Szórakoztató Zenészek, 1979 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
Közművelünk, de nem „közművelődünk” Furcsa ellentmondás, amiről az alábbiakban szólni szeretnék. Tudjuk, hogy zenészeink közművelődési feladatokat látnak el munkájukkal. Ugyanakkor a közművelődési törvény meghatározza: „A közművelődés irányításában és szervezésében résztvevő szervek feladata, hogy minden állampolgárra kiterjedően közreműködjenek ... a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtésében.” (11. §.) Ezek a feladatok viszont közvetlenül érintik a vendéglátó-vállalatokat és az Országos Szórakoztatózenei Központot és rajtuk keresztül a zenészeket is. A zenész munkájával ízlésformáló és szórakoztató feladatot lát el. Rossz zenész, rossz irányban nevelheti az őt hallgató közönséget. A nívósabb zenéhez szokott közönség, rossz zenészt hallgatva joggal érzi úgy, hogy szórakozási igényét nem elégítették ki. Tehát a közművelődés szolgálatában elengedhetetlen a jó zenész. De vajon a zenészek is részesülnek-e, illetőleg igénylik-e a közművelődési törvény adta jogokat, s az ebből származó előnyöket, mint állampolgárok? Országos tapasztalatok szerint, zenészeink közművelődési tevékenysége sajnos csak a művelés területén valósul meg, ott is kisebb-nagyobb hibákkal. Ennek oka, hogy a saját művelődésükre bizony nem fordítanak kellő figyelmet. Kialakult megszokás szerint a szabad idő fogalmát általában az esti órákra értjük. Így a művelődési tevékenységeket is estére tesszük. Ezzel sokan egy kalap alá veszik a művelődést és a szórakozást. A szórakozás pedig a közművelődésnek egyik kicsiny oldala. A közművelődésnek legfontosabb része a „szabadidő hasznos eltöltése”. Szabadidejük pedig zenészeinknek is van. Igaz, nem a délután és az esti órákban, hanem délelőtt vagy kora délután. De gyakran hangzik el a kifogás: Mi délelőtt alszunk, mert éjjel dolgoztunk. Elfelejtik, hogy a nap mindenkinek 24 órából áll, tehát a zenészeknek is. Az egészséges ember számára 8 óra pihenés elegendő. Aki éjfélig dolgozik, az délelőtt 10 órára kipihenheti magát. Aki bárban játszik, annak csak este 10 órakor kezdődik a munkaideje, s így még az esti idejét is felhasználhatja tanulásra, művelődésre, szórakozásra, mert a 6 óra munkaidő és 8 óra pihenés után még 10 óra marad egyéb tevékenységre. Ebből csak 2 órát szánva is önművelésre nagyon sokat fejlődhet mindenki. Vitathatatlanul bizonyos mértékig hátrányos helyzetben vannak azok a dolgozók, akiknek munkaidejük rendszeresen az esti órákra jut. Elesnek nagyon sok értékes művelődési lehetőségtől. Nehezebben mehetnek el színházba, hangversenyre, és a televízió műsoraiból is csekélyke jut számukra. De a film elérhető, a könyvtárak napközben vannak nyitva, kiállításokra ők jutnak el könnyebben, mert azok a nappali órákban fogadják a látogatókat. Szakszervezeti bizottságaink feladata kell hogy legyen: a speciális körülményeknek megfelelő programot állítsanak össze zenészeink számára. Vannak már jó kezdeményezések. A budapesti szórakoztatózenészek stb-je a Rátkai-klubban szervez művészeti, politikai témakörben előadásokat, neves előadókkal. Borsod megyében is rendszeres a politikai oktatás: Vas megyében 5X3 órás szakmai — politikai továbbképzést terveznek. Jó kezdeményezés a zenekarok szakmai találkozója. Ilyen találkozók tavaly Budapesten, Szombathelyen, Veszprémben és Tatabányán voltak. Az állami oktatásban való részvétel, tudjuk, nem könnyű zenészeinek számára, mert az esti iskolák órarendje kedvezőtlen számukra. Sajnos a vendéglátó-vállalatok még ma sem igazán gazdái a zenészeknek, s ezért nem, vagy csak nagyon nehezen engedélyezik számukra a munkaidőre jutó továbbtanulást. Néhány megyében azonban, nagy nehézségek árán ugyan, de a szakszervezeti bizottságok elintézték, hogy gimnáziumi osztályokat indítsanak, kifejezetten zenészek számára. Itt a tanítás, alkalmazkodva a zenészeink munkaidejéhez a déli és a kora délutáni órákban volt. A debreceni 40 fővel induló osztály a negyedik évre mér tizenkettőre csappant. A rohanó élet, a felgyorsult technikai fejlődés minden területen műveltebb embereket követel. Hiszen a tánczenészek területén is milyen sok technikai változás történt. Az erősítők, elektromos orgonák, mikrofonok, dobgépek stb. is csak akkor működnek tökéletesen, ha gazdájuk valamennyire tisztában van működésükkel. Az élet minden területén elengedhetetlen a magasabb műveltség. A kategóriaszerző vizsgára csak középiskolai végzettséggel lehet jelentkezni. Legjobb segítőtársunk a könyv. Bármikor van is a szabadidőnk, a könyv mindig kéznél van. Jó lenne hát az önművelésnek ezt az eszközét fokozottabban igénybe venni. E lap hasábjain jelent meg „Jó barát a könyv” címmel egy pályázati felhívás, amely az olvasás megszerettetését tűzte ki célul. A szakszervezeti bizottságoknak kellett volna megszervezni a benevezést erre a pályázatra. Különösebb nehéz feladatok sem szerepeltek a feltételek között. A végeredmény nagyon lehangoló, egyetlen benevezés sem érkezett. Feladatunk tehát bőven akad, ha nem csak közművelni akarunk, de művelődni is. Váci Mihály gondolatsorait hívom segítségül. „Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell!...” KÖVES TAMÁS „A zenekarvezetői megbízatás a szerződés idejére szólt.