Szórakoztató Zenészek, 1976 (1. szám)
1976 / 1. szám
„Csak az évek múltak el...” Ez a dal jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy a Szabó fivérek közismert együttesének két tagja, a 62 éves Szabó Ernő és a 66 éves Glocker Vilmos 1975. december 31-én nyugdíjba ment.Szabó Ernő 1933, Glocker Vilmos 1927 óta volt hivatásos zenész. Vendégek, főnökök, igazgatók, kollégák becsülték és szerették őket és ők maguk — ha nem is igazi fivérek — testvéri és zenei egyetértésben játszottak együtt, majd egy emberöltőn át. Szajbó Antallal trióban harmincöt évet, ők duóban pedig nyolc évet dolgoztak együtt. Évekig voltak egy-egy helyen: az Astoriában, az EMKE Grill-ben, a Belvárosi bárban, a Savoy bárban, legutóbb pedig tizenhét éven át a Déryné eszpresszóban, illetve a Várkert kioszkban. Mindig és mindenütt megbecsülést vívtak ki. Most, hogy nyugdíjba mentek, kívánunk mindannyiunk nevében jó egészséget, a munkában töltött évtizedek után gondtalan pihenést, nekik, akik ma is fiatalok, hiszen „csak az évek múlták el”. Mocsányi László „Együtt nőttem a hegedűvel” Van Óbudának egy révésze, mely régi időkből származó, műemlék épületeivel valóságos kis „skanzen"-t alkot, s hűen őrzi egy régi kor hangulatát. S ha valaki a múltat egy kis romantikával kívánja fűszerezni, csak be kell térni a Fő téren üzemelő „POSTAKOCSI ÉTTEREM”be, annak is valóságos kis múzeumot alkotó Borozójába, ahol a falakat régi lószerszámok díszítik, s a régi idők emlékét idéző eredeti postakocsi a kiszolgálópult. E kedves, hangulatos helyen kerestem fel az Északbudai Vendéglátó Vállalat kiváló zenész dolgozóját, P. Somogyi Gyulát, hogy kitüntetéséhez gratuláljak, s elbeszélgessek vele a pályán töltött eddigi életéről, mely eredményekben és sikerekben gazdag volt. P. Somogyi Gyula Polgárdiban született, 1925-ben. Együtt nőttem fel a hegedűvel — mondotta, pedig a gyakorlás, a tanulás abban az időben nem volt könnyű feladat. Tanulásának, munkájának eredményét bizonyította már az is, hogy 18 éves korában vezető prímása volt saját zenekarának. A háború befejezése után folytatta zenei pályafutását. 1946-ban, a Szabad Szakszervezetek megalakításában alapítótagként vette ki részét a munkából, s az enyingi csoport titkárának választotta. Évekig az OSZK járási megbízott teendőit látta el. P. Somogyi Gyula azon ritka zenészek közé tartozik, akinek nem kell sokat gondolkodnia, ha valaki eddigi munkahelyeinek felsorolására kéri őt fel. Minden eddigi munkahelyén huzamosabb ideig volt szerződésben; öttagú zenekarával nyolc évig dolgozott az enyingi „Béke” étteremben, majd huszonkét nyáron át a balatonaligai pártüdülőben. Ezt követően a balatonszárszói „Vén Diófa” étterembe szerződött, ahol a sors összehozta jelenlegi üzletvezetőjével Ruzics Imrével, aki sok-sok estén át hallgatta P. Somogyi Gyula játékát, és felajánlotta a pesti szerződést. Így került Budapestre. Mikor arról kérdeztem, mi az az életében, amire legszívesebben visszagondol, így válaszolt: — Nehéz erre válaszolni, mivel sok olyan dolog történt velem, amire mindig szívesen gondolok vissza, így pályakezdésem első sikereire —, gyermekeim születése —, pártfelvételim —, s azt hiszem így