Szórakoztató Zenészek, 1970 (2-4. szám)
1970 / 3. szám
SZÓRAKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA 1970/3. ZENÉSZEK A TARTALOMBÓL Világjáró népzenészek Könnyűzene — nehéz kérdések Stúdióink munkájáról A mosolygó méreg A megyékből jelentjük Az egyéni devizaszámláról SZÁMVETÉS AZ ÚJ OKTATÁSI ÉVAD ELŐTT Szakszervezeti bizottságunk számadást készített, melyben értékelte az oktatás terén végzett munkánkat. A szerzett tapasztalatokat felhasználva készítette elő az új oktatási évad programját. Ennél felhasználta a SZOT elnökségének 1970. II. 2-án hozott határozatát, valamint a művészeti szakszervezetek irányelveit. Kétségtelen, hogy az elmúlt oktatási évben a résztvevők aktivitása, érdeklődése tovább fokozódott a korábbival szemben. Főleg a zenészeket közvetlen érintő témaköröknél. Nagy érdeklődést váltott ki az anyagi érdekeltség, a szocialista elosztás elve, a népgazdaság helyzete című előadás. Továbbá a nyugdíjrendelet és az ifjúság helyzete témakörökben megtartottak. A nyugdíjrendelet vitája során felmerült kérdések azt mutatták, hogy tagjaink egy része tájékozatlan teendőjét illetően. Nagy érdeklődést váltottak ki a Fészek klubban szervezett kül- és belpolitikai tájékoztatók, melyeken a hallgatók kérdéseket tettek fel.. Hasznos és célszerű volt a témakörös rendszer, mert így szabadon választhattak zenészeink a nekik megfelelő előadásokból, tájékoztatókból, beszélgetésekből. A tárgyalt témán túl minden esetben válaszoltunk egyéb kérdésekre is. Tájékoztatást adtunk a munkaerő-gazdálkodásról, a stúdióvizsgák feltételeiről és időpontjáról, a nyereségrészesedéssel kapcsolatos kormányhatározatról stb. is. Oktatási munkánk nagymértékben segítette a résztvevők politikai tisztánlátását, felkészültségét. A hallgatók a szerzett ismeretek birtokában jobban eligazodtak a bel- és külpolitikai kérdésekben, valamint a szakterületet érintő problémák között. Tanfolyamaink növelték a közösségi érzést, ösztönöztek a bátor véleménynyilvánításra és elősegítették az elvtársi légkör kialakulását. Az új oktatási évadban növelni szándékozunk a résztvevők és a tanfolyamok számát is. Propagandistáinkat még alaposabban felkészítjük a tanfolyamok színvonalának emelése érdekében. Helyesnek bizonyult, hogy a propagandistáink rövid bevezetőt tartottak, mert ezzel jó vitaalapot szolgáltattak A viták és eszmecserék érdekessé és sokoldalúvá tették a foglalkozásokat, egyben lehetőséget teremtettek a kritikai észrevételek, javaslatok felszínre kerülésére. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk azonban az elhangzott javaslatok, észrevételek gyakorlati felhasználására. Az új oktatási évben nagy érdeklődésre tarthat számot pártunk X. kongresszusának, valamint a SZOT és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége kongresszusának anyaga és határozatai. A fentieken túl foglalkozni kívánunk társadalmunk fejlődésével, belpolitikánkkal, hazánk gazdasági kapcsolataival, a Magyar Népköztársaság külpolitikájával. Saját területünkről pedig még a szakszervezeti választásokkal, az OSZK időszerű feladataival, valamint az új kollektív szerződések tennivalóival. Foglalkozunk az idegen nyelvet oktató tanfolyamok megszervezésével is. A jelentkezők igényét figyelembe véve német kezdő, haladó, angol kezdő, haladó, társalgási szintű tanfolyamokat indítunk. (Az elmúlt évben ezt 29 fő fejezte be.) Ezirányú tevékenységünkhöz tartozik az állami beiskolázások megszervezése is. Az elmúlt évben az OSZK-val együttesen a Május 1. úti általános iskolába, valamint az Asztalos János dolgozók gimnáziumába teremtettünk lehetőséget. Sajnos, a gimnáziumba beiratkozott 77 főből csak 24 fő