Zászlónk, 1927. szeptember - 1928. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927-10-15 / 2. szám
ZÁSZLÓNK 35 1927 október 15. valaha fiú az apjától, nemzet ifjúsága a nemzet hőseitől. Ez a kereszt hivatást jelent, küldetést, rettentő feladatot. Jelenti a másokért való élet önfeláldozó hűségét, a becsület erőfeszítései mögött a kálváriát. Jelenti a mély hitet, amely a kálváriában lépcsőfokot lát az ég felé; az egész életet átnemesítő vallásosságot, mely könnyűvé teszi a szenvedést. De jelenti a föltámadást is, amely a golgoták dicsőséges koronája. Arad a magyar fiúk iskolája. Itt tanuljuk meg a hazaszeretet valódi törvényeit. Az aradi iskola tanárai a hős vértanúk: minden szavuk szent, mert életüket tették rá. Micsoda tanítás az, amelynek minden mondatát piros vér szentesíti! Aradon ma idegen lábak tapossák a hősök hamvait. Az első nagy tanulság a rab halottak iskolájában ez. A horvát Knézich, a szerb Damjanich, a német Pöltenberg és Leiningen, az északmagyarországi Lahner a magyar haza vértanúja lett. Az aradi tizenhárom vértanút nagyrészt a nemzet testéből kitépett országrészek szülték és nevelték. Arad a legkiáltóbb tiltakozás a mi csonkaságunk ellen. A másik nagy tanulság ez: Akik a testet megölik, azok a lelket meg nem ölhetik. A lélek országát a kiömlött vér megszenteli, megnagyítja s hatalmassá teszi. Az aradi gyilkosok hősi mintaképeket állítottak elénk, akik összekapcsolják a szétesni készülő magyarságot. A harmadik tanulság ez: Aki a jövőt építi, a nemzeti múlt szent forrásaiból merítsen erőt. R. K. Az aradi vár sáncainak egyik szöglete, a négy tábornok agyonlövetésének a színhelye az ú. n. észak-keleti kapunál. RISZTICS MAGYAR REPÜLŐ VILÁGREKORDJA. A magyar aviatika is nyögi Trianon békéit Tragikus helyzetünk szomorú jelensége, hogy kitűnő tengerészeink hajó nélkül bolyonganak szanaszét; európai hírű katonáink kezébe nem adhatnak fegyvert; vakmerő pilótáinknak nem tudunk gépet adni, hogy magyar géppel, magyar levegőben magyar rekordokat írhassanak be az aviatika évkönyvébe. Keserű dicsőség az nekünk, hogy kiváló repülőink idegen nemzetek számára szereznek rekordokat. Elszélednek a magyar egyéniség virtuózai, bekapcsolódnak idegen, sokszor ellenséges népek kultúrájába. Risztics János egykori magyar tábori pilóta már hosszabb idő óta a német Junkersgyár alkalmazottja, mint „berepülő“. Az F. A. I. július 20-áról kelt hivatalos jelentése szerint Risztics ismét világrekordot állított fel a 2000 kg terhelésű, szárazföldi repülőgépek kategóriájában, amenynyiben egy hárommotoros Junkers G—24. típusú repülőgéppel 13 óra 1 perc és 128 mp-ig volt a levegőben és ez alatt az idő alatt 1 621 088 km-t repült be. A rekord az F. A. I. szabályzata értelmében — tekintettel arra, hogy a teljesítmény Németország területe felett lett elérve — Németország javára ismertetett el. Azóta a zürichi F. A. I. konferencia határozata szerint a hitelesített rekordokat a pilóta nemzetének a javára könyvelik el. Ehhez a hivatalosan elismert rekordhoz hozzá kell még fűznünk, hogy augusztusban Risztics János a Junkers-művek berepülőpilótája Edvárd német pilóta kíséretében 52 óra 11 perc és 8 másodpercen át volt egyfolytában a levegőben és ez alatt 5300 km-t repült be. Ezzel a gyönyörű teljesítménnyel nevezettek megdöntötték úgy az időtartam, mint a távolsági rekordot, amelyet Chamberlin New-York—Berlin repülésével állított fel. Adja Isten, hogy az idegen érdekeltségekbe kivándorolt magyar tehetségek minél előbb hazajöhessenek s tudásukat itthon érvényesíthessék! Risztics Jánostól mi még sokat remélünk. A világ aviatikájának a porondján újabb és újabb rekordokért folyik az erők összemérése. A jövő titka, hogy az Európából Amerikába való repülés kinek a teljesítménye lesz? Az új világ konkvisztádorai előtt mérhetetlen feladatok várnak megoldásra. Az emberi fantázia nem is tudja követni a lehetőségeket, amelyeket az idők méhe magában rejt. Hiszen napról-napra új csodákat szül az emberi vakmerőség s a kemény akaraterő. Börtönünk ablakából szorongó szeretettel figyeljük vérünk kivirágzását, az idegen levegőben kalandozó Riszticset. Vele száll a magyar becsület, a magyar vágyak viharmadara ő, s gépén a magyar sors ül a pilóta háta mögött. De az idő rohan! S a Risztics Jánosok fogynak, szétszóródnak a nagyvilágban. Mire fölpirkad a magyar hajnal, lesznek-e még olyanok, akikben a magyar tehetség kivirágzik s akik a magyar zászlót tűzik ki küzdelmeik szimbólumául? Reméljük, hogy lesznek! Risztics János világhírű magyar repülő.