Zalamegye, 1887. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-19 / 25. szám

csatornázó mérnöknek memoranduma. Élénk vita után elnöklő polgármester úr feltevén a kérdést, váljon a város összes utcáiban a létesítendő csatornázás mentén a járdák téglaszegélyzettel kavics burkolattal vagy kőből építtessenek e, szavazattöbbséggel elhatároz­tatott, hogy a főtér melletti főbb utcákon kőből készült járdák­, míg a mellékutcák­on téglából ellátott kavics burkolatú járdákkal láttassanak (I, amelynek tüzetes­­ meghatározására a szépítészeti bizottság küldetett ki. Egyszersmind határozatikag kimondatott, hogy Káromi József csatornázó mérnök részére a város csatornázási tervezetének elkészítése és az össze lejtmérési munká­latok teljesítéséért egyszer s mindenkorra 600 frt tisz­teletdíj szavaztatik meg olykép, hogy ezen tervezetek és munkálatok szakbirálat alá fognak terjesztetni és csak a kedvező vélemény után fog a gyű­lés ezen ha­tározata érvényre emelkedni. Lányi Kálmán kir. mérnök úr részére általa 1895. évi május hótól fogva a város érdekében teljesített munkálataiért 150 irt tiszteletdíj szavaztatott meg. Felolvastatott Kovács Kálmán nyug. miniszteri tanácsos úr levele, melyben a zala-egerszegi kisded­óvoda alap javára 500 frtot küldeni sziveskedett. A képviselő testület hálás örömmel vette tudomásul Kovács Kálmán őméltóságának ezen kegyességét és jegyzőköny­vileg fejezte ki forró köszönetét és háláját. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által felhi­vatnak a város területén levő munkaképtelen s koldu­lásra utalt szegények vallás felekezet nélkül, hogy mi­után­­ a nyilvános koldulás tilalmáról és a városi sze­gények eltartásáról alkotott szabályrendelet" a nmk­. m­. kir. belügyminisztérium által megerősíttetett s a város területére 1XX7. évi junius hó 1 vei életbe léptettetni fog: folyó évi junius hó 15-től egész 1­­87. évi julius h­ó 15-ig a város­kapitányi hivatalnál hetenként szom­baton délután 2 órától fogva összeírás végett annál in­kább jelentkezzenek, m­ert a később jelentkezők tekin­tetbe vétetni nem fognak. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. junius 5-én. Németh Elek Kovács Károly főjegyző, polgármester. Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 25. számához. Helyi, megyei és vegyes hirek. Egy éves önkény­ességi jog polgári isko­lánkkal kapcsolatos középkereskedelmi isko­lánknál Lapunk olvasó­közönsége előtt ismeretes, hogy a zala­egerszegi latban a nagyméltóságú polgári iskolával kapcso­vallás- és közoktatás-ügyi minisztérium középkereskedelmi iskolát kegyeskedett szervezni, amely iskola az érettségi vizsgálat tartásának jogát tényleg ép a lefolyt héten gyakorló. — Még csak ama kedvezmény hiányzott, hogy érettségit tett növendékeink az egy évi önkénytességi kedvezményben is része­sülhessenek. Örömmel értesíthetjük lapunk olvasó­közönséget, hogy iskolánk eme kedvezményt is elnyerte a nagym­élt. vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumnak­­. 1887. évi junius hó 14 én 23487 szám alatt kelt magas rendelete alapján, mely következőleg hangzik : „A m­. kir. honvédelmi miniszter urnak­­ évi ji­ miu­s hó 7-ről 26189 szám alatt hozzám intézett átirata szerint a zala­egerszegi polgári iskolával kapcso­latos középkereskedelmi iskolának az e­g­y évi ön­k­é­n­t­e­s­s­égi ke­d­v­ez­m­é­n­y t­e­k­i­n­t­e­t­é­b­e­n­ a f­ő­g­y­m­nasiumokkal és f­ő reális­k­o­l­á­k­ka­l v­a­ló egye­n­j­o­gosítása ;i cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg elismertetett és kimondatott, s ez a hadsereg, valamint a honvédség „Rende­leti Közlönyé "-ben kellőkép közzététetett illető­leg>­ közzététetni fog." Az érettségi vizsgálat tar­tásának és az egy évi önképzési jog kedvez­ményének elnyerése után olvasóink közül senki sem fog kételkedni, hogy középkereskedelmi iskolánk az önálló középkereskelm­i iskolák­ és kereskedelmi akadémiákkal teljesen egyenlő rangú és hogy tanintézetünk ezen kibővítés által ama kedvező helyzetbe jutott, hogy a kereske­delmi szakoktatást illetőleg a közönség igényeit teljes mértékben kielégítheti. A zala­egerszegi választó kerület szabadelvű pártja Kvadocza János budapesti ügyvédet léptette fel jeleknek, aki a személye felé irányult eme közbizalom és megtiszteltetésnek engedve, a jelöltséget elfogadta és t. hó 14-én reggel a választó­kerület székhelyére, váro­sunkba érkezett. A párt értesülve jelöltjének jöveteléről, tiszteletére fényes fogadtatást rendezett s a szent-iváni vasúti indóháznál megérkeztekor Balaton­ József zala­egerszegi esperes-plébános üdvözölte lelkes szónoklatban a párt jelöltjét, aki meghatott hangon mondott köszö­netet a szivélyes és fényes fogadtatásért.­­ A város határán mozsárlüvésekkel fogadták s a városba érkez­tekor lelkesen megéljen­ezték. A közigazgatási bizottság ép e napon tartván ülését, az általa rendezni szokott banquetten a jelek is, úgy a helybeli és vidéki intelli­gentia s a város polgársága szép számmal jelentek meg és számos lelkes felköszön­tőkben éltették a párt jelöltjét. Radocza János a plébánia téren prograiumbeszédjét f. hó 1ö-én tartotta nagyszámú közönség jelenlétében. A szónoki path­o­­zszal elmondott beszédet a hallgatóság több ízben zajos éljenzéssel kisérte.­­ Az e­ső érettsé­gi vizsgálat a zala­egerszegi pol­gári iskolával kapcsol­atos középkereskedelmi iskolánál f. hó 13-án tartatott, miután mindkét növendék a 10-és 11-én tartott írásbeli vizsgálatot sikerrel kiállotta. A vizsgálaton biztosak voltak a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfel­ügyelő és a kereskedelemügyi minisztérium részéről Szász Róbert miniszteri titkár és osztályvezető urak. A vizsgálat reggel 9 órától 111­­2 óráig tartott s a növen­dékek közül Guth Pál jeles, Goldner Ödön jó általános osztályzattal nyilváníttattak éretteknek. A miniszteri biztos urak a felmutatott siker felett teljes megelégedé­seket nyilvánítottak a tantestület előtt annak kijelenté­sével, hogy kiküldetésük eredményéről a legkedvezőbb jelentést fogják tenni. — Kinevezés: A m. kir. igazságügyminiszter dr. Viz­lendvay Imre zala­egerszegi kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanoda jegyzővé, dr. Fritz József zala-megyei aljegy­zőt a zala-egerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé ne­vezte ki. Egyházmegyei hír. A szombathelyi megyés püspök úr őméltósága zala­egerszegi segédlelkésznek Dancsecs János lentii segédlelkészt nevezte ki. — Jótékonyság. Radocza János, úr a zala­egerszegi választó kerület szabadelvű pártjának jelöltje, a villám­csapás folytán városunkban támadt tűz által károsultak részére kiosztás végett a városi polgármesteri hivatalhoz husz forintot küldött. A keszthelyi algymnasium igazgatójáva — dr. Lipp Vilmos ismert jeles régész betegsége miatt ez állás­ról lemondván — a rend kegyurasága Farkas Miklós igazgató helyettest nevezte ki. — Az alsó-lendvai választó-kerület képviselő jelöltje Fack Károly f. hó 12, 13, 14-ik napjain többek kisérő­ben beutazta a kerületet. A körút bevégzése után 14-én este az a.