Szórakoztató Zenészek, 1970 (2-4. szám)
1970 / 2. szám
Köszöntjük a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat kiadásában megjelenő „HUNGAR HOTELS” című, színvonalasan szerkesztett, havonta megjelenő színes, érdekes, tartalmas és hasznos tájékoztatást nyújtó lapot. Megjelenésével is dokumentálja a vállalat magasszínvonalú munkáját. A lap 2. számában ezt olvastuk: Hálózatunkban az igazi bárzene legjellegzetesebb képviselője a Gyimesi—Tatár duó. 1947-től játszanak együtt, s hálózatunkban csaknem 14 éve. 1957. június 1-től a Hungária Bárban, majd az 1961-es nyitástól napjainkig is a Royal Szálloda bárjában dolgoznak. Nemcsak kitűnő zenészek, hanem karakterisztikus egyéniségek is. Muzsikájukkal teremtik meg a Bár atmoszféráját. Angolul, németül és franciául beszélnek, hat nyelven énekelnek — finnül is. Hangszereik a gitár, zongora, orgona, trombita, harmonika, dob és a hegedű. Nemzetközi műsorukban örökzöld melódiák, legújabb világslágerek szerepelnek, s a My Fair Lady, West side story, Hegedűs a háztetőn — sorolhatnánk tovább — musicalek világában is otthonosak. Személyes kapcsolatban állnak vendégeik nagy részével, akiknek kedves számaikat saját nyelvükön éneklik el. Nem egy visszatérő szállóvendég első útja hozzájuk vezet. Több alkalommal jártak rövidebb-hosszabb ideig külföldön, többek közt Berlinben, Hannoverben, Stuttgartban, Helsinkiben, Davosban. Munkájuk elismerésének legnagyobb bizonyítéka a Vállalatunknál eltöltött 14 hosszú év. Vezetőségünk javaslatára 1960-ban a „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesültek. Gyimesi Ernő — aki a Zeneművész Szakszervezet alelnöke — és dr. Tatár György mindannyiunk kedves, lelkiismeretes kollégái, akik munkatársaikkal nagy megértésben dolgoznak, s az elmúlt évek során nemzetközi hírnevűre emelték a Royal Nagyszálló bárját. Zngár György és zenekara a színvonalas, modern tánczene mellett gondot fordít a műsorra és az énekesek kísérésére is .néhány szó lapzártakor még folyt a vizsgáztatás. Sőt lapunk megjelenésekor is tart. A vizsgára jelentkezett 716 zenész és énekesből az adott időben mindössze egyharmada vizsgázott le, így végső összesítést, illetőleg következtetést készíteni nincs módunkban. Az csak a teljes befejezés és bizottsági jelentések tájékoztatása után válik lehetővé. Annyi azonban máris elmondható, hogy a vizsgára jelentkezettek 75%-a (523 fő) a tánczenei vizsgára, 25%-a pedig a népzenére jelentkezett. A népzenei vizsgázók 60%-a kategória szerzőre, 40/1-a pedig kategória javításra iratkozott. A magyarnóta-népdal kivételével már befejeződött a vizsgáztatás a népzenei területen. A jelentkezettek közül 6 fő A kategóriát, 68 fő B kategóriát, 36 fő C kategóriát ért el. Húsz jelentkezőnek nem sikerült a vizsgája, 9 pedig nem jelent meg a vizsgán. A vizsgázók jó felkészültségről tettek tanúságot és a nagyobb követelmények ellenére is eredményesen teljesítették a vizsgakérdésekben előírt pontokat. A tánczenei területen hasonló a kép. Változás csak az új jelentkezők és kategória szerzők arányában van. Itt 50 %-os a kép. Bár eddig csak három hangszerből zajlott le a vizsga és az 523 jelentkezőből mindössze 125 fő vizsgázott, a vizsgáktól , zöme még hátra van. Igaz, hogy ebben benne van a 200 táncdalénekes vizsgája is. Még egy érdekes adat: az össz-vizsgázóknak csak 11,5 %-át teszi ki a vidéki zenészek száma. Ez is figyelmeztető számunkra a jövő évi vizsgáztatás előtti teendők kijelölésénél. Örvendetes tény viszont, hogy zenészeink képzése jó irányba halad, a művészi felkészültség nő, regisztereseink közül sokan jelentkeztek kategóriaszerző vizsgára és ez a szórakoztatózenei terület általános