Magyar Zenészek Lapja, 1910 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2573 MAGYAR ZENÉSZEK LAPJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR ZENÉSZ SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. VII. évfolyam. Budapest, 1910. január hó 1-én. 1. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Vörösmarty­ u. 15. sz., a hova a lapot illető összes szellemi és pénzbeli küldemények küldendők. Főszerkesztő: Sztojanovits Jenő Felelős szerkesztő: Dr. Olgyay István. — Megjelenik minden hó 1-én és 15-én.— L­aptulajdonos : Országos Magyar Zenész Szövetség. Az Országos Magyar Zenész­szövetség tagjai e lapot tagdíjuk fejében kapják el szövetségi tagoknak és tagegyesületeknek boldog új esztendőt kíván az Országos Magyar Zenész Szövetség vezető­sége. Új esztendő Szövetségünk a most kezdődő esztendővel műkö­désének 9-ik évét kezdi meg. Az évforduló alkalmával visszapillantva eddigi működésére, vizsgálva annak mai állapotát, azt látjuk, hogy szövetségünk biztos lépések­kel halad kitűzött czélra, a zenészek anyagi és erkölcsi érdekeinek minden irányú biztosítása felé és a mai álla­potok igazolják szövetségünk létjogosultságát, úgy tagja­ink, mint az igazgatók és a magyar zeneművészet egyete­mes érdekében és igazolják azt a körülményt is, hogy a vezetőség a múltban mindenkor helyes irányban vezette és irányította a szövetség működését. Ezzel a kétségtelen ténnyel szemben azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy a viszonyok ma Magyar­­országon még nem tökéletesek és hogy szövetségünknek előreláthatólag még sok évi kitartó munkásságába fog kerülni, hogy Magyarországon a zenészek anyagi meg­élhetését biztosító előfeltételek megteremtése körül meg­felelő állapotokat létesítsen. Hogy ebben az irányban oly nehéz szövetségünknek eredményeket elérni, annak részben oka az, hogy működésünket sem a velünk állandó érintkezésbe levő igazgatók, sem tagjaink kel­lően és céltudatosan nem támogatják. Az igazgatók, akiknek érdekeit szövetségünk ép oly mértékben szolgálja, mint tagjaiét, nem minden eset­ben látják be azt, hogy ők rendes, megfelelő és meg­bízható zenekart csak abban az esetben tudnak a maguk részére biztosítani, ha annak szervezése, felügyelete és rendbentartása körül teljesen támogatják szövetségünk működését. De nem részesül szövetségünk kellő támogatásban tagjaink részéről sem, akiknek pedig elsőrangú érdekük, hogy megfelelő magaviseletükkel szövetségünk megbíz­hatóságába vetett bizalmat és hitet erősbítsék. Különö­sen vidéki tagjaink között nagy számmal vannak még olyanok, kik ahelyett, hogy kötelességtudásukkal, pon­tosságukkal és józan, megfelelő életmódjukkal a szín­házi zenészek egyetemének jóhírét és megbízhatóságát kitüntetni igyekeznének, részegeskedéssel, egymás közötti czivakodással és kötelességeik elhanyagolásával erősítik Zum neuen Jahr. Mit dem neuen Jahr beginnt unserer Verband das 9-te Jahr seiner Thätigket. Wenn wir auf die Geschichte der vergangenen Jahren zurückblicken und die jetzigen Zustände prüfen, sehen wir mit Freude, dass wir auf dem richtigem Wege sind den Ziel des Verbandes — die Sicherung der moralischen und materiellen Lage der Musiker in jeder Richtung zu verwirklichen. Das Resul­tat unserer Bestrebungen liefert den Beweis, dass unsere Arbeit so im Interesse unserer Mitglieder, wie der Theater­direktionen und der ungarischen Tonkunst nöthig war. Gegenüber dieser unbestreitbaren Thatsache müssen wir leider auch festsetzen, dass die allgemeinen Ver­hältnisse von der Vollkommenheit noch immer weit stehen und dass es noch langjährige unermüdete Arbeit fordern wird, besonders in materieller Beziehung ent­sprechende Zustände zu schaffen. Dass unsere diesbe­zügliche Bestrebungen noch immer erfolglos sind, sehen wir hauptsächlich dadurch verursacht, dass unsere Arbeit weder von den Direktionen, noch von unseren Mitglieder zielbewusst unterstützt wird. Die Direktionen, derer Interessen wir ebenso ver­teidigen, wie die Interessen unserer Mitglieder, wollen nicht einsehen. dass sie sich eine ordentliche, in jeder Richtung entsprechende und verlässliche Kapelle nur dann versichern können, wenn sie in Hinsicht der Organisierung und Verwaltung derselben unsere Bemü­hungen unterstützen. Noch weniger werden wir aber von der Seite unserer Mitglieder unterstützt, obwar es in erster Linie ihre Interesse wäre damit das Anselien des Verbandes, das Zutrauen der Direktionen zum Verbände befördert werde. — Besonders zwischen den Provinzmusiker gibt es noch immer solche Mitglieder, welche anstatt durch Pfiichtbewusstheit, Pünktlichkeit, vernünftiges, anstän­diges Benehmen den Ruf des Musikerstandes zu ver­mehren, durch Besoffenheit, Unverträglichkeit und Pflich­­vergessenheit jene, jetzt, schon seltener hörbare Meinung stärkern, dass die Civilmusiker unverlässlich, versoffen und undisciplinirt sind. Diese Elemente sind für den

Next