fejezte be tanulmányait, annak ellenére, hogy havonta ellenőriztük a tanulmányi eredményeket és személy szerint is foglalkoztunk az érettségi megszerzésére kötelezettekkel. Hasonló a helyzet az általános iskolai beiratásoknál is, ahol a 8 beiratkozott tanuló közül csak négyen fejezték be tanulmányaikat. A Zeneművész Szakszervezet elnöksége idevonatkozó határozatának a jövőben még hathatósabban eleget kell tennünk. A lehetőségeinket szélesítette a Pátria kávéház galériájában létrehozott zenészklub is. A tánczenei és népizenei műsorok keretén belül a szakmai tájékoztatást, továbbképzést segítettük elő. Szakszervezeti bizottságunk igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy politikai, szakmai és általános műveltség tekintetében tagságunk előre léphessen. Ezzel egyéni hasznán túl, szűkebb közösségünk, de a szocialista társadalmunk emelkedését is elősegítjük. Szép Sándor Magyar sikerek Montreux-ben Pege Aladár kvartettje volt a svájci Montreux-ben megrendezett és június 22-én véget ért IV. nemzetközi dzsesszfesztivál legnagyobb meglepetése. A zsűri a magyar együttesnek ítélte oda az első díjat, s Pege Aladárék ezenkívül mint legjobb szólista elnyerték a sajtó díját is. Raduly Mihály, a kvartett szaxofonosa elnyerte a híres bostoni Berkley School of Music ösztöndíját. A sajtó képviselőiből álló külön zsűri Pege Aladárt, az együttes bőgősét — és egyúttal vezetőjét — Chris Hinze holland fuvolás mellett a legjobb európai szólistaként emelte ki. Nagy öröm számunkra a zenekar elért sikere és büszkék vagyunk Pege Aladár és Raduly Mihály kiemelkedő teljesítményére. Mindannyian, s a zenekar többi tagja is, az OSZK-stúdióból indultak el. Pege Aladár pedig most, mint a stúdió bőgőtanára oktatói munkájával értékes segítséget ad a stúdió hallgatóinak. Köszöntjük őket és további sikereket kívánunk valamenynyiüknek. (Képünkön Raduly Mihály és Pege Aladár.) ÁRA 2 FORINT Választásokra készülünk Választásokra készülünk. A SZOT elnökségének határozata alapján 1970. november 15. és 1971. április 15. között újjá kell választani minden szakszervezeti választott szervet, valamennyi tisztségviselőt a bizalmiaktól a központi vezetőségek tagjaiig. Jóllehet novemberig még hosszú idő áll rendelkezésünkre, mégis mielőbb, de legkésőbb a nyári szezon lezárultával hozzá kell látnunk az előkészítő munkálatokhoz. Bár a munka alapelvei lényegében változatlanok és mégis óvakodnunk kell attól, hogy jól begyakorolt rutinmunkaként kezeljük a választási előkészületeket. Új követelmények — magasabb szintű munka A legutóbbi választások óta eltelt két évre, de méginkább a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége VI. kongresszusa óta eltelt évekre visszatekintve meg kell állapítanunk, hogy a szakszervezeti munka iránti követelmények, a nap nap után elénk kerülő feladatok lényegesen megváltoztak, megnövekedtek. A gazdaságirányítási rendszerünk elegendő, ha csak a kollektív szerződésekkel kapcsolatos szakszervezeti munkákra gondolunk — olyan feladatok elé állította szórakoztatózenész alapszervezeteinket, de magasabb vezető testületeinket is, amelyek leküzdése gyakran alapvetően más munkastílust, felkészültséget követelt, mint amit évek hosszú sora alatt megszoktak. Éppen ezért nemcsak örömmel, de egy kis büszkeséggel állapíthatjuk meg: aktivistáink többsége — ha nem is egycsapásra —, de hozzáérett az új típusú, magasabb szintű munkához. Ez az a tény, amit az előkészületek során mindenek előtt le kell szögeznünk. Itt azonban nem állhatunk meg, elemeznünk kell részletesen, hogyan álltak helyt, mennyiben feleltek meg tisztségviselőink és testületeink a változott körülményeknek. A