színvonalemelkedését eredményezi. Laskayné TANÉVZÁRÁS A STÚDIÓKBAN Az 1969—70-es tanév munkáját értékelve örömmel állapíthatjuk meg, hogy stúdióhálózatunk ismét bővült. Ez évben már Székesfehérvárott is volt stúdió. A központi és megyei stúdiókban kb. 1400 hallgató oktatását biztosítottuk. A hallgatókkal 190 tanár foglalkozott. Sokat vártunk ettől a tanévtől, mert az elmúlt esztendők tapasztalatait figyelembe véve több pedagógiai és módszertani elgondolás bevezetésére kerülhetett sor. A központi stúdió tanárainak bevonásával felülvizsgáltuk és átdolgoztuk az eddig érvényben levő „Tánczenészek Kötelező Vizsgaanyaga” című kiadványunkban szereplő kötelező számok listáját. Ezzel korszerűbbé és igényesebbé tettük az anyagot. Az OSZK Igazgatósága kinyomatta a 82 kötelező és 412 ajánlott számból álló jegyzékét, melyet idejében a szórakoztatózenészek rendelkezésére bocsátottunk. Ennek következtében az idei vizsgáztatások már ezen kiadvány alapján történhettek. A tanév első felében elkészült hatodik repertoárkötetünk is, melyet az eddigi gyakorlat szerint minden megyei kirendeltségnek, 111. stúdiónak megküldtünk. Ezt a füzetet nagy örömmel fogadták zenészeink, mert ebben az összes kötelező tánczenei számot megtalálhatták. A központi stúdióban — mely immár a 10. tanévét végezte — a tanítás 10 tanszakon folyt. Az előző tanévben oktatott hangszerek mellett ismét megindult a rézfúvós tanszak is. Örömmel közölhetjük, hogy az első év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a terület fokozódó fúvós igényeit folyamatosan biztosítani tudjuk. Korszerűbbé és szélesebbkörűvé tettük a zenekari gyakorlatot. Alkalmat adtunk hallgatóinknak a különböző létszámú és összetételű népi és tánc, valamint szalonzenekarokban való játék gyakorlására, egyben lapról olvasási készségük fejlesztésére. Kísérletként beindítottuk a kategóriával rendelkező különböző hangszeres zenészeknek oktatását. A kísérlet eredményeként ezt az oktatási formát bővíteni kívánjuk. Mindezek azt mutatják, hogy oktatásunkban állandóan figyelemmel kísérjük a szórakoztatózenei terület igényeit és a gyakorlati élet követelményeit igyekszünk kielégíteni. A zenei képzéssel egyidejűleg hallgatóink részére politikai és esztétikai előadássorozatot indítottunk. A központi stúdióban a tanév folyamán hét előadásra került sor. Ezeknek egyikét a budapesti szb-vel karöltve a Fészek klubban rendeztük meg. Előadója dr. Gyökössy Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Igazgatóságának helyettes vezetője volt, aki nagy érdeklődést kiváltó előadásában ismertette a zenészek vendéglátóipari munkájának tapasztalatait. Ebben a tanévben négy vidéki stúdióban is megindítottuk — kísérletképpen — a politikai és esztétikai oktatást. Tatabányán, Debrecenben, Egerben és Pécsett összesen 20 előadást tartottunk. A vidéki stúdiók munkáját a központi stúdió tanárainak szakfelügyeletével ebben a tanévben is hatékonyan segítettük: a tanév kezdetétől április végéig 81 alkalommal került sor szakfelügyeletre. Amikor a stúdiók munkájáról számolunk be, szót kell ejteni olyan problémákról, amelyekkel mind Budapesten, mind vidéken találkozhatunk. Általában javítani kell a tanulmányi fegyelmet, hogy a jövő tanévben kevesebb kizárás, mulasztás, felkészületlenség gátolja munkánkat. Nagy problémát jelent vidéken továbbra is a helyiséghiány; néhány stúdiónk tanításra alkalmatlan helyiségben működik. Van olyan eset is, hogy helyiséghiány miatt stúdió létesítésére nincs lehetőség. A szórakoztatózenével szemben egyre fokozódó igények megkövetelik, hogy az 1970—71-es tanévben hasznosítsuk az elmúlt tanév tapasztalatait és még eredményesebben segítsük