Szórakoztató Zenészek, 1974 (3. szám)

1974 / 3. szám

Vizsgaösszesítő Május hatodikén kipirult arcú fiatalok siet­tek hónuk alatt hegedűvel a VII. Rózsa Ferenc utca 22. szám alatti Vasutas Zeneiskola felé, hogy részt vegyenek az OSZK népzenei vizs­gáján. Voltak köztük olyanok is, akik nem az­nap vizsgáztak, de egy kis tapasztalatszerzésre benéztek. Érthető a vizsgadrukk, hiszen nem könnyű odaállni a vizsgabizottság elé, és eleget tenni a komoly felkészültséget igénylő vizsga­­követelményeknek. Akik rendszeres munkával, lelkiismeretes felkészültséggel jöttek, azok tu­dása általában úrrá lett az izgalmakon. Ennek tudható, hogy sok esetben láttunk kijönni a vizsgáról mosolygó arcú fiatalokat, akiknek ér­demes volt annyit dolgozni, tanulni. És így ment ez június 6-ig. Vizsgára 496-an jelentkeztek, s ebből a vizs­gákon 87 fő nem jelent meg, 177 főnek nem sikerült. Az eredményt elérők közül kategóri­ánként: új „A” kategóriás minősítést ért el 50 fő, „B”-t 134 fő, „C”-t 45 fő. Stúdiónk jó munkáját tükrözi, hogy a sike­resen vizsgázók 80%-a innen került ki. A Vizsgabizottságok egyöntetű véleménye szerint emelkedett a vizsgák színvonala, a vizs­gázók felkészültsége. Ma már gyakorlat, hogy először elméleti vizsgán vesznek részt, és csak akkor mehetnek a szakmai követelményeket meghallgató gyakorlati vizsgabizottságok elé, ha az első akadályt sikeresen vették. Ma már csak elvétve akad olyan személy, aki elméleti fel­­készültség hiánya miatt nem vehet részt gya­korlati vizsgán­. Javulás mutatkozott a szabadon választott „TÍZ PERC” műsorának bemutatásánál. Itt al­kalom nyílik arra, hogy tudásukról, felkészült­ségükről, sokoldalúságukról, a vendéglátóipari, a szórakozóhelyi használhatóságról ízelítőt ad­janak. Vannak azonban, akik félreértve a „TÍZ PERC” jelentőségét, olyan zeneműveket adtak elő, melynek szinte semmi köze a vendéglá­tóipari zenéhez. Különösen ha ezt csak kottá­ból tudja előadni. Így a szükséges kapcsolat a közönséggel nem alakulhat ki. Hangsúlyozom azonban, hogy az idei vizsgák tapasztalata pozi­tív. Stúdiónk oktatási tevékenységét még tovább fejlesztve arra törekszik, hogy a következő években még eredményesebb vizsgázókkal talál­kozzunk. Harmat László Kép a Baranya megyei stúdió vizsgájáról Jó együtt­működés az OSZK-val A Komárom megyei Kristály Vendéglátó Vállalat zeneügyi előadójaként elmondhatom, hogy az OSZK vállalatunkkal is jó viszonyt és kapcsolatot tart fenn. Ez szükséges is mindkét fél számára. Szóra­koztató zenészeink minden esetben az OSZK-n keresztül kerülnek — közvetítés útján — a vállalathoz. Mi közöljük igé­nyeinket, s ez ideig a lehetősé­gekhez képest meg is kaptuk az üzletnek megfelelő zenésze­ket. A kiközvetített zenészek munkájával kapcsolatban fel­merült problémákat közösen megbeszéljük, és igyekszünk azt álláspontjaink egyeztetésé­vel közösen megoldani. Egysé­geinkben dolgozó zenészek munkáját közösen ellenőriz­zük, a felmerülő hiányosságo­kat lehetőleg a helyszínen tisz­tázzuk, illetőleg a legközelebbi időben rendezzük. Az elmúlt hónapban a zene hangossága miatt érkeztek panaszok, ez ügyben kellett intézkedni. Értekezletet hívtunk össze, melyre minden tánczenészt, egységvezetőt meghívtunk. Részt vett az OSZK megyei ki­rendeltségvezetője, valamint a szakszervezeti bizottság titkára is. Sajnos kevés zenész jelent meg. Ilyen passzivitás láttán elhatároztuk,­ hogy a jövőben évente kétszer fogunk közös értekezletet tartani. A hiányzó­kat pedig felelősségre vonjuk. Különösen a zenekarvezetőket. SZOBÁK­OZTATÓZENÉSZEK