Szórakoztató Zenészek, 1967 (4. szám)

1967 / 4. szám

2 A ZENEKARVEZETŐK KINEVEZÉSE 5. Felelős a munkaidő betartásáért, valamint a tagokat megillető jogok biztosításáért. 6. A rendelkezésre álló gage-keret elosztására — az érvény­ben levő törvényes kereteken belül — a szakszervezeti bizalmi­val együtt javaslattal kell fordulnia az OSZK-hoz. 7. Külföldi szerződtetés esetén az előbbiekben felsorolt po­litikai, szakmai és művészeti szempontok figyelembevétele mel­lett tekintetbe kell vennie a külföldi szerződtető fél kívánsá­gait is. 8. Együtt kell működnie a zenekari bizalmival és biztosítani az együttes tagjainak szervezettségét, politikai, ideológiai és általános műveltségük színvonalának emelését, a szakszervezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek betartását. Segítenie kell a bizalmit mind a tagokról való szociális gondoskodás, mind a tagdíjbeszedés munkájában. 1968. február 1-től kezdődően zenekarvezetői tevékenységet csak az folytathat, akit az OSZK igazgatója zenekarvezetővé ki­nevez, s az erről szóló igazolást — mely a működési engedély mellékletét képezi — részére kiadja. A működési engedélyekben levő „népizenekar-vezető” bejegyzések egyidejűleg érvényüket vesztik. Zenekarvezetői kinevezésüket kérhetik mindazok az „A” vagy „B” kategóriás I. vagy II. típusú működési engedéllyel rendelkező fő foglalkozású zenészek, akik legalább 2 éves zene­karvezetői gyakorlattal rendelkeznek és ilyen minőségben lesz­nek foglalkoztatva 1968 januárjától is. Népzenészeknél zenekarvezetői kinevezést csak a prímás, tánczenészeknél bármely hangszeres kérhet, ha a felsorolt fel­tételeknek megfelel. A zenekarvezetői kinevezést az e célra rendszeresített „igénylőlap” kitöltésével lehetett kérni, 1967. november 30. határidőig. Jövő évtől kezdve a szervezési és közvetítési osztály rend­szeres időközökben összehívja a zenekarvezetőket, tájékoztatja őket az időszerű szakmai közvetítési kérdésekről, s ugyanakkor a zenekarvezetőket beszámoltatja zenekaruk főbb munkahelyi és egyéb problémáiról. Az OSZK Központi Stúdiója és a megyei kirendeltségek 1968. február 1-től kezdődően zenekarvezetői tanfolyamot szer­veznek, amely a népizenekar-vezetők részére 11, a tánczenekar­vezetők részére 9 előadásból áll. A határozat végrehajtása már­ jóval korábban megkezdődött, de rövid ismertetésével tájékoztatni kívánjuk nemcsak a szóra­koztatózenészeket, hanem az állami és szövetkezeti vendéglátó­­ipar vezetőit és mindazokat az állami és társadalmi szerveket, amelyek valamilyen formában kapcsolatban állnak a szórakoz­tatózenei területtel. A zenekarvezetők kinevezése, munkájuk, feladataik, jogaik és kötelességeik meghatározása, valamint az ezekkel összefüggő anyagi érdekeltségük bevezetése jelentős előrelépés a szórakoz­tatózene színvonalának emelésében, és a „szakma” védelmében. CHE" QUEVARA A nagyszerű latin-amerikai forradalmárt, Fidel Castro volt harcostár­sát, „Che” Guevara-t a bolíviai reakciós rendszer meggyilkoltatta. A Buenos­ Aires-i hatóságok ez év októberében azért tartóztatták le Carlos Molinas népszerű uruguayi énekest, mert megénekelte „Che” Guevara halálát és dalát lázítónak találták! JOAN BAEZ Az amerikai történelem eddigi legnagyobb méretű tüntetésén, amelyet a vietnami háború ellen szerveztek a különböző amerik­ai békemozgal­mak, a rendőrség többek között letartóztatta Joan Baez-t is, a legnép­szerűbb amerikai protest-song énekesnőt AZ ELVI BIZOTTSÁG CÉLJÁRÓL ÉS FELADATAIRÓL A szórakoztatózenei terület­tel közismerten sok hatóság és intézmény foglalkozik. A Belkereskedelmi Minisztérium éppúgy főhatósága, mint a Mű­velődésügyi Minisztérium, bel­földön az OSZK közvetít, de külföldön a Koncertiroda, s a vendéglátóipari vállalatok mellett érdekelt a Rádió és Televízió, az ŐRI, a SZÖVOSZ, a Cirkusz V. és még egy sereg intézmény és szerv, a taná­csoktól a földművesszövetke­­zetekig. A­z intézmények, szervek,­­­ hivatalok közül csak az OSZK az, melynek a szórakoz­tatózenei terület a „profilja”. A maga területén azonban ter­mészetesen minden szerv ön­állóan intézkedik. Az OSZK igazgatósága már eddig is megpróbálkozott az egyes in­tézményekkel való közvetlen munkakapcsolat során az egyes részterületek koordiná­lásával, ez azonban szükség­szerűen csak