az OSZK munkaerő-gazdálkodását és a színvonal fejlesztésére irányuló törekvéseit. Harmat László Bal oldali képünkön Herrer Pál tanár és tanítványa: Erdei Vilmos. Középen: Zsolnai Vilmos tanár és tanítványa: Zsákai Ferenc. Jobbra: Bányai Lajos tanár és tanítványa: Károlyi Béla SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK ? BIG BAND? BIGBAND? BIGBAND? BIGBAND? BIGBAND? BIG BAND? „BIO BAND" NÁLUNK A nagy zenekarok fogalma még fővárosunkban is nagyon relatív. A vendéglátóipari vállalatoknál már egy quintett is „Big Band”-nak tűnik. Nem is beszélve egy 8 tagú zenekarról. Ma már meglepődünk, ha ilyenre akadunk. A Moulin Rouge reklám tablóján, a Pannónia V. újságban, hirdetéseiben olvasható Szélessy Soul Band. Ez a zenekar, mely ma a „legnagyobb”nak számít. Sokan emlékeznek még Chappy 12 tagú zenekarára és másokéra is. Sajnos, ez emlék csupán. Hogy szerettük ezeket a zenekarokat, s éppen ezért örömmel fogadjuk a 8 tagú Szélessy zenekar (képünk) foglalkoztatását. A zenekar vezetőjét, „Kuksit” — Szélessy Józsefet — régen ismerem, de zenekarvezetői minőségben csak most találkoztam vele először. A kíváncsiság vezérelt, hogy megtudjam, mint lett „Kuksiból” — Soul Band vezető, így mesélte: — Pécsett katonazenészként mint klarinétos kezdtem. Utána a pécsi szimfonikus zenekarban első oboista lettem. Már abban az időben vonzódtam a jazzhez. Bár akkor még minden modern zenét jazznek neveztek. A határvonal még ismeretlen fogalom. A nagy zenés filmek oltották belém a „könnyű műfaj” szeretetét. A honvédségnél alakítottam egy hakni zenekart 1946-ban, és sokat szerepeltünk. Közben elvégeztem a pécsi zeneművészeti szakiskolát és a tanárképzőt is. 1960 végén alakult meg az OSZK tanáraiból öszszeállított zenekar, Kelényi György vezetésével. Bár még nem tanítottam, mégis szerződtettek a külföldi turnéknál. Majd ismét a Holéczy-zenekar. Ezután a Gellért Szálló bárjában a Kottárs Papp együttesben. 1963-ban kezdtem tanítani az OSZK Stúdióban saxofon- és klarinéttanszakon. Közben ismét külföldön, az NSZK-ban töltöttem 14 hónapot Kottár—Papp—Tasnádi társaságában. Aztán újra itthon, majd ismét külföldön. Múlt év áprilisa óta vagyok itthon, már nagyon vágytam haza. A Pannónia Vállalat siófoki Éden bárjában dolgoztunk. A nagy zenekar és a Soul zenekar kialakításával lehetővé vált a Moulin Rouge elvállalása. Az itt megkövetelt műsorkísérés és a vendégek műsor előtti és utáni színes szórakoztatása nehéz feladatot jelentett. De úgy érzem, sikerült, és ezt annak köszönhetem, hogy a zenekar tagjait jól sikerült összeválogatnom: Borsányi Péter tenora, Matlakovszky Miklós sológitár, Demjén Ferenc gitár-ének, Tihanyi Gyula dobos, Balatoni László trombita-zongora, Zséli József ten. sax.-klarinét, Fekete Rezső posamne. Szélessy József klarinét-alt-tenor-bariton sax.-oboa-basszus gitár, szükség esetén dob. Ha a közönség úgy kívánja, ének is. Nagy munka volt mindezt létrehozni. Három héten át éjt-nappalt egybevetve készültek a nagy feladatra, január 1-vel kezdeni a Moulin Rougeban. Ma már jól megy a munka, mégis hetenként 2X3 órás próbát tartanak. Kuksi 20 éve zenész, de változatlanul fejlődni akar. A zenekar műsorában a lokál bel- és külföldi közönségének megelégedésére törekszik. Játszanak operettet, evergreent, dél-amerikai zenét és a legszívesebben Soult. Új szerepkörben is bemutatkozott a zenekarvezető, a mostani műsor zenei anyagát és hangszerelését ő állította össze, illetve készítette el. Ami még hiányzik: a rádió- és televízió-fellépés, és utána hanglemez. Most már azt szeretné, ha erre is sor kerülne. Én is remélem és őszintén kívánom nekik. Megérdemelnék. Dr. T. L. A Szélessy-zenekar 3