Szórakoztató Zenészek, 1967 (4. szám)
1967 / 4. szám
Mikisz Theodorakisz A világhírű kandó komponálta az ,,Elektra"’, a „Phaedra" című filmek kísérőzenéjét, és a „Zorba" a görög” Szirtaki című dalát. Ez a kiváló tehetségű zeneszerző hazájában újjáteremtette és a népopera szintjére emelte a görög népdalt. Nagy erővel fejezi ki dalaiban honfitársainak bánatát, vágyait és reményeit, a görög nép jobb életéért folyó harcát. Alkotásait már a görögországi áprilisi fasiszta puccs előtt is üldözték, kitiltották a zenei fesztiválokról és a rádióból. Azóta a katonai hunta külön rendelettel megtiltotta a szórakozóhelyek zenekarainak, hogy Theodorakisz műveit játsszák, kivonták lemezeit a forgalomból, sőt még a lakásokban is tilos ezeket hallgatni. az ellenállás nemzedékéhez am" nyilatkozta a katonai puccs után. — „1942-ben az olaszok tartóztattak le, 1943-ban a németek, 1945-ben a görög fasiszták, 1947-től pedig összesen 12 esztendőt töltöttem deportálásban Ikáriában és Makronézoszon.” Mikisz Theodorakisz most ismét a fasizmus foglya, és súlyos beteg. Még letartóztatása előtt írta a DÍVSZ felkérésére a „Világ gyermekei” című dalát, amelyet rejtett utakon át juttatott el Görögországból Budapestre, és amelynek eredeti kéziratából néhány sort alább mutatunk be. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a szovjetunióbeli Szocsiban megrendezett első nemzetközi dalfesztivál zsűrije Mikisz Theodorakisznak ítélte a zeneszerzői különdíjat egy, a börtönben írt legújabb daláért. A világhírű görög hazafi és zeneszerző megmentéséért harcol az egész haladó emberiség. Szabadságot Theodorakisznak! A ZENEKARVEZETŐK KINEVEZÉSE Az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatósága az intézmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében határozatot hozott a zenekarvezetői kinevezések lebonyolítására. A határozat indoklása kifejti, hogy a népi- és tánczenekarvezetői tevékenységet kinevezéshez kell kötni és ezzel biztosítani, hogy a zenekarok élén olyan zenekarvezetők álljanak, akik politikai és szakmai szempontból erre alkalmasak, magasabb művészi képesítéssel rendelkeznek, esetleg többhangszeresek. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a zenekarvezetők megfelelő pedagógiai és szervezési adottságokkal rendelkezzenek, és minden szempontból garanciát nyújtsanak arra, hogy együtteseik rendszeresen teljesíteni tudják a munkaviszonyból származó kötelezettségeiket, emeljék a zenekarok művészi teljesítményének színvonalát. A zenekarvezetői kinevezést meg kell oldani azért is, mert így lehet biztosítani az együttesek fokozottabb művészi fejlődését, valamint a stabil együttesek kialakítását; és mert az OSZK a zenekarvezetők útján kell hogy érvényesítse művészetpolitikai, munkafegyelmi stb. célkitűzéseit a szerződtető felek érdekében. A zenekarvezetői kinevezés megvalósításával el kell érni, hogy mindazok a zenészek, akiket zenekarvezetőnek neveznek ki, tisztában legyenek a zenekarvezető jogaival és kötelességeivel. Éljenek jogaikkal és tegyenek eleget a rájuk háruló kötelezettségeknek. A jogszabályban biztosított zenekarvezetői fizetésre jogaik gyakorlása és kötelezettségeik maradéktalan teljesítése esetén tarthatnak igényt. A zenekarvezető feladata, hogy együttesét a vendéglátóipari üzem színvonalas zeneellátása követelményeinek és az OSZK mindenkori közvetítési rendjének megfelelően állítsa össze. A zenekarvezető feladata az OSZK igazgatósága által kiformált műsorpolitikai elvek végrehajtása, továbbfejlesztése mind a bel-, mind a külföldi igények kielégítése céljából. Ennek megvalósítása érdekében a zenekarvezető tennivalói a következők: 1. Együttesét úgy állítsa össze, hogy a zenekari tagok szakmai, művészi és egyéb szempontok szerint megfelelők legyenek. 2. Rendszeres időközökben próbákat kell tartania, biztosítania, hogy a próbákon megfelelő, hangszerelt kottaanyag és szükség esetén betanító karmester álljon rendelkezésre. 