Zalamegye, 1894. január-június (13. évfolyam, 1-25. szám)
1894-02-04 / 5. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. évi 5-ik számához. új részvények után az ill. díjj. 89. tétel I. B. 2. a) pontjában meghatározott illeték jár (1893. évi 7.035. sz.). A kereseti adó alá eső családfők keresetképtelen családtagjaik után is tartoznak kereseti adót fizetni (1893. évi 7828. sz.). Törvényszéki orvos által szakértői díjairól kiállított nyugtatvány bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 8.200. sz.). A nagykorusítási kérelem következtében szükséges kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 7.285. sz.). Ha a fenyítő Ítéletben megállapított költségek iránti kielégítési végrehajtási kérvény a bűnügyi iratok között fekvő bélyegmentesen kiállított meghatalmazásra hivatkozva adatik ki, — ez a meghatalmazás feltételes bélyegmentességét elveszti. Ily esetben azonban felemelt illeték nem követelhető (1893. évi 7.960. sz.). Az 1883. évi VII. t.-c. 1. § ában említett pénzintézetek a náluk elhelyezett tőkék fel nem vett kamatai után járó tőkekamatadót abban az esetben is félévenként tartoznak befizetni, ha ezek a kamatok az egyes betevők tőkéjéhez csak később iattak is hozzá (1893. évi 7.099. és 9.081. sz.). Kálvária alap javára tett hagyomány illetékmentességben nem részesül (1893. évi 8.665. sz.). Az illeték el nem évül, ha annak öt éven belüli biztosítása és szorgalmazása azért nem volt eszközölhető, mert az illetékköteles fél birtokon belül felebbezett és felebbezése csak öt év letelte után intéztetett el (1893. évi 8.969. sz.). Igás kocsis az I. oszt. kereseti adó kivetése szempontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. A mezőgazdaságban mint kovács és bognár alkalmazott egyén ellenben mezőgazdasági cselédnek nem tekinthető s így az I. oszt. kereseti adó d) alosztályába sorolandó (1893. évi 8.505. sz.). Pénzintézet által a kereskedelemügyi minisztériumhoz a végett benyújtott kérvény, hogy valamely helyi érdekű vasút építési biztosítéka fejében letett értékpapirok tulajdonjogának javára leendő feljegyzése elrendeltessék , bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 8.135. sz.). Hiteles tolmács által magán fél kérelmére készített fordítmányok bélyegilletékéért a fordító tolmács csak másodsorban felelős (1891. évi 8.592. sz.). A községi közlekedési utak hálózatának megállapítása tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen a község elöljárósága által beadott felebbezés bélyegmentes (1893. évi 10.939. sz.). Néptanítóknak ötödéves pótlék engedélyezése végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett kérvényei és azok mellékletei bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 9.294. sz.). Ha az osztályegyezség alapján az egész hagyatékot átvevő örökös többi örökös társainak készpénzzel leendő kielégítését vállalta magára és ez a kielégítési összeg a hagyatéki ingatlanokra bekebeleztetik , bejegyzési illeték nem jár (1893. évi 9.586 sz.). Ha valamely működési átalány részben a hivatalos teendők díjazására, részben pedig meghatározott hivatali kiadások fedezésére van rendelve, ennek az átalánynak a díjazásra eső része után IV. oszt. kereseti adó jár (1893. évi 8.502. sz.). Földbérletek után járó illeték megszabásánál a bérlő által elvállalt trágyáztatás értéke nem tekinthető illetékköteles mellékszolgáltatásnak (1893. évi 10.176. sz.). Állami tisztviselő által rangsorozatának megváltoztatása végett benyújtott kérvény az ill. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.522. sz.). A jelzálog kölcsönök átváltoztatása esetén az 1881. évi 70. t.-c. által nyújtott bélyeg és illeték kedvezmények az óvadékösszegek telekkönyvi bejegyzése után járó illetékre ki nem terjednek (1893. évi 10.944. sz.). 11a az adóköteles fél a terhére különböző üzletek után, több külön tétel alatt kivetett III. oszt. ker. adók ellen együttesen felebbezett, az adófelszólamlási bizottság nincs jogosítva ezt a halmozott kérelmeket tartalmazó felebbezést végleg elutasítani, hanem köteles a felet felhívni, hogy minden egyes tétel ellen külön-külön szerkesztendő felebbezéseit záros határidő alatt adja be (1893. évi 8.560. sz.). Jogtalanul vágott ablaknyílás eltávolítása és előbbeni állapotba való visszahelyezése iránti sommás perben hozott ítélet az ill. díjj. 48. tétel A. a) pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.577. sz.). Ia az illeték az ingatlanoknak törvényszerű legkisebb értéke alapján szabatik meg, ehhez az értékalaphoz a függő termés értékét hozzáütni nem lehet (1893. évi 9.867. sz.). Ha a lelkészi javadalomhoz tartozó földek után járó földadót az egyház fizeti, ez az adóösszeg a lelkész IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményei értékéhez hozzá nem üthető (1893. évi 9.139. sz.). Bélyegjegyekben fölösen lerótt és visszafizettetni rendelt összeg után kamattérítésnek helye nincsen (1893. évi 11.874. sz.). Iajét alaptőkéjét képezik : a rendes tagok által fizetett tagsági dijak kétharmad része, b) az alapító és pártolótagok által fizetett évi járulékok, c) a netaláni kegyes adományok, tethek Segítő egyesületünk alapjának kamataiból segélyeza járáskör munkaképtelenségre jutott tagjai, valamint az elhalt tagok özvegyei s árvái. Eszközeink azonban még ma is oly korlátoltak, hogy valóban humánus törekvésünket csak részben valósíthatjuk meg. Pedig hányan vannak, kik egyesületünk támogatására vannak utalva ! A nagyérdemű közönséghez fordulunk tehát, — melynek érdekeit szolgáljuk, — s kérjük, kegyeskedjék támogatásával lehetővé tenni, hogy egyesületünk nemes törekvését minél szélesebb körben érvényesíthesse. Segítő egyesületünknek pártoló tagja lehet minden nagykorú, feddhetlen jellemű egyén, ki három évig egy egyéri tagsági díj fizetésére kötelezi magát. Alapító tag lehet az, ki a segitő egyesület pénztárába egyszer mindenkorra 25 frtot tízet. Zala-Egerszegen, 1894. január hó 20-án. A választmány nevében : Kovács György járásköri elnök. Felhívás Zala-Egerszeg város és vidéke nagyérdemű közönségéhez ! A parlament a tanítók fizetését ujabban is 300 forintban állapította meg. Oly csekély összeg ez, mely a tanítók megélhetését egyáltalában nem biztosítja. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy szerencsétlenség, vagy munkaképtelenség esetére félre is tehessenek valamit, s így elhalálozásuk esetében családjaik a vagyoni, — vagy ami ennél is elszomorítóbb, — gyakran az erkölcsi elzüllés örvényébe jutnak, mert az a csekély összeg, mit az országos tanítói nyugdíjintézet nyújt részükre, kenyérre is alig elégséges. Ezen sajnálatos körülménytől indittatva a „Zalamegyei általános tanitói testület" zalaegerszegi járás köre 1882. évben segitő egyesületet alkotott. Ezen egye A magyar közönséghez! Nincs a földön