* Január 25-én tartották meg a tánczene zenekarvezetők idei első értekezletét. Az elnökségben Gyimesi Ernő, az OSZK igazgatója, Szirmai László igazgatóhelyettes, Szép Sándor szbtitkár, Szentiványi László közvetítési osztályvezető és Köves Tamás, a Zeneművész Szakszervezet munkatársa foglalt helyet. Gyimesi Ernő igazgató beszámolójában ismertette az elmúlt év eredményeit és szólt az idei év kilátásairól. Elmondta, hogy gyakorlatilag nincs állástalan zenész. A zenészek reálbére az idén 4,5 százalékkal emelkedett, ami jobb, mint az országos átlag. Jó a kapcsolat a vendéglátóipari vállalatok és az OSZK, valamint az OSZK és a zenekarvezetők, illetve zenekarok között. Sikerült normalizálni a viszonyt a Koncert irodával is, főleg a hatáskörök tisztázása és kölcsönös tiszteletben tartása révén. A külföldi szerződéseket illetően: 1977-ben 283 új kiutazó vállalt munkát, ez a szám 1978- ban 319-re nőtt, a honoráriumok átlagosan 10— 15 százalékkal emelkedtek. Csökkent a duók iránt az érdeklődés, nagyobb létszámú együtteseket igényelnek, főleg az északi államokba. Kevesebb a munkalehetőség az NSZK-ban, Norvégia viszont több zenekart tud alkalmazni. A zenekarok kinti viselkedése megfelelő, ez az Etikai Bizottság munkájának is köszönhető, amely a külfölddel kapcsolatos fegyelmi ügyeket tárgyalja. Gyimesi elvtárs ezután a zenekarvezetők jogairól és kötelességeiről beszélt. Zenekarvezető az, aki a szerződésben zenekarvezetőként szerepel. Megbízatása a szerződés idejére szól. A korábban kiadott zenekarvezetői igazolványok már régen nincsenek érvényben. Az OSZK általában nem szól bele a zenekar összeállításába. Szükség esetén észrevételt, véleményt mond, de a zenekarvezető saját tetszése szerint állítja össze zenekarát. Természetesen vállalnia kell a tagokért és a munkáért a felelősséget. Mindazért felelős, ami a dobogón történik: a műsorpolitikáért, az elhangzó számokért (akkor is, ha nem ő a legképzettebb a zenekarban, vagy ha nem ő hangszerel), a tagok megjelenéséért, öltözetéért, viselkedéséért, a vendégekhez való megfelelő viszonyért, a pontos kezdésért, a szünetek idejének betartásáért, a hiányzó tagok pótlásáért. Szerződésmódosítás, tagcsere csak az OSZK beleegyezésével történhet. A zenekarvezetőt viszont megilleti a jogszabályban előírt magasabb fizetés. Gyimesi elvtárs azzal zárta beszámolóját, hogy az OSZK folytatni fogja a szakmai ellenőrzéseket, melyek során eddig jó vélemények érkeztek a meghallgatott zenekarok munkájáról. Hasznosak a szakmai bemutatók is, ezek iránt a vendéglátó vállalatok illetékesei is egyre jobban érdeklődnek. Kiemelte, hogy az utánpótlást illetően gondjaink vannak. Továbbra is vannak hiányhangszerek és nem ritka, hogy a nem hiányhangszeres zenészt is komoly probléma helyettesíteni. A beszámoló után a felszólalók általában a zenekarvezetői státusszal kapcsolatos problémákhoz szóltak. Az a vélemény alakult ki, hogy jó lenne valamilyen normatíva feltalálása, amely egyértelműen tisztázná a jogokat és kötelességeket, kimondaná, hogy ki lehet zenekarvezető és ki nem stb. Gyimesi elvtárs válaszában újra leszögezte, hogy jelenleg nincs külön zenekarvezető kinevezési aktus. Aki a szerződésben így szerepel, az a zenekarvezető. De a felszólalók által említett normatíva kidolgozását az OSZK megfontolás tárgyává teszi. Szentiványi László kérte a zenekarvezetőket, hogy ha helyettes zenészt kérnek, azt lehetőleg ne aznap délután négy órakor jelentsék be telefonon, hanem időben, hogy megfelelő helyettesről tudjon gondoskodni. Többen elismerően nyilatkoztak az értekezlet kellemes légköréről, a beszámoló kedvező hangvételéről, ennek is köszönhető, hogy az értekezlet igen jó hangulatban ért véget. A jelenlevők még sokáig tárgyalták kisebb csoportokban az elhangzottakat. O. M. SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZER Trióparádé A Safari trió (Varga Gábor, Varga Vilmos, Tomka Tibor) A Silvers trió (Orosz Mihály, Farkas Gyula, Gráber Mihály) A Meteor trió (Gál Ottó, Kurucz Miklós, Bertalan István) A Top trió (Vogl Győző, Martonosi György, Simay Kristóf) 3