3. Műsorát nap mint nap úgy állítsa össze, hogy fejlessze a zenei ízlést, szórakoztató és egyben nevelő hatású is legyen, mindenben megfeleljen a művelődéspolitikai követelményeknek. 4. A művészi szempontok biztosítása mellett felelős az együttes tagjainak a munkahelyen tanúsított magatartásáért, viselkedéséért, öltözködéséért Vendéglő fásról - idegenforgalomról szórakoztatásról - gazdálkodásról nyilatkozik * 5/VÓ TIBOR a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztályának vezetője A minisztériumban semminemű olyan központi elképzelés, irányvonal, intenció nincsen az új gazdasági mechanizmus vonatkozásában, amely arra irányulna, hogy a zeneszolgáltatás, műsoradás, vagyis a zenei szórakoztatás csökkenjen a vendéglátóiparban. Sőt...! A vendéglátás és idegenforgalom egész TM struktúráját áttekintve, a hazai és külföldi vendégek igényeit különösen figyelembe véve, s őszintén bevallva, bizonyos elmaradottságunkat a külföldhöz képest, tudomásul kell venni a zenei szórakoztatás komoly vonzóerejét, és az ebből származó nagyobb gazdasági eredményt. Az év folyamán tartott országos vizsgálatunk, ellenőrzésünk, minden pozitív és negatív körülményt figyelembe véve megállapította a zenei szórakoztatás jótékony hatását a forgalomra. Ennek eredményeként jelenleg kidolgozás alatt állnak a zenei fejlesztéssel kapcsolatos terveink. Leszögezve tehát azt, hogy még az eddigieknél is fokozottabb mértékben szükség van a zene vonzó erejére, ezen belül olyan alapkoncepciót alakítottunk ki, hogy a zeneszolgáltatás, illetve a műsor megfeleljen az egyes üzletek profiljának. Olyan fejlesztési periódusba kerültünk, amikor súlyt helyezünk arra, hogy különösen a reprezentatív jellegű, de egyéb üzleteink is, az étel-ital fajtáktól a falburkolatig, bútorkárpitig, világításig egyéni karaktert nyerjenek. Arra törekszünk tehát, hogy különösen a jövőben az ilyen sajátos karakternek egyik faktora legyen a zene, és az arra alkalmas üzleteknél a műsor is. Magyarul: a vendéglátóiparhoz még testhezállóbb, még megfelelőbb műsor és zene legyen. Ennek elérésére természetesen még rengeteg a tennivalónk. Ngem vitás, hogy a jövőben még jobban TM előtérbe kerül a vendéglátóipari vezetők és zenekarok közös munkája, az üzleti célkitűzés biztosításának összhangja. Bár több kiváló példát felsorolhatnék a „jó" összhangra, mégsem merném állítani, hogy általános jelenség volna a teljes „harmónia" az üzletvezetők és a zenészek között. Ez bizonyos mértékig összefügg a kereslettel, kínálattal ugyan, de a harmónia érdekében mindkét félnek nagyot kell lépnie a másik irányába. Részünkről az első lépés az, hogy bizonyos bérezési fejlesztést irányozunk elő a szórakoztatózenészek, énekesek számára. Ennek ellenében kívánságunk a magas művészi színvonal a zenészek, énekesek, szereplők tekintetében, továbbá a munkafegyelem. Az üzletek helyesen értelmezett érdeke az olyan művészi szolgáltatás, amely vonzza a vendégeket. Ezzel kapcsolatban kell szólni a zenekarok külföldi vendégszerepléséről. Szélesebben átgondolva, mindenképpen helyes a zenekarok külföldi útja, de felvetődik, hogy legyenek tekintettel a hazai szezonra is. Fokozottabb igény jelentkezik ma már a külföldi együttesek, énekesek importjára. Mint a fogyasztási cikkek esetében az import a hazai termelésben is ösztönzést, fejlődést jelent, s ugyanígy jótékonyan befolyásolná a hazai szórakoztatózene színvonalát is a külföldiek itteni szereplése. Erre szükség is lesz részben a külföldön szereplő magyar zenészek, énekesek rendszeres pótlása, részben pedig üzemeink látványosságának bővítése érdekében. Ehhez kapcsolódik a két fél különböző álláspontja abban, hogy mi az előnyösebb, ha egy zenekart huzamosabb ideig, esetleg évekig egy helyen foglalkoztatunk, vagy ha állandóan cseréljük azokat? Gyermekkori emléket idézek a rádió őskorából. Magyari Imre és zenekarának játékát követítette akkor a rádió a Hungária Szálló étterméből, ami — emlékszem — nagy örömet, eseményt jelentett számomra. De