Szórakoztató Zenészek, 1976 (1. szám)

1976 / 1. szám

„Csak az évek múltak el...” Ez a dal j­utott eszembe, amikor megtudtam, hogy a Szabó fivérek közismert együttesének két tagja, a 62 éves Szabó Ernő és a 66 éves Glocker Vilmos 1975. december 31-én nyugdíjba ment.Szabó Ernő 1933, Glocker Vilmos 1927 óta volt hivatásos zenész. Vendégek, főnökök, igazgatók, kollégák becsülték és szerették őket és ők maguk — ha nem is igazi fivérek — test­véri és zenei egyetértésben játszottak együtt, majd egy ember­öltőn át. Szajbó Antallal trióban harmincöt évet, ők duóban pe­dig nyolc évet dolgoztak együtt. Évekig voltak egy-egy helyen: az Astoriában, az EMKE Grill-ben, a Belvárosi bárban, a Savoy bárban, legutóbb pedig tizenhét éven át a Déryné eszp­resszóban, illetve a Várkert kioszkban. Mindig és mindenütt megbecsülést vívtak ki. Most, hogy nyugdíjba mentek, kívánunk mindannyiunk ne­vében jó egészséget, a munkában töltött évtizedek után gond­talan pihenést, nekik, akik ma is fiatalok, hiszen „csak az évek múlták el”. Mocsányi László „Együtt nőttem a hegedűvel” Van Óbudának egy ré­vésze, mely régi időkből szár­mazó, műemlék épületeivel valóságos kis „skanzen"-t al­kot, s hűen őrzi egy régi kor hangulatát. S ha valaki a múl­tat egy kis romantikával kí­vánja fűszerezni, csak be kell térni a Fő téren üzemelő „POSTAKOCSI ÉTTEREM”­­be, annak is valóságos kis mú­zeumot alkotó Borozójába, ahol a falakat régi lószerszá­mok díszítik, s a régi idők em­lékét idéző eredeti postakocsi a kiszolgálópult. E kedves, hangulatos helyen kerestem fel az Északbudai Vendéglátó Vállalat kiváló ze­nész dolgozóját, P. Somogyi Gyulát, hogy kitüntetéséhez gratuláljak, s elbeszélgessek vele a pályán töltött eddigi életéről, mely eredményekben és sikerekben gazdag volt. P. Somogyi Gyula Polgár­di­­ban született, 1925-ben. Együtt nőttem fel a hegedűvel — mondotta, pedig a gyakorlás, a tanulás abban az időben nem volt könnyű feladat. Tanulásá­nak, munkájának eredményét bizonyította már az is, hogy 18 éves korában vezető prímása volt saját zenekarának. A háború befejezése után folytatta zenei pályafutását. 1946-ban, a Szabad Szakszer­vezetek megalakításában a­la­pítótagként vette ki részét a munkából, s az enyingi csoport titkárának választotta. Évekig az OSZK járási megbízott teendőit látta el. P. Somogyi Gyula azon rit­ka zenészek közé tartozik, akinek nem kell sokat gondol­kodnia, ha valaki eddigi mun­kahelyeinek felsorolására kéri őt fel. Minden eddigi munka­helyén huzamosabb ideig volt szerződésben­­; öttagú zene­karával nyolc évig dolgozott az enyingi „Béke” étteremben, majd huszonkét nyáron át a balatonaligai pártüdülőben. Ezt követően a balatonszárszói „Vén Diófa” étterembe szerző­dött, ahol a sors összehozta jelenlegi üzletvezetőjével Ru­­zics Imrével, aki sok-sok es­tén át hallgatta P. Somogyi Gyula játékát, és felajánlotta a pesti szerződést. Így került Budapestre. Mikor arról kérdeztem, mi az az életében, amire legszí­vesebben visszagondol, így vá­laszolt: — Nehéz erre válaszolni, mi­vel sok olyan dolog történt ve­lem, amire mindig szívesen gondolok vissza, így pályakez­désem első sikereire —, gyer­mekeim születése —, pártfel­vételim —, s azt hiszem így so­rolhatnám a legutóbbiig, mi­kor