Zalamegye, 1894. január-június (13. évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-04 / 5. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. évi 5-ik számához. új részvények után az ill. díjj. 89. tétel I. B. 2. a) pontjában meghatározott illeték jár (1893. évi 7.035. sz.). A kereseti adó alá eső családfők keresetképtelen családtagjaik után is tartoznak kereseti adót fizetni (1893. évi 7­828. sz.). Törvényszéki orvos által szakértői díjairól kiállított nyugtatvány bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 8.200. sz.). A nagykorusítási kérelem következtében szükséges kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek bélyegmentesség­ben nem részesülnek (1893. évi 7.285. sz.). Ha a fenyítő Ítéletben megállapított költségek iránti kielégítési végrehajtási kérvény a bűnügyi iratok között fekvő bélyegmentesen kiállított meghatalmazásra hivat­kozva adatik ki, — ez a meghatalmazás feltételes bélyeg­mentességét elveszti. Ily esetben azonban felemelt illeték­­ nem követelhető (1893. évi 7.960. sz.). Az 1883. évi VII. t.-c. 1. § ában említett pénz­intézetek a náluk elhelyezett tőkék fel nem vett kamatai után járó tőkekamatadót abban az esetben is félévenként tartoznak befizetni, ha ezek a kamatok az egyes betevők tőkéjéhez csak később i­attak is hozzá (1893. évi 7.099. és 9.081. sz.). Kálvária alap javára tett hagyomány illetékmen­tességben nem részesül (1893. évi 8.665. sz.). Az illeték el nem évül, ha annak öt éven belüli biztosítása és szorgalmazása azért nem volt eszközölhető, mert az illetékköteles fél birtokon belül felebbezett és felebbezése csak öt év letelte után intéztetett el (1893. évi 8.969. sz.). Igás kocsis az I. oszt. kereseti adó kivetése szem­pontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. A mező­gazdaságban mint kovács és bognár alkalmazott egyén ellenben mezőgazdasági cselédnek nem tekinthető s így az I. oszt. kereseti adó d) alosztályába sorolandó (1893. évi 8.505. sz.). Pénzintézet által a kereskedelemügyi minisztérium­hoz a végett benyújtott kérvény, hogy valamely helyi érdekű vasút építési biztosítéka fejében letett értékpapi­rok tulajdonjogának javára leendő feljegy­zése elrendel­tessék , bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 8.135. sz.). Hiteles tolmács által magán fél kérelmére készített fordítmányok bélyegilletékéért a fordító tolmács csak másodsorban felelős (1891. évi 8.592. sz.). A községi közlekedési utak hálózatának megálla­pítása tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen a község elöljárósága által beadott felebbezés bélyegmentes (1893. évi 10.939. sz.). Néptanítóknak ötödéves pótlék engedélyezése végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett kér­vényei és azok mellékletei bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 9.294. sz.). Ha az osztályegyezség alapján az egész hagyatékot átvevő örökös többi örökös társainak készpénzzel leendő kielégítését vállalta magára és ez a kielégítési összeg a hagyatéki ingatlanokra bekebeleztetik , bejegyzési illeték nem jár (1893. évi 9.586 sz.). Ha valamely működési átalány részben a hivatalos teendők díjazására, részben pedig meghatározott hivatali kiadások fedezésére van rendelve, ennek az átalánynak a díjazásra eső része után IV. oszt. kereseti adó jár (1893. évi 8.502. sz.). Földbérletek után járó illeték megszabásánál a bérlő által elvállalt trágyáztatás értéke nem tekinthető illetékköteles mellékszolgáltatásnak (1893. évi 10.176. sz.). Állami tisztviselő által rangsorozatának megváltoz­tatása végett benyújtott kérvény az ill. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.522. sz.). A jelzálog kölcsönök átváltoztatása esetén az 1881. évi 70. t.-c. által nyújtott bélyeg és illeték kedvezmé­nyek az óvadékösszegek telekkönyvi bejegyzése után járó illetékre ki nem terjednek (1893. évi 10.944. sz.). 11a az adóköteles fél a terhére különböző üzletek után, több külön tétel alatt kivetett III. oszt. ker. adók ellen együttesen felebbezett, az adófelszólamlási bizottság nincs jogosítva ezt a halmozott kérelmeket tartalmazó felebbezést végleg elutasítani, hanem köteles a fel­et fel­hívni, hogy minden egyes tétel ellen külön-külön szer­kesztendő felebbezéseit záros határidő alatt adja be (1893. évi 8.560. sz.). Jogtalanul vágott ablaknyílás eltávolítása és előb­beni állapotba való visszahelyezése iránti sommás perben hozott ítélet az ill. díjj. 48. tétel A. a) pontjában meg­határozott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.577. sz.). I­a az illeték az ingatlanoknak törvényszerű leg­kisebb értéke alapján szabatik meg, ehhez az értékalap­hoz a függő termés értékét hozzáütni nem lehet (1893. évi 9.867. sz.). Ha a lelkészi javadalomhoz tartozó földek után járó földadót az egyház fizeti, ez az adóösszeg a lelkész IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményei értékéhez hozzá nem üthető (1893. évi 9.139. sz.). Bélyegjegyekben fölösen lerótt és visszafizettetni rendelt összeg után kamattérítésnek helye nincsen (1893. évi 11.874. sz.). Iajét alaptőkéjét képezik : a­ rendes tagok által fizetett tagsági dijak kétharmad része, b) az alapító és pártoló­tagok által fizetett évi járulékok, c) a netaláni kegyes adományok, tethek Segítő egyesületünk alapjának kamataiból segélyez­a járáskör munkaképtelenségre jutott tagjai, valamint az elhalt tagok özvegyei s árvái. Eszközeink azonban még m­a is oly korlátoltak, hogy valóban hu­mánus törekvésünket csak részben valósíthatjuk meg. Pedig hányan vannak, kik egyesületünk támogatására vannak utalva ! A nagyérdemű közönséghez fordulunk tehát, — melynek érdekeit szolgáljuk, — s kérjük, kegyesked­jék támogatásával lehetővé tenni, hogy egyesületünk nemes törekvését minél szélesebb körben érvényesíthesse. Segítő egyesületünknek pártoló tagja lehet minden nagykorú, feddhetlen jellemű egyén, ki három évig egy egy­éri tagsági díj fizetésére kötelezi magát. Alapító tag lehet az, ki a segitő egyesület pénztárába egyszer min­denkorra 25 frtot tízet. Zala-Egerszegen, 1894. január hó 20-án. A választmány nevében : Kovács György járásköri elnök. Felhívás Zala-Egerszeg város és vidéke nagyérdemű közönségéhez ! A parlament a tanítók fizetését ujabban is 300 forintban állapította meg. Oly csekély összeg ez, mely a tanítók megélhetését egyáltalában nem biztosítja. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy szerencsétlenség, vagy munkaképtelenség esetére félre is tehessenek valamit, s így elhalálozásuk esetében családjaik a vagyoni, — vagy a­mi ennél is elszomorítóbb, — gyakran az erkölcsi elzüllés örvényébe jutnak, mert az a csekély összeg, mit az országos tanítói nyugdíj­intézet nyújt részükre, ke­nyérre is alig elégséges. Ezen sajnálatos körülménytől indittatva a „Zala­megyei általános tanitói­ testület" zalaegerszegi járás köre 1882. évben segitő egyesületet