Szórakoztató Zenészek, 1971 (1-4. szám)

1971 / 1. szám

• KÜLDÖTTEINK • KÜLDÖTTEINK • a korábbi szakszervezeti vá­lasztás óta a Hajdú megyei Szórakoztatózenészek szb-el­­nökeként adott egészséges len­dületet a szakszervezeti mun­kának. Zenésztársai bizalma most az szb-titkári funkcióba helyezte. Fiatalos aktivitása, a zenészek jogos érdekeiért való mindenkori harcos kiállása nagy erősítést jelent ezen a te­rületen. zongorista korábban az OSZK Heves megyei kirendeltségé­nek vezetését látta el, egy éve a megyei szb titkári teendőit végzi. Szinte pályakezdésétől kezdve végez mozgalmi mun­kát, amit szerencsésen kapcsol össze a foglalkoztató vállala­tokkal kiépített igen jó viszo­nyával, s azt a zenei pályán dolgozók érdekének megfele­lően hasznosítja. MAGYAR JÓZSEF közel negyed százada tagja, aktivistája és tisztségviselője a szórakoztatózenei terület­nek. Úgy hozzánőtt a Komá­rom megyei szakszervezeti élethez, hogy nélküle el sem képzelhető. Mint a megyei szórakoztatózenészek szakszer­vezeti bizottságának titkára, tagja az szvit központi vezető­ségének és a Zeneművészek Szakszervezet elnökségének is, mint a budapesti szórakozta­­tózenészek szakszervezeti ta­nácsa, s ezen belül az szb tit­kára, tagja a Zeneművészek Szakszervezete elnökségének is. A főváros és Pest megye területén dolgozó zenészek szakszervezeti munkáját irá­nyítja, fogja össze igen szép eredménnyel, kiváló zenész, mint a Zenemű­vészek Szakszervezete elnök­ségének és a budapesti szóra­koztatózenészek szakszervezeti bizottságának tagja, hosszú ideje értékes munkát fejt ki a szakszervezeti mozgalom­ban, ugyanakkor magas szintű produkcióival, emberi maga­tartásával kivívta a foglalkoz­tató vendéglátóipar vezetőinek elismerését is, több mint húsz éve tölt be szakszervezeti tisztséget a szó­rakoztatózenészek területén. Borsod m­egye elismert akti­vistája, a zenész érdekvéde­lem bátor harcosa, több vá­lasztás alkalmával újraválasz­tott szb-titkára. Lelkes szó­szólója az oktatásnak, fáradha­tatlanul küzd a maradiság, tu­nyaság ellen. Ilyen szellemben leveri aktivistáit is. SÁROSI VIKTOR J­S SZÁLKAI LÁSZLÓ SZÉP SÁNDOR SE HA BALOGH KÁLMÁN WEISZHAUZ JÓZSEF MINT KATÓNK AZ ŐRHELYEN Külföldön dolgozó zenészóink • KÜLDÖTTEINK • KÜLDÖTTEINK • Megtelik vendégekkel a pé­csi Hullám-szalon. A három­részes, középen félköralakban kiugró helyiség jól ismert a Mecsekalján. Jól ismert és kedvelt, nem utolsósorban a pódiumon estéről estére helyet foglaló két kitűnő muzsikus — Szigligeti Ferenc zongo­rista és Sabáli László dobos miatt. Sabáli László kezdettől fog­va tanára a pécsi stúdiónak. Ez nyolc esztendőt jelent, úgy is írhatnám: 1964-ben ő volt a stúdió, mert a 18 dobos nö­vendék oktatásával indult meg Pécsett — vele együtt elsőnek vidéken — a rend­szeres szórakoztatózenész to­vábbképzés stúdiókeretek kö­zött! Sabáli azóta egy órát sem mulasztott. Viszont minden­ről feljegyzést készített, min­denre pontosan emlékezik és mindenről szívesen beszél , ami a stúdióra és a növendé­keire vonatkozik. Pillanatok alatt elmondja, hogy 1965 óta négy növendéke kapott „A” kategóriát, heten „B”-re, hár­man „C”-re vizsgáztak. Büsz­kén emlegeti Várnai Ottót, Eperjesi Lajost, Nagy And­rást, akik külföldön is „bizo­nyítottak” és büszke a pécsi stúdió legújabb dob tanárára, Fritz Bélára, aki szintén az ő növendéke ... (Büszke ter­mészetesen az ifjabb Sabáli Lászlóra is, aki elvégezte a Zeneművészeti Főiskola pécsi tanárképző szakát, tavaly korrepetitorként működött a stúdióban, idén zeneiskolai tanári kinevezést kapott Kör­mendre.) Nehezebben nyilatkozik meg Sabáli László, amikor önmagáról, közel három évti­zednyi zenész munkásságáról kell beszélnie. 