sorolhatnám a legutóbbiig, mikor is 1975. november 7-e alkalmából Sárai József elvtárs a vállalat igazgatója átnyújtotta nekem a „Kiváló Dolgozó” jelvényt. A kitüntetés büszkeséggel tölt el, de úgy érzem kötelez is, és a megbecsülést valamint az elismerést a jövőben is becsületes jó munkával kívánom, s fogom kivívni. Kívánjuk, hogy úgy legyen! SZENTÍVÁNTI LÁSZLÓ Közvetítés nélkül? Az MSZMP XII. kongreszszusának és az ötödik ötéves terv végrehajtásának homlokterében egyik fontos feladatként jelentkezett a munkaerőgazdálkodás és annak helyes, ésszerű lebonyolítása. Alapvető kulturális szükségletek biztosításaképpen immár 18-ik éve látja el a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, és ennek keretében az Országos Szórakoztatózenei Központ a szórakoztató zenészek és énekesek politikai és szakmai képzését, társadalmi nevelését, és mint munkaerőgazdálkodási szerv, a zenészeknek és énekeseknek munkahelyekre történő közvetítését. Jogrendünk az OSZK-nak ezt a feladatát több oldalról szabályozza jogszabályokkal. Egyrészt a művelődésügyi miniszter 38 1957. (MK. 5.) MMsz. utasítás 1. §-a szerint a vendéglátóiparban és táncmulatságokon foglalkoztatott zenészszel és énekessel munkateljesítésére irányuló szerződést kizárólag az OSZK közvetítésével lehet kötni, másrészt, hogy e kötelezettség teljesítésének elmulasztása ne maradjon következmény nélkül, a Szabálysértési Kódex külön kiemeli, hogy 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató, aki a munkaerőgazdálkodás szabályait, így különösen a kötelező munkaerő közvetítésre vonatkozó szabályokat megszegi. A Tanácsok Szakigazgatási Szervei — ahol még ilyen mulasztást észlelnek — rendre megállapítják a szabálysértést és hoznak bírságoló határozatot. Példaként: most emelkedett jogerőre a Nagykállón 1975. nov. 10-én kelt 12/ 1975. szabs. sz. határozat, amely szerint a Nagykállói Zöld Mező Mg. Termelőszövetkezet elnökét, Szabó Lászlót dolgozó szabálytalan alkalmazása szabálysértés miatt 10 napi elzárásra változtatható 1000 Ft pénzbírságban marasztalta, mert megállapította, hogy „kötelező közvetítés nélkül foglalkoztatta 1975. június 14-től szeptember 14-ig Hamza József és Hamza Zoltán Pál zenészeket”. Ismétlődés esetén a pénzbírság súlyosabb lesz. Nem kétséges tehát, hogy a munkáltatónak sem mindegy, hogy betartja-e a kötelező jogszabályokat, vagy sem. Ám a szórakoztatózenész vagy énekes is felelősséggel tartozik a közvetítés elmaradása miatt. Az OSZK igazgatója a jogszabályon alapuló intézkedési jogkörében ugyanis a működési engedélyek ideiglenes vagy végleges megvonása iránt intézkedik, s ez alól a zenész csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkáltatót ismételten felhívta a kötelező közvetítés szükségességére és tájékoztatta arról is, hogy ez a mulasztás neki, a zenésznek is az egzisztenciáját is érintheti. Felhívjuk tehát — különösen a vidéki — zenészek figyelmét, hogy amikor a megállapodást megkötik, minden esetben tájékoztassák a munkaadót arról, hogy a szerződéskötés, alkalmaztatásuk csak az OSZK közvetítésével lesz hatályos, és csak így válik a megállapodás érvényessé. Függetlenül attól, hogy e kölcsönös mulasztás miatt a