alkotott. Ezen egye A magyar közönséghez! Nincs a földön nemzet, mely oly gazdag népmese költéssel dicsekedhetnék, mint a magyar. Tanúskodnak erről különféle mesegyűjteményeink, melyek azonban alig fordulnak meg a nagy közönség kezén s melyek, minthogy többnyire az illető vidék tájszólása szerint vannak közölve, inkább a nyelvtudósokra becsesek. S ami legfőbb érdek volna pedig: ezek a gyűjtemények alig adhatók a gyermekifjúság kezébe, mert a gyűjtők, természetesen, nem vették figyelembe a nevelési szempon­tokat. Maga a művelt nagy­közönség csak hírből ismeri egyik másik mesegyűjteményt, akárhány csak nagyobb könyvtárakban kapható. S hány szép mese van eltemetve folyóiratokban! És hány szép mese forog a nép ajkán, melyek egyetlen gyűjteményben sem találhatók ! Mind e körülmények számbavételével határoztuk el, hogy az összes java népmeséket, mondákat és regéket közkinc­csé tegyük ; hogy a meseköltő tehetséggel oly igen megáldott magyar és székely nép meséit jó népies irodalmi nyelven megírva, de igazi karakterüktől meg nem fosztva, újra, egyelőre öt nagy kötetben kiadjuk, hogy a magyar nemzet az ő ezer éves ünnepén elmond­hassa büszkén : Íme itt van együtt mind­az a mese és monda, a­mit a magyar nép poétás lelke ezer év alatt, békében és háborúban, annyi viszontagságoknak közepette, teremtett 1 Közzé bocsátjuk ezt a nagy munkát, abban az erős meggyőződésben, hogy, midőn ezt tesszük, a­ nemzeti iro­dalomnak, a nemzeti nevelésnek teszünk szolgálatot s egy­ben ápolni segítjük a nemzeti öntudatot.­nak. Hogy ezen értékes nemzeti kincs ne csak gazdag­tudósnak legyen hozzáférhető, hanem, hogy a Magyar Mese- és Mondavilágot a nemzet minden rétege, apraja, nagyja, szóval minden magyar család megszerez­hesse, elhatároztuk, hogy füzetekben, mégpedig legolcsóbb áron — füzetenkint 25 krajcárért — bocsátjuk azt közre. A­ki a Magyar Mese- és Mondavilágnak első füzetét, mely most jelent meg 64 oldal terjedelemmel, gyönyörű színes borítékkal, és 18 szép szövegképpel, figyelemmel átolvassa, hitünk szerint, meggyőződik arról, hogy míg ez a könyv egyfelől a családi nevelésnek és az iskolai oktatásnak nélkülözhetetlen segítsége lesz, másfelől maga a nagy közönség is, az irodalmi műveltségű ember s az írni-olvasni alig tudó ember is egyaránt lelki gyönyörű­séggel olvashatja a magyar népköltés e remekeit, melye­ket a falusi mesemondó hangján, de irodalmi nyelven, irodalmi ízléssel s pedagógiai gondossággal igyekezett m­egirni a magyar föld né­pének egyik fia. N­­em hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy Magyar Mese-és Mondavilág­ban," mely az ezer év egyik szerény em­lékének készül, nem innen-onnan összeollózott mesék gyűjteménye lesz, a­miről az olvasó ugy a most megje­lent, mint ezután megjelelendő füzetekből meggyőződhetik. Történet és helyi mondák, lehető elevenséggel megirva s vegyítve népmesékkel: ez a terve az egyelőre öt kötetes munkának. Minden kötet c. 30 nyomtatott iv. S két hetenkint 3 ives füzetekben jelenik meg, gazdagon és szépen illusztrálva. Egy-egy füzet ára 25 kr. A Magyar Mese- és Mondavilág első füzetét kívá­natra bárkinek ingyen megküldjük. A Magyar Mese és Mondavilág előfizetési ára 10 füzetre 2 frt 50 kr., s azok, kik ezen összeget a kiadó­hoz előre beküldik, a füzeteket pontosan megjelenés után postán bérmentve megkapják. Im ezt kívántuk elmondani az első lépésnél. Hazafias üdvözlettel: Az Athenaeum­ Irod. és ny. r.