Zalamegye, 1904. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-20 / 47. szám
4 Orosz Béláné, Oltay Lajosné, özv. Folly Béláné. Petriventén: özv. Szalacsy Farkasné. Annamajor: Schmidt Emilné. Tótszentmárton: Schneider Józsefné. Tótszerdahely: Vermes Mártonné. Felsőszemenye: Lencz Béláné. Hörcsökpuszta : Mátrai Imréné. Alsószemenye: Iliás Gézáné. Csörnyeföld : Szekula Aurélné. — A pacsai járásban Alsórajkon: Koller Istvánné. Misefa: Bosnyák Gézáné. Andorháza: Szentmihályi Dezsőné. Felsőrajkon: ifj. Thassy Imréné. Várhely: özv. Véssey Lászlóné. A perlaki járásban Perlakon: dr Kemény Fülöpné, dr Bőhm Sidneyné, dr Tamás Jánosné, dr Szabó Zsigmondné, dr Fischer Józsefné, dr Drahanovszky Gézáné, Szabó Győzőné, Márkus Péterné, Mezriczky Jenőné. Kotoron: Mayer Nándorné, Berger Manóné. A zalaszentgróti járásban Zalaszentgróton Malatinszky Lajosné, Botfy Péterné, özv. Berger Jánosné, Weisz Józsefné, dr Misner Antalné, Paál Viktorné. Zalabéren: báró Guttmann Lászlóné, özv. Kozáry Aurélné. Türjén : Zathureczky Mártonná. Kusányon: gróf Batthyány Gedőné. Zalacsányon: gróf Batthyány Pálné, gróf Batthyány Józsefné, Malatinszky Ferencné. Kehidán: Baronyi Edéné. Mikosdon: Zierer Alfrédné. Pakodon : Horváth Jánosné. Zalabéren: Mayer Mórné. Bizton hisszük, hogy a nemzeti és népmentő feladatnak ilyen nemesszívű gárdával nagy sikere lesz. Hivatalos rovat. A beállott téli időre való tekintettel felhívom a város közönségének figyelmét arra, hogy a házuk vagy lakásuk előtti gyalogjárót, a városi köztisztasági szabályrendelet értelmében tisztán tartsák, különösen pedig a síkos járdát homok, hamu vagy fűrészporral úgy hintessék be, hogy azokon a biztos közlekedés akadályozva ne legyen, mert az ilyszerü kihágások elkövetőivel szemben a kihágási eljárás a legszigorúbban fog lefolytattatni. Zalaegerszeg, 1904. november 18. II. Csentericz Béla r.-kapitány. A közadók kezeléséről szóló 1883. évi 44. tc. 55. §-a értelmében felhivatnak mindazon adózók, akik a mult és folyó év végéig esedékessé vált állami-, hadmentességi díj, bélyeg és jogilleték, megyei pót- és útadó, úgy községi pótlék, nemkülönben sánkahegyi vagy egerszeghegyi hegyközségi járulék vagy más egyéb az egyenes adók módjára behajtandó köztartozással hátralékban vannak, hogy hátralékaikat 8 nap alatt annyival inkább befizessék, mert ellen esetben, ezen időnek eredménytelenül való lejárta esetén a zálogolási eljárás nyomban eszközöltetni s a lefoglalt zálogtárgyak a zálogolás jogerőre emelkedése után összeszedetni s nyilvánosan elárvereztetni fognak. Zalaegerszeg, 1904. november 18. Magyar Lajos, Simonfy István, pénztárnok, ellenőr. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap, 1904. november 20. Hírek, Erzsébet napja. Magyarország nagy királynéjának nevenapját ünnepeltük, gyásszal, fájó kegyelettel a sziveinkben. Visszaemlékeztünk azokra az időkre, amikor a nagylelkű asszony a mélyen sújtott magyar nemzetet megszerette, igazait megismerte s szivébe fogadta egy ország fájdalmát. A szeretetből áldás fakadt a nemzetre s a szabadság napjának sugarai glóriát vontak a nagyasszony köré. És annak a királyi szivnek, amely mások szenvedéseit is érezte, annyi fájdalom jutott, hogy szentté avatta a martyrok sorsa. Kitűztük a gyászlobogókat Erzsébet napján és szeretettel emlékeztünk vissza nagyasszonyunkra, Erzsébet királynéra, akinek emléke áldott lesz mindig e hazában. A szomorú emléknapon úgy az iskolák, mint a középületekről gyászlobogó lengett, hirdetve a gyászt, mely az országot a nagy királyné tragikus halálával érte. A vármegyei igazoló választmány f. hó 15-én Hajik István bizottsági elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen az összes választókerületekben megejtett választásokat vette birálat alá. Tudomásul vette, hogy a karmacsi kerületben megválasztott Tomka Károly, valamint Kovács Sándor a dobrónaki kerületben is megválasztatván, a lentii bizottsági tagságról lemondott s így ezen két helyen új választás elrendelését javasolja a törvényhatósági bizottságnak. Majd tüzetes tárgyalás alá vette az egyes választások ellen beadott felebbezéseket s tanácskozásának eredményéhez képest a novai és nagylengyeli választás ellen beadott felebbezéseket visszautasította; az ukki választást mig a pacsai, csáktornyai, perlaki, megsemmisítette, lövői, baksai, bagodi, zalaegerszegi letenyei, zalánál a felebbezésben felhozott okok választásokkiderítésére nézve szabályszerű vizsgálatot rendelt el. A többi kerületre nézve a választást jóváhagyta, amennyiben az szabályszerűen folyt le s ellenök a törvény által előirt időben felebbezést nem adtak be. Királyi kitüntetés: Ő felsége alkirály Victor Samuné született Guttmann Hedvig nagykanizsai lakosnak a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréseül • a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Esküvő: Schuszter Oszkár zalaegerszegi állami főgimn. tanár f. hó 18-án esküdött örök hűséget Schmidt Irma kisasszonynak, Schmidt József zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolai tanár kedves leányának. Az esketési szertartást Kun Vilmos főgimn. hittanár végezte, aki az ifju párhoz az esketés befejeztével szívhez szóló beszédet intézett. Eljegyzés: Kluger Salamon pozvai földbirtokos leányát, Viktoriát eljegyezte Marton Kálmán óhidi lakos kereskedő. Megerősítés: A veszprémi egyházmegyei főhatóság Rosta Kálmán kisgörbői kántortanítónak és Molnár Gyula balatonedericsi osztálytanítónak megválasztását, továbbá a vindornyafoki, hegyesdi és nagypécselyi ujonan alakult iskolaszékeket megerősítette. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir belügyminiszter a zalaegerszegi ászovai járás községi és körjegyzői egyletének módosított alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Honvédlaktanyánk ügye. A honvédelmi miniszter Papp Béla altábornagyot azzal a megbízással küldötte le, hogy a várossal egy uj laktanya építése ügyében tárgyaljon. Az altábornagy ebből a célból f. hó 18-án városunkban időzött s a képviselőtestület által a laktanya ügyében kiküldött bizottsággal tárgyalásba bocsátkozott. A tárgyaláson a bizottság tagjain kivül részt vett a 7. honvéd-huszár ezred ezredese, a helybeli honvéd-huszárosztály parancsnoka és két vezérkari tiszt. A tárgyalás azon alapon indult meg, hogy a honvédelmi miniszter a honvéd-huszár osztályt városunkban csak abban az esetben hagyja meg, ha a város kész új laktanyát építeni, amennyiben a jelenlegi laktanya, még esetleges átalakítások mellett sem felelne meg a célnak. A bizottság tagjai elvileg az új kaszárnya építésébe belementek, mégpedig olykép, hogy a város elsőrendű, úgynevezett normál kaszárnyát építene a mostani fedett lovardától jobbra. Ola külváros mögött e célra megveendő tíz hold területen, melyből 6 hold a kisgyakorló-tér számára szolgálna, mely közvetlen a kaszárnya mellett lenne. Az altábornagy a tárgyalás során megismertette a bizottság tagjaival azokat a térhelyeket, amelyek az itt levő három század elhelyezésére szükségesek; kiterjeszkedett a nagy-és kisgyakorlótérre, az ivóvíz minőségére, az új laktanya építésére szolgáló terület talajviszonyaira, annak a Zala vizéhez mért fekvésére, a lövölde számára szükséges területre stb. A bizottság tagjai a tárgyalás során arról szereztek meggyőződést, hogy úgy a tárgyalást vezető altábornagy, valamint a tárgyaláson részt vett katonai egyének az ügy iránt a legjobb indulattal vannak s biztosra vehetjük, hogy a kérdés a közeljövőben kedvező megoldást nyer. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az altábornagy a minisztériumhoz terjeszti be, honnan legközelebb jön leirat, mely a város közönségét kellőkép tájékoztatja a sérhelyek számáról, az állam részéről fizetendő évi bérletről, az épitési költségeknek hozzávetőleges nagyságáról s ezek alapján dönthet a kaszárnya ügyében a képviselőtestület. Halálozások. Kócza János zélpusztai haszonbérlőt súlyos csapás érte. Neje szül. Tóth Terézia f hó 16-án a téli lakásán meghalt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Kócza János mint férj, Kócza Mariska, Kócza Gizella, Kócza Margit, Kócza Ernő mint gyermekek, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalommal jelentik a szeretett nő és anya Kócza Jánosné szül. Tóth Terézia úrnőnek Nemeszóli ben 1904 november 15-én reggel 1/25 órakor I életének 57-ik, boldog házasságának 30 évében hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak drága földi maradványai a róm. kath. szertartás szerint 1904 évi november hó 18-án délelőtt 10 órakor Nemeszórben lesz beszenteltetve s a zalaszentgyörgyi sírkertben örök nyugalomra tétetve. Az engesztelő szentmise-áldozat Zalaszentgyörgyön november 19-én lesz az Urnak bemutattatva. Törzsök Sándor nyugalmazott tanító Koroncon, 50 évi buzgó működés után 72 éves korában elhunyt. Törzsök Vilmos helybeli segédlelkész édesatyját gyászolja az elhunytban. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter az orehovicai anyakönyvi kerületbe Pintarits Pál jegyzőt anyakönyvvezetővé, a tüskeszentgyörgyibe pedig Mészáros Mihály segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. — Az orehoviczai anyakönyvi kerületbe Pintarics Pál jegyző anyakönyvvezetővé, a tüskeszentgyörgyibe pedig Mészáros Mihály segédjegyző anyakönyvvezető helyettessé neveztetett ki. Az óvoda felügyelő bizottság folyó hó 13-án Hajik István elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen tudomásul vették a tanács abbeli intézkedését, hogy a külső óvodánál a bizottság megkeresésére a szükséges cselédet alkalmazták; tudomásul vették a gondnok jelentését, hogy számadását s a mindkét óvodánál megmardt beiratási díjakat a városi pénztárba beszolgáltatta; végül tudomásul vették az óvónők szeptember és október havi jelentését. A külső óvodánál az illemhelyek célirányos elhelyezése tárgyában újabban is megkeresik a városi hatóságot. Az óvónőket megbízta a bizottság, hogy az esetleges szükséges tanszerekről ódó szakkönyvekről a jövő ülésre részletes költségvetést adjanak be, hogy azok beszerzése iránt a bizottság a szükséges intézkedést megtegye. Sümeg képviselőtestülete november 13-án rendkívüli gyűlést tartott Sipos József h. bíró elnökletével. Novák Zsigmonddal kötött szerződést, amely szerint a vásári helypénzszedést 4.100 koronáért bérbe vette, a gyűlés jóváhagyta. A kőfejtők bérbeadásával az elöljáróságot bízták meg s utasították, hogy hirdetését több lapban közzétegye. Malomsoky János jegyző bemutatta a közigazgatási bizottság határozatát, amellyel az elemi iskolák községi jellegűvé való változtatását megerősítette s tudatta, hogy Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelő Sümegen volt, megszemlélte az iskolaépületeket, az államosítás ügyében kiküldött bizottsággal megtárgyalta az államosítás irányelveit s a kérvényeket fölterjesztése végett átvette. A jegyző szabadságidejét az adósügyi jeggyző állásának szervezésével egyidejűleg állapítják meg. Több illetőségi ügyet elutasítottak s a pótadók törlését tudomásul vették. A vármegyei építő szabályrendelet értelmében Sümeget városi jellegűnek mondotta ki a gyűlés. Fehér Károly színigazgató engedelmet kért, hogy a március elejéig terjedő időben Sümegen ,pár hétig előadásokat tarthasson. A kérvényt véleményadás végett kiadták a szinügyi bizottságnak. (Ez társadalmi úton alakult meg a tavasszal egy szini egyesület alakitása ton való kavicsbányászást érdekében.) A haraszévi 300 koronáért 5 évre Gránc Adolfnak kiadta az elöljáróság, a képviselőtestület azonban nem hagyta jóvá, hanem Kis Antal, Jankó József és az elöljáróságból álló bizottságot új tárgyalásra utasították. Vid Lajos képviselő kérdést intézett az elöljárósághoz, mi történt avval a határozattal, hogy Epstein Vilmos szőlőjében elfoglalt területért 100 koronát fizessen. A jelen volt Epstein Vilmos kijelentette, hogy a bástyát elbontatja s az elfoglalt területet visszaadja, mert 100 koronát nem ér. Végül Bárdi Ferenc dr élénk színekkel festette, milyen nyomorúságos helyzetben van Sümeg és vidéke a rosz vasúti menetrend miatt s indítványozta, hogy a főispánhoz, a közigazgatási bizottsághoz s Eitner Zsigmond országgyűlési képviselőhöz kérvényt intézzen, hogy a mizerábilis menetrend végre orvoslást nyerjen. Ezután a gyulás eloszlott. A tapolcai borvásár. Holnap, folyó hó 21-én nyílik meg a borvásár. A rendező bizottság igen izléses kiállításban, a városháza tanácstermében