Szórakoztató Zenészek, 1967 (4. szám)

1967 / 4. szám

Mikisz Theodorakisz A világhírű k­and­ó kompo­nálta az ,,Elektra"’, a „Phaedra" című filmek kísérőzenéjét, és a „Zorba" a görög” Szirtaki című dalát. Ez a kiváló tehetségű zene­szerző hazájában újjáteremtette és a népopera szintjére emelte a gö­rög népdalt. Nagy erővel fejezi ki dalaiban honfitársainak bánatát, vágyait és reményeit, a görög nép jobb életéért folyó harcát. Alkotá­sait már a görögországi áprilisi fasiszta puccs előtt is üldözték, ki­tiltották a zenei fesztiválokról és a rádióból. Azóta a katonai hunta külön rendelettel megtiltotta a szó­rakozóhelyek zenekarainak, hogy Theodorakisz műveit játsszák, ki­vonták lemezeit a forgalomból, sőt még a lakásokban is tilos ezeket hallgatni. az ellenállás nemzedékéhez am" nyilatkozta a katonai puccs után. — „1942-ben az olaszok tartóztattak le, 1943-ban a néme­tek, 1945-ben a görög fasiszták, 1947-től pedig összesen 12 eszten­dőt töltöttem deportálásban Iká­­riában és Makronézoszon.” Mikisz Theodorakisz most ismét a fasizmus foglya, és súlyos be­teg. Még letartóztatása előtt írta a DÍVSZ felkérésére a „Világ gyermekei” című dalát, amelyet rejtett utakon át juttatott el Gö­rögországból Budapestre, és amely­nek eredeti kéziratából néhány sort alább mutatunk be. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszte­letére a szovjetunióbeli Szocsi­ban megrendezett első nemzetközi dal­­fesztivál zsűrije Mikisz Theodora­kisznak ítélte a zeneszerzői külön­­díjat egy, a börtönben írt leg­újabb daláért. A világhírű görög hazafi és zeneszerző megmentéséért harcol az egész haladó emberiség. Sza­badságot Theodorakisznak! A ZENEKARVEZETŐK KINEVEZÉSE Az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatósága az intézmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében határozatot hozott a zenekarvezetői kinevezések lebonyolítására. A határozat indoklása kifejti, hogy a népi- és tánczenekarvezetői tevékeny­séget kinevezéshez kell kötni és ezzel biztosítani, hogy a zene­karok élén olyan zenekarvezetők álljanak, akik politikai és szak­mai szempontból erre alkalmasak, magasabb művészi képesítés­sel rendelkeznek, esetleg többhangszeresek. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a zenekarvezetők megfelelő pedagógiai és szervezési adottságokkal rendelkezzenek, és minden szempont­ból garanciát nyújtsanak arra, hogy együtteseik rendszeresen teljesíteni tudják a munkaviszonyból származó kötelezettségei­ket, emeljék a zenekarok művészi teljesítményének színvonalát. A zenekarvezetői kinevezést meg kell oldani azért is, mert így lehet biztosítani az együttesek fokozottabb művészi fejlődé­sét, valamint a stabil együttesek kialakítását; és mert az OSZK a zenekarvezetők útján kell hogy érvényesítse művészetpolitikai, munkafegyelmi stb. célkitűzéseit a szerződtető felek érdekében. A zenekarvezetői kinevezés megvalósításával el kell érni, hogy mindazok a zenészek, akiket zenekarvezetőnek neveznek ki, tisztában legyenek a zenekarvezető jogaival és kötelességei­vel. Éljenek jogaikkal és tegyenek eleget a rájuk háruló köte­lezettségeknek. A jogszabályban biztosított zenekarvezetői fize­tésre jogaik gyakorlása és kötelezettségeik maradéktalan telje­sítése esetén tarthatnak igényt. A zenekarvezető feladata, hogy együttesét a vendéglátóipari üzem színvonalas zeneellátása követelményeinek és az OSZK mindenkori közvetítési rendjének megfelelően állítsa össze. A zenekarvezető feladata az OSZK igazgatósága által kiformált műsorpolitikai elvek végrehajtása, továbbfejlesztése mind a bel-, mind a külföldi igények kielégítése céljából. Ennek megvalósí­tása érdekében a zenekarvezető tennivalói a következők: 1. Együttesét úgy állítsa össze, hogy a zenekari tagok szak­mai, művészi és egyéb szempontok szerint megfelelők legyenek. 2. Rendszeres időközökben próbákat kell tartania, biztosí­tania, hogy a próbákon megfelelő, hangszerelt kottaanyag és szükség esetén betanító karmester álljon rendelkezésre. 