-társulat, mint a „Magyar Mese- és Monda­világ" kiadója. A „Magyar Mese- és Mondavilág" cim­ű uj képes füzetes vállalatot legjobb meggyőződéssel ajánlhatjuk t. olvasóink bizalmába és pártfogásába. Az Athenaeum kiadó társulat, mely mint Kossuth maga számtalanszor nyilvánosan előadta, a nagy száműzöttnek munkái kiadása által aggkorára foglalkozást ad, mely Petőfi legnagyobb dísszel és egyidejűleg a legolcsóbb műveit a kiadás­ban is kiadta, s mely a nemzeti irodalom minden ágát folyton ápolja és fejleszti, ezen vállalattal méltán fordul­hat a magyar nemzet hazafiságához és bizalmához és szívesen is közöltük az ő szózatát e hazafias vállalat ügyében. Benedek Eleket, ki e mű megírását magára vál­lalta, széles e hazában, mint kitűnő meseirat, eléggé ismerik s felesleges volna az ő hivatottságát a magyar közön­ség előtt dicsérőleg kiemelni. Helyi, megyei és vegyes hirek. A megyei árvaház javára Zalavármegye fiatalsága által rendezett megyei bál alkalmából a báró Ramberg nevet viselő cs. és kir. 96-ik gyalogezred derék tiszti­kara Károly városról 15 frtot, Harkányi Károly úr (Szt.­Gróth) 5 frtot, Simor János úr (Kapolcs) 5 frtot, Mándi Sándor úr (Baranya-Szent Lőrincz) 10 frtot, Vurglich Gusztáv prépost úr (Felső-Örs) 5 frtot, Bozzay Pál úr (Keszthely) 10 frtot, Tóth János úr (Csáktornya) 5 frtot voltak szívesek beküldeni, mely adományokért a bál bizottság nevében köszönetét fejezi ki Czukelter Lajos pénztárnok. A nagy-kanizsai Polgári Egylet közgyűlése. A nagy kanizsai Polgári Egylet — mint levelezőnk írja — febr. 2-án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Bentzik Ferenc elnöklete mellett. A közgyűlés legfontosabb tár­gya volt a tisztújítás, mely következő eredmén­nyel ejtetett meg: elnök dr. Bentzik Ferenc, alelnök gelsei Guttmann Vilmos, titkár Stokker Antal, ügyész Szalay Lajos, pénztárnok Klein Márton, háznagy Sümegi Kál­mán, könyvtárnok Eperjessy Gábor, gondnok Knortzer György, választmányi tagok: Bogyay Ödön, Danis Kálmán, Faits Lajos, Farkas László, Grünhut Henrik, Győrffy János, Keller Mátyás, Knausz Boldizsár, Lengyel Lajos, Miltényi Sándor, Nábráczky Lajos, ifj. Oszterhu­ber László, Plihál Ferenc, Svastits Károly, Szommer Náthán, dr. Szüts Miklós, dr. Tripammer Rezső, Werner Ferenc ; számvizsgáló bizottsági tagok : Tripammer Gyula, Gogl Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Fagyas Lajos, Székely Tivadar. Este az Egylet helyiségeiben fényes bankettal ülték meg az alapítási évfordulót. A városi választott képviselők közül Preszler Gyula, Fangler Mihály, Weisz Izidor, Fischer Miksa, Háczky Kálmán, Kummer Gyula, Major Károly, Páslek József, id. Czinder István, Goldtinger János, Udvardy Ignác, Bedő Vendel, Varga Mihály, Somody Sándor, Vörös Gyula, Juhász József, Varga Vilmos képviselők mandátuma a t. év május 13 án megszűnik, míg Rigó Ferenc, dr. Mangin Károly, Bencze János, Heinrich Vil­mos, Nagy Károly, Horváth Miklós, Botfy Lajos, Kro­setz István, Klosovszky Ernő, Sípos János, dr. Obersohn Mór, Rozenkrancz János, Hagymássy Gyula, Kéner Dá­niel, Kaszter Sándor, Schleuimer Károly és Pirity Lajos választott városi képviselők megbízatása 1897. évi május hó 13 ig tart. A nagy­kanizsai társaskör évi rendes közgyűlését f. hó 11-én d. u. 3 órakor tartja a következő tárgy­sorozattal : 1. A választmány jelentése, a társas­kör múlt évi működése­ és állapotáról. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése, a társaskör múlt évi számadásairól. 