ZeneSzó, 2000. (10. évfolyam, 1-10. szám)
2000 / 2. szám
ÜNNEPI KONCERT A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN Kölcsey Ferenc, a 19. század lírájának tragikus érzelmekkel átszőtt kimagasló egyénisége Himnuszát 1823-ban írta, s zenéjét Erkel Ferenc, "a magyar opera úttörője" 1844-ben komponálta meg. Az immár 175 éves Himnusz ezúttal Bánffy György átérző, kiváló előadásában hangzott el azon a hangversenyen, amelyet a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA - rendezett a Néprajzi Múzeumban január 23-án. Az ünnepi beszédet Daróci Bárdos Tamás zeneszerző mondotta, aki súlyos szavaival igyekezett az elmúlt 1000 esztendő zenei érdekességeit feltárni "per tangentem" a XX. századig és kiemelte a Himnusz jelentőségét, forró hazafiságát, amelyet ünnepélyes alkalmakkor azóta is nemzetünk tiszteletére énekelünk. Majd összkarban felhangzott a Himnusz Őri Csilla vezetésével. Ezt követte a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola Zingarelli Gyermekkara (Budapest) szép műsora. Az érdekes kórusművekből kiemeljük az "Adventi ének a 13. századból" való darab előadását, amelyet példás egyszerűséggel tolmácsoltak a gyerekek. Majd Kovács Mátyás "Mári bölcsődala" valamint Bárdos Lajos "Édesanyámhoz" című kórusát szívet melengetően, pontosan szólaltatták meg Őri Csilla színvonalas dirigálásában. Adolphe Adam "Karácsonyi énekében" jobb lett volna, ha a szólót a teljes szólam adta volna elő. A Vox Hungarica Nőikar két Tamási Tibor művet énekelt s közülük a "John Anderson, szívem" című kórus nyerte el tetszésünket differenciált hangzáskultúrájával. Kodály Zoltán "Cigánysirató"-ja kiemelkedő szépséggel tárulkozott ki ugyanúgy, mint Karai József "Sárközi karikázó"-ja. Döbrössy János karmesteri munkája mintha az újjáteremtés képességével ajándékozott volna meg bennünket. A Cimbora Együttes- a koncertet színesítő népzenei együttes - fiataljai ütős, fúvós és vonós hangszerekkel kísérték éneküket. Két művet adtak elő, elsőként az "Újévi köszöntőt", majd Balassi Bálint "Ó én édes hazám" című dalát. A Musica Nostra Énekegyüttes mintaszerűen felépített műsora mind az egyes nőikarok válogatása, mind megoldása folytán Mindszenty Zsuzsanra hozzáértését, ízlésvilágát, szinte megejtően bensőséges dirigálását bontakoztatta ki. Sugár Miklós drámai művében - "Cantate Domino"- a szerző képzeletvilága látványosan és erőteljesen bontakozott ki. Bárdos Lajos "Ave maris Stella" motettájában a karnagy jóvoltából felszínre került a mondanivaló teljessége színesen, tartalmasan és költőien. Mohay Miklós "Hálaadó énekében" a szerző elképzeléseit gyönyörűen vetítette elénk az énekegyüttes biztos, megbízható, remek tolmácsolása. Kodály "III. Olasz madrigál"-ja, ez a gyönyörű mű a szerző szólamainak egyenrangúságával és énekelhetőségével tűnt ki. Bartók Béla "Isten veled!" című kórusának előadása tartalmasan, szuggesztíven, elragadóan, ihletetten hangzott el. Mindszenty Zsuzsánna művészi fegyelmezettségről, a hangzások szépségéről, az előadásmód természetességéről gondoskodott magas hőfokon. A Balassagyarmati Dalegylet műsorát is meg kell dicsérnünk. Kodály "Szép könyörgés" című műve hallatlan érdekességgel, élő, lüktető előadásban kelt életre. Udvardy László (József Attila) "Tél" című kórusa érzékenyen, drámai és lírai intenzitással, kifejezéssel telten szólalt meg. Bárdos "Csillagvirág"-ja érzelmileg, színekben, karakterekben gazdagon bontakozott ki. Fasang Árpád (Réti Zoltán) palóc népdalfeldolgozását lelkesedéssel, szabadon, frissen hallhattuk. Ember Csaba személyes jellegű, kitűnő tolmácsolása lelkesen osztozott a felcsattanó tapsokban. Befejezésül összkarban Egressy Béni- Vörösmary Mihály "Szózata" emelkedett hangon, fegyelmezetten, a Magyar Kultúra Napját méltóan zárva szólalt meg Ember Csaba vezényletével. A jól felkészült műsorvezető - Fehér Anikó - kitűnően ismertette a soron következő darabokat. S végül meg kell állapítani, hogy igen nagy szükség van ilyen ünnepi koncertekre, hiszen ezek országszerte bizonyítják zenei kultúránk felpezsdült tényét, jelentőségét, méltó helyét az európai vokális mezőnyben. flage Dloés A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Jótékonysági hangverseny Csákváron Január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Csákvár Jövőjéért Közalapítvány kuratóriuma jótékonysági hangversenyt rendezett. A műsorban szerepeltek a zeneiskola tanulói és a község kórusai. Az Evangélikus Egyház Énekkara (Albertné Joób Emese vezényletével), az Általános Iskola Csirip Kórusa, a Harangvirág Dalkör, a Református Egyház Énekkara, az Összhang Kamarakórus (vezényelt Kunstár Béláné Takács Irén). A műsor a Dona Nobis című kórusművel zárult, amelyet az összes résztvevő kórusból álló, egyesített összkar adott elő. Ezt a műsorszámot dr. Csányi László, Csákvár díszpolgára vezényelte volna - a próbákon ő látta el hasznos tanácsokkal az énekkarokat - de sajnos betegsége miatt nem lehetett jelen, így az összkart Kunstár Béláné Takács Irén vezényelte, nagy sikerrel. A Magyar Kultúra színvonalas és méltó megünneplésére volt példa ez a csodálatos koncert. Cjusz Jáncs Csákvár Nagyközség Polgármestere