élményemet döntően befolyásolta az, hogy honnan történt a közvetítés! Tehát a személy és a hely is rendkívül fontos tényező. Hogy mi szolgálja tehát jobban a művész rangját, érdekét, mi a forgalmat? — még előttem sem tiszta — maradjon ez nyitott kérdés. T. L. ÁRA 2 FORINT LEST/K PÁL a Szövetkezeti Vendéglátó Központ igazgatója A szórakoztatást elsősorban a zene biztosítja. Jelenleg mintegy 700 üzletünkben van zeneszolgáltatás, népi vagy tánczenekar. A zenekarok tudása, művészi színvonala sokat javult. Ezt nagyban elősegítette a SZÖVOSZ által évről évre megrendezett zenei verseny, amelynek ez évi legjobbjait már a Rádió és a Televízió is szerepeltette műsoraiban. V Véleményem szerint a szövetkezetek egyre inkább arra törekednek, hogy jól képzett, állandó jelleggel foglalkoztatott zenekarokról gondoskodjanak. Ennek ellenére egyes egységeknél előfordulhat az eddig foglalkoztatott zenekar leépítése, de a „jó" vezető, a vendég, a forgalom érdekében mindent elkövet, és ezért nem tartom valószínűnek, hogy olyan intézkedést hozzon, ami pillanatnyilag ugyan költségcsökkentést jelentene, de a továbbiakban csökkentené bizony az illető vendéglátóipari egység forgalmát is. Sőt tovább megyek! Azok az üzletvezetők, akik értik a dolgukat éppen abban látnak fantáziát s „vendéghúzót", ha olyan zenekarokat foglalkoztatnak, amelyek biztosítják egyrészt a közönségsikert, másrészt a gazdasági nyereséget is Városon és falun egyaránt csak a jó zenekarok vonzzák a közönséget. Ennek megfelelően bizonyos feszültséget fog jelenteni, hogy megélhetésük érdekében tovább képezzék magukat. Elképzelésünk, hogy Békés és Szabolcs megyéhez hasonlóan az OSZK segítségével és szakembereinek bevonásával, több megyében létrehozzuk a továbbképző stúdiókat. Fiatalok részére tehetségkutatást is rendezünk, egy úgynevezett szövetkezeti rajkó-zenekar létrehozására. •Továbbra is megrendezzük az országos zenekari versenyeket, amelyekkel további fejlődésre ösztönözzük a zenekarokat. Egyben ezekkel színvonalas nyári szórakozást biztosítunk majd vendégeinknek, mert a versenyeket olyan, sok vendéget befogadni képes üzleteinkben rendezzük, ahol az illető szövetkezeti vendéglátó egység megfelelő forgalmat is tud lebonyolítani. A szövetkezeti vendéglátó hálózat 1957 óta foglalkozik szervezett formában műsoros rendezvények tartásával, amelyek száma állandóan emelkedik, s remélhetőleg tovább fog emelkedni. Amíg 1958-ban 750, addig 1963-ban 1600, 1966-ban pedig már 3540 rendezvényt tartottunk. Ami a jövőt illeti , a műsoros estek számának csökkentésétől sem kell tartani, hiszen a szövetkezetek a műsoros rendezvényeket rendszerint kötelező vacsorafogyasztással kötik egybe, s ezzel biztosítják a forgalom növelését is. Aagyon fontos kérdés számunkra is az ifjúság szórakozási igényeinek a kielégítése. Az ifjúság a tánczenét kedveli. Sajnos ma még nem tudnak a szövetkezetek minden faluban hivatásos tánczenekart szerződtetni, mert kevés a hivatásos zenész. Éppen ezért elvileg nem gördíthetünk akadályt az olyan amatőr zenekarok alkalmazása elé, amelyeket az OSZK szakmai véleménye és kötelező közvetítése útján, főként szombaton és vasárnap kívánnak igénybe venni. Összefoglalva: az a véleményem, hogy az új gazdasági mechanizmusban egyre inkább szükség lesz a kulturált szórakozás biztosítására. A szövetkezetnek jól felfogott érdeke, hogy a kiszolgálás színvonalának emelésével együtt kiváló lehetőséget nyújtsanak a szórakozásra is. Sok jó ötletre lesz szükségünk. A szövetkezetek vezetőinek nem szabad attól félni, hogy a zenére fordított kiadás nem hozza meg kellő gyümölcsét. Ahol jól szórakoznak a vendégek, ott fogyasztanak is. A jövőben mindenütt vállalni kell a kockázatot az újért, a jövedelmezőbbért. A szövetkezeti vezetők, tagok és dolgozók közös, de legegyénibb érdeke sem lehet más, mint a vendégek igényeinek kielégítése, a magas színvonalú, kulturált vendéglátás, az üzletek hangulatához legjobban illő zenével. T. L.