ZeneSzó, 2019. (29. évfolyam, 1-10. szám)

2019 / 2. szám

tudományi Intézet megbízásából 1971-től 1987-ig folytat. XIX. szá­zadi hazai zenei folyóiratok anyagát dolgozza fel, magyar és német nyelvű napi- és hetilapok, a Pester Lloyd és a Vasárnapi Újság zenei utalásait kartonozza, jelentősebb írásait, zenekritikáit kivonatolja, zenés színjátszásra vonatkozó adatokat gyűjt a Hölgyfutár, Kelet, Kolozsvári Közlöny és a Zenészeti Lapok hasábjairól. A sokoldalú általános- és zeneiskolai tapasztalatszerzés éppúgy, mint a tudományos kutatómunka - visszatekintve - előkészületnek bizonyult Márkusné Natter-Nád Klára számára a Tankönyvkiadó­nál 1972-től 1992-ig végzett munkájához, szakmai pályafutása e második húszéves periódusának „főtémájához”. A Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként száznál is több kiadvány: általános- és kö­zépiskolai, óvónőképzős, tanító- és tanárképző főiskolai tankönyvek, tanári kézikönyvek, zenei szakkönyvek gondozója. Olyan szerzőkkel dolgozott együtt, mint Dobák Pál, Frank Oszkár, Ittzés Mihály, Kal­már Márton, Kelemen Imre, Kovács Sándor, Laczó Zoltán, Lantos Rezsőné, Lukin Lászlóné, Lukin László, Róbert Gábor, Szabó Helga, Tegzes György, Ugrin Gábor, Vikár László. A kiadványok közül csak néhányat kiemelve, említsük itt Mohayné Katanics Mária Bartók és Kodály-kórusokat karvezetői szemszögből elemző munkáit, Szőnyi Erzsébet Kodály Zoltán nevelési eszméiről és XX. századi zenei ne­velési irányzatokról írott könyveit, Falvy Zoltán Magyar zenetörté­neti összefoglalását, Bárdos Lajos: Írások népzenénkről című, már posztumusz megjelent tanulmánygyűjteményét, valamint Pécsi Géza új szemléletű zenei-pedagógiai kézikönyvét (Kulcs a muzsikához). A tankönyvekhez munkatársként nyert meg zenetörténészeket: Dobszay László, Komlós Katalin, hogy a könyvekben közölt zenetör­téneti összefoglalások a tudomány naprakész eredményeit a legma­gasabb szakmai színvonalon közvetítsék, továbbá képzőművészeket: Kass János, Richly Zsolt, a velük kialakított munkakapcsolatnak köszönhető, hogy az illusztrációk nemcsak önmagukban szépek, hanem zenei-pedagógiai értelemben is láthatóak. Időben előre ugorva, nyugdíjas - ám továbbra is sokoldalúan ak­tív éveiben - maga is vállalkozik tankönyvírásra: mikor 1992-ben az Ungvár utcai Hajós Alfréd két tannyelvű általános iskola tanára lesz, érzékeli a hiányt és Kodály-koncepciójú, de német dalanyagra alapozott énektankönyveket készít, kevés magyarázó szöveggel, an­nál több kifejező ábrával. Ezek a kiadványok eddig három kiadást, átdolgozást értek meg és már munkafüzettel is kiegészültek. Az Ung­vár utcai iskolától, az énektanítástól ugyan nyolc év után, 2000-ben megvált Márkus Miklósné, ám kórusversenyek zsűritagjaként vagy­­elnökeként továbbra is szolgálja a magyarországi német nemzetisé­gi kultúra ügyét. Tevékenységi köreit felsorolni is nehéz. Óvónői szakközépiskolák szakmai érettségi elnöke országszerte. Hat éven át óraadó a Buda­pesti Tanítóképző Főiskola (utóbb ELTE Tanító- és Óvóképző Kar) esti tagozatán, ahol az ének-zene szakcsoport hallgatóinak tanítja a tantárgypedagógia, szolfézs-zeneelmélet és karvezetés tárgyakat. Az 1980-as, 90-es években egyik előadója a TIT által szervezett Esz­tergomi Nyári Egyetem (hivatalosan: Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem) elnevezésű nemzetközi zenepedagógiai tanfolyamnak. Tankönyvbemutatókat és a Kodály-pedagógiáról szóló előadásokat tart Európa számos országában, szakmai úton járt Ausztriában, Né­metországban, Svájcban, Csehszlovákiában, Dániában, Finnország­ban, Norvégiában, Romániában, Törökországban. Negyedszázadon át előadója a Fidula osztrák-német Ifjúsági Zenei Kiadó nyári to­vábbképzéseinek, illetve a Sport und Kultur csoport programjainak. Meghívásuknak egészen 2017-ig eleget tett. Márkus Miklósné „harmadik alkotói korszakát”, 1992-től, nyuga­lomba vonulásának évétől számíthatjuk, amelynek immár negyed­századot meghaladó tevékenységét a sokasodó társadalmi megbízatások és az újságírás fémjelzik leginkább. Tagja a KÓTÁ-nak, tagja és elnökségi tagja is a Magyar Kodály Társaságnak. A Bárdos Lajos Társaságnak alapítása óta­­ rövid megszakítással - tevékeny munkatársa, Lukin Lász­ló örökébe lépve főtitkára, és a Társaság rendezvé­nyeinek műsorvezetője. Zenei szakírói majd lapszerkesztői tevékenysége még 1977-ben indul, Az ének-zene tanítása című módszertani folyóiratnál; később munkatársa, szerkesztőbizottsági elnöke a Zeneszónak. Immár 25 éve szerkesztője, majd főszerkesztője A Magyar A „Landesrat” Minősítő Kórustalálkozó zsűrijében Födi Krisztiná­val, Városlőd, 2018. A német Sport&Kultur-csoporttal, Hofgastein, 2013. A IV. Országos Kodály Zoltán Kamaraének-találkozó zsűrijében, Marczibányi téri Kodály-iskola, 2016. április 23. (Balról jobbra: Puskásné Ispán Franciska, Somorjai Paula, Márkusné Natter-Nád Klára, Rozgonyi Éva, Kodály Zoltánná.)

Next