Szórakoztató Zenészek, 1967 (4. szám)
1967 / 4. szám
2 A ZENEKARVEZETŐK KINEVEZÉSE 5. Felelős a munkaidő betartásáért, valamint a tagokat megillető jogok biztosításáért. 6. A rendelkezésre álló gage-keret elosztására — az érvényben levő törvényes kereteken belül — a szakszervezeti bizalmival együtt javaslattal kell fordulnia az OSZK-hoz. 7. Külföldi szerződtetés esetén az előbbiekben felsorolt politikai, szakmai és művészeti szempontok figyelembevétele mellett tekintetbe kell vennie a külföldi szerződtető fél kívánságait is. 8. Együtt kell működnie a zenekari bizalmival és biztosítani az együttes tagjainak szervezettségét, politikai, ideológiai és általános műveltségük színvonalának emelését, a szakszervezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek betartását. Segítenie kell a bizalmit mind a tagokról való szociális gondoskodás, mind a tagdíjbeszedés munkájában. 1968. február 1-től kezdődően zenekarvezetői tevékenységet csak az folytathat, akit az OSZK igazgatója zenekarvezetővé kinevez, s az erről szóló igazolást — mely a működési engedély mellékletét képezi — részére kiadja. A működési engedélyekben levő „népizenekar-vezető” bejegyzések egyidejűleg érvényüket vesztik. Zenekarvezetői kinevezésüket kérhetik mindazok az „A” vagy „B” kategóriás I. vagy II. típusú működési engedéllyel rendelkező fő foglalkozású zenészek, akik legalább 2 éves zenekarvezetői gyakorlattal rendelkeznek és ilyen minőségben lesznek foglalkoztatva 1968 januárjától is. Népzenészeknél zenekarvezetői kinevezést csak a prímás, tánczenészeknél bármely hangszeres kérhet, ha a felsorolt feltételeknek megfelel. A zenekarvezetői kinevezést az e célra rendszeresített „igénylőlap” kitöltésével lehetett kérni, 1967. november 30. határidőig. Jövő évtől kezdve a szervezési és közvetítési osztály rendszeres időközökben összehívja a zenekarvezetőket, tájékoztatja őket az időszerű szakmai közvetítési kérdésekről, s ugyanakkor a zenekarvezetőket beszámoltatja zenekaruk főbb munkahelyi és egyéb problémáiról. Az OSZK Központi Stúdiója és a megyei kirendeltségek 1968. február 1-től kezdődően zenekarvezetői tanfolyamot szerveznek, amely a népizenekar-vezetők részére 11, a tánczenekarvezetők részére 9 előadásból áll. A határozat végrehajtása már jóval korábban megkezdődött, de rövid ismertetésével tájékoztatni kívánjuk nemcsak a szórakoztatózenészeket, hanem az állami és szövetkezeti vendéglátóipar vezetőit és mindazokat az állami és társadalmi szerveket, amelyek valamilyen formában kapcsolatban állnak a szórakoztatózenei területtel. A zenekarvezetők kinevezése, munkájuk, feladataik, jogaik és kötelességeik meghatározása, valamint az ezekkel összefüggő anyagi érdekeltségük bevezetése jelentős előrelépés a szórakoztatózene színvonalának emelésében, és a „szakma” védelmében. CHE" QUEVARA A nagyszerű latin-amerikai forradalmárt, Fidel Castro volt harcostársát, „Che” Guevara-t a bolíviai reakciós rendszer meggyilkoltatta. A Buenos Aires-i hatóságok ez év októberében azért tartóztatták le Carlos Molinas népszerű uruguayi énekest, mert megénekelte „Che” Guevara halálát és dalát lázítónak találták! JOAN BAEZ Az amerikai történelem eddigi legnagyobb méretű tüntetésén, amelyet a vietnami háború ellen szerveztek a különböző amerikai békemozgalmak, a rendőrség többek között letartóztatta Joan Baez-t is, a legnépszerűbb amerikai protest-song énekesnőt AZ ELVI BIZOTTSÁG CÉLJÁRÓL ÉS FELADATAIRÓL A szórakoztatózenei területtel közismerten sok hatóság és intézmény foglalkozik. A Belkereskedelmi Minisztérium éppúgy főhatósága, mint a Művelődésügyi Minisztérium, belföldön az OSZK közvetít, de külföldön a Koncertiroda, s a vendéglátóipari vállalatok mellett érdekelt a Rádió és Televízió, az ŐRI, a SZÖVOSZ, a Cirkusz V. és még egy sereg intézmény és szerv, a tanácsoktól a földművesszövetkezetekig. Az intézmények, szervek, hivatalok közül csak az OSZK az, melynek a szórakoztatózenei terület a „profilja”. A maga területén azonban természetesen minden szerv önállóan intézkedik. Az OSZK igazgatósága már eddig is megpróbálkozott az egyes intézményekkel való közvetlen munkakapcsolat során az egyes részterületek koordinálásával, ez azonban szükségszerűen csak