is 1975. november 7-e al­kalmából Sárai József elvtárs a vállalat igazgatója átnyújtot­ta nekem a „Kiváló Dolgozó” jelvényt. A kitüntetés büszke­séggel tölt el, de úgy érzem kötelez is, és a megbecsülést valamint az elismerést a jövő­ben is becsületes jó munkával kívánom, s fogom kivívni. Kívánjuk, hogy úgy legyen! SZENTÍV­ÁNTI LÁSZLÓ Közvetítés nélkül? Az MSZMP XII. kongresz­­szusának és az ötödik ötéves terv végrehajtásának homlok­terében egyik fontos feladat­ként jelentkezett a munkaerő­gazdálkodás és annak helyes, ésszerű lebonyolítása. Alapvető kulturális szükség­letek biztosításaképpen im­már 18-ik éve látja el a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége, és ennek keretében az Országos Szórakoztatózenei Központ a szórakoztató zené­szek és énekesek politikai és szakmai képzését, társadalmi nevelését, és mint munkaerő­gazdálkodási szerv, a zenészek­nek és énekeseknek munka­helyekre történő közvetítését. Jogrendünk az OSZK-nak ezt a feladatát több oldalról szabályozza jogszabályokkal. Egyrészt a művelődésügyi miniszter 38 1957. (MK. 5.) MM­sz. utasítás 1. §-a szerint a ven­déglátóiparban és táncmulat­ságokon foglalkoztatott zenész­szel és énekessel munkatelje­sítésére irányuló szerződést kizárólag az OSZK közvetíté­sével lehet kötni, másrészt, hogy e kötelezettség teljesítésé­nek elmulasztása ne maradjon következmény nélkül, a Sza­bálysértési Kódex külön ki­emeli, hogy 3000 Ft-ig terjed­hető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató, aki a munka­erőgazdálkodás szabályait, így különösen a kötelező munka­erő közvetítésre vonatkozó szabályokat megszegi. A Tanácsok Szakigazgatási Szervei — ahol még ilyen mulasztást észlelnek — rendre megállapítják a szabálysértést és hoznak bírságoló határo­zatot. Példaként: most emelkedett jogerőre a Nagykállón 1975. nov. 10-én kelt 12/ 1975. szabs. sz. határozat, amely szerint a Nagykállói Zöld Mező Mg. Termelőszövetkezet elnökét, Szabó Lászlót dolgozó szabály­talan alkalmazása szabály­­sértés miatt 10 napi elzárásra változtatható 1000 Ft pénz­bírságban marasztalta, mert megállapította, hogy „kötelező közvetítés nélkül foglalkoz­tatta 1975. június 14-től szep­tember 14-ig Hamza József és Hamza Zoltán Pál zenészeket”. Ismétlődés esetén a pénzbírság súlyosabb lesz. Nem kétséges tehát, hogy a munkáltatónak sem mindegy, hogy betartja-e a kötelező jog­szabályokat, vagy sem. Ám a szórakoztatózenész vagy énekes is felelősséggel tartozik a közvetítés elmara­dása miatt. Az OSZK igaz­gatója a jogszabályon alapuló intézkedési jogkörében ugyan­is a működési engedélyek ideiglenes vagy végleges meg­vonása iránt intézkedik­­, s ez alól a zenész csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkáltatót ismételten fel­hívta a kötelező közvetítés szükségességére és tájékoztatta arról is, hogy ez a mulasztás neki, a zenésznek is az egzisz­tenciáját is érintheti. Felhívjuk tehát — különö­sen a vidéki — zenészek fi­gyelmét, hogy amikor a meg­állapodást megkötik, minden esetben tájékoztassák a mun­kaadót arról, hogy a szerződés­kötés, alkalmaztatásuk csak az OSZK közvetítésével lesz hatá­lyos, és csak így válik a meg­állapodás érvényessé. Függet­lenül attól, hogy e kölcsönös mulasztás miatt a