Szórakoztatózenészek, 1966 (1. évfolyam, 2. szám)

1966 / 2. szám

Helytállás Mire e sorok megjelennek, a zenészek, énekesek is meg­kezdik munkájukat a Balaton­nál, a Dunakanyarban, a Ve­lencei-tónál és a sok-sok kert­­helyiségben, vendéglátóüzem­ben, bárban, szállodában, hogy szórakoztassák a hazai és kül­földi üdülő vendégeket. Ilyen­kor már minden szaktársunk azon igyekszik, hogy kedvére járjon közönségének és meg­feleljen a vállalatvezetők el­képzeléseinek is. Legfőbb gond most tehát a helytállás. Ez he­lyes is. Csakhogy a helytállás ennél összetettebb, bonyolul­tabb dolog. A nap minden percében gon­dolnunk kell arra, hogy mi történt és mi történik a világ­ban. Tudnunk, látnunk kell mindig azokat az erőket, ame­lyek a világot romlásba akar­ják taszítani, és azokat az erő­ket is, amelyek ellene szegül­nek a pusztításnak. Élet-halál­­harc folyik a világ sok-sok or­szágában, Dominikától Vietna­mig. A leigázott népek szaba­don akarnak élni, maguknak akarják építeni országaikat, jövőjüket. A függetlenségükért harcoló embertömegek bizto­sak a győzelemben, hiszen az emberiség történelme már be­bizonyította, hogy győzhet a nép. A győztes népek pedig már eddig is megmutatták a világnak, hogy képesek a leg­nagyszerűbb alkotásra az em­berek jólétének, boldogságá­nak és békéjének biztosítása érdekében. A győztes népek ereje óriási és kimeríthetetlen. Ez az erő láthatatlanul is se­gíti a harcoló néptömegeket, mint ahogy a leigázottak küz­delmei is növelik a győztes né­pek erejét. Tudnunk, látnunk kell azon­ban azt is, kik és miért akadá­lyozzák a népek szabadságtö­rekvéseit. Az Egyesült Álla­mok, Anglia és más imperia­lista országok monopoltőkéjet évente körülbelül hatmilliárd dollárt szivattyúznak ki a la­tin-amerikai, afrikai és ázsiai országokból. S hogy még ennél is többet rabolhassanak, fel­szítják a nacionalizmust, ösz­­szetűzéseket provokálnak egy­­egy ország társadalmi és nem­zetiségi csoportjai között; fegy­veresen beavatkoznak más né­pek belügyeibe; kisebb-na­­gyobb helyi háborúkat rob­bantanak ki, hatalmas propa­gandagépezetet pénzelnek és működtetnek a haladás esz­méinek meghamisítására és bemocskolására. Az Egyesült Államok európai főszövetsé­gese, a revanséhes nyugat­német imperializmus. Nyugat- Németország az európai hábo­rús veszély gócává vált, föld­rajzi központja lett az impe­rialista országok titkosszolgá­latainak. Az NSZK-ban már nagy hadsereget hoztak létre, volt hitlerista parancsnokokkal az élen, s minden módon azon mesterkednek, hogy atomfegy­verekhez jussanak. Egy percre sem szabad elfelednünk, hogy a német militarizmus fél év­század alatt már kétszer tört rá Európa népeire. Tudnunk, látnunk kell azon­ban azt is, hogy a szocialista világrendszer ereje és befo­lyása nap mint nap növekszik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszu­sát nagyfokú realitás, tárgyila­gosság, magabiztos nyugalom és a dolgozó népbe vetett vég­telen bizalom jellemezte. A Szovjetunió a világ lakosságá­nak csupán hét százalékát, de a világ ipari termelésének már az egyötödét adja, és mindent elkövet, hogy biztosítsa a békés alkotómunka feltételeit, a vi­lágbéke fenntartását. S mind­ehhez megvannak a megfelelő eszközei is. E sorok írójának alkalma volt látni Moszkvá­ban az idei május elsejei ka­tonai felvonulást, a kétnapos örömteli ünneplést, és alkalma volt küldöttként részt venni Le­­ningrádban, a szocialista or­szágok kulturális és művészeti szakszervezeteinek negyedik, nemzetközi konferenciáján. Nem lehet szavakkal kifejezni az erőt, a mindig segíteni kész, igazi barátságot, amellyel lép­­ten-nyomon találkozni lehetett. A konferencia ötödik napján a részt vevő szakszervezeti kül­döttek közös felhívást írtak alá, tiltakoztak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. Ez a közös felhívás összegezte az egyes szakszervezetek tagjai­nak addigi összes szolidaritási akcióját, köztük a magyar mű­vészek és művészeti dolgozók tiltakozását is. A tanácskozás napirendi pontjairól kialakult közös állásfoglalás, és ez az egyhangú tiltakozás további helytállásra kötelez mindany­­nyiunkat. Gondolni kell mindezekre a beköszöntő nyári szezonban is. ul 8ISZI60S SZÍHN­OZIillZEIfl IIZPG1I IlfSZIII IIPJI cA d­zjgÁkmí les Feiffer, az egyik legjobb amerikai karikaturista; Dr. Martin Luther King, az ame­rikai néger mozgalom Nobel­­békedíjas vezetője; Szent- Györgyi Albert, a magyar származású Nobel-díjas bioló­gus és még közel félszáz vi­lághírű tudós, ismert művész a védnöke a „Józan Nukleá­ris Politikáért Küzdő Bizott­ság” (LANE) szervezetnek, amely egyike az amerikai békemozgalmi szervezeteknek. Ez a szervezet a világpolitika megváltoztatása érdekében kapcsolatba lépett a dél-viet­nami szabadságharcosokkal és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság képviselőivel is. — A többi között — Leonard Bernstein példája is azt bizo­nyítja, hogy az igazi művész mindig a népek szebb, boldo­gabb, békés életéért küzd. Budapesten és minden me­gyében 1966. szeptember 1-től október 31-ig fogják megtar­tani a szórakoztatózenészek vizsgáit, az OSZK igazgatójá­nak 6/1966. számú utasítása értelmében. A vizsgákon kötelesek részt venni mindazok, akik 1966. jú­nius 30-ig érvényes (és meg­hosszabbított) ideiglenes mű­ködési engedéllyel rendelkez­nek, valamint azok, akik az 1965. évi vizsgákon (hiteles igazolás alapján) határidő ha­lasztást kaptak. A vizsgákon részt vehetnek azok is, akik már rendelkez­nek kategóriával, de maga­sabb minősítést kívánnak sze­rezni; továbbá azok, akik már rendelkeznek kategóriával (működési engedéllyel), de más hangszeren is kívánnak vizs­gázni, valamint azok, akik ze­nészek szeretnének lenni és az OSZK által meghatározott hangszerek valamelyikéből fel­készültek, s úgy érzik, hogy a vizsgakövetelmények alapján kategóriát tudnak szerezni. A vizsgákra 1966. június 15-től július 20-ig lehet jelentkezni. Az utasítás értelmében azok, akik először vizsgáznak és ka­tegóriát szereznek, csak elő­adóművészi (szürke) működési engedélyt kaphatnak. Az ez évi vizsgákon „ideiglenes" minősí­tés már nem adható senkinek. Az első ízben vizsgázók korha­tárát, a férfiaknál 18—35 évig, a nőknél pedig 18-tól 30 élet­évig határozták meg. A nép- és táncdal­énekesek kizárólag Budapesten vizsgázhatnak. A vizsgázók csakis az ál­landó lakhelyük szerint illeté­kes vizsgabizottság előtt vizs­gázhatnak a megyeszékhelye­ken, kivéve a Pest megyei la­kosokat, akik a budapesti lako­sokkal együtt Budapesten vizs­gáznak A vizsgázók számára jelentkezési lapokat és a vizsgadíj befizetésére szolgáló csekklapokat adnak ki Buda­pesten és a megyeszékhelye­ken. A vizsgadíj 80,— forint, a második és minden további hangszeren való vizsgák ese­tén 60,— forint. A vizsgázók­nak a vizsga helyén a saját költségükön kell megjelenni, ahol népzenészek esetében kí­sérő zenekar, tánczenészek ese­tében pedig zongora és dob áll rendelkezésre. Minden vizsgázónak a vizs­gára magával kell vinnie a hangszerét (dob, cimbalom, bőgő, zongora kivételével), mű­ködési engedélyét; személyazo­nossági igazolványát; iskolai zeneiskolai bizonyítványait; továbbá a vizsgafeltételekben előírt kottákat és a repertoár­jában szereplő művek teljes jegyzékét. A vizsgáztatást kinevezett vizsgabizottságok végzik. Egy­­egy vizsgabizottság elnöke a helyi zeneiskola igazgatója, he­lyettese, vagy elismert szakem­ber; titkára az OSZK központi munkatársa, szakvizsgáztatója pedig hangszeres szaktanár, vagy elismert hivatásos szóra­koztatózenész, illetve énekes. A vizsgabizottság tagjainak titkos szavazatait a bizottság titkára (pontszámok alapján) összesíti. A vizsgákon tanács­kozási joggal, de szavazati jog nélkül részt vehetnek a Zene­művészek Szakszervezete és az OSZK által delegált szemé­lyek, valamint az állami és társadalmi szervek meghívott képviselői is. A vizsgaeredmé­nyek ellen a vizsgázók nem élhetnek fellebbezéssel. Akik nem jelennek meg a vizsgán, azok számára a vizsgadíj nem fizethető vissza. Azoktól a vizsgára kötelezett zenészektől, akik nem jelentkeznek, illetve a vizsgán nem jelennek meg, működési engedélyüket visz­­szavonják. Az utasítás részletesen tar­talmazza az egyéb tudnivaló­kat, és a vizsgákkal kapcsolat­ban minden kérdésre választ adnak Budapesten az OSZK szervezési és közvetítési osz­tálya, vidéken pedig a megyei kirendeltségek vezetői. LEONARD BERNSTEIN a West Side Story világhírű zeneszerzője, a kiváló karmes­ter; James Baldwin, a leghíre­sebb amerikai néger író; Ja­y WE DEMAND Veres Károly és zenekara Hollan­diában játszik ezen a nyáron Out au* tp*err\r%f* SW waiting Bw GtHEVA r*»t rnjl £#r ywmwfit STOP ptvmq ter the rape, torture. i'Kjrcfrphon. mf tnc.nwpboft the GET OUT OF VIETNAM NOW / Az Egyesült Államokban is egyre határozottabban hallatják szavukat a különböző békemozgalmi szervezetek. Ez az amerikai röpcédula köve­teli az amerikai csapatok azonnali kivonását Dél-Vietnamból WU» tor SfOf W bfu* V«'xntu no»a nmour^Mfnarittf SR» «w «mfa* b­fcjgMer .­oc VMnam­e 90$la. nbm! THE REAL VICTIMS OF AMLRU AN AGGRESSIO BÉKÉT VIETMAMNAK! Kyoichi Sawada, japán fotoriporter megrázó erejű felvétele nyerte el az 1965. évi hágai nemzetközi fényképkiállítás fődíját. „Menekülés a bombák elől” (Fotó: MTI) ÁRA 2 FORINT

Next