Zempléni Múzsa, 2009 (9. évfolyam, 33-36. szám)

2009-06-01 / 2. szám

Szögyény Antónia, Salkaházi Sára, Zsindelyné Tüdős Klára, Sass Flóra, Hugonnai Vilma, Vendl Mária, Jászai Mari, Szereczky Zita, Kovács Margit, Aranyváry Emília, Czinka Pan­na, Kronberger Lili, Rhédey Claudia, Erzsébet királyné (Sissi) és Tóth Ilona. A művésznő válogatása szubjektív, ám a választottak nemzeti történelmünk kimagasló asszonyai. Kü­lönböző történelmi korokban, eltérő gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más-más szellemi közegben és környezetben éltek. Ám közös bennük a ragyogó szelle­miség és az, hogy nem származásuk, hanem tetteik miatt érdemelték ki a megbecsülést. Mindkét tárlat rendhagyó történelem óra is volt egyben: a kisplasztikák mellett a látogatók elolvashatták a megformázott nagyasszony életrajzát, amelyek­­ a művek fotóival - kö­tetben is megjelentek. 2006-ban a művész keresni kezdte „a nőt”, tehát a magyar irodalom kiemelkedő szemé­lyiségeinek múzsáit. Józsa Judit a számára legkedvesebb írók, költők ihletőit mintázta meg. A kiállítás középpontjába a Magyarország-Anyaország kompozíció került. A Mú­zsák kertje című, látványos kiállításhoz megformázta a Janus Pannonius által Pannó­nia földjére csábított kilenc antik múzsát, Tinódi Lantos Sebestyén múzsáját, A magyar történelem alakját, Balassi Bálint Júliáját, Csokonai Vitéz Mihály Lilláját, Petőfi Sándor Szendrey Júliáját, Ady Endre Lédáját, Juhász Gyula Annáját, Babits Mihály feleségét, Török Sophie-t, Márai Sándor feleségét, Lola asszonyt, Szabó Lőrinc múzsáját, Korzáti Erzsébetet, József Attila három múzsáját - Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra - és Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit. Persze poén is akadt: Kaffka Margit férje, Bauer Ervin, Tamási Áron írásainak ihletője, a Székely és Wass Albert legfőbb támasza és forrása: Erdély. A kiállításra érkezők virágos lugason át léphettek a terembe, ahol szimbolikus jelentéssel bíró élővirágokkal idéztük meg a címet, azaz a Múzsák kertjét. Az életrajzok és a kisplasztikák fotói ismét megjelentek kiadásban is. A 2007. évi TerrAqua világa kiállítás anyaga, ahogyan a cím is utal rá, terrakotta és kagy­ló. A Magyar Nagyasszonyok és a Múzsák kertje kisplasztikái között is volt olyan, amely­be Józsa Judit beépített természetes ásványi anyagokat, köveket. A terraqua teremtett lényeinél is felhasznált csigákat, kagylókat, korallokat. A művész új, szakmai kihívásként színes, matt és selyemfényű mázakat használt. A tizenhét lény változatos formákkal és karakterisztikus jegyekkel, szimbolikus utalásokkal fejezte ki a természeti adottság és az alkotói képzeletvilág találkozását, sajátos mitológiát teremtve. Mérvadó művészettör­ténészek véleménye szerint az egyik legősibb művészeti ágnak tekinthető kerámiamű­vészetben sikerült új műfajt teremtenie. Az élmény fokozása érdekében a belépőket az installáció részeként tengerparti sétány (egy méter széles homoksáv) fogadta, amelyet mediterrán növények és Józsa Judit kagylógyűjteménye tette még valószerűbbé. A hát­térben a tenger zúgása volt hallható. A 2008. augusztus 14. és október 19. között bemutatott Magyar mesevilág ihletőiként a magyar népmesék hősei szolgáltak. A magyar népmesék gazdag mitológiája és szimbó­lumrendszere egyedülálló a világon. Mindez kifejezésre jutott a Magyar mesevilág alak­jaiban. Az Életfa, a Föld közepe, a Királyfi, a Királyleány, Jankó, a Hold anyja, a Nap anyja, a Szél anyja, a Vasorrú bába, a Háromfejű sárkány, a Hétfejű sárkány, Tündér Ilona, a Fehérlófia, a Helsingszakállú, az Ördögöcske és a korábbi tárlatokról már ismert Emese, Erdély és Magyarország-Anyaország segítették elő a felnőttek és a gyerekek ismereteinek bővítését a magyar őstörténetről, eredetről, életmódról, hagyományokról, népszokásokról. Zöld növények, indák meseszálként fonták, kötötték össze a műveket. 65

Next