nemzet, mely oly gazdag népmese költéssel dicsekedhetnék, mint a magyar. Tanúskodnak erről különféle mesegyűjteményeink, melyek azonban alig fordulnak meg a nagy közönség kezén s melyek, minthogy többnyire az illető vidék tájszólása szerint vannak közölve, inkább a nyelvtudósokra becsesek. S ami legfőbb érdek volna pedig: ezek a gyűjtemények alig adhatók a gyermekifjúság kezébe, mert a gyűjtők, természetesen, nem vették figyelembe a nevelési szempontokat. Maga a művelt nagyközönség csak hírből ismeri egyik másik mesegyűjteményt, akárhány csak nagyobb könyvtárakban kapható. S hány szép mese van eltemetve folyóiratokban! És hány szép mese forog a nép ajkán, melyek egyetlen gyűjteményben sem találhatók ! Mind e körülmények számbavételével határoztuk el, hogy az összes java népmeséket, mondákat és regéket közkinccsé tegyük ; hogy a meseköltő tehetséggel oly igen megáldott magyar és székely nép meséit jó népies irodalmi nyelven megírva, de igazi karakterüktől meg nem fosztva, újra, egyelőre öt nagy kötetben kiadjuk, hogy a magyar nemzet az ő ezer éves ünnepén elmondhassa büszkén : Íme itt van együtt mindaz a mese és monda, amit a magyar nép poétás lelke ezer év alatt, békében és háborúban, annyi viszontagságoknak közepette, teremtett 1 Közzé bocsátjuk ezt a nagy munkát, abban az erős meggyőződésben, hogy, midőn ezt tesszük, a nemzeti irodalomnak, a nemzeti nevelésnek teszünk szolgálatot s egyben ápolni segítjük a nemzeti öntudatot.nak. Hogy ezen értékes nemzeti kincs ne csak gazdagtudósnak legyen hozzáférhető, hanem, hogy a Magyar Mese- és Mondavilágot a nemzet minden rétege, apraja, nagyja, szóval minden magyar család megszerezhesse, elhatároztuk, hogy füzetekben, mégpedig legolcsóbb áron — füzetenkint 25 krajcárért — bocsátjuk azt közre. Aki a Magyar Mese- és Mondavilágnak első füzetét, mely most jelent meg 64 oldal terjedelemmel, gyönyörű színes borítékkal, és 18 szép szövegképpel, figyelemmel átolvassa, hitünk szerint, meggyőződik arról, hogy míg ez a könyv egyfelől a családi nevelésnek és az iskolai oktatásnak nélkülözhetetlen segítsége lesz, másfelől maga a nagy közönség is, az irodalmi műveltségű ember s az írni-olvasni alig tudó ember is egyaránt lelki gyönyörűséggel olvashatja a magyar népköltés e remekeit, melyeket a falusi mesemondó hangján, de irodalmi nyelven, irodalmi ízléssel s pedagógiai gondossággal igyekezett megirni a magyar föld népének egyik fia. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy Magyar Mese-és Mondavilágban," mely az ezer év egyik szerény emlékének készül, nem innen-onnan összeollózott mesék gyűjteménye lesz, amiről az olvasó ugy a most megjelent, mint ezután megjelelendő füzetekből meggyőződhetik. Történet és helyi mondák, lehető elevenséggel megirva s vegyítve népmesékkel: ez a terve az egyelőre öt kötetes munkának. Minden kötet c. 30 nyomtatott iv. S két hetenkint 3 ives füzetekben jelenik meg, gazdagon és szépen illusztrálva. Egy-egy füzet ára 25 kr. A Magyar Mese- és Mondavilág első füzetét kívánatra bárkinek ingyen megküldjük. A Magyar Mese és Mondavilág előfizetési ára 10 füzetre 2 frt 50 kr., s azok, kik ezen összeget a kiadóhoz előre beküldik, a füzeteket pontosan megjelenés után postán bérmentve megkapják. Im ezt kívántuk elmondani az első lépésnél. Hazafias üdvözlettel: Az Athenaeum Irod. és ny. r.