szakszervezeti tagság széles tömegeinek bevonásával értékelnünk kell az elmúlt évek tevékenységét, bátran feltárva a kudarcokat, a helytelen lépéseket, de felmutatva mindazt az eredményt is, amelyhez közvetlenül vagy közvetve hozzájárultunk. Gondoskodjunk arról, hogy ne csak aktivistáink, de tagjaink előtt is világos, áttekinthető kép alakuljon ki az elmúlt évek szakszervezeti életéről. Hogy felszínre jussanak a problémák Még a választások előkészítése során lehetőséget kell adnunk, hogy felszínre jussanak mindazok a problémák, amelyek jelenleg a szórakoztatózenész társadalmat, annak bármely rétegét foglalkoztatják. Minden szakszervezeti megmozdulást, bizalmicsoport-értekezletet, taggyűlést fel kell használnunk arra, hogy azon a különböző nézetek nyíltan összecsaphassanak; viták tüzében kell kialakítani azt az állásfoglalást, mely majd alapja lehet az új kongresszus határozatának, s ezen keresztül jövőnk alakításának. A zenei terület — s azon belül a szórakoztatózenészek köre is — kitűnően begyakorlott, összeforrott aktivista gárdával rendelkezik. Bátran állíthatjuk ezt, hiszen nem egy példát tudnánk olyan tisztségviselőkre hozni, akik már évtizedek óta változatlan lelkesedéssel, szorgalommal, s évről évre gyarapodó eredményességgel töltik be funkciójukat. A tagság bizalmából mégis a mi területünkön is szükséges tisztújításról beszélni. Két okból is: Egyrészt személyről személyre mérlegelnünk kell, hogy az, aki tagágunk bizalmát elnyeri — emberi, művészi adottságait, általános felkészültségét tekintve — valóban képes-e ellátni, esetleg továbbra is ellátni azt a munkát, ami a jövő esztendőkben funkciójában reá vár. Ismeretes, hogy e feladatok növekedése mind politikai, mind gazdasági téren várható a közeljövőben. Az a felfutás, ami a szórakoztatózenei életet az utóbbi években jellemezte várhatóan már nem fokozódik, sőt a lehetőségek bizonyos mértékű stagnálásával is számolhatunk. Ilyen körülmények között a terület szakszervezeti vezetőinek még inkább a gazdasági vezetés partnereivé kell válniuk, s tovább kell erősítenünk az OSZK kirendeltségekkel való érdemi együttműködésünket is. Tehát új funkcionáriusaink akkor vállalhatják nyugodt lelkiismerettel szaktársaik érdekeinek képviseletét, ha jó szakmai munkájuk mellett, megfelelő politikai, gazdasági ismeretekkel rendelkeznek, ha ismerik a terület minden csínját-bínját, a szórakoztatózenei élet minden művészeti és közgazdasági vetületét egyaránt. Hiányoznak a fiatalok Szükséges területünkön az aktivisták bizonyos fokú cserélődése azért is, mert szakszervezetünk tisztségviselő gárdájából néhány helyen feltűnően hiányoznak a fiatal, friss erők. Így van ez annak ellenére, hogy évről évre mind több fiatal lép a pályára; olyan fiatalok, akik ha szakmai szempontokból még ma nem is vehetik fel a versenyt a „nagy öregek”-kel, de zenei alapjaikat, tájékozottságukat, általános műveltségüket tekintve mindenben megfelelnek a korszerű követelményeknek. Lehet, hogy közülük sokan viszahúzódók, nem rendelkeznek megfelelő politikai érettséggel, járatlanok a társadalmi munkában, mégsem mondhatunk le róluk, bevonásukról — először alapfokon — szakszervezeti életünkbe. Tudjuk, hogy az itt felsorolt feladatok igen nehéz erőpróbát rejtegetnek minden szakszervezeti munkásnak, sőt szakszervezetünk számára is. Éppen ezért fordulunk most, idejében szakszervezetünk minden becsületes, szakmáját szerető, elért eredményeinket féltő, a további fejlődést őszintén óhajtó tagjához: kapcsolódjon tevékenyen be a választások előkészítésébe, nyújtson a megszokottnál több támogatást szakszervezeti bizottságainknak, aktivistáinknak. Rákosi Péter