Szórakoztató Zenészek, 1980 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám
szolgáltatásra. Ismerik a muzsikusok problémáit, családi örömeit, gondjait, tudnak a munkahelyi vitákról, de a jutalmakról is. Megoldják vagy megmagyarázzák az üzletvezetők (olykor zeneietlen) igényeit, kívánságait. Ez az összmunka a nyíltság és nyitottság jellemzője nemcsak Eger város, hanem egész Heves megye OSZK-munkájának. Úgy gondoljuk, hogy ebből adódik az olyan eredmény is, hogy alapvetően „kivédik” az öntermelő pletykákat, alaptalan mendemondákat, melyek rendszerint ott szaporodnak gombamód a zenészség soraiban, ahol az irányítás csak adminisztratív munkából, és a hibák elkendőzéséből áll. Érezhető volt ez akkor is, amikor a zenészek jelzője szerint „agilis” Juditka (Kobolákné) nyugodt szívvel kalauzolt bennünket végig az esti Egerben. Máskor sem csupán az ajtóból köszönt be a zenészeknek, mert szemtől szembe várta és várja, hallani akarja az esetleges panaszokat, sérelmeket, ami orvoslásra vár. Úgy gondolja, hogy ez viszi előre a közös munkát. Tehát Heves megyében jól mennek a dolgok, mert jó a légkör a zenészek és az OSZK, a zenészek és a vállalatok között, karbantartottak a hangszerek, olajozottan működik a stúdió, a zenészek öltözéke példamutatóan ízléses. Valahogy az OSZK szeme ott van mindenütt. Talán a „Vadászkürt” étterem üzletvezetője, Vásárhelyi Sándor foglalta össze a lényeget: „Az OSZK azért van, hogy nekünk vendéglátósoknak az igényeinkhez és lehetőségeinkhez képest zenészeket közvetítsen. Nekünk viszont kötelességünk, hogy mint munkaadók, igyekezzünk megteremteni a feltételeket a jó muzsikáláshoz.” Krizsik Ali Szentiványi László Beez Béla, Ifj. Szajkó Gyula, Balogh László A Balogh-lrió. Alsó képen a Dobó-szobor szórakoztatózenészek Zene az étteremben Itt van az, amikor a sok éven át egy helyütt folytatott munka sem a munkavégzőnek, sem a foglalkoztatónak, sem a „terméket” fogyasztónak nem előnyös. A szórakoztató zenéről,zenészekről van szó. Bezzegh László, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, Palotai István, a szórakoztatózenészek szakszervezetének megyei titkára és Matyuc Gyula, az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei vezetője háromnapos ellenőrzést folytatott Békés megye valamennyi zenés éttermében, vendéglőjében, eszpresszójában. Az ellenőrzést az tette szükségessé, hogy ezekben a hetekben kell megújítani a zenészek egyéves munkaszerződését. S hogy ki érdemesül erre, annak elbírálása is a szemle feladata volt. Igen, az újdonságnak ebben a vonatkozásában hatalmas ereje van. A vendéglátás kereskedelmi tevékenység, tehát a minél nagyobb bevételre törekszik. Ma már azonban az is szempont, hogy a növekvő bevétel ellenértékét minőségben kapja meg a vendég. Azaz: mindenkor jól is érezze magát. A jó, érdekes és szórakoztató zene a forgalmat is gyarapítja. Egy példa erre. A békéscsabai Strand étterem esti bevétele korábban néhány száz forint volt. A hatalmas teremben eltűnt az a néhány betévedt vendég. Új zenekart szerződtettek. Azóta megsokszorozódott a forgalom. A kitűnő együttes dzsessz stílusú, egzotikus zenéjére főként fiatalok járnak ide vacsorázni. De van ellenpélda is. Az ugyancsak csabai Fészek vendéglőben mindössze egy asztalnál ültek, amikor az ellenőrzés odaérkezett. A hiányos népi zenekar sajnálkozva tárta szét a karját. A kellemes belső kiképzésű, hangulatos orosházi Béke étteremben még ennyien sem voltak. Az üzletvezető bevallása szerint a helyi kiskocsmák zárása után talán lesz vendég ... Meg azokon a napokon számítanak mindig telt házra, amikor diszkóprogram szórakoztatja a fiatal vendégeket. A minden stílusban járatos, igen jó muzsikusokból álló, négytagú zenekar további fejlődését sem igen szolgálja az üres, kihalt étterem látványa. Pedig, ha egy távolabbi étteremben játszanának, talán éppen ők lendítenék sokszorosára a forgalmat ... A forgalom felszökése pedig azzal egyenlő, hogy az embereknek tetszik a zenekar, a környezet , kulturált környezet. Mert nemhiába volt az ókor két legismertebb alakja Bacchus és Diogenész. S ők nem az alkoholizmus előfutárai voltak, mint ahogyan sokan szeretnék így említeni máig is. De az már nem tréfa, hogy a szórakoztatás és a vendéglátás színvonalassága vagy éppen színvonalon alulisága a kultúra egyik jelentős alapköve. Nem mindegy, hogy hol, mit és hogyan. Tény, hogy az alacsonyabb kategóriába sorolt, mondjuk harmadosztályú kisvendéglő zenekarától ma még nemigen lehet azt elvárni, hogy magas, mondhatni: művészi színvonalú zenét játsszon. De egy másik, első osztályú étteremben, presszóban és bárban ez egyre inkább alapkövetelmény. A színvonal nemcsak abból áll, hogy a zeneszámokat tisztán, harmonikusan, zenei élményt nyújtva játsszák el. A több: emberi dolgok. A legtöbb panasz üzletvezetőktől, vendégektől és zenészektől is ez ügyben hangzott el. Olyan apróságok, hogy az előírt 50 perces játékidő harminc perc. Vagy: a zenész leittasodik, botrányt okoz. Munkahelyéről késik, vagy meg sem jelenik. Játékáért a vendégektől pénzt követel. Lehetne még sprolni. A cél az, hogy az ilyen zenészek a következő egy évben ne kapjanak erre lehetőséget. És ezzel egybeesik az érdek is. A vendéglátásé, a vendégeké. Igen, a vendégek. Azt hiszem, mirajtunk is nagyon sok múlik a szórakoztatás és a szórakozás kultúrájában. A zenei szolgáltatásban tapasztalható, botrányos kimenetelű esetek zömét a vendégek provokálják, illetve teremtenek ahhoz lehetőséget. Több új együttes játszik megyénk vendéglátó helyein. Nincs már kihasználatlanul a békéscsabai Csaba télikert sem, ahol a budapesti Treff Combo elnevezésű zenekar már saját vendégkört teremtett. Ugyanez mondható el a gyulai Budkó étteremről is, ahol esténként a háromtagú, szimpatikus Red Black zenekar szórakoztatja illő módon és hangerővel a vendégeket. Az ellenőrzés során azt is tapasztalhattuk, hogy a minőségi zenét nyújtó helyeken még enyhén ittas vendéget sem láttunk. A szórakoztatás speciális, sok epés megjegyzést kiváltó helyei a bárok, amelynek egy ideiglenes helyszíne a Csaba presszó, éjszakánként. S hogy újabban egyre kevésbé szolgál rá a korábbi (amikor még volt a Kishajó...) megjegyzésekre, azt a műsor hatására megváltozott összetételű közönségnek lehet betudni. Humoros és virtuóz programot bemutató Alfrédé, a bűvész, valamint egy igazi bárzenét játszó duó szórakoztatja azokat, akik a bár világát szeretik. Tehát nemcsak zene van. Bár ebből több is elkelne, elsősorban a presszókban. Vagy éppen a diszkózenés helyeken, szünetekben. Ez, és csakis ez az érdeke mindenkinek. Főleg nekünk, vendégeknek. Hiszen értünk van az egész. (Békés megyei népújság) Nemesi László Urbán Róbert, Szatmári Edit, Bánfi Antal, a Bahama-trió Felelősséggel Az 1980-as év mindannyiunk számára mozgalmas esztendőt ígér. Már azért is, mert az idén, március 24-én nyílik meg pártunk, az MSZMP XII. kongresszusa, október 6-án pedig a művészeti szakszervezetek IX. kongresszusa. A pártkongresszus felméri öt év alatt végzett munkánkat, az elért eredményeket, fejlődésünket, a még fellelhető hiányosságokat. Mindezek meghatározzák további teendőinket is. Útmutatása alapján a művészeti szakszervezetek, köztük a Zeneművész Szakszervezet, melyhez mi, szórakoztatózenészek is tartozunk, mérlegre teszszük eddigi munkánkat, tevékenységünk eredményeit, hibáit, s feladatait. A szórakoztatózenészek nagy családja, a társadalomnak csak egy kis közössége ugyan, de jelentősége ennél nagyobb, mert tevékenysége, munkája, a szórakoztatás fontossága, kiterjedése és hatása az egész népünket érinti. Az éttermek, vendéglők, presszók és bárok kis dobogóin dolgozó muzsikusaink, énekeseink odaadó játéka felüdíti a munkában megfáradt emberek százezreit. Mint tudjuk, a vendéglátás feladatai sem egyszerűek. A gazdasági mutatók teljesítéséhez ugyanúgy hozzájárulhatnak zenészeink, mint a felszolgálók, a szakácsok, ha a magasabb követelményeknek megfelelően dolgozunk. Tettekkel kell bizonyítanunk, hogy rajtunk nem múlik. Mindent meg kell tennünk a kulturált szórakoztatás érdekében. Cél most a munka hatékonyságának, minőségének javítása, a munkafegyelem erősítése. Tehát a szakmai tudás növelése, a munka intenzitása. Nagyobb figyelmet kell fordítani az etikai kérdésekre, a magatartásbeli torzulások megakadályozására is. Ezt szolgálja az OSZK igazgatóságának az az intézkedése, hogy a szerződések felbontásához csak nagyon indokolt esetben járulunk hozzá. Elfogadhatatlan, sőt tűrhetetlen, hogy muzsikusaink egymás közt, vagy az üzletvezetővel kipattant vitája után kijelentsék, hogy „holnap már be sem jövök", vagy „kérem a szerződésem felbontását!". Természetesen nem zárkózunk el a különösen indokolt eseteknél. Pl. olyan lakáscsere ügy, amelynél komoly közlekedési nehézségek merülnek fel, vagy a vendéglátó vállalatokkal előzetesen megtárgyalt külföldi szerződések beérkezése alkalmával, de szeszélyek és túlzott érzékenység, vélt sérelmek miatt nem kerülhet rá sor. Tarthatatlan volt már, hogy egyesek az aláírásukkal vállalt kötelezettséget szeszélyességből, minden elfogadható indok nélkül máról holnapra felbontották. Zenészeink körében is teret kell hódítania végre a szocialista munkaerkölcsnek, életmódnak. Bízunk abban, hogy muzsikusaink is komolyan veszik feladatainkat és mindent megtesznek annak érdekében, hogy művészetükkel, emberi magatartásukkal a kulturált szórakozás bástyájaként álljanak helyt szocialista hazánk építésében. SZIRMAI LÁSZLÓ 3