csárdás táncok megjelenésének elébe. h. Kincsem sorsjáték. Budapestről hozzánk érkezett tudósításokból értesülünk, hogy a „Kincsem sorsjegyek" utáni kereslet utolsó időben annyira fokozódott, hogy ezen vállalat teljes sikere kétséget már nem szenved. Nem mulasztottuk el magunknak a szóban forgó sorsjáték-vállalat céljáról és annak berendezéséről beható információt szerezni és ezek alapján meggyőződtünk arról, hogy a „Kincsem sorsjegyek" azon közkedveltséget, amelyben tényleg részesülnek, teljes mértékben meg is érdemlik. Alig lehet a létező számos sorsjegy játéktervei közül egyet is találni, melynél a nyeremények száma és magassága oly kedvező arányban állana a sorjegy árához, mint a „Kincsem sorsjátéknál" észlelhető. A főnyeremények magassága és pedig 50,000, 20,000, 10,000 8000, 6000, 5000 frt, ugy számban, mint mennyiségben túlhaladják számos sorsjegyekre nézve megállapított főnyereményeket és szintúgy mint azoknál 20"/„-nyi levonás mellett, készpénzben fizettetnek ki. Az elősoroltakból következtethető az, hogy az igen csekély 1 frtnyi ár mellett oly eredeti sorsjegy szerezhető be, mely bárminevű sorsjegyre kiadott és aránytalanul drágább igérvénynek beszerzésénél sokkal előnyösebb. A „Kincsem sorsjegyek" kelendősége tehát teljes mértékben jogosultnak tekinthető, és azoknak bevásárlását bárkinek nyugodtan ajánlhatjuk, megjegyezvén végre, hogy a "Kincsem sorsjáték" a más oldalról ajánlott lósorsjátékkal össze nem tévesztendő. Szállítási kedvezmény az 1885-ik évben Budapesten tartandó általános kiállításra küldendő és onnan visszaszállítandó tárgyakra nézve. A hazai vasutak, a budapesti országos kiállítás nemzetgazdasági fontosságát és jelentőségét tekintve, a kiállítás sikerét részükről is előmozdítandók, a következő szállítási kedvezményeket engedélyezték: 1) A kiállításra küldendő és fehéráruként feladandó darabáruk, azaz: bármily minőségű és mennyiségű teheráruk után úgy az oda-, mint az esetleges visszaszállításnál 100 kg. és kilométerenkint 046 kr. egységtételt, melyhez még 100 klg. és pályánkint 2 kr. kezelési illeték és 3„ szállítási adó hozzászámítandó. 2) Kocsirakományokban oda és vissza történő feladásoknál 100 klg. és kilométerenkint 0T3 kr. egységtételt a tényleges súly, de kocsinként legalább 800 kg. után való számítás mellett. Ily kocsirakományi feladásoknál kezelési illeték kikötve nem lévén, a fel- és lerakás a fél által eszközlendő és miután fenti tétel mellett rövid távolságokra az önköltség is alig kerülne ki, mint legkisebb szállítási illeték kocsinként 3 frt szedendő be, mely minimális illeték - feltéve, hogy a küldemény egész kocsit vett igénybe — akkor is beszedendő, ha a darabáruk után engedélyezett mérséklés alapján olcsóbb összdíjtétel eredményeztetnék. 3. Visszaszállításnál a kiállítási tárgyak csak az esetben részesíttetnek az említett kedvezményekben, ha a kiállításon el nem adatván, — ugyanazon állomásra adatnak föl, amelyről érkeztek. 4) *A kedvezményes díjtételek csak a budapesti állomásokig érvényesek. A kiállítási telephez esetleg létesítendő vágányon való szállításért, a helyi viszonyokhoz képest később megállapítandó, mérsékelt illeték fog szedetni. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: UDVARDY IGNÁC.