1942-ben vizs­gázott az akkori Zenész­szö­vetségben, a háború őt is el­sodorta. De a történet innen kezdve már Pécsett folytató­dik. Sabáli László volt olyan lokálpatrióta, hogy nem von­zotta különösképpen Buda­pest, pedig alkalma nyílt fő­városi elhelyezkedésre is a felszabadulás után. „Ne csak Budapest legyen tényező a magyar szórakoztatózenei élet­ben” — vallotta és a pécsi Corso kávéházban kezdett mu­zsikálni az általa létrehozott TEDDY zenekarban. A Teddy öt évig volt együtt. Tagjai ma is Pécsett működnek. Mind kiváló, fémjelzett zenész, aki­ket baráti szálak fűznek Sa­­bálihoz, szoros kötelékek a zenész szakszervezeti mozga­lomhoz és a stúdióhoz. (Hadd írjam le a Teddy-kvintett to­vábbi négy muzsikusának ne­vét: Somsich Géza, Bahári Pál, Mecseki Jenő, Rácz Sán­dor.) Nem feledkezett meg Sabáli a továbbtanulásról sem: a pécsi Zeneművészeti Szakiskolában Borsay Pál első ütős növendéke volt 1952—56 között. Közben a Vér Ernő­­féle 19 tagú „Pécs” tánczene­­nekarában játszott. Sabáli Lászlóban elválaszt­hatatlan a másokkal törődő ember. 12 évig volt tagja kü­lönböző funkciókban a Bara­nya megyei szórakoztatóze­nész szb-nek. Funkciói min­dig az éppen legfontosabb munkaterületet jelölték: ami­kor a zenészek bérproblémái szorítottak legjobban, ő volt a bér- és munkaügyi felelős, amikor a munkafegyelem la­zulása rontatta a zenészek hí­rét, Sabáli László a nevelési és fegyelmi bizottság vezetője lett. A tizenkét év alatt azon­ban leghosszabb ideig elnök és titkár volt, aszerint, hogy az operatív munka súlya ép­pen az elnök, vagy a titkár vállán nyugodott. Tíz évvel ezelőtt kapta meg a „Szocialista kultúráért" ki­tüntetést. Volt néhányszor külföldi szerződésben is, de — mint mondja — ő már csak mindvégig pécsi muzsikus marad, aki azt csinálja, ami­re itt a legnagyobb szükség van. Sabáli László munkássá­gára mi is még sokáig számí­tunk! K. E. meleg hangú levélben köszöntik szövetségünk VII. kongresszusát és sikeres munkát kívánnak kül­dötteinknek. 1. A Balogh-trió Finnországból jelentkezett és a népi zene nagy sikereivel köszönti nagy esemé­nyünket. 2. Heltai Endre zongorista a hol­landiai Eindhovenből sok­oldalú tájékoztatót is mellékelt. 3. A SUGAR-KVARTETT Svéd­országból jelentkezett. A zenekar tagjai: Telessy Ernő, dr. Sugár György, Kaszó J. Vince, Maróti László. 4. A Balaton-trió és a Debreczi nővérek finnországi sikereivel kö­szönti küldötteinket. A képen: Fekete Barna, Debreczi Ildikó, Kelényi Péter, Debreczi Enikő és Bárdos László. FARKAS GYULA A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége Elnöksége a Szakszervezeti Munkáért ezüstéremmel tüntette ki Far­kas Gyulát 60. születésnapja alkalmából. A zenészek szakszervezeté­nek a felszabadulás óta nem­csak tagja, hanem különböző tisztségviselője is. Szervezői és közvetítői tevékenységét az 1953-ban életrehívott B­UMI, majd a BNTK népzenei terü­letén fejtette ki. Az 1959-ben alakult OSZK-ban megbízták a közvetítési osztály népzenei részlegének vezetésével, me­lyet a mai napig is ellát. Elismerésre méltó mozgalmi és ezen belül a népzenészek érdekében kifejtett tevékeny­ségéért részesült most kitün­tetésben. KITÜNTETÉSEK SÖMJÉNI SÁNDOR A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szakszervezeti mozga­lomban kifejtett eredményes munkássága elismeréséül 60. szü­letésnapja alkalmából Sömjéni Sándornak, lapunk volt felelős szerkesztőjének a Munka Érdemrend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Vass Imre, a Művészeti Szak­­szervezetek Szövetsége főtitkára, a SZOT elnökségének tagja adta át. A kitüntetéshez szívből gratulálunk. VIRÁG VERA kiváló „A” kategóriás éne­kes, magyarnóta és cigány­dalok előadásával aratta si­kereit itthon és külföldön. A szakszervezeti mozgalomban korábban mint bizalmi, majd az ob keretén belül mint tő­­felelős végzett elismerésre méltó munkát. A szakszerve­zeti tanács tagjaként hosz­­szabb ideje aktív tevékeny­séget fejt ki, minden megbí­zatást lelkesen és eredmé­nyesen elvégez. SZÓRAKOZTATÓZENCSIKK

Next