zenész működési engedélye — tehát hivatásának gyakorlása — veszélybe kerül, még számos munkajogi hátrány is érheti. Helyes lenne, ha a kötelező munkaközvetítés kijátszóit mind a munkaadónál, mind pedig a szórakoztatózenészeknél, énekeseknél erre figyelmeztetnénk! Dr. SZŰCS ANDRÁS Felkerestük Vas Gábor zenei szerkesztőt, a könnyűzenei kottakiadványok gazdáját, hogy néhány, minket érdeklő kérdést tegyünk fel a Zeneműkiadó munkájával kapcsolatban. — Melyek a Zeneműkiadó főbb célkitűzései a könnyűzene területén? — Olyan kiadványokat igyekszünk forgalomba hozni, amelyek egyaránt kielégítik a nagyközönség és a szórakoztatózenészek igényeit, szükségleteit. Ez bizonyos mértékig ellentétes szempontok figyelembevételét jelenti. A zenészek számára az a fő, hogy hozzájuthassanak az elmúlt 50—60 év minden jelentősebb kül- és belföldi számához és az újdonságaikhoz. A nagyközönséget a számoknak jóval kiseb köre érdekű, viszont ők jelentik a vásárlók zömét. A szerkesztői és kiadói elképzeléseket befolyásolják még a papírtakarékosság, a nyomdai és raktározási kapacitás gondjai is. Mindezek folytán alakult ki az az elképzelés, hogy a könynyűzene különböző ágaiban olyan gyűjteményes kiadványtípusokat hozzunk létre, amelyek tartalmukban, terjedelmükben, nyomdai kivitelezésükben és nem utolsósorban bolti árukban megfelelnek a fenti vásárlórétegek igényeinek. — Melyek ezek a kiadványtípusok és mit tartalmaznak? — Negyedévenként jelenik meg a 32 oldalas, primstimmel-akkordjelzéses KÖNNYŰZENEI KOKTÉL, amely a Rádióban és a Hanglemezgyártónál készült új tánczenei és sanzonfelvételeket közli. Nem maradnak ki belőle a zenés színház újdonságai és az új külföldi sikerek sem. (Az utóbbiak megjelenése az eredeti kiadóval kötendő szerződés létrejöttétől függ!) Háromhavonként jelenik meg a 32 oldalas SLÁGERSZÖVEGEK című füzetünk is, amely elsősorban az új nagylemezek dalainak szövegét tartalmazza, de közlünk benne külföldi számokat és jó néhány hazai siker szövegét is. Rövid idő alatt vált közkedveltté VILÁGSLÁGEREK sorozatunk, amely ének—zongora letétben ad füzetenként három külföldi világsikert, eredeti és magyar nyelvű szöveggel. Évente egyszer, karácsony táján jelenik meg az ÚJÉVI ALBUM ének—zongorára. Ebben főleg az elmúlt év legsikeresebb számait közöljük, de található benne néhány újdonság és egy-két örökzöld dallam is. Osztatlan sikerű kiadványnak mutatkozik a SLÁGERMÚZEUM első füzete. Az évente 3—4 füzettel jelentkező új sorozat 32 oldalon, primstimmel letétben 20—25 bélés külföldi örökzöld slágert tartalmaz. — Úgy értesültünk, hogy ebben a sorozatban válnak hozzáférhetővé az OSZK vizsgált kötelező számai is. — Valóban így van. Az OSZK-tól kapott címlista alapján igyekszünk szerződést kötni és közölni ezeket a számokat. Az, hogy ezek az „alap-” számok így csak kissé elszórtan jelennek meg, nem hátrány, hisz a SLÁGERMÚZEUM többi számai is jól használhatók zenészkolégáink számára. A havi táncdal- és nótaújdonságokban persze igyekszünk folyamatosan leközölni ezeket a számokat. — Ha már szóba került az ÚJDONSÁGOK havi füzete, kérjük, ismertesse olvasóinkkal kissé részletesebben ezt a kiadványt is. — Ez a primstimmes füzet kizárólag a hivatásos zenészek számára készül. A táncdal- és sanzonújdonságokon kívül rendszeresen közlünk benne örökzöld slágereket és nótákat is. A szerkesztésben előfizetőink levélbeni kívánságait is figyelembe vesszük. A havi füzet előfizetési díja havi 14,5 forint, amelyet csekken lehet befizetni. (Csekket levélbeni megkeresésre küldünk, címünk: Zeneműkiadó, 1370 Budapest, Pf. 322.) Az ÚJDONSÁGOK egy csekklapon — természetesen — hosszabb időre is előfizethető; ez biztosítja folyamatos megérkezését. Jól használható a zeneszerzői füzetek sorozata is. Ebből a primstimmes kottából már megjelentek és kaphatók: Fényes Szabolcs, Breitner János, Behár György és Horváth Jenő válogatott dalai. 1976-ra tervezzük Majláth Júlia és Bágya András füzetét, valamint a Szécsi Pál legkedveltebb felvételeit tartalmazó gyűjteményes kiadványt is. Rövidesen megjelenik Horváth Jenő dalainak második füzete. — Zenészeink vizsgaanyagának, illetve repertoárjának fontos része a magyar nóták és operettdalok hosszú sora. Mit nyújt a Zeneműkiadó e téren? — Közkedvelt sorozatunk, az ének—zongorás SZÓL A NÓTA az idén éri el a 14. kötetét. Igyekezetünk célja: a műfaj klasszikus darabjait és az újabb nótatermés legnívósabb számait juttatni el a nótakedvelőkhöz. Ezt szolgálják szerzői albumaink is, amelyek közül eddig Balázs Árpád és Dankó Pista dalainak gyűjteménye jelent meg. Ez évben pedig Dóczy József-kötet kiadását tervezzük. A magyar operettdalok ének—zongorás albumai közül kaphatók a Száz piros rózsa és a Lehoznám néked a csillagokat kötet. Külön füzetben jelentek meg a Bob herceg és a Lili bárónő legismertebb dalai. Ez évi tervünk a Van-e szerelmesebb vallomás című album. Zenészeink mindig várakozással tekintenek a Magyar Rádió által évenként megrendezett Made in Hungary és a Tessék választani bemutató hangversenyek elé, hisz jó néhány sláger itt kezdi „pályafutását”. A két könnyűzenei esemény jelentőségének megfelelően a Zeneműkiadó külön füzetben jelenteti meg a bemutatott dalokat. Sőt, a havi újdonságok zenészelőfizetői is ezt kapják meg a koncert hónapjában. Végezetül megkérdezzük: van-e a könnyűzenei szerkesztőnek valamilyen „csemegéje” a közeljövő kiadványai között? — Igen, van. Háromkötetes Gershwin-kiadványon dolgozunk, amely tartalmazza majd az összes ismert Gershwinszámokat és jónéhányat a nálunk kevésbé ismertek közül. Reméljük, hogy a hivatásos zenészek és a nagyközönség egyaránt örömmel fogadja majd a köteteket. Tekintettel az ilyen irányú levélbeni kérésekre, az idén, mintegy kísérletképpen, kiadjuk a legismertebb magyar nóták szövegeinek 1. füzetét, amely száz szöveget tartalmaz majd. Mivel a nóták szövegeinek emlékezetben tartása nehezebb, mint a dallamoké, a NÓTASZÖVEGEK című kiadvány bizonyára hasznára lesz majd a hivatásos zenészeknek is. Remélve, hogy felsorolt kiadványaink segítik szórakoztató művészeink munkáját, kívánunk sikerekben gazdag évet 1976-ra. Mi is eredményes munkát kívánunk az új évre a Zeneműkiadó munkatársainak. LÁTOGATÁS a Zeneműkiadónál A nemzetközi nőnap alkalmából szeretettel köszöntjük a szórakoztatózenész és énekesnődolgozókat . SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK