ZeneSzó, 2017. (27. évfolyam, 1-10. szám)
2017 / 4. szám
! Beszámolónkat időrendi sorrendben követhetjük. Május 11-én csütörtök délután volt a konferencia ünnepélyes megnyitója. Rózsavölgyi László Győr MJV Kulturális (sport, turisztikai) bizottság elnöke a város nevében köszöntötte a vendégeket, a nagy számban érkezett résztvevőket és sikeres, eredményes tanácskozást kívánt. Megnyitó beszédet Dr. Márkusné Natter-Nád Klára mondott, melyben kiemelte a Nevelési Konferencia megalapításának példamutató jelentőségét, megemlítve a múlt kiváló szakembereit akik kezdetektől részesei voltak ennek a létrehozásában és színvonalas fenntartásában, tovább fejlesztve fél évszázadra kiható hatását. Majd egy fontos, örömteli hír bejelentésével kívánta köszönteni a konferenciát. 2016 december elején felvették a „Kodály-módszert” a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listájára. „A legjobb megőrzési gyakorlatok” családjába nyert felvételt. A döntést a Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága hozta meg. A Bizottság Magyarország javaslata alapján kiválasztotta a Kodály Koncepciót, mint a népzenei hagyomány őrizőjét,— mint az Egyezmény szellemében legjobban működő programot, projektet, illetve gyakorlatot. A nemzetközi sajtóközlemény összefoglalásában a következő szöveg jelent meg: „A »Kodály-módszer« alapja az, hogy a zenei fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve fejleszteni kell. A magyar módszer világszerte ismert és elismert, hiszen jól alkalmazható más társadalmi, kulturális közegben is”. Az 50 éves múltra visszatekintő Győri Zenei Nevelési Konferencia bátran és büszkén vállalhatja, hogy részese ennek a sikernek. Magas szintű szakmai megalapozottsággal, szervező munkájával, széles tömegek bevonásával sokat tett azért, hogy ismertesse, terjessze, megvalósítsa a Kodály koncepciót hazai környezetünkben, és messze túlmutatva határainkon túl is. Dr. Márkusné Natter-Nád Klára ehhez a Énekszó követte a beszédeket. A Kodály Zoltán Énekzenei Általános Iskola Kórusa foglalta el a színpadot és csengő, szép hangon szólaltatott meg népdalokat és Kodály műveket: Zöld erdőben, Egyetem-begyetem, karnagyuk Etsegatse Andrea tanárnő remek irányításával. Ezt követte a Győri Pedagógus Énekkar. A kiváló együttes különböző korszakok műveit adta elő Katona Tibor karnagy vezetésével. Igen szépen megformált előadásban, felhangzott: Arcadeli: I bianco e dolce cigno; Kodály Zoltán: Adventi ének; Ligeti Györgytől: Két kánon. Az elkövetkező három nap délelőttjén voltak az előadások, ami a reggeli beénekléssel kezdődött. Pénteken és vasárnap Katona Tibor Liszt-díjas karnagy vezetésével, aki népdal énekléssel indított. Nagyon változatos szép válogatást adott közre, nagyrészt Kodály Zoltán gyűjtötte népdalokból, és jó, hogy a kottát is kézbe adták, mert utóbbi időben ritkábban énekelt népdalok is szerepeltek, melyek az ifjú generáció számára az újdonság erejével hatottak. De szépségük azonnal mindenkit megfogott, így lelkes és örömteli éneklés hangján szólaltak meg. Könnyebb többszólamú művek és egy kis hagyományos hangképzésre is jutott idő. Az első előadást, dr. Antal Lundström Ilona, tudományos kutató, a zenepedagógia professzora tartotta melynek aktuális címe: Kodály Zoltán zenei nevelési rendszerének jövőbe mutató hatása. A gazdag tapasztalatokra épült előadás központi témája „Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható összenevelés” eköré csoportosítva vázolta fel az elért eredményeket és sorolta fel azt a sokrétű feladatot melyek a zenepedagógia területén előttünk állnak. Dr. Ruppert István a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának dékánja, A zenei felsőoktatás változásai az elmúlt évtizedben című témát vázolta. S bár kiinduló pontként említette a magyar zeneoktatást meghatározó intézmények létrejöttét, 1840- ben a Nemzeti Zenede, majd 1873-ban a Zeneakadémia az előadás gerincét az elmúlt évtizedek bizony nagyon sűrű változásainak közlése és azok kedvezőtlen hatásainak az elemzésével vázolta az előadó a reális tényeket. Túrmezeyné Dr. Heller Erika az ELTE Tanító és Óvóképző kar Ének-zenei Tanszékének docense, „A zene gyökere tudniillik az ének” - az éneklés és a zenei tehetség kapcsolata címmel előadásában kifejtette miként is fejlődik az éneklés készsége a legkisebb kortól, vetítéssel ábrázolva a néhány hónapos kisbabáknak a jelentős, előre mutató munkához, további sok sikert, és nagyon eredményes konferencia-napokat kívánt, zenére való aranyos reagálását. Tudományos alátámasztással bizonyítva, hogy a zenei tapasztalatszerzésben milyen nagy szerve&%.64