3. A folyó évi költségvetés megállapítása 4. A mult évi tisztikar és választmány lemondása. 5. Az új tisztikar és választ­mány megválasztása. 6. Netaláni indítványok tárgyalása. — A közgyűlés után társasvacsora lesz. A nemesi pénztári választmány részéről már a mult hó végén elhelyeztetett a zala­egerszegi takarék­pénztárba azon ezer frt, amelyet a választmány — a tanügy iránt való meleg érdeklődéstől indittatva — a Zala-Egerszegen létesítendő főgymnasium évi segélyezé­sére megszavazott s mely összeg ezen segélyezésnek 1894. évre esedékes részlete. A keszthelyi társaskörben febr. 6-án este társas­vacsora lesz, mely után tánckorszerú fog következni. Ovod­a ü­gy. Az iskolaszék az óvoda felügyelő bi­zottsággal együttesen Szigethy Antal iskolaszéki elnök el­nöklete alatt január hó 28-án tartott ülésén behatóan foglalkozott az új óvodánál levő hiányokkal s azok or­voslási módjával s egyhangúlag elhatároztatott, hogy városi tanács megkerestetik az iránt, miszerint az óvodát a bútorok-, eszközök- és szerekről tüzetes leltár állíttassék egybe, melynek egy példánya az óvoda épületében ki­függesztessék, egy az iskolaszéknek adassék át, egy pedig a városi tanácsnál legyen; hogy az ovoda udvara a növendékek részére úgy üdülésre, mint nyári időszak­ban ta­nitásra alkalmas legyen, a mostani deszka kerités kőfallal pótoltassék­ ; az ovoda udvara plani­ozandó, fákkal beültetendő s az udvarban levő kávás kut átala­kitandó; a belépő növendékek nyilvántartása végett fel­vételi lapla szerzendő be; továbbá legalább is május hó 1-től kezdve egy állandó cseléd alkalmazandó s mivel a jelenlegi kályha a két termet kellőkép nem fűti, szak­értők által az megvizsgálandó s a szükségnek megfelelőleg a jövő télre átalakitandó. Iparos bál. A keszthelyi ipartestület jan. hó 27 én tartotta meg bálját, mely fényesen sikerült. A bálanya Nagy­stvánné, a város biró neje volt, kit a rendezőség gyönyörű virágbokrétával lepett le­, ki viszonzásul 10<l koronát ajándékozott az ipartestületi könyvtár javára. A négyeseket 58 pár tánczolta. A középkereskedelmi iskola megtartása tárgyában tett­ indítványt Fangler Mihály iskolaszéki tag az iskolaszék január 30-án tartott ülésén. Uta­la ugyanis ama körül­ményre, hogy városunk lakossága egy részének nagyon érdekében áll, hogy a gyakorlati életre készítő ezen is­kola a főgymnasium mellett továbbra is megtartassék, kérte az iskolaszéket, hogy annak idején a megtartás tárgyában a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az iskolaszék egy­hangúlag hozott határozatával kimondotta­, hogy az intézetnek továbbra fentartása érdemében tőle telhetőleg mindent el fog követni. Jótékonycélú mulatság. A zalaegerszegi fiatalság több tagja, az elaggott és munkaképtelenné vált iparo­sok, azok özvegyei és árváinak segély­alapja javára január 27 én a Baross-ligeti vendéglőben rendezett tánc­­mulatság bevétele 89 frt 62 kr. volt. Felülfizetni szi­vesek voltak : Kummer Gyula, Dervarits Lajos, Domon­kos Ignác 1 — 1 frtot, Kéner Dániel, Czukelter Béla, Juhász Lajos, Klosovszky Ernő, Wapper Ignác, Gölte Alajos, Bencze György, Hajmássy István 80—80 krt, Goldfinger János, Pirity Gyula 50—50 krt, Sipos János, N. N., Gombás István, Simonff­y Géza, Hutter N. Aladár, Bencz György 40—40 krt, Lukáts István, Menyhárt József 30—30 kr., Slainzmann Samu, Eisenstalter Zsig- Benedek Elek, mint a „Magyar Mese és Mondavilág" irója.

Next