-lendvai választó­polgárok bankettet rendeztek tiszteletére, melyen mintegy hatvanan vettek részt. Töb­ben igen szép toásztokkal adtak kifejezést a képviselő­jelölt személye iránti tiszteletüknek. A zala­egerszegi szegénygyermekek karácsonfája című egylet által 1. június hó 12-én megtartott és teke­versen­nyel egybekötött tavaszi táncmulatságon a teke­jegyek el nem keltek s így a tekeverseny befejezhető nem volt, — annak folytatása ma, azaz junius hó 19. d. u. 3 órakor veendi kezdetét, Rozenkrancz József diaj kerti helyiségében, melyre a nagyérdemű közön­séget tisztelettel meghívja a választmány. A Csáktornyai dalárda f. hu 11 év jótékony célú előadást tartott, melyen — dacára a hűvös időnek és az előadás előtt egy órával történt tűzesetnek — még­is szép számú közönség vett részt és az estét valódi él­vezettel töltötte. A pracess előadás, correct összhangzat, a forték és piánók finom árnyalata kiváló dicséretére válik úgy a szorgalmas és tanulni vágyó dalár uraknak, mint derék vezetőjüknek, Alszeghy Alajosnak, ki nemcsak szakértelemmel és rendkívüli buzgalommal, ha­nem fáradhatlan kitartással is oktatja őket. Polyák Mátyás egyleti pénztárosuk jelentése szerint a tiszta bevétel 42 frt volt. Fölülfizettek a következő urak : Máyer Hermán 50 krt, Hochsinger Sándor 1 frt, Nei­mann Ignác 50 krt, K­etényi Imre 10 krt, Ziegler Kál­mán 1 frt, Fodor József 1 frt, Pecsornik János, 50 krt, Szilágyi Gyula 50 krt, Pecsornik Károly 50 krt, dr. Krasovecz Ignác 50 krt, Vrancsics Károly 50 krt, Za­kál Henrik frt, Molnár Elek 1 frt, Margitay József 50 krt, Goldstein Béla 50 krt, Sziber János 50 krt, N. N. 50 krt, Király Lajos 50 krt, dr. Schvarc Albert 50 krt, ifj. Benediekt 50 krt, Strausz 50 krt, Löwen­sohn Miksa 20 krt, Weisz Károly 50 krt, Bozzay Pál 1 frt, Hirschman Leó 50 krt, Pethő Jenő 50 krt, Poch­­ner Ferenc 2 frt. A 42 frtnyi összegből egy negyed Eperjes, egy negyed N.­Károly, egy negyed Toroczko és egy negyed Söjtör (Zala megye) tűzkárosultjainak küldetett. Policzer Gyula és Policzer Adolf urak To­roczko tűzkárosultjai javára külön 1 frt 50 krt fizettek felül s így a bevétel 43 fr­t 50 krt tesz. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Mélyen szomorodott szívvel jelentjük Weisz Joel úr, nyugalmazott községi iskolai igazgató-tanító, — az arany érdemkereszt birtokosának f. hó 18-án d. e. 10 órakor életének 82-ik évében hosszas betegség után történt gyászos elhunytát. A drága halott tetemei holnap, f. hó 19-én d. u. 3 órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvaira ! Zala-Egerszeg, 1888. jun. 18-án. A gyászoló család. Villamütés. Nagy vihar vonult át t. hó 16 án éjjel városunkon. Ajfélután egy órakor a villám az újváros utcában a Mogyoróssy téri ház istállójába lecsapott és dacára, hogy a zsuppos ház a záporeső által illegned­vesittetett, a házat meggyújtotta, az uralgó szélben csak­hamar a szomszédos zsuppos ház is kigyulladt. Szerencse, hogy a szél hamar lecsillapult s a kellő időben megér­kezett tűzoltóknak, úgy az egybesereglett népnek sike­rült a már majd tüzet fogott harmadik házat megmen­teni és a további veszedelemnek elejét venni. Öngyilkossági kísérlet. Kánya János, nagy-kani­zsai vasúti díjnok, régi negyvennyolcas honvédtiszt. I. hó 1-én délután a vasúti raktárban tőrrel megszurdálta magát és kezén az ereket fölmetszette. A szúrásokat szivének irányozta, de azok szívét nem érintették , egy szúrás azonban tüdejébe hatolt. A szerencsétlen embert a raktári munkások találták meg vérében fetrengve. A közkórházba szállították. Életben maradásához van némi remény, de a gyógyulást nagyon megnehezíti azon kö­rülmény, hogy a tüdő sebe­­zőszúrástól eredvén) csak igen nehezen heged. A tett oka zilált anyagi körülmény. Feltiporta a csorda. Varga (Benecz) István, kis­kanizsai lakos, f. hó 16-án este a hazatérő csordával találkozott (s mint szerencsétlen egyébként is hitte) semmi veszélyre nem gondolva, a csorda közé ment. Itt azonban egy tehén telti porta s e közben igen ve­szélyes sebeket szenvedett.* Tüz. F. hó 15-én délután 2 órakor vigyázatlanság­ból Batyk község északi részén tűz ütött ki s az ugyan­akkor uralgott nagy szél folytán csakhamar 17 lakóház és 9 pajta lett a romboló elem martaléka. A lakóházak nem égtek be, de a melléképületek teljesen leégtek, ami a kár nagyságát csak növeli. Elismeréssel emüljük fel a zalabéri tűzoltókat, kik a veszélyről értesülve, rögtön szorongatott szomszédjaik segélyére siettek. Az ő önfel­áldozó tevékenységüknek köszönhető, hogy a pusztító elem nagyobb rombolást nem tett. Vasúti menetrend: Szent-Ivánról Kanizsa felé in­dul 6 óra 35 perckor reggel, (­tehervonat), 12 óra 36 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 43 perc­kor éjjel. — Szombathely felé indul 8 óra 8 perckor reggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perckor éj­jel. — Kanizsa felől Szent-Ivánra érkezik a tehervonat 7 óra 31 perckor este. Budapesti Hírlap. A „Budapesti Hírlap" újesztendőkor pá­lyafutása hetedik évébe lépett Megerősödve, támaszkodva a Ma­gyarországon eddig hallatlan sikerre, melyben részesült. A „Bu­dapesti Hírlap­­nak a hazai műveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap ,­leitől fogva megértette a magyar kö­­lnség szelle­mét, minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk­ és tá­junkért­, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország leg­kiválóbbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hír­lap" érte el; leg­népszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a­mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; min­den rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kivül, a­kik a lap történetét irják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi ese­mény felöl rendes levelezőn kívül saját külön tudósít.) értesít köz­vetlenül. A távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk- nem történik a világon semmi jelentékeny do­log a­nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap" arról rögtön ne adjon hit és kimentő tudósítást. A „Budapesti Hírlap" politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják m­a­ kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alap­ján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyaror­szág politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el ren­des levelezők, minőkkel minden váró­ban, sőt nagy­oh községben is bír a lap ; a „Budapesti Hirlap" távirati tudósításai m­anap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hír­szolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstan­­­tinápolyig saját tudósítók vannak, a­kik úgy az ott­ történő ese­ményeket, mint az elektrom­os dróton oda futó híreket rögtön mag­táviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden foltosabb esemény felöl a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors j­ és bó értesítést. A „Budapesti Hirlap" e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a­mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hir­lap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, h­ogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Bu­dapesti Hírlap". Tárcarovdta Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, R­á­kosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogzy megma­radjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitünő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a "Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család­­s­ztalán. A közgazdasági rovatban a magyar g­azda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a­mi tájékozására szükséges. A regénycsar­nokban csak kiváló írók legújabb műveit közöljük Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalván­nyal eszközölhetők következő cím alatt: A „Budapesti Hinap" kiadóhivatalának. IV. kerület, kalap-utca 1­i­s­.ám 50.000 forintra rúg a Kincsem-sorsjáték főnye­reménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ez által rendkívül kedvező nyeremény-kilátást nyújt, miért is nem mulaszthatjuk el t. olvasóink be­cses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. Sorsje­gyek lapunk szerkesztőségében egy írtjával kaphatók Az emésztés zavarairól. Az emésztő szervek, me­lyek által a tápanyagok a test táplálására feldolgoztat­nak, egészségünkre nézve természetesen a legnagyobb fontossággal bírnak, e szervek működésének minden za­vara, tevékenységi képességének hanyatlása, izgatottsága s fennakadása kóros állapotokat idéz elő nagyobb vagy kisebb arányokban. A rossz emésztés miatt az alh­as bélcsatorna-állom­ánya is szenvedő állapotba jut. Ha az­tán kellő helyen s időben nem alkalmaztatik a helyes gyógykezelés, akkor a legkülönfélébb betegségek tüne­tei jelentkeznek, mint p. o. vérszegénység, sápkór, ta­gok zsibbadása, étvágy­hiány, savanyú bi­fogés, gyomor­fájás, nyomás a belekben, általában alhasi fájdalmak, szorulás hasmenés, kólika, sorvadás, máj- és epebajok. Az esetekben Brandt R. gyógyszerész svájci labdacsait (egy dobozzal 70 mint legjobb szert kr. a gyógyszertárakban) sok orvos, ajánlja, m­ivel kellemes, biztos ha­tása van s egyáltalában nem ártalmas. L­e­gf u­j­a­b­­b. Képviselő valasztás menyenkben. A zalaegerszegi választókerületben beadatott ös­­szesen 2712 érvényes szavazat. Ebből RADACZA JÁNOS kapott 1492, Szemnecz Emil 1220 szavazatot , így RADOCZA JÁNOS szabadelvű párti 272 szavazattöbbség­gel elnökileg országgyűlési képviselőnek kikiáltatott éj­fél után egy órakor a jelen volt szavazók lelkes éljen­­zései között. A megyénk területén ugyanezen napon folyt vá­lasztás eredményét a vett távirataink alapján követke­zőkben adjuk: a tapolczai kerületben Vadnay Andor függetlenségi antisemaíta 500 szavazattöbbséggel; a keszthelyiben Unger Alajos a nagy­kanizsaiban Hertelen­dy függetlenségi: Béla kormánypárti 55 szavazattöbbséggel; a csáktornyaiban Király a letenyeiben dr. Apáthy Pál mérsék. ellenzéki : István kormány­párti 146 szavazattöbséggel ; az alsó-lendvaiban Fack Károly kormány­párti; a zala-szent-gróthiban Eitner Sándor kormánypárti 41 szavazattöbbséggel. IRODALOM: A magyar népdalok egyetemes gyű­jteménye a „Magyar I­al Album", melynek hatodik folyamából épen most jelent meg a 8-ik füzet az 1141 —1160. számú, következő érdekes dallamokkal : 1. Magyar sziv mindig hív. 2. Meddig járok, bolygok még e világban ? 3. Meg­áldott az a jóságos Teremtő. 4. Megkondultak a haran­gok. 5. Megkötötték a kévéket. 6. Megvert engem a Teremtő. 7. Megy a kis lány az utcán. 8. Mély völgyet kerül a Tisza. 9. Mikor a kis­lánynak itt az ideje. 10. Mikor én szombaton megyek a rózsámhoz. 11. Mikor

Next