Aki hivatásának választotta... Mindig vidám, színes, érde­kes a zenészek élete, munká­ja — állapítja meg a kívülről néző, a hangulatos presszóba betérő vendég. Én is így vol­tam vele mindaddig, míg az OSZK-val közelebbi viszonyba nem kerültem, s módomban lett munkahelyi és családi problémáikat is megismernem. Ennek tudatában nézem az embert, aki hivatásának vá­lasztotta, hogy engem, minket vidámmá tegyen, szórakoz­tasson. Köszönjük ezt nekik. S bár nap nap után találkoznak e hálás közönséggel, mégsem mindig van lehetőség arra, hogy ezt el is mondhassuk nekik. Ezért ragadtam meg az alkalmat és tollat, hogy lap­jukat használjam fel arra, hogy véleményemnek hangot adjak és a nyilvánosság előtt mondjam el véleményemet munkájukról. A jó hangulatot, a kellemes estét nem lehet százalékban mérni. Még az a bizonyos so­kat emlegetett és vitatott bor­ravaló sem nevezhető érték­mérőnek, de azt hiszem, még a napi gázsijuk sem, mert az is korlátok közé van szorítva. A gazdasági életünk azon­ban szabályozott, korlátok kö­zé szorított — s ez így van rendjén —, míg a jó hangu­lat a­­kor egészséges, ha nincs kötve máshoz, mint a szocia-A vállalatunk 34 egységében foglalkoztatott szórakoztatóze­nészek összefogása csak egysé­ges szemlélettel lehetséges. Úgy érzem, hogy vállalatunk az OSZK-nál nyitott ajtókra és segítőkész emberekre talált, BOSTUCH PÉTER lista együttélés jó ízlését ki­fejező széles medréhez, amely csak árad, mert egy vidám társaság hangulata átragad a szomszédos asztalnál ülőkre is, vagy a jókedvűen, önfeled­ten táncoló fiatalok akarat­lanul táncra lendítik az idő­sebbek megfáradt lábait is. El­űzik szinte a fáradtságot, fe­ledtetik a kort. Mindez a zene hatására, a zenészek jó, oda­adó munkája, ha úgy tetszik játéka következményeként. Nézem a közönséget, a kö­rülöttem ülőket, és nézem a zenészeket. Szinte érzem, amint a láthatatlan szálak ember és ember között össze­kötődnek. Látom, amint ki­simulnak a homlokok redői, mosoly, majd kacagás tör fel. És ezt elsősorban a zenészek­nek köszönjük. Annál inkább is állíthatom ezt, mert sokukkal közvetlenül is megismerkedve, tudom, hogy közben nekik is vannak gondjaik, apró és nagy bosszú­ságok rontják el hangulatu­kat, megoldhatatlannak látszó ügyek nyomják vállukat. Köz­ben vidámságot mutatva csal­ják ki hangszerükből a jó han­gulatot teremtő melódiát, s énekelik a dalt hozzá. Mindezt összehangoltan a zenekar minden tagjával s a közön­séggel. Atmoszférát teremte­nek maguk körül. Nem egy zenekarról írok, mert sok helyen találkoztam ezzel a kellemes jelenséggel. De ha felsorolnám őket, ak­kor sem adnám a teljes való­ságot, mert kevesebbel talál­koztam még eddig, mint való­jában vannak. És tudom, re­mélem, hogy számuk növek­szik, mindnyájunk örömére. (k) Siófoki szórakozóhelyeken Dancsó Istvánnal, Szép Sán­dorral, Szirmai Lászlóval és e sorok írójával egy „brigádot” alkotva, meglátogattunk né­hány siófoki szórakozóhelyet. A tájékozódó-ellenőrző körút állomásai a következő vendég­látóipari egységek voltak: Pi­roska Csárda, Delta, Csárdás és a zamárdi Pannónia Étte­rem, valamint az Éden, a Tünde és a Delta Bár. Oldala­kat igényelne e szívesen vég­zett, kellemesen fárasztó, hasznos út tapasztalatainak az összegezése. E rövid jegy­zetben csak néhány figyelmet érdemlő tünetre irányítjuk a reflektorfényt. Tapasztalataink szerint meg­nyugtató fejlődést lehet re­gisztrálni. Ez az alapvető be­nyomás érvényes a szakmai színvonalra, az énekesek han­gi adottságaira, a műsorokban szereplő zenészek, énekesek, táncosok szakmai-emberi együttműködésére. A szóra­kozó közönség hangulatos visszajelzései alapján (és szak­mai szemmel is) örömmel nyugtázhatjuk: megfelelő szá­mú, tehetséges zenészünk és énekesünk van. Jó részük­nél ez párosul a szüksé­ges szakmai felkészültséggel, előadóművészi képességekkel, hangulatteremtő erővel-for­­téllyal. De mint ismeretes, a színvonalas szórakozás-szóra­koztatásnak sokféle feltétele van, számtalan körülménynek kell egybeesnie a kölcsönös megelégedettséghez. Szóljunk egynémely, ezzel kapcsolatos jelenségről is. A szórakoztató zenészek többségének munkafegyelmét kielégítőnek tekinthetjük. Ta­láltunk azonban egy zenekart (nem kerestük), amelynek rossz híre „elénk jött". Jelen­létünkben is késve, egyenként csurogtak be munkahelyükre (Zamárdi Pannónia Étterem). Előfordult, hogy este 7 óra helyett 9 órakor kezdték a ze­nét. Nem maradt el a hatá­rozott, utolsó figyelmeztetés. A zenészek munka közbeni italfogyasztása már — nem mai keletű kísértés — általá­nosabb tünet, amely közismer­ten számtalan egyéb problé­ma forrása. Ugyancsak nem elszigetelt jelenség a túlzott anyagiasság, a mindenáron és minél nagyobb pénzszerzésre való törekvés. E szemléletbeli torzulások, az emberi tartás gyengeségei ismételten aláhúz­zák a munkafegyelem szilárdí­tásának szükségességét, a hi­vatásszeretet, a mértéktartó, kulturált emberi tulajdonsá­gok erősítését, egyszóval: a nevelő munka fejlesztését Nem feledkezhetünk meg ró­la: aki szórakoztat, nemcsak művészetével áll reflektor­fényben, emberi magatartásá­val is befolyásol, kisugároz. A muzsika, a dal, a tánc gyö­nyörködtetésével együtt az is hangulatot formáló tényező, ahogyan tesszük azt. Nézzük az érem másik ol­dalát is. Milyenek azok a kö­rülmények, amelyek közepette a fenti követelményeket tá­masztjuk. Jól tudjuk, ezek összetevői sokrétűek, önálló cikk témái lehetnének. Ezért, csak jelzésszerűen az általá­nosítható helyzetről. A meglá­togatott helyeken azt tapasz­taltuk, hogy a zenészek, éne­kesek, táncosok elhelyezése, étkezése megoldott, keresetük biztosított. Egy munkahely itt is akadt (Tünde Bár), ahol a művészi munkafeltételek jo­gos aggodalomra adtak okot. Szóvá is tettük. És tesszük a jövőben is, mert a megfelelő munkakörülmények nemcsak a művészi teljesítmények fel­tételei, de a közérzetnek is alapvető tényezői. Biztató ugyanakkor, hogy a meglevő gondok ellenére javul az együttműködés, a kölcsönös szótértés e problémák gazdái, az OSZK és a vendéglátóipari vállalatok között. Még egy-két megfigyelésről — távirati stílusban. Feltűnt, hogy néhány kitűnő hangú énekesünk előadásmódja — enyhén szólva — csiszolható. Stúdiótanárok — figyelem.­ Más. Három bárban is végig­hallgattuk a teljes műsort. Miközben magunk is élveztük a műsorszámok jó részét, bosszankodtunk — és nemcsak mi — azon, hogy szinte min­den számot angolul énekel­tek. Kuriózumszámba ment egy-egy magyar táncdal. Azért nem az angolul éneklés jelenti a nemzetközi színvonalat, el lehet azt érni magyarul is! — jegyeztük­ meg énekeseink kényszeredett bólogatásai kö­zepette. És végül: az erősítő. Mármint a hangereje. (Külö­nösen a Delta Bárban volt — alig elviselhetően — hangos.) Bátrabban kellene élni azzal a lehetőséggel, hogy az sza­bályozható. És nemcsak az idősebb vendégek védelmében. Dióhéjban ezt láttuk, hallot­tuk, tapasztaltuk kétnapos utunkon, a siófoki szórakozó­helyeken. Szórakoztatóan ta­nulságos volt. KÁRPÁTI SÁNDOR Pál Györgyi Nagy ívű Bálint Tünde Márkus Mária 5

Next