-társulat, mint a „Magyar Mese- és Mondavilág" kiadója. A „Magyar Mese- és Mondavilág" cimű uj képes füzetes vállalatot legjobb meggyőződéssel ajánlhatjuk t. olvasóink bizalmába és pártfogásába. Az Athenaeum kiadó társulat, mely mint Kossuth maga számtalanszor nyilvánosan előadta, a nagy száműzöttnek munkái kiadása által aggkorára foglalkozást ad, mely Petőfi legnagyobb dísszel és egyidejűleg a legolcsóbb műveit a kiadásban is kiadta, s mely a nemzeti irodalom minden ágát folyton ápolja és fejleszti, ezen vállalattal méltán fordulhat a magyar nemzet hazafiságához és bizalmához és szívesen is közöltük az ő szózatát e hazafias vállalat ügyében. Benedek Eleket, ki e mű megírását magára vállalta, széles e hazában, mint kitűnő meseirat, eléggé ismerik s felesleges volna az ő hivatottságát a magyar közönség előtt dicsérőleg kiemelni. Helyi, megyei és vegyes hirek. A megyei árvaház javára Zalavármegye fiatalsága által rendezett megyei bál alkalmából a báró Ramberg nevet viselő cs. és kir. 96-ik gyalogezred derék tisztikara Károly városról 15 frtot, Harkányi Károly úr (Szt.Gróth) 5 frtot, Simor János úr (Kapolcs) 5 frtot, Mándi Sándor úr (Baranya-Szent Lőrincz) 10 frtot, Vurglich Gusztáv prépost úr (Felső-Örs) 5 frtot, Bozzay Pál úr (Keszthely) 10 frtot, Tóth János úr (Csáktornya) 5 frtot voltak szívesek beküldeni, mely adományokért a bál bizottság nevében köszönetét fejezi ki Czukelter Lajos pénztárnok. A nagy-kanizsai Polgári Egylet közgyűlése. A nagy kanizsai Polgári Egylet — mint levelezőnk írja — febr. 2-án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Bentzik Ferenc elnöklete mellett. A közgyűlés legfontosabb tárgya volt a tisztújítás, mely következő eredménnyel ejtetett meg: elnök dr. Bentzik Ferenc, alelnök gelsei Guttmann Vilmos, titkár Stokker Antal, ügyész Szalay Lajos, pénztárnok Klein Márton, háznagy Sümegi Kálmán, könyvtárnok Eperjessy Gábor, gondnok Knortzer György, választmányi tagok: Bogyay Ödön, Danis Kálmán, Faits Lajos, Farkas László, Grünhut Henrik, Győrffy János, Keller Mátyás, Knausz Boldizsár, Lengyel Lajos, Miltényi Sándor, Nábráczky Lajos, ifj. Oszterhuber László, Plihál Ferenc, Svastits Károly, Szommer Náthán, dr. Szüts Miklós, dr. Tripammer Rezső, Werner Ferenc ; számvizsgáló bizottsági tagok : Tripammer Gyula, Gogl Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Fagyas Lajos, Székely Tivadar. Este az Egylet helyiségeiben fényes bankettal ülték meg az alapítási évfordulót. A városi választott képviselők közül Preszler Gyula, Fangler Mihály, Weisz Izidor, Fischer Miksa, Háczky Kálmán, Kummer Gyula, Major Károly, Páslek József, id. Czinder István, Goldtinger János, Udvardy Ignác, Bedő Vendel, Varga Mihály, Somody Sándor, Vörös Gyula, Juhász József, Varga Vilmos képviselők mandátuma a t. év május 13 án megszűnik, míg Rigó Ferenc, dr. Mangin Károly, Bencze János, Heinrich Vilmos, Nagy Károly, Horváth Miklós, Botfy Lajos, Krosetz István, Klosovszky Ernő, Sípos János, dr. Obersohn Mór, Rozenkrancz János, Hagymássy Gyula, Kéner Dániel, Kaszter Sándor, Schleuimer Károly és Pirity Lajos választott városi képviselők megbízatása 1897. évi május hó 13 ig tart. A nagykanizsai társaskör évi rendes közgyűlését f. hó 11-én d. u. 3 órakor tartja a következő tárgysorozattal : 1. A választmány jelentése, a társaskör múlt évi működése és állapotáról. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése, a társaskör múlt évi számadásairól. 3. A folyó évi költségvetés megállapítása 4. A mult évi tisztikar és választmány lemondása. 5. Az új tisztikar és választmány megválasztása. 6. Netaláni indítványok tárgyalása. — A közgyűlés után társasvacsora lesz. A nemesi pénztári választmány részéről már a mult hó végén elhelyeztetett a zalaegerszegi takarékpénztárba azon ezer frt, amelyet a választmány — a tanügy iránt való meleg érdeklődéstől indittatva — a Zala-Egerszegen létesítendő főgymnasium évi segélyezésére megszavazott s mely összeg ezen segélyezésnek 1894. évre esedékes részlete. A keszthelyi társaskörben febr. 6-án este társasvacsora lesz, mely után tánckorszerú fog következni. Ovoda ügy. Az iskolaszék az óvoda felügyelő bizottsággal együttesen Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt január hó 28-án tartott ülésén behatóan foglalkozott az új óvodánál levő hiányokkal s azok orvoslási módjával s egyhangúlag elhatároztatott, hogy városi tanács megkerestetik az iránt, miszerint az óvodát a bútorok-, eszközök- és szerekről tüzetes leltár állíttassék egybe, melynek egy példánya az óvoda épületében kifüggesztessék, egy az iskolaszéknek adassék át, egy pedig a városi tanácsnál legyen; hogy az ovoda udvara a növendékek részére úgy üdülésre, mint nyári időszakban tanitásra alkalmas legyen, a mostani deszka kerités kőfallal pótoltassék ; az ovoda udvara planiozandó, fákkal beültetendő s az udvarban levő kávás kut átalakitandó; a belépő növendékek nyilvántartása végett felvételi lapla szerzendő be; továbbá legalább is május hó 1-től kezdve egy állandó cseléd alkalmazandó s mivel a jelenlegi kályha a két termet kellőkép nem fűti, szakértők által az megvizsgálandó s a szükségnek megfelelőleg a jövő télre átalakitandó. Iparos bál. A keszthelyi ipartestület jan. hó 27 én tartotta meg bálját, mely fényesen sikerült. A bálanya Nagystvánné, a város biró neje volt, kit a rendezőség gyönyörű virágbokrétával lepett le, ki viszonzásul 10<l koronát ajándékozott az ipartestületi könyvtár javára. A négyeseket 58 pár tánczolta. A középkereskedelmi iskola megtartása tárgyában tett indítványt Fangler Mihály iskolaszéki tag az iskolaszék január 30-án tartott ülésén. Utala ugyanis ama körülményre, hogy városunk lakossága egy részének nagyon érdekében áll, hogy a gyakorlati életre készítő ezen iskola a főgymnasium mellett továbbra is megtartassék, kérte az iskolaszéket, hogy annak idején a megtartás tárgyában a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az iskolaszék egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy az intézetnek továbbra fentartása érdemében tőle telhetőleg mindent el fog követni. Jótékonycélú mulatság. A zalaegerszegi fiatalság több tagja, az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok, azok özvegyei és árváinak segélyalapja javára január 27 én a Baross-ligeti vendéglőben rendezett táncmulatság bevétele 89 frt 62 kr. volt. Felülfizetni szivesek voltak : Kummer Gyula, Dervarits Lajos, Domonkos Ignác 1 — 1 frtot, Kéner Dániel, Czukelter Béla, Juhász Lajos, Klosovszky Ernő, Wapper Ignác, Gölte Alajos, Bencze György, Hajmássy István 80—80 krt, Goldfinger János, Pirity Gyula 50—50 krt, Sipos János, N. N., Gombás István, Simonffy Géza, Hutter N. Aladár, Bencz György 40—40 krt, Lukáts István, Menyhárt József 30—30 kr., Slainzmann Samu, Eisenstalter Zsig- Benedek Elek, mint a „Magyar Mese és Mondavilág" irója.