esetleges lehetett és nem foghatta át az egész területet. A tervszerű perspektivikus munka azonban ma már szükségessé és elkerülhetetlenné teszi, hogy az érdekelt intézmények egyeztessék elképzeléseiket, koordinálják munkájukat. E szükségszerűség felismerése késztette az OSZK igazgatóságát arra, hogy a szórakoztatózenei területen érdekelt intézmények képviselőiből létrehozza az ún. Elvi Bizottságot, mintegy művészeti tanács jelleggel, elsősorban saját munkájának, egyben azonban az egész terület és a többi intézmények munkájának segítésére. A bizottság átfogó jellegének biztosítására minden jelentősebb érdekelt intézményt felkértünk az abban való részvételre, így meghívást kapott a Belkereskedelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium Zenei és Művészetoktatási Osztálya, a Fővárosi TanácsNépművelési Osztálya, a Fővárosi Művelődési Ház, a Rádió, a Koncertiroda, az ORI stb. Az intézmények képviselői mellett felkértük a bizottság munkájában való részvételre jó néhány gyakorló szórakoztatózenészt is. A bizottság elnökéül Harmat Lászlót, az OSZK budapesti stúdiójának igazgatóját kérte fel az OSZK igazgatósága. Az Elvi Bizottság október 26-án tartotta első, alakuló összejövetelét, a Fészek Klubban. Ezen a majdnem teljes számban megjelentek örömmel üdvözölték a bizottság munkájának megindulását és teljes támogatásukról biztosították azt. Az Elvi Bizottság célját, funkcióját és feladatait Tóth Éva elvtárs, az OSZK igazgatója vázolta. Ennek során elmondta, hogy az Elvi Bizottság elsődleges feladata a kölcsönös tájékoztatás egyrészt a jelenlegi helyzetről, és a legégetőbb problémákról, másrészt az elképzelésekről és a tervezett intézkedésekről. Ehhez szükséges, hogy a bizottság sokoldalúan fogja át az egész szórakoztatózenei területet. Ezért igyekeztünk minden olyan szervet munkánkba bevonni, mely a szórakoztató zenével valamilyen kapcsolatban van. A kölcsönös tájékoztatás után kerülhetne sor arra, hogy a különböző intézmények immár a többi terület helyzetének és az elképzeléseknek teljesebb ismeretében hoznák meg további döntéseiket, határozataikat. Ezek előzetes megvitatása — amennyiben általános érdekű intézkedésekről van szó — megtörténhetne az Elvi Bizottság keretein belül. A vita során kialakult, álláspont ugyan nem kötelezné a résztvevőket, mivel mellérendelt, nem pedig egymás alá rendelt intézményekről van szó — ennek ellenére mégis valószínűleg hatással lenne az egyes intézmények döntéseire. A határozatok tehát csak ajánlás erejével bírnak, mégis, sokat várunk mindezektől, mind a viták, megbeszélések során megismert és kialakuló, nézetekről, álláspontokról. Az Elvi Bizottság munkája természetesen csak a leglényegesebb, döntő kérdésekre szorítkozhat, olyanokra, melyek valóban minden résztvevő szervet érintenek. Olyan esetekben, mikor ennél szűkebb területet érintő kérdésekről van szó, elképzelhető az Elvi Bizottság szőkébb — csak az illetékes intézményeket érintő — területének, tagjainak összehívása. E részmunkáról aztán az illetékes szervek a következő teljes ülésen adnának beszámolót. Az elképzelések szerint az Elvi Bizottság teljes üléseire legfeljebb évente három alkalommal kerülne sor. Ilyenkor viszont alapvető fontosságú valamennyi meghívott intézmény részvétele. Az OSZK igazgatója végül javaslatot tett a következő ülések napirendjére. Ezt követően Péter Miklós és Harmat László adott tájékoztatót a szórakoztatózenészek és énekesek, valamint együttesek művészeti színvonala továbbfejlesztésének helyzetéről, ezen belül a stúdiók munkájáról és feladatairól, majd hozzászólások következtek. Ennek során felszólalt Fekete György szórakoztatózenész, Gonda János, a Bartók Szakiskola jazz-tanszakának vezetője, Barna István, a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat képviselője, Volly István népzenekutató, Karádi Béla, a Cirkusz Vállalat képviselője, Vajda Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium Zenei Osztályának,, és Dobrai István, a Művelődésügyi Minisztérium Művészetoktatási Osztályának főelőadója, Hága Mária, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya nevében, Szép Sándor, a szórakoztatózenészek budapesti szakszervezeti bizottságának titkára, Szigethy Pál, a KISZ Központi Művészegyüttes igazgatója, valamint Szalay László magyarnóta-énekes. A sok értékes felszólalás máris bizonyítéka volt annak, hogy az Elvi Bizottság megalakítása szükséges és hasznos volt. Természetesen a munka még csak most kezdődik, reméljük azonban, hogy már rövidesen e munka további eredményeiről számolhatunk be. már PÉTER MIKLÓS, a Bizottság titkára MEGJELENT! Az állami és szövetkezeti vendéglátóiparban dolgozó szaktársaink — érthető okokból — nagy figyelemmel várják, hogy milyen intézkedések,s milyen módon és formában szabályozzák majd működésüket 1968. január 1-től. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedések három szakaszban követik egymást. Az első: a Munka Törvénykönyvének tárcaszintű végrehajtási utasítása. A második: a vendéglátóiparban foglalkoztatott zenészek, énekesek munkafeltételeire vonatkozó belkereskedelmi miniszteri utasítás. A harmadik: a vállalati kollektív szerződések megkötése. Lapunk nyomdába adása után értesültünk arról, hogy a Kereskedelmi Értesítő ez évi 24. számában megjelent a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 44/ 1367. számú belkereskedelmi miniszteri utasítás. E helyen — kivonatban — az utasításnak csak azokat a pontjait ismertetjük, amelyek a zenészekre és előadóművészekre vonatkoznak. „A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény (továbbiakban: Mt), illetőleg a 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Mt. V.) végrehajtása érdekében — a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók szakszervezetével, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben — a következőket rendelem: ». I. Jelen utasítás hatálya a belkereskedelmi ágazatra terjed ki függetlenül attól, hogy az ágazathoz tartozó szervek (vállalatok, szövetkezetek stb.) mely szerv felügyelete alá tartoznak. A felügyeleti szerv vezetője az ágazati miniszterrel egyetértésben jelen utasítás egyes rendelkezéseitől eltérő szabályozást adhat ki. 2. 1(Mt. 20. 1.) (1) A munkaviszony létesítéséhez az Mt. V. rendelkezésein túlmenően, külön jogszabályban meghatározott esetekben — személyi kategóriába sorolt zenészek és előadóművészek (továbbiakban: zenészek) tekintetében közvetítés szükséges. 3. 9 (Mt. 22—23. §., Mt. 16—22. §.) (2) Zenészekkel munkaviszony csak határozott időre létesíthető, próbaidő nem köthető ki. Munkaszerződésüket minden esetben írásba kell foglalni. 5. 9(Mt. 37, Mt. V. 43. 9.) (3) A zenészek heti munkaideje 36 óra. A napi munkaidőt általában 6 órában kell megállapítani. A zenészek munkaidőn kívül havi 4 zenekari próbára, illetőleg ezen belül 2 műsorpróbára kötelezhetők. A próba időtartama 4 óra. A próba és a műsor megkezdése között legalább 3 óra szünetet kell biztosítani. 6. 9(Mt. 38—39. 9, Mt. V. 44—46. 9) és a (6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. I. 2., 3., 4., 5. 9) (2) Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása esetén a napi munkaidő a zenészeknél 8 óránál hoszszabb nem lehet. (4) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék akiknek rendszeres munkaideje 24 óra után végződik. (7) A zenészeket túlmunka esetén pótlék nélküli alapbér illeti meg. 7. 9. (Mt. 40. 9, Mt. V. 47. 1.) A zenészeknek óránként 10 perc munkaközi szünet jár. 8. 9(Mt. 45—49. 9., Mt. V. 61—71. 9.) (1) A munkaköri bértételeket az alapbérmegállapítás feltételeit, az alkalmazható bérrendszereket és az egyéb díjazásokat külön szabályozom. (2) Személyi alapbérként — a zenészeknél a napidíj 25-szörösét kell figyelembe venni. 13. 9-Jelen utasítás rendelkezéseit 1968. január 1. napjától kell alkalmazni.” Tájékoztatjuk szaktársainkat arról is, hogy a munkafeltételeikre vonatkozó utasítás tartalmával kapcsolatos tárgyalások igen előrehaladott állapotban vannak, és rövidesen sor kerül annak kiadására is. Az egyes vendéglátóipari vállalatok sajátosságait figyelembe vevő kollektív szerződések megkötése — a fenti utasítások ismerete alapján — az illetékes szórakoztatózenész és KPVDSZ szakszervezeti szervek feladata, amint erről már szó esett a szakszervezeti bizottságok titkárai számára tartott 3 napos oktatáson is, ez év október elején! SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK