Zászlónk, 1924. szeptember - 1925. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924-09-15 / 1. szám

2 ZÁSZLÓNK 1924 szeptember 15. A lamboeee magyar győzteseiben. Turáni kis csapat! egykori hősök üde képes mása, Kettétört törzsünk fiatal hajtása, pafánk virága, J­apsugárs leventék, Kik „Koppenhága nagy színét bevették“, világjáró kis hősök, — átölel A tépett Haza, e vérző kebel. Amit a csúf­oilág letagadott: A dicsőséges tíz évszázadot, A becsület, a bőség koronáját, A névtanúság aureoláját, A nirtust, kemény acélizmokat, Az önzetlen nagy vépes harcokat, Zászlóink fényét, büszke lobogását, Fegyverünk élét, kardunk csattogását, izzó színünket, mely bő és szelíd: Ezer esztendőnk minden kincseit Ti elhittétek, — és megmutattátok, Hogy tehetetlen a négzetes átok, Mely üldöz, bénít, lesújt, megaláz. Turáni erőnk, ez a szent narázs, Megújít mindig, tisztít, fölemel S és fűztől izzik a né­ző kebel, Turáni kis csapat, te benned ott ez örök láng ereje lobogott. Te noltál Árpád bűnszerző hada, Kalandos ősök vitéz csapata, István hatalma: rendezett erő, — — és ott nőtt László, a pogánynező, Hogy Hunyadiak, a hősi egyszerűség­ és Rákócziak, a számkinetett bőség? Szent Imrénk színe, égi tisztasága. A magyar élnek örökmécsi világa, Mikes humora, kurucsfáj­dalom, Idegen földön magyar sírhalom: Mind néletek nőit s győzött bennetek! Meet czerénes a ti színetek! Dalosla­kú, vidám kis harcosok, Lépésetektől a nén föld dobog. Dobog a magyar föld lázas színe, Met­t új­ reménnyel, hittel van tele. Ha megmozdul a Kárpát s Adria. Fölébred Erdély s a halott folyók, Felláidul e ben minden rab fia S megvalósulnak a szent níziók: Állj' síkra akkor győző kis csapat, emeld a zászlót büszke lobogásra, vezessen az isteni kard piílogása S utánad indul milliónyi had! Turáni kis csapat!­m Radnányi Kálmán. AMERIKA, ANGLIA, MAGYARORSZÁG. A koppenhágai cserkészvilág­bajnokság eredménye: I. Amerika 181 ponttal. II. Anglia 172 „ III. Magyarország 166 „ A nemzetek mérlegének a serpenyőjébe dobtuk cser­készeink ügyességét, erejét, bátorságát, egyeneslelkű­­ségét, éleslátását, a mi legdrágább nemzeti kincseinket s a mérleg javunkra billent. A letiport, koldussá nyomo­rított, porig alázott Magyarország cserkészei föltárták a világ előtt a magyar lélek titkait, a kipusztíthatatlan magyar energiát. Nem mondom el a világversenyre való előkészülete­inket, a dániai fogadtatást. Magát a versenyt írom le röviden. Bizony, elfogódott szívvel pillantgattunk körül, amikor aug. 9.-én másfél­órai gyaloglás után bevonultunk a dán királyi vadaskert Ermelunden nevű tisztására. N­agy sürgés-forgás volt már a táborhelye­ken. A fiúk érez­ték az óra jelentő­ségét, hallgattak és a parancsokat les­ték. Üdvözlés után a táborhelyünkre vezettek, kötéllel körülkerített pá­zsit volt ez, 35­ lé­pés hosszú, 25 lé­pés széles. Dob­bant a föld, a ma­gyar versenycsa­pat megállt küz­delme színhelyén. Éreztem, hogy mindenki nyugodt, a fegyelem mély gyökerű és az volt a gondolatom: az én cserkészeim meg fognak felelni, csak mi vezetők ne kövessünk el hibát, ne legyen idegesség, ne legyen kapkodás ! Én is megnyugodtam. Az első versenyszámot majdnem fölényes nyugalom­mal álltak meg. Mr. Wilson, a döntőbíróság elnöke végig­nézte a teljes felszereléssel vigyázzban álló csapatot és a szerkocsit. Majd levetette a hátizsákokat és apróra megvizsgálta a felszerelést a dán fődöntőbíró, mr. Gred­­sted asszisztenciájával. Néhány­ hátizsákot kiürittetett s tetszett neki, hogy mindenkinek a táborozási száma minden felszerelési tárgyán rajta van, majd megadta az első feladatot: — Eső közeledik, önnek csapatjával hamar tető alá kell jutnia. Tessék a lehető legrövidebb idő alatt tá­bort ütni! Vezényszavak, futkosás, kavarodás, cövekelés. Nyolc perc múlva min­denki eltűnik a sátrában felszere­lésével együtt. Hu­­szonnégy sátor állt. A bírák jegyeztek és mr. Wilson új utasítása így szólt: — Most 5 óra 24 perc van, 3 óra múlva visszajö­vünk, addig verje­nek végleges tá­bort. Éreztük, hogy a felszerelés és szál­lítás jól ment, de a gyors táborverés nem volt a legjobb, tehát a verseny­számban való mi­nősítésünk attól függ, milyen lesz a véglegesen be­rendezett tábo­runk. Nagy jókedv- A magyar versenycsapat zenekara a koppenhágai cserkész-világversenyen. A zenekar élén dr. Herrmann Győző áll. A Jamboreen résztvevő 33 nemzet cserkészcsapatai számára a mi zenekarunk játszotta esténkint a takarodó­, a „Krasznahorka büszke várá“-t.

Next