esetleges lehetett és nem foghatta át az egész területet. A tervszerű perspek­tivikus munka azonban ma már szükségessé és elkerülhe­tetlenné teszi, hogy az érde­kelt intézmények egyeztessék elképzeléseiket, koordinálják munkájukat. E szükségszerű­ség felismerése késztette az OSZK igazgatóságát arra, hogy a szórakoztatózenei területen érdekelt intézmények képvise­lőiből létrehozza az ún. Elvi Bizottságot, mintegy művésze­ti tanács jelleggel, elsősorban saját munkájának, egyben azonban az egész terület és a többi intézmények munkájá­nak segítésére. A bizottság át­fogó jellegének biztosítására minden jelentősebb érdekelt intézményt felkértünk az ab­ban való részvételre, így meg­hívást kapott a Belkereskedel­mi Minisztérium, a Művelő­désügyi Minisztérium Zenei és Művészetoktatási Osztálya, a Fővárosi Tanács­­Népművelési Osztálya, a Fővárosi Művelő­dési Ház, a Rádió, a Koncert­iroda, az ORI stb. Az intézmé­nyek képviselői mellett felkér­tük a bizottság munkájában való részvételre jó néhány gyakorló szórakoztatózenészt is. A bizottság elnökéül Har­mat Lászlót, az OSZK buda­pesti stúdiójának igazgatóját kérte fel az OSZK igazgató­sága. Az Elvi Bizottság október 26-án tartotta első, alakuló összejövetelét, a Fészek Klub­ban. Ezen a majdnem teljes számban megjelentek örömmel üdvözölték a bizottság mun­kájának megindulását és teljes támogatásukról biztosították azt. Az Elvi Bizottság célját, funkcióját és feladatait Tóth Éva elvtárs, az OSZK igazga­tója vázolta. Ennek során el­mondta, hogy az Elvi­ Bizott­ság elsődleges feladata a köl­csönös tájékoztatás egyrészt a jelenlegi helyzetről, és a leg­égetőbb problémákról, más­részt az elképzelésekről és a tervezett intézkedésekről. Eh­hez szükséges, hogy a bizott­ság sokoldalúan fogja át az egész szórakoztatózenei terüle­tet. Ezért igyekeztünk minden olyan szervet munkánkba be­vonni, mely a szórakoztató ze­nével valamilyen kapcsolatban van. A kölcsönös tájékoztatás után kerülhetne sor arra, hogy a különböző intézmények im­már a többi terület helyzeté­nek és az elképzeléseknek tel­jesebb ismeretében hoznák meg további döntéseiket, hatá­rozataikat. Ezek előzetes meg­vitatása — amennyiben álta­lános érdekű intézkedésekről van szó — megtörténhetne az Elvi Bizottság keretein belül. A vita során kialakult, állás­pont ugyan nem kötelezné a résztvevőket, mivel mellé­rendelt, nem pedig egymás alá rendelt intézményekről van szó — ennek ellenére mégis valószínűleg hatással lenne az egyes intézmények döntéseire. A határozatok te­hát csak ajánlás erejével bír­nak, mégis, sokat várunk mind­ezektől, mind a viták, megbe­szélések során megismert és kialakuló, nézetekről, állás­pontokról. Az Elvi Bizottság munkája természetesen csak a leg­lényegesebb, döntő kérdésekre szorítkozhat, olyanokra, me­lyek valóban minden résztve­vő szervet érintenek. Olyan esetekben, mikor ennél szű­­kebb területet érintő kérdé­sekről van szó, elképzelhető az Elvi Bizottság szőkébb — csak az illetékes intézményeket érintő — területének, tagjai­nak összehívása. E részmunká­ról aztán az illetékes szervek a következő teljes ülésen ad­nának beszámolót. Az elképzelések szerint az Elvi Bizottság teljes üléseire legfeljebb évente három alka­lommal kerülne sor. Ilyenkor viszont alapvető fontosságú valamennyi meghívott intéz­mény részvétele. Az OSZK igazgatója végül javaslatot tett­ a következő ülé­sek napirendjére. Ezt követően Péter Miklós és Harmat Lász­ló adott tájékoztatót a szóra­koztatózenészek és énekesek, valamint együttesek művészeti színvonala továbbfejlesztésé­nek helyzetéről, ezen belül a stúdiók munkájáról és felada­tairól, majd hozzászólások kö­vetkeztek. Ennek során felszó­lalt Fekete György szórakoz­tatózenész, Gonda János, a Bartók Szakiskola jazz-tansza­­kának vezetője, Barna István, a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat képviselője, Volly Ist­ván népzenekutató, Karádi Béla, a Cirkusz Vállalat kép­viselője, Vajda Tibor, a Műve­lődésügyi Minisztérium Zenei Osztályának,, és Dobrai István, a Művelődésügyi Minisztérium Művészetoktatási Osztályának főelőadója, Hága Mária, a Fő­városi Tanács Népművelési Osztálya nevében, Szép Sándor, a szórakoztatózenészek buda­pesti szakszervezeti bizottságá­nak titkára, Szigethy Pál, a KISZ Központi Művészegyüt­tes igazgatója, valamint Szalay László magyarnóta-énekes. A sok értékes felszólalás máris bizonyítéka volt annak, hogy az Elvi Bizottság meg­alakítása szükséges és hasznos volt. Természetesen a munka még csak most kezdődik, re­méljük azonban, hogy már rö­videsen e munka további ered­ményeiről számolhatunk be. m­ár PÉTER MIKLÓS, a Bizottság titkára MEGJELENT! Az állami és szövetkezeti vendéglátóiparban dol­gozó szaktársaink — érthető okokból — nagy figye­lemmel várják, hogy milyen intézkedések,s milyen módon és formában szabályozzák majd működésü­ket 1968. január 1-től. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedések három szakaszban követik egymást. Az első: a Munka Törvénykönyvének tárcaszintű végrehajtási utasítása. A második: a vendéglátóiparban foglal­koztatott zenészek, énekesek munkafeltételeire vo­natkozó belkereskedelmi miniszteri utasítás. A har­madik: a vállalati kollektív szerződések megkötése. Lapunk nyomdába adása után értesültünk arról, hogy a Kereskedelmi Értesítő ez évi 24. számában megjelent a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 44/ 1367. számú belkereskedelmi miniszteri utasítás. E helyen — kivonatban — az utasításnak csak azokat a pontjait ismertetjük, amelyek a zenészekre és előadóművészekre vonatkoznak. „A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény (továbbiakban: Mt), illetőleg a 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Mt. V.) végrehajtása érdekében — a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók szakszervezetével, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­vel egyetértésben — a következőket rendelem: ». I. Jelen utasítás hatálya a belkereskedelmi ágazatra terjed ki függetlenül attól, hogy az ágazathoz tar­tozó szervek (vállalatok, szövetkezetek stb.) mely szerv felügyelete alá tartoznak. A felügyeleti szerv vezetője az ágazati miniszterrel egyetértésben jelen utasítás egyes rendelkezéseitől eltérő szabályozást adhat ki. 2. 1­(Mt. 20. 1.) (1) A munkaviszony létesítéséhez az Mt. V. ren­delkezésein túlmenően, külön jogszabályban meg­határozott esetekben — személyi kategóriába sorolt zenészek és előadó­művészek (továbbiakban: zenészek) tekintetében közvetítés szükséges. 3. 9 (Mt. 22—23. §., Mt. 16—22. §.) (2) Zenészekkel munkaviszony csak határozott időre létesíthető, próbaidő nem köthető ki. Munka­­szerződésüket minden esetben írásba kell foglalni. 5. 9­(Mt. 37, Mt. V. 43. 9.) (3) A zenészek heti munkaideje 36 óra. A napi munkaidőt általában 6 órában kell megállapítani. A zenészek munkaidőn kívül havi 4 zenekari pró­bára, illetőleg ezen belül 2 műsorpróbára kötelez­hetők. A próba időtartama 4 óra. A próba és a mű­sor megkezdése között legalább 3 óra szünetet kell biztosítani. 6. 9­(Mt. 38—39. 9­, Mt. V. 44—46. 9­) és a (6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. I. 2., 3., 4., 5. 9) (2) Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása ese­tén a napi munkaidő a zenészeknél 8 óránál hosz­­szabb nem lehet. (4) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék akiknek rendszeres munkaideje 24 óra után végződik. (7) A zenészeket túlmunka esetén pótlék nélküli alapbér illeti meg. 7. 9. (Mt. 40. 9­, Mt. V. 47. 1.) A zenészeknek óránként 10 perc munkaközi szü­net jár. 8. 9­(Mt. 45—49. 9., Mt. V. 61—71. 9.) (1) A munkaköri bértételeket az alapbérmegálla­pítás feltételeit, az alkalmazható bérrendszereket és az egyéb díjazásokat külön szabályozom. (2) Személyi alapbérként — a zenészeknél a napi­­díj 25-szörösét kell figyelembe venni. 13. 9-Jelen utasítás rendelkezéseit 1968. január 1. nap­jától kell alkalmazni.” Tájékoztatjuk szaktársainkat arról is, hogy a munkafeltételeikre vonatkozó utasítás tartalmával kapcsolatos tárgyalások igen előrehaladott állapot­ban vannak, és rövidesen sor kerül annak kiadá­sára is. Az egyes vendéglátóipari vállalatok sajátosságait figyelembe vevő kollektív szerződések megkötése — a fenti utasítások ismerete alapján — az illeté­kes szórakoztatózenész és KPVDSZ szakszervezeti szervek feladata, amint erről már szó esett a szak­­szervezeti bizottságok titkárai számára tartott 3 na­pos oktatáson is, ez év október elején! SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next