zenész mű­ködési engedélye — tehát hi­vatásának gyakorlása — ve­szélybe kerül, még számos munkajogi hátrány is érheti. Helyes lenne, ha a kötelező munkaközvetítés kijátszóit mind a munkaadónál, mind pedig a szórakoztatózenészek­nél, énekeseknél erre figyel­meztetnénk! Dr. SZŰCS ANDRÁS Felkerestük Vas Gábor zenei szerkesztőt, a könnyűzenei kottakiadványok gazdáját, hogy néhány, minket érdeklő kérdést tegyünk fel a Zene­műkiadó munkájával kapcso­latban. — Melyek a Zeneműkiadó főbb célkitűzései a könnyűze­ne területén? — Olyan kiadványokat igyekszünk forgalomba hozni, amelyek egyaránt kielégítik a nagyközönség és a szórakozta­tózenészek igényeit, szükség­leteit. Ez bizonyos mértékig ellentétes szempontok figye­lembevételét jelenti. A zenészek számára az a fő, hogy hozzájuthassanak az el­múlt 50—60 év minden jelen­tősebb kül- és belföldi számá­hoz és az újdonságaikhoz. A nagyközönséget a számoknak jóval kiseb köre érdekű, vi­szont ők jelentik a vásárlók zömét. A szerkesztői és kiadói elképzeléseket befolyásolják még a papírtakarékosság, a nyomdai és raktározási kapa­citás gondjai is. Mindezek folytán alakult ki az az elképzelés, hogy a köny­­nyűzene különböző ágaiban olyan gyűjteményes kiadvány­típusokat hozzunk létre, ame­lyek tartalmukban, terjedel­mükben, nyomdai kivitelezé­sükben és nem utolsósorban bolti árukban megfelelnek a fenti vásárlórétegek igényei­nek. — Melyek ezek a kiadvány­­típusok és mit tartalmaznak? — Negyedévenként jelenik meg a 32 oldalas, primstim­­mel-akkordjelzéses KÖNNYŰ­ZENEI KOKTÉL, amely a Rá­dióban és a Hanglemezgyártó­nál készült új tánczenei és sanzonfelvételeket közli. Nem maradnak ki belőle a zenés színház újdonságai és az új külföldi sikerek sem. (Az utóbbiak megjelenése az ere­deti kiadóval kötendő szerző­dés létrejöttétől függ!) Há­­romhavonként jelenik meg a 32 oldalas SLÁGERSZÖVE­GEK című füzetünk is, amely elsősorban az új nagylemezek dalainak szövegét tartalmazza, de közlünk benne külföldi számokat és jó néhány hazai siker szövegét is. Rövid idő alatt vált köz­kedveltté VILÁGSLÁGEREK sorozatunk, amely ének—zon­gora letétben ad füzetenként három külföldi világsikert, ere­deti és magyar nyelvű szö­veggel. Évente egyszer, karácsony táján jelenik meg az ÚJÉVI ALBUM ének—zongorára. Eb­ben főleg az elmúlt év leg­sikeresebb számait közöljük, de található benne néhány új­donság és egy-két örökzöld dallam is. Osztatlan sikerű kiadvány­nak mutatkozik a SLÁGER­­MÚZEUM első füzete. Az évente 3—4 füzettel jelentkező új sorozat 32 oldalon, prim­­stimmel letétben 20—25 bél­és külföldi örökzöld slágert tartalmaz. — Úgy értesültünk, hogy ebben a sorozatban válnak hozzáférhetővé az OSZK vizs­gált kötelező számai is. — Valóban így van. Az OSZK-tól kapott címlista alap­ján igyekszünk szerződést köt­ni és közölni ezeket a számo­kat. Az, hogy ezek az „alap-” számok így csak kissé elszór­tan jelennek meg, nem hát­rány, hisz a SLÁGERMÚZE­UM többi számai is jól hasz­nálhatók zenészkolégáink szá­mára. A havi táncdal- és nóta­újdonságokban persze igyek­szünk folyamatosan leközölni ezeket a számokat. — Ha már szóba került az ÚJDONSÁGOK havi füzete, kérjük, ismertesse olvasóink­kal kissé részletesebben ezt a kiadványt is. — Ez a primstimmes füzet kizárólag a hivatásos zené­szek számára készül. A tánc­dal- és sanzonújdonságokon kívül rendszeresen közlünk benne örökzöld slágereket és nótákat is. A szerkesztésben előfizetőink levélbeni kívánsá­gait is figyelembe vesszük. A havi füzet előfizetési díja havi 14,5 forint, amelyet csekken lehet befizetni. (Csek­ket levélbeni megkeresésre küldünk, címünk: Zenemű­kiadó, 1370 Budapest, Pf. 322.) Az ÚJDONSÁGOK egy csekklapon — természetesen — hosszabb időre is előfizet­hető; ez biztosítja folyamatos megérkezését. Jól használható a zeneszer­zői füzetek sorozata is. Ebből a primstimmes kottából már megjelentek és kaphatók: Fé­nyes Szabolcs, Breitner Já­nos, Behár György és Hor­váth Jenő válogatott dalai. 1976-ra tervezzük Majláth Jú­lia és Bágya András füzetét, valamint a Szécsi Pál legked­veltebb felvételeit tartalmazó gyűjteményes kiadványt is. Rövidesen megjelenik Horváth Jenő dalainak második füzete. — Zenészeink vizsgaanyagá­nak, illetve repertoárjának fontos része a magyar nóták és operettdalok hosszú sora. Mit nyújt a Zeneműkiadó e téren? — Közkedvelt sorozatunk, az ének—zongorás SZÓL A NÓ­TA az idén éri el a 14. köte­tét. Igyekezetünk célja: a mű­faj klasszikus darabjait és az újabb nótatermés legnívósabb számait juttatni el a nótaked­velőkhöz. Ezt szolgálják szer­zői albumaink is, amelyek kö­zül eddig Balázs Árpád és Dankó Pista dalainak gyűjte­ménye jelent meg. Ez évben pedig Dóczy József-kötet ki­adását tervezzük. A magyar operettdalok ének—zongorás albumai közül kaphatók a Száz piros rózsa és a Lehoznám néked a csilla­gokat kötet. Külön füzetben jelentek meg a Bob herceg és a Lili bárónő legismertebb da­lai. Ez évi tervünk a Van-e szerelmesebb vallomás című album. Zenészeink mindig várako­zással tekintenek a Magyar Rádió által évenként megren­dezett Made in Hungary és a Tessék választani bemutató hangversenyek elé, hisz jó néhány sláger itt kezdi „pá­lyafutását”. A két könnyűzenei esemény jelentőségének megfelelően a Zeneműkiadó külön füzetben jelenteti meg a bemutatott da­lokat. Sőt, a havi újdonságok zenészelőfizetői is ezt kapják meg a koncert hónapjában. Végezetül megkérdezzük: van-e a könnyűzenei szerkesz­tőnek valamilyen „csemegéje” a közeljövő kiadványai kö­zött? — Igen, van. Háromkötetes Gershwin-kiadványon dolgo­zunk, amely tartalmazza majd az összes ismert Gershwin­­számokat és jónéhányat a ná­lunk kevésbé ismertek közül. Reméljük, hogy a hivatásos zenészek és a nagyközönség egyaránt örömmel fogadja majd a köteteket. Tekintettel az ilyen irányú levélbeni kérésekre, az idén, mintegy kísérletképpen, kiad­juk a legismertebb magyar nóták szövegeinek 1. füzetét, amely száz szöveget tartalmaz majd. Mivel a nóták szövegei­nek emlékezetben tartása ne­hezebb, mint a dallamoké, a NÓTASZÖVEGEK című kiad­vány bizonyára hasznára lesz majd a hivatásos zenészeknek is. Remélve, hogy felsorolt ki­adványaink segítik szórakoz­tató művészeink munkáját, kí­vánunk sikerekben gazdag évet 1976-ra. Mi is eredményes munkát kívánunk az új évre a Zene­műkiadó munkatársainak. LÁTOGATÁS a Zeneműkiadónál A nemzetközi nőnap alkalmából szeretettel köszöntjük a szórakoztatózenész és énekes­nődolgozókat . SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next