3. Műsorát nap mint nap úgy állítsa össze, hogy fejlessze a zenei ízlést, szórakoztató és egyben nevelő hatású is legyen, mindenben megfeleljen a művelődéspolitikai követelményeknek. 4. A művészi szempontok biztosítása mellett felelős az együttes tagjainak a munkahelyen tanúsított magatartásáért, viselkedéséért, öltözködéséért Vendéglő fásról - idegenforgalomról szórakoztatásról - gazdálkodásról nyilatkozik * 5/VÓ TIBOR a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztályának vezetője A minisztériumban semminemű olyan köz­ponti elképzelés, irányvonal, intenció nincsen az új gazdasági mechanizmus vonatkozásában, amely arra irányulna, hogy a zeneszolgáltatás, műsoradás, vagyis a zenei szórakoztatás csök­kenjen a vendéglátóiparban. Sőt...! A vendéglátás és idegenforgalom egész TM struktúráját áttekintve, a hazai és kül­földi vendégek igényeit különösen figyelembe véve, s őszintén bevallva, bizonyos elmara­dottságunkat a külföldhöz képest, tudomásul kell venni a zenei szórakoztatás komoly von­zóerejét, és az ebből származó nagyobb gaz­dasági eredményt. Az év folyamán tartott or­szágos vizsgálatunk, ellenőrzésünk, minden po­zitív és negatív körülményt figyelembe véve megállapította a zenei szórakoztatás jótékony hatását a forgalomra. Ennek eredményeként jelenleg kidolgozás alatt állnak a zenei fejlesz­téssel kapcsolatos terveink. Leszögezve tehát azt, hogy még az eddigieknél is fokozottabb mértékben szükség van a zene vonzó erejére, ezen belül olyan alapkoncepciót alakítottunk ki, hogy a zeneszolgáltatás, illetve a műsor megfeleljen az egyes üzletek profiljának. Olyan fejlesztési periódusba kerültünk, ami­kor súlyt helyezünk arra, hogy különösen a reprezentatív jellegű, de egyéb üzleteink is, az étel-ital fajtáktól a falburkolatig, bútor­kárpitig, világításig egyéni karaktert nyerje­nek. Arra törekszünk tehát, hogy különösen a jövőben az ilyen sajátos karakternek egyik faktora legyen a zene, és az arra alkalmas üzleteknél a műsor is. Magyarul: a vendég­látóiparhoz még testhezállóbb, még megfele­lőbb műsor és zene legyen. Ennek elérésére természetesen még rengeteg a tennivalónk. Ngem vitás, hogy a jövőben még jobban TM előtérbe kerül a vendéglátóipari vezetők és zenekarok közös munkája, az üzleti cél­kitűzés biztosításának összhangja. Bár több kiváló példát felsorolhatnék a „jó" összhang­ra, mégsem merném állítani, hogy általános jelenség volna a teljes „harmónia" az üzlet­vezetők és a zenészek között. Ez bizonyos mértékig összefügg a kereslettel, kínálattal ugyan, de a harmónia érdekében mindkét fél­nek nagyot kell lépnie a másik irányába. Ré­szünkről az első lépés az, hogy bizonyos bére­zési fejlesztést irányozunk elő a szórakoztató­zenészek, énekesek számára. Ennek ellenében kívánságunk a magas mű­vészi színvonal a zenészek, énekesek, szerep­lők tekintetében, továbbá a munkafegyelem. Az üzletek helyesen értelmezett érdeke az olyan művészi szolgáltatás, amely vonzza a vendégeket. Ezzel kapcsolatban kell szólni a zenekarok külföldi vendégszerepléséről. Szé­lesebben átgondolva, mindenképpen helyes a zenekarok külföldi útja, de felvetődik, hogy legyenek tekintettel a hazai szezonra is. Fokozottabb igény jelentkezik ma már a külföldi együttesek, énekesek importjára. Mint a fogyasztási cikkek esetében az import a hazai termelésben is ösztönzést, fejlődést jelent, s ugyanígy jótékonyan befolyásolná a hazai szórakoztatózene színvonalát is a kül­földiek itteni szereplése. Erre szükség is lesz részben a külföldön szereplő magyar zenészek, énekesek rendszeres pótlása, részben pedig üzemeink látványosságának bővítése érdeké­ben. Ehhez kapcsolódik a két fél különböző ál­­­láspontja abban, hogy mi az előnyösebb, ha egy zenekart huzamosabb ideig, esetleg évekig egy helyen foglalkoztatunk, vagy ha állandóan cseréljük azokat? Gyermekkori emléket idézek a rádió ős­korából. Magyari Imre és zenekarának játé­kát követítette akkor a rádió a Hungária Szál­ló étterméből, ami — emlékszem — nagy örömet, eseményt jelentett számomra. De él­ményemet döntően befolyásolta az, hogy hon­nan történt a közvetítés! Tehát a személy és a hely is rendkívül fontos tényező. Hogy mi szolgálja tehát jobban a művész rangját, ér­dekét, mi a forgalmat? — még előttem sem tiszta — maradjon ez nyitott kérdés. T. L. ÁRA 2 FORINT LEST/K PÁL a Szövetkezeti Vendéglátó Központ igazgatója A szórakoztatást elsősorban a zene bizto­sítja. Jelenleg mintegy 700 üzletünkben van zeneszolgáltatás, népi vagy tánczenekar. A zenekarok tudása, művészi színvonala sokat javult. Ezt nagyban elősegítette a SZÖVOSZ által évről évre megrendezett zenei verseny, amelynek ez évi legjobbjait már a Rádió és a Televízió is szerepeltette műsoraiban. V Véleményem szerint a szövetkezetek egyre­­ inkább arra törekednek, hogy jól kép­zett, állandó jelleggel foglalkoztatott zene­karokról gondoskodjanak. Ennek ellenére egyes egységeknél előfordulhat az eddig fog­lalkoztatott zenekar leépítése, de a „jó" veze­tő, a vendég, a forgalom érdekében mindent elkövet, és ezért nem tartom valószínűnek, hogy olyan intézkedést hozzon, ami pillanat­nyilag ugyan költségcsökkentést jelentene, de a továbbiakban csökkentené bizony az illető vendéglátóipari egység forgalmát is. Sőt to­vább megyek! Azok az üzletvezetők, akik értik a dolgukat éppen abban látnak fantá­ziát s „vendéghúzót", ha olyan zenekarokat foglalkoztatnak, amelyek biztosítják egyrészt a közönségsikert, másrészt a gazdasági nye­reséget is Városon és falun egyaránt csak a jó zene­karok vonzzák a közönséget. Ennek megfele­lően bizonyos feszültséget fog jelenteni, hogy megélhetésük érdekében tovább képezzék ma­gukat. Elképzelésünk, hogy Békés és Szabolcs megyéhez hasonlóan az OSZK segítségével és szakembereinek bevonásával, több megyében létrehozzuk a továbbképző stúdiókat. Fiatalok részére tehetségkutatást is rendezünk, egy úgynevezett szövetkezeti rajkó-zenekar létre­hozására. •Továbbra is megrendezzük az országos­­ zenekari versenyeket, amelyekkel to­vábbi fejlődésre ösztönözzük a zenekarokat. Egyben ezekkel színvonalas nyári szórakozást biztosítunk majd vendégeinknek, mert a ver­senyeket olyan, sok vendéget befogadni képes üzleteinkben rendezzük, ahol az illető szövet­kezeti vendéglátó egység megfelelő forgalmat is tud lebonyolítani. A szövetkezeti vendéglátó hálózat 1957 óta foglalkozik szervezett formában műsoros ren­dezvények tartásával, amelyek száma állan­dóan emelkedik, s remélhetőleg tovább fog emelkedni. Amíg 1958-ban 750, addig 1963-ban 1600, 1966-ban pedig már 3540 rendezvényt tartottunk. Ami a jövőt illeti , a műsoros estek szá­mának csökkentésétől sem kell tartani, hiszen a szövetkezetek a műsoros rendezvényeket rendszerint kötelező vacsorafogyasztással kö­tik egybe, s ezzel biztosítják a forgalom növe­lését is. A­agyon fontos kérdés számunkra is az ifjúság szórakozási igényeinek a kielé­gítése. Az ifjúság a tánczenét kedveli. Sajnos ma még nem tudnak a szövetkezetek minden faluban hivatásos tánczenekart szerződtetni, mert kevés a hivatásos zenész. Éppen ezért elvileg nem gördíthetünk akadályt az olyan amatőr zenekarok alkalmazása elé, amelyeket az OSZK szakmai véleménye és kötelező köz­vetítése útján, főként szombaton és vasárnap kívánnak igénybe venni. Összefoglalva: az a véleményem, hogy az új gazdasági mechanizmusban egyre inkább szük­ség lesz a kulturált szórakozás biztosítására. A szövetkezetnek jól felfogott érdeke, hogy a kiszolgálás színvonalának emelésével együtt kiváló lehetőséget nyújtsanak a szórakozásra is. Sok jó ötletre lesz szükségünk. A szövet­kezetek vezetőinek nem szabad attól félni, hogy a zenére fordított kiadás nem hozza meg kellő gyümölcsét. Ahol jól szórakoznak a ven­dégek, ott fogyasztanak is. A jövőben min­denütt vállalni kell a kockázatot az újért, a jövedelmezőbbért. A szövetkezeti vezetők, ta­gok és dolgozók közös, de legegyénibb érdeke sem lehet más, mint a vendégek igényeinek kielégítése, a magas színvonalú, kulturált ven­déglátás, az üzletek